Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

"'x/^rlap 1979. DECEMBER 19., SZERDA Eatározai az ifjúság évéről A közgyűlés elítélte a szovjet ENSZ-képviselet ellen elkövetett terrorcselekményeket Az ENSZ-közgyűlés hétfői plenáris ülésén határozatot fo­gadtak el, amely határozottan elítélte a Szovjetunió és Kuba ENSZ-képviselete elleni leg­utóbbi terrorcselekményeket. A közgyűlés követeli a befo­gadó országtól, hogy szavatol­ja más államok ENSZ-képvi- jeleti diplomatáinak biztonsá­gát. A szervezet és a székhely capcsolatával foglalközó bi- :ottság által előterjesztett do­kumentum hangsúlyozza: „a közgyűlést mélységesen nyug­talanítják az állandó ENSZ- 'cépviseletek ellen elkövetett erőszakos cselekmények”. A közgyűlés elítéli ezeket az ak­ciókat, amelyek veszélyeztetik e képviseletek és munkatár­saik biztonságát. Ugyancsak hétfőn a közgyű­lés konszenzussal nemzetközi' megállapodást fogadott el, amely elítéli a túszszedést, s leszögezi: az ilyen akciókat meg kell büntetni, történjék bármely országban, s a vétke­seket felelősségre vonás céljá­ból az érintett országnak ki kell adnia. A közgyűlés határozatot fo­gadott el arról, hogy 1985-öt az ifjúság évének nyilvánítják. A plenáris ülésen elfogadott dokumentum hangsúlyozza a fiataloknak a jövő társadalma építésében betöltött rendkívül fontos szerepét. Az ifjúság évének előkészítése és lebo­nyolítása kedvező lehetőséget teremt arra, hogy felhívja a figyelmet a fiatal nemzedék helyzetére, szükségleteire és vágyaira — hangsúlyozza a közgyűlés határozata. A közgyűlés 34. ülésszaka a társadalmi haladással kapcso­latos határozatokat fogadott el. Ezek hangsúlyozzák, hogy a társadalmi fejlődés fő akadá­lyozó tényezői a’gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés és az elnyo­más. . , Ma aláírják a tűzszünetet , I Megállapodás a Rhodesio-konierencián Mint hírül adtuk, a Zim­babwe Hazafias Front hétfőn este — a csapatainak szánt törtetek kérdésében tett brit engedmények nyomán — hoz- ájárult a rhodesiai tűzszünet- vez. A Zimbabwe két társal- ilnöke, Robert Mugabe és Joshua Nkomo Londonban •.ézjegyével látta el a vonat­ozó megállapodást. Ezzel vé­tet ér a hét éve tartó rhode- áai válság, amelynek harci ■selekményei közel 30 000 ha- álos áldozatot követeltek, 6 zabáddá válik az út a brit iyarmat függetlensége felé. A zerdai hivatalos aláírási ak- us után — valószínűleg ja­guárban — Rhodesiában ha- ályba lép a tűzszünet. Féb- ■uárban általános, egyenlő és zabad parlamenti választáso­kat tartanak, s ezeknek ered­ménye alapján megalakul az új kormány. Maputóban Mozamibik fővá­rosában kiadott közleményben a Zimbabwe Hazafias Front hangsúlyozta: a megállapodás „demokratikus társadalom lét­rehozásának alapjául szolgál Rhodesiában”. Washingtoniban Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára dip­lomáciai sikernek, minősítette a Rhodesia-konferencián, szü­letett megállapodást. New Yorkban az ENSZ-köz­gyűlés 34. ülésszakának kül­döttei örömmel vették tudo­másul a hírt. Salisburyben az állami rá­dió műsorát megszakítva je­lentette be, hogy az érdekel­tek hétfőn kézjegyükkel látták el a tűzszüneti megállapodást. Tégy veres merénylet Iránban Belehalt sérüléseibe Khomeini közeli tanácsadója Belehalt sérüléseibe Mo­hammad Mofatteh, Khomeini közeli tanácsadója, aki ellen kedden ismeretlen támadók nerényletet követtek el — je- entette a PARS hírügynökség. 1 merényletben életét vész- rétté Mofatteh két testőre is Mohammad Mofatteh a for­radalom után megalakult tit­kos Iszlám Forradalmi Tanács tagja, s az egyik Khomeini- bizottság vezetője lett. Irán egyik vezető vallási személyi­sége volt, ő állt a teheráni egyetem teológiai tanszékének élén. A Mohammad Mofatteh el- ’en elkövetett gyilkos merény­let Irán ellenségeinek és a 3ÁVAK egykori ügynökeinek műve — jelentette ki az Iráni forradalmi Tanács keddi köz­leménye. A teheráni rádióban is fel­olvasott nyilatkozat szerint az „amerikai imperializmus, iráni pozíciójának elvesztése folytán már csak ilyen bűntettek bá­torítására hagyatkozhat”. A 'orrad almi tanács ugyanakkor hangoztatja, hogy „A kiontott vér csak újabb lendületet ad az iráni nép forradalmi harcá­nak”. A nyugatnémet kormány ag­godalommal figyeli az Egye­sült Államok és Irán közti válság alakulását, mert attól tart, hogy a Teherán elleni amerikai szankciókat — akár egyedüli európaiként — támo­gatni kényszerül. Bonni kormánykörökből ki­szivárogtatott értesülések sze­rint az Egyesült Államok az UNSZ Biztonsági Tanácsában ;öbb fokozatból álló nemzet- cözi akciósorozatot sürget majd Irán ellen, és ennek zégső állomása egy általános rereskedelmi és gazdasági em- oargó lenne. Amennyiben a BT-ben a javaslat nem talál elfogadásra, Washington egy­oldalú lépésekre szánhatja el magát, és nyomás alá helyez­heti európai szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kam­pányhoz. A teheráni helyzetre való tekintettel Borin megtette az első lépéseket egy esetleges konfliktus következményeinek enyhítésére: a külügyminiszté­rium utasítására csökkentet­ték az NSZK iráni nagykövet­ségén dolgozók létszámát és az ország elhagyására szólítot­ták fel az ott működő nyugat­német üzletembereket is. Utóbbiak döntő többsége azonban változatlanul kitart iráni munkahelyén. Hivatalos becslések szerint pillanatnyi­lag mintegy 1500 NSZK-ál-. larr.polgár tartózkodik Irán­ban. A nők egyenjogú helyzeté­nek kivívását követeli számos, a 34. ülésszakon elfogadott ha­tározat. A határozatok rámu­tatnak, hogy az egyenjogúság megvalósításának alapfeltétele a nők kizsákmányolásának és a velük szemben alkalmazott diszkriminációnak a felszá­molása. A közgyűlés felhívta az ENSZ tagállamait, hogy te­gyenek meg mindent a jövő évben sorra kerülő, a nők helyzetével foglalkozó ENSZ- világkonferencia előkészítése és sikeres lebonyolítása érde­kében. A közgyűlés meghallgatta a chilei helyzettel foglalkozó szakértői jelentést, amely rá­mutat: Chilében az emberi jo­gok megsértése terén a hely­zet „nem, hogy nem javult, hanem inkább jelentős mér­tékben rosszabbodott az előző ülésszak óta”. A tények azt bizonyítják, hogy a chilei jun­ta — minden nyilatkozata el­lenére — semmi hajlandósá­got nem mutat az emberi jo­gok alkotmányos biztosítékai­nak helyreállítására Jól pél­dázza ezt az a tény, hogy a junta döntése szerint Chilé­ben a következő tíz évben nem tartanak választásokat. Arafat köszöneté Brezsnyevnek Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet VB elnöke üzenetben fejezte ki köszönetét Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a palesztin néppel való szolidaritás napja alkal­mából küldött üdvözlő távira­táért. .. ■ ——- ■■ ... A pápa hékeüzenete 11. János Pál pápa kedden üzenetet intézett a világ né­peihez abból az alkalomból, hogy a katolikus egyház 1965 óta január elsejéről, mint a béke napjáról emlékezik meg. „Az igazság a béke ereje” című üzenetben a katolikus egyházfő felszólít a fegyver­kezési verseny megszüntetésé­re és az erőszakról való le­mondásra a nemzetközi kap­csolatokban. A fegyverkezési verseny ténye — hangoztatta a pápa — kétségessé teszi a békeszándékok valódiságát. A béke megteremtéséhez II. János Pál szerint mindenek­előtt „le kell leplezni az erő­szakot, politikai és ideológiai megfontolásoktól függetlenül”. OPEC-értekezlet Nem tudtak A kedd hajnalig tartó egyez­tető megbeszéléseken az OPEC-konferencia résztvevői nem tudtak megegyezni az egységes olajárban. Ez derült ki az olajminiszterek nyilat­kozataiból. Umberto Calderon Berti ve­nezuelai bánya- és kőolajügyi miniszter, az OPEC soros el­nöke, újságíróknak elmondta, hogy egyfajta „ingázó diplo­máciával” közvetített a külön­böző nézeteket valló résztve­vők között. Szavaiból kiderült, hogy a véleménykülönhségek elsősorban az árkülönbözetek kérdésében merültek föl. Ezek az árkülönbözetek úgy jönnek létre, hogy a termelők más­más árakat követelnek, asze­rint, milyen olajfajtáról van szó, és aszerint is, hogy mi­lyen messze van a kitermelés helye a felhasználó országtól. A konferencia előtt az olaj­árakkal kapcsolatban elhang­zott bejelentésekből kivilág­lott: a 13 résztvevő két tábor­ra oszlik: egyrészről, a mérsé­keltebb árak mellett kiálló Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és a hozzájuk csatlakozott Vene­zuela, másrészről pedig a ma­gasabb árakat szorgalmazó Lí­bia, Irán és néhány más tag­állam csoportjára. Egyik-má­sik OPEC-ország előzetesen nem kötelezte el magát. Az ülés első napján megvi­tatták az olajjal nem rendel­kező fejlődő országoknak nyújtandó — elsősorban anyagi jellegű — támogatás megegyezni kérdését, amelynek kimagasló jelentőséget tulajdonítanak az értekezleten. A NATO-döntés veszélyes helyzetet teremt Európában A Béke-vilógtanócs rendkívüli elnökségi ülése Helsinkiben, a Finlandia- házban kedden megnyílt a Bé- ke-vilógtanács elnöksége iro­dájának rendkívüli ülésszaka. A résztvevők időszerű nemzet­közi kérdéseket vitatnak meg, mindenekelőtt a NATO-nak a nyugat-európai rakétatelepíté- si tervét, amely erősen nyug­talanítja a világ közvélemé- nyét. Romesh Chandra, a BVT el­nöke megnyitó beszédében rá­mutatott, hogy a NATO brüsz- szeli miniszteri tanácsülésén hozott döntés veszélyés hely­zetet teremt, a fegyverkezési verseny újabb fordulóját idéz­heti elő Európában, éppen ezért a béke híveinek legfon­tosabb feladata megállítani a fegyverkezési hajszát. Leonyid Zamjatyin, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának tagja a rend­kívüli ülésszak első ülésén el­hangzott felszólalásában is­mertette azoknak a béke ja­vaslatoknak a lényegét, ame­lyeket október 6-án Berlinben Leonyid Brezsnyev terjesz­tett elő. A NATO brüsszeli határoza­ta semmivel sem igazolható, s a közvéleményt nem szabad megtéveszteni a döntés „alá­támasztására” szolgáló, az „erőegyensúly felborulásáról” szóló állításnak — folytatta a szónok, hangsúlyozva, hogy nincs szó az erőegyensúly megbontásáról, s ezt Carter elnök is megerősítette a bécsi csúcstalálkozón. Az Egyesült Államok és NATO-partnerei veszélyes terveiket tárgyalá­Az első iszlám önkéntes csoport Elindultak Dél-Libunonba Teheránból Damaszkuszba utazott azoknak a radikális iszlám önkénteseknek első, 41 fős csoportja, akik Dél-Liba- nonban akarják a palesztin gerillák Izrael-ellen es harcát támogatni. Montazeri sejk, az önkéntesek vezetője a csoport elutazása előtt elmondta, hogy a következő, száz fős kom­mandó szerdán az ő szemé­lyes vezetésével utazik Da­maszkuszba, majd onnan Dél- Libanonba. , Az izraeli Metullahban Szaad Haddad milíciáinak szóvivője bejelentette, hogy fegyvereseiket készültségbe helyezték az iráni önkéntesek érkezésére várva. A jobbolda­liak azt állítják, hogv a PFSZ dé’-libanoni táboraiban már 300 iráni tartózkodik. A szó­vivő tájékoztatása szerint Haddad őrnagy a kérdésről megbeszélést folytatott a dél­libanoni ENSZ-erők (UNIFILj vezető tisztjeivel és az állító­lag őt támogató libanoni síita fegyveresek vezetőivel. Eliasz Szárkisz libanoni el­nök kedden külön-külön ta­nácskozott Szarni Al-Khatib ezredessel, az Arab Liga liba­noni békefenntartó erőinek főparancsnokával és Ahmed Al-Hadzs ezredessel, a rendőr­ség parancsnokával. A bejrúti rádió jelentése szerint mind­két megbeszélésen az ország biztonsági helyzetét tekintették át. Politikai források úgy tud­ják, hogy az eszmecseréken kitértek a Libanonba készülő iráni önkéntesek ügyére is. Újabb alkudozás a SALT-róI Carter elnök újabb alkudozá­sokra kényszerül a szenátussal a SALT-szerződés törvénybe iktatásáért. Az egyezkedés ja­nuárban kezdődik, miközben változatlanul bizonytalan, hogy a kormány újabb engedményei ellenére végül is életbe lép- het-e majd az egyezmény. Mint jelentettük, republiká­nus és demokratapárti szená­torok 19 tagú csoportja az el­múlt hét végén tevéiben for­dult az elnökhöz, amelyben az amerikai katonai erő to­vábbi fokozását kérték, egyút­tal javasolták: amennyiben a SALT sorsa bizonytalan ma­rad, halasszák a döntést az 1980 novemberi választások utánra. A Fehér Ház hétfőn felemá­san reagált: Carter elnök szóvivője kijelentette ugyan, hogy nem kívánják a SALT szenátusi vitájának elhalasz­tását, ugyanakkor közölték, hogy januárban újabb egyez­kedésbe kezdenek a szenáto­rokkal. A jelek szerint csak megnö­vekedtek a törvényhozók igé­nyei: ismét olyan kérdéseket szeretnének „újratárgyalni”, amelyeket a hétéves SALT- tárgyalásokon már régen, a kölcsönös előnyök és enged­mények alapján lezártak. Nem világos még, mennyi a taktika s mennyi a SALT el- gáncsolását célzó szándék a szenátorok legújabb akciójá­ban. Az első jelek szerint a kormány ragaszkodni próbál ahhoz, hogy a SALT-vitát az év végi szünet után, január 22-vel .megkezdjék — de ad­dig szeretné —, feltehetően újabb ígéretekkel — lecsillapí­tani a törvényhozókat. Egyes hírek szerint megpróbálnának olyan változtatásokban meg­állapodni, amelyek nem mó­dosítják érdemben a szerző­dést. CSAK RÖVIDEN... ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere kedden fogadta Olivier Stirn francia külügyi államtitkárt és tárgyszerű, ba­ráti légkörben megbeszélést folytatott vele. A 77-EK CSOPORTJÁNAK havannai, miniszteri szintű konferenciáján Fidel Castro felszólította a harmadik világ országait, hogy erősítsék egy­más közötti gazdasági kapcso­lataikat. Ez nemcsak fejlő­désük meggyorsítását jelente­né — hangoztatta —, hanem érdekeik védelmét is meg­könnyítené, mivel erősítené pozícióikat a tárgyalóasztalok mellett. MENGISZTU HAILÉ MA­RIAM, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfő hétfőn este rádió- és televízióbeszédben jelentet­te be, hogy létrehozták az Etióp Dolgozók Pártja meg­alakításának előkészítésével foglalkozó szervező bizottsá­got. Mengisztu felszólította az etióp népet, hogy támogassa a bizottság munkáját. A RICHTER-FÉLE értéke­lés szerint 4,9-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Irán keleti részét. A földmoz­gás, hírügynökségi jelentések szerint, nem okozott jelentő­sebb anyagi kárt. sok sürgetésével próbálják ál­cázni, de voltaképpen a fö­lény, az erő pozíciójából akar­nak tárgyalni. Ilyen tárgyalá­sokba a Szovjetunió nem megy bele, tárgyalni csak az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság alapján lehet — hang­súlyozta végezetül Leonyid Zamjatyin. A Nemzetközi Üjságiró Szervezet főtitkársága az úgy­nevezett eurórakétákra vonat­kozó NATO-tervről nyilatko­zatot adott ki hétfőn székhe­lyén, Prágában. Az állásfoglalás kifejti: — az újfajta amerikai atomra­kéták gyártásáról és nyugat­európai elhelyezéséről hozott veszélyes NATO-döntés, amely az Egyesült Államok nyomá­sára született, a nyugat-euró­pai közvéleményben széles tiltakozó hullámot indított el. Az európai országok demok­ratikus újságírói mélységes nyugtalanságukat fejezik ki e lépés várható következményei, miatt, mert ez valóban kihí­vás az egymással békében és barátságban élni akaró euró­pai népek elten* A NATO ha­tározatai, amelyeket az állí­tólagos „szovjet fenyegetésre” hivatkozó hazug kampány ké­szített elő a közvéleményben, az euróoai földrész* atomhá­ború színterévé akarják ten­ni. A Szovjetunió nem fenye­geti Nyugat-Európát, ahogy ezt a nyugati propaganda sze­retné elhitetni. A valóságban a nemzetközi biztonságot és enyhülést a katonai-ipari kö­rök — főként az amerikaiak — imperialista törekvései fe­nyegetik. 'A demokratikus új­ságírók erélyes „NEM”-et mondanak a halált hozó új amerikai fegyverek európai telepítésére, s ezzel csatlakoz­nak a világközvélemény hang­jához, amely követeli a vész­terhes fegyverkezési hajsza haladéktalan megállítását és a béke megőrzését. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség berlini székhe­lyéről ugyancsak . felhívással fordult a nemzeti nőszerveze­tekhez, folytassák és fokozzák akcióikat az új, veszélyes NATO-tervek — új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták gyártása és európai elhelyezése —» megvalósításá­nak megakadályozására. Az NDNSZ' követeli a NATO brüsszeli határozatá­nak visszavonását. A Francia Kommunista Párt, a Francia Általános Munkásszövetség /a francia békemozgalom és több más szervezet — köztük baloldali gaullisták két csoportja — csütörtökön Párizsban tiltako­zó felvonulást rendez a NATO brüsszeli döntése, ame­rikai Pershing—2 és szárnyas- rakéták Nyugat-Európába va­ló telepítése ellen. A tüntetést az érdekelt szer- vezetek küldöttségeinek közös tanácskozásán határozták el. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedd délután e Francia Kommunista Pár nemzetgyűlési csoportja a kor mány ellen, mert a kabiné- elutasította, hogy parlament vitát nyisson az amerika „Pershing—2” és a cirkáló szárnyasrakéták Nyugat-Euró­pába való telepítéséről. Corter-Thotcher tanácskozás Távolról sincs összhang Nem hoztak igazán fontos döntéseket az amerikai elnök és a brit kormányfő tárgyalá­sai — vagy ha igen, azokat titokban tartják. Thatcher asszony a Carter elnökkel és kormányának tagjaival foly­tatott, mindössze néhány órás tárgyalások után a sajtó előtt az egyetértést hangsúlyozta, főként az iráni kérdésben. Nagy-Britannia hajlandó tá­mogatni amerikai javaslatokat az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban Irán ellen — közölte. Thatcher asszony szavaiból kitűnt, hogy az ír kérdésben távolról sincs összhang Wa­shington és London között. Az elnökön és a külügymi niszteren kíyül Thatcher asz- szony csak az amerikai had­ügyminiszterrel és a vezérkari főnökkel tárgyalt. A válasz elől — milyen új amerikai nukleáris fegyvereket vásárol­nak — azzal zárkózott el, hogv még nincs döntés. A pél­dátlan gazdasági nehézséggel birkózó londoni konzervatív kormány milliárdokból készül „korszerűsíteni” nukleáris haderejét — amiért Washing­tonból ezúttal is dicséretben részesültek. Thatcher asszony keddi New York-i látogatása után haza­utazik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents