Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
1979. DECEMBER I., SZOMBAT ivtjotu -éfir *ar K^lnwam Közös kísérletek Befejeződött Visegrádon a KGST-tanácskozás Közös kísérleti állatifehér- je-takgrmány-feldolgozó üzem létrehozását határozták el a KGST-országok szakemberei az általuk egységesített építészeti és gyártástechnológiai tervek helytállóságának gyakorlati bizonyítására. A KGST építésügyi állandó bizottsága 3. számú ipari és mezőgazdasági szekciójának pénteken Visegrádon véget ért ötnapos szakértői értekezlete a közös tervezés más feladatainak meghatározásában, egységesítésében is egyetértésre jutott. A tanácskozás plenáris ülésén megvitatták a mezőgazdasági épületek tervezésével foglalkozó vezető szervezet 1980—81. évi munkatervét. Az egyes szekciókban — a már említett állatifehérje-feldolgo- zó üzemek mellett — megtárgyalták a takarmánykeverők, valamint különböző állattartási épületek egységes kialakításának lehetőségeit. Az egyes tagországok ajánlásai alapján a résztvevők kiválasztották, melyek a legalkalmasabb típusok az általános elterjesztésre, a legszínvonalasabb technika biztosítására. A tervek egységesítésénél különös figyelmet fordítottak a környezetvédelmi szempontokra is. A szakértői tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy az együttműködő országok további információkat, normatívákat és szabványokat küldenek meg a témafelelős országoknak, azzal a céllal, hogy ajánlásokat készítsenek elő azok egységesítésére. Timföldért alumínium Magyar—szovjet megállapodás a jövő évi szállításokról A Magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény keretében a Mineralimpex és a Metalimpex külkereskedelmi vállalatok aláírták jövő évi export, illetvé import megállapodásaikat, a szovjet Raz- noimport Külkereskedelmi Egyesüléssel. Eszerint, hazánk 330 ezer tonna timföldet szállít 1980-ban a Szovjetunióba, ahonnan 160 ezer tonna alumíniumot kap. Szerződést kötöttek a különböző nehézfémek,' ígyt a réz, a magnézium, az ólom, horgany stb. jövő évi importjának egy részéről is. \ Jelentés a készletgazdálkodásról Iftiési fari ott a SÍNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Két előterjesztés szerepelt napirendjén: megtárgyalta a készletgazdálkodás egyes kérdéseinek ellenőrzéséről készült jelentést, majd megvitatta az 1980. évi munkatervre előterjesztett javaslatot. Felhatalmazta elnökét, hogy a munkatervet jóváhagyásra a kormány elé terjessze. A KNEB tudomásul vette az egyes vizsgálatokat követő intézkedésről szóló tájékoztatást, ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ä Balaton jövőjéről / Tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Milyen lesz a Balaton vize t és partjainak képe a követke- 1 ző évtizedekben — erről tárgyalt pénteken délelőtt a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Abrakára Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a képviselőknek egyebek között elmondotta: a Balaton fejlesztését körvonalazó új regionális terv 1978-ban készült el. Maga az intézkedési program — amelynek végrehajtásában 30 minisztérium és országos hatáskörű szerv érdekelt — ugyancsak elkészült, s a VI. ötéves tervidőszakra szó'-ó elképzelések 1980., a hosszú távú fejlesztési program pedig 1982 végéig szintén kialakul. Az üdülési környezet javításának érdekében Tartalmas mindennapokat Nem magánügy - társadalmi kérdés Felkészülés . a nyugdíjas életre címmel rendezett legutóbb országos ankétot a Hazafias Népfront Országos Tanácsának idős korúakkal foglalkozó társadalmi bizottsága, az országos méretű felkészítő tanfolyamsorozait nyitányaként. Idősek áj élete Évről évre tízezrek lépnek át az aktív mindennapi munkáséletből a nyugdíjas hétköznapokba. S ez az átlépés krízisekkel lesz teli, ha a család, a környezet, a munkahely, a társadalom nem teremti meg folyamatában az új életre való felkészülésit, s a mindennapok tartalmassá tételének lehetőségeit. A gerontológiai kutatások eredményei bizonyítják, hogy azok az emberek. akik egész1 életük során aktívak voltak, érdeklődésük széles körű, figyelmük mindenre kiterjedő volt, azok szellemileg és fizikailag hosz- szabb időn át frissek maradtak. A nyugdíjba készülők többs-ágs azonban félelmekkel, szorongásokkal van teli, s ezeket a mindenkori egészségi állapot, az anyagi biztonság és a társadalmi, illetve a családi közérzet fokozhatja, de meg is szüntetheti. A szorongások oka mindig az ismeretlentől való félelem. A megoldás tehát az ismeretek nyújtása, figyelembe véve azt. hoav más a mondanivaló a középkorúak, azaz a nyugdíjba készülők. az öregedők és az öregek számára. Az átmenet előkészítése A statisztikai adatok szerint a nyugdíjba vonulók 51 százaléka egészségi okok miatt kéri nyugdíjazását, valamint ' a már nyugdíjba vonultakat is beleértve a férfiak 73. és a nők 81 százaléka valamilyen egészségügyi problémával küzd. Eze£ nagyon sokszor pszichikai zavarokra, lelki sérelmekre vezethetők visz- sza. Ezért nagyon fontos, hogy a nyugdijasáiefre felkészítők különös gonddal, folyamatosan foglalkozzanak a veszélyeztetettekkel: a magányosokkal, az özvegyekkel, az elváltaikkal, a különcökkel, az alkoholistákkal és a bünt etet bekkel. Feltétlenül ismerniük kell eredményes munkájukhoz a nyugdíjba készülők életét, gondjait, tulajdonságait, szokásait, terveit. Elmondták: mindenfajta általánosítás az idős nemzedékről veszélyeket hord magában. Egységes népesedéspolitika alapján kell kijelölni helyüket, szerepüket, feladatukat a társadalomban, figyelembe véve aart, hogy egy részük tovább akar dolgozni, más részük viszont pihenni szeretne. Borsod megyében például a gyárakban, üzemekben, már k-éí-három évvel a nyugdíjkor előtt bevonják a.z embereket a lakóterületi társadalmi munkába. A felkészítés tehát folyamatos és zökkenőmentes. Ugyanakkor szinte-lehetetlen ugyanígy foglalkozni a bejáró dolgozókkal. A lehetőség: k Utaltak arra a hibára, hogy a munkahelyeken működő nyugdíjelőkészitő társadalmi bizottságok tevékenysége zömmel csak a nyugdíj előtti évre terjed ki adminisztratív jelleggel. A nyugdíjas életre való felkészítéshez és felkészüléshez nagyon fontos, hogy már a nyugdíjas évek előtt ismerjék az érintettek a rájuk vonatkozó munka- és családjogi kérdéseket. S nem utolsósorban fontos az is, hogy a nyugdíjba készülők ismerjék az állam szociális gondozási rendszerét a segélynyújtásról a szociális otthoni ellátásig, hogy adott esetben igénybe vehessék. a vízellátás, a csatornázás és a partszabályozás áll a teendők középpontjában. 1980—85 között a Balaton egészének, s különösen a Keszthelyi öbölnek vízmegóvása, illetve a fürdőzési feltételek javítása kíván nagy erőfeszítéseket. Helyreállítják a Balaton szűrőjét, á Kis-Balatont. Felülvizsgálják a térségben található állattartó telepek tevékenységét, az ártalmas anyagok elvezetésének, megsemmisítésének feltételeit. Gátat vetnek az apró parcellákat eredményező további telekosztásnak, s ilyképpen növelik a zöld területeket, s a partrendezéssel összhangban 30—150 méter szélességű* ösz- szeiüggő sávot alakítanak ki strandokkal, parti sétányokkal, parkokkal. Az ülés részvevői a regionális rendezési tervről és az intézkedésekről szóló beszámolót elfogadták. Ezt követően az építési bizottság — amely Gyarmati János elnökletével tartotta meg tanácskozását — úgy döntött, hogy javasolja a kormánynak: a fejlesztési terv végrehajtását kezeljék kiemelt programként. A munka nem szívesség! Ä bért teljes műszakra fizetik Ha megkérdezném a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárának dolgozóitól, meddig tart a munkaidő, azt válaszolnák valamennyien: reggel hattól kettőig és délután kettőtől tízig. De, ha november előtt kérdeztem volna, hogy meddig is dolgoznak például a délelőtti műszakban, akkor bizonyára nem ilyen egyértelmű lett volna a válasz. Ugyanis a gyárban már évek óta szokásjoggá vált, hogy a bejáró dolgozók előbb befejezték a munkát és a gyárat is elhagyták már két óra előtt. Később már az is divattá vált, hogy nemcsak a bejárók, hanem szinte valamennyien előbb fejezték be munkájukat, mint amikor a munkaidő letelt Csak papíron — Én mondtam már az utóbbi időben a műhelyben, hogy ez nem vezet jóra — meséli Horváth István főbizalmi, a 408-as üzem géplakatosa —, mert ha itt mindenki előbb elmegy, mielőtt véget érne a munkaidő, később azok sem mehetnek el, akik a vonatok és buszok indulási ideje miatt hagyták abba a munkát. Kurucz Attila a gyár szak- szervezeti bizottságának titkára szerint sem mehetett így már 'tovább. A munkaidőt a Munka Törvénykönyve megszabja, attól eltérni nem lehet. — Igaz ugyan, nálunk eddig ez csak papíron volt nyolc óra, mit kerteljek, hiszen ezt mindenki tudja. Dolgozóink 42 környező községből járnak be. Gondjaikat ezidáig, a rosszul értelmezett humanitásból, úgy oldottuk meg, hogy előbb befejezhették a munkát, így nem kellett várniuk órákat egy későbbi vonatra vagy buszra. — Azt hallottam: a közelmúltban intézkedtek és megszigorították a munkaidő betartását. Ez nem váltott ki tetszést a dolgozók között. — Erre az intézkedésre nagy szükség volt. Ez nemcsak a gazdasági vezetés döntése volt, hanem a szakszervezet is támogatta és egyetértett ezzel. A szakszervezet jelen volt azon a tanácskozáson és az előkészítésen, amikor az intézkedések születtek. — magyarázza Kurucz Attila. — Noha nem lehet éppen a mi embereinkről azt mondani, hogy nem dolgoznak becsülettel. Nem volt itt eddig se nagy lötyögős, vagy lazsálás. A munkaidő kihasználása hét óra felett volt eddig is. De tény, hogy a sok bejáró gondja már megoldásra vár. Azért is volt erre szükség, mert mit tagadjam, az ő korábbi elmenetelük valóban rontotta a munkamorált. Nincs meleg víz Takács Imre a gyári termelés irányítója. Szerinte a dolgozók többségével eddig sem volt baj. — Sajnos igaz; rossz szokássá vált az, hogy többen elmentek a munkaidő befejezése előtt- A vonat és a busz örök hivatkozási alap volt. Ezért meg kellett szigorítani a munkaidő betartását, hogy véget vessünk ennek. Nem volt ez könnyű, hiszen ezzel a vállalatinak is növekedett a gondja. Ezentúl a. dolgozóknak olyan jogos igényeit, mim’t az ebédidő meghosszabbítása a melegvíz biztosítása, meg kellett oldanunk. A szakszervezeti titkár azt is elmondta, hogy korábban az ebédlő nyitvatartása automatikusan igazodott a munka befejezéséhez. November óta arra is panaszkodtak, hogy az ételt hidegen kapják két óra után, vagy nincs olyan választék. A szakszervezet intézkedett és ez a panasz is megoldódott. Munkaidőben nem lehet ebédelni. A másik panasza is jogos az embereknek, hogy többször nincs meleg víz és gyakran azért mentek el hamarabb, hogy megf űröd hessenek. Ebben az esetben a teljes megoldás még várat magára, mert a három évvel ezelőtt felépített új szociális helyiség tervezői és beruházói hiányosságok miatt — avagy a rosszul értelmezett ’takarékosság jegyében — kihagyták a keverő rendszert, amivel a forró vizet hideg vízzel lehetne vegyíteni, lev eddig az járt jól, aki előbb fürdött, mert az utolsóknak nem maradt már a meleg vízből. Hamarosan intézkednek. — Nemcsak az a baj, hogv nincs melegvíz— vallja Srám István a 408-as műhely végki- készítője —, hanem az is, amikor mindenki egyszerre fejeGyakorlatias módszerekkel Másffé! éviizeé az aSkohoB eüen Tizenhat esztendeje immár, hogy megalakult a Pest megyei Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság. Az elmúlt esztendőkben hasonló — orvosokat, pedagógusokat, jogászokat, a társadalmi és tömegszervezetek szakembereit, rendőröket, vám- és pénzügyőröket magában foglaló — bizottságok jöttek létre a megye járásaiban, városaiban. E helyi bizottságok közül elsőként, s külső kezdeményezés nélkül jött létre 1976-ban a nagykőrösi. Bizonyára ez volt az oka annak, hogy a megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság legutóbbi tanácskozását Nagykőrösön tartották, s ezen az ülésen részt vettek a fiatalabb testületek vezetői is, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, átadhassák egymásnak módszereiket. Divatban a rundivás Miről is van szó? Ahogyan bevezetőjében dr. Hárdi István kandidátus, a Pest megyei Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság elnöke mondotta: — összetett s rendkívül gyakorlatias, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő munkára van szükség az alkoholizmus elleni küzdelemben. Fel kell mérni mindenütt a gondozásra szoruló alkoholistákat, meg kell ismerni a legfertőzöttebb gócokat. Különös figyelmet igényel a megelőzés szempontjából a törődés a fiatalok s a veszélyzetett családok problémáival. Ugyancsak gyakorlati teendők sorát kívánja a zugpálinkafőzdék, bögrecsárdák felszámolása, s a kocsmák átalakítása, főleg ételt és üdítő italt árusító üzletekké. Meg kell változtatni az ivási szokásokat — sok helyütt dívik még a rundivás. Végül az alkoholista betegek utógondozása sem csupán egészségügyi feladat, a visszaesés oka gyakran a régi ivócimborák társasága, s a szenvedélybetegségétől megszabadult emberekkel szembeni értetlenség. A prédikáció szenteltvíz! — Alapvető módszerváltoztatásra van szükség; nem erkölcsi prédikációval, hanem célravezetőbb, az ember lelkivilágát ismerő és személyiségét figyelembe vevő, tehát szakszerű propagandával és gyakorlattal lehet jobb eredményeket elérni. S hogy rögtön a gyakorlatról is szó essék: dr. Kulin Sándor, a nagykőrösi bizottság titkára elmondotta, hogy a városban felmérték az alkoholizmus gócait, erélyesen támogatták felszámolásukat, s egyik eredményük, hogy míg az egy főre jutó alkoholfogyasztás országosan nőtt, a városban stagnál. Dr. Bacsa Antal . ráckevei járási főorvos arról beszélt, hogy járásuk csaknem minden településén helyi munkacsoportok is alakultak, a bizottságok gyakran tesznek javaslatot az alkoholista betegek kötelező gondozásbavételére, a gyógyultak sorsát pedig figyelemmel kísérik. A férfias részegek Jeszenszky Ernő, a Pest megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának munkatársa arról szólt, hogy a megyében ma hat alkoholizmus elleni klub fogad másfél száz gyógyult beteget, s például a klub Cegléden is olyan környezetet nyújt, amelyben ivás nélkül is barátokra találhat az egykori alkoholista. Hasonló klubok alakulnak rövidesen Nagyká- tán és Ráckevén. Kovács Józsefné, a Vörös- kereszt budai járási vezetőségének titkára hangsúlyozta, nem elég a megfelelő felkészültség, a szakértelem, lelkes emberek kellenek az alkoholizmus elleni harchoz. Végezetül dr. Fruttus Levente, a Nagykőrösi Konzervgyár pszichológusa számolt be egy — a nagykőrösi szakmunkástanulók körében végzett — kérdőíves felmérés eredményeiről: az előítéletek sokat ártanak a fiataloknak, mert néhol na is férfias dolog inni, s a nagyivókat kevesen ítélik el. Ezért az ismeretterjesztésen az alkohol egészség- és társadalomkárosító hatásának, bemutatásán kívül több gondot kell fordítani az érzelmi felkészítésre. V. G. P. zi be a munkát, akkor kevés az embereknek a hat zuhany. A másik: nagyban hozzájárult a lazaságokhoz, hogy bizonytalan a járművek menetideje. Számtalanszor előfordult, hogy nem jött egy-egy menetrend szerinti járat. Ha pedig nem tudtunk a két óra utáni busz- szal elmenni az állomásra, akkor már csak a f él ötös vonatot értük el. Bizony nem mindegy nekünk sem, mikor érünk haza. Ugyanez nemcsak hazafelé menet fordul elő, gyakran a gyárba jövet is késnek a vonatok. Ha elkésünk, tőlünk időt vonnak le. Kérdem, ki vonja ezit le a MÁV- tól ? A gyár megbízottjai minden év decemberében leadják a menetidőre szóló javaslataikat Ennek azonban eddig vajmi kevés foganatja volt. Igaz ugyan, hogy a Volánnal tartják a kapcsolatot Az üzem- gazdasági osztály munkatársainak nevében Kozma Győző mondta el több éves tapasztalatait. — A MÁV-val nincs olyan kapcsolatunk, hogy beleszólhatnánk a vonatok menetrendjébe. Igaz, a munkaidő megszigorítása óta kigyűjtöttük a bejárók menetidejére szóló adatokat. Megállapítottuk, senkinek sem kell elhagynia a gyár területét két óra előtt. Arra azonban szükség lesz, hogy mintegy 70 ember néhány perccel előbb fejezhesse be a fnunkát, azért hogy elérje a megfelelő járművétA cél közös — Erre szintén hamarosan megoldás születik — tájékoztatott Cserkaszky Antal a gyár főmérnöke. — Ugyanis megr vitatjuk és utána határozattá is válik, hogy kik azok a dolgozók, akik előbb befejezhetik a munkát. De ez nem valamiféle külön engedmény, mert ezentúl mindenkinek le kell dolgoznia a munkaidejét, azoknak is, akik előbb elmennek. Csak abban az esetben mehetnek el, ha péntekenként az elveszett időt tevékeny munkátokkal bepótolják. — Nekem ugyancsak 5—6 perccel előbb kellett elmennem, hogy a megfelelő buszt elérjem — mondja lvanics István hegesztő —, de számomra lényeges volt. hiszen Sződ- re a legközelebbi busz több mint másfél óra múlva indult. Bennünket nem is az bosszantott. hogv dolgozni kell a munkaidő végéig, hanem az, hogy szeretnénk, ha a körülményeink is megfelelőek lennének. ahhoz, hogy a nyolc órai munka, nyolc óra legyen. A hangsúly tehát ezen van. A Magyar Hajó- és Darugyár váci dolgozói is belátták; a munkaidőt ki kell használni De mindezt valóban csak akkor lehet elérni, ha a munkaidő nemcsak papíron lesz nyolc óra, hanem a valóságban is És az sem kétséges, hogy a vállalat vezetőinek teljesíteniük kell a dolgozók jogos kérését, és úgy kell javítani a körülményeken, hogy ne legyenek kiesett félórák, sem a vállalatnál, de a dolgozóknál sem. Szalai Mária Felavatták az új Taurus-gyárat Tegnap ünnepi munkáagyű- lésen avatták fel a tervidőszak legjelentősebb gumiipari beruházását, a Taurus íumiipa- ri Vállalat új, nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárát. A tervezettnél nyolc hónappá’ korábban, egymilliárd 200 millió forintért elkészült és üzembehelyezett létesítmény alig több mint félezer dolgozói«, évente 210 ezer darab, a mezőgazdaság nagy teljesítményű erőgépeihez használatos tex- tilradiál abroncsot gyárt majd.. Termékük — amelynek 60 százalékát a tőkés, 20—20 százalékát pedig a szocialista, illetve a hazai piacon értékesítik — előnye, hogy alkalmazásával csaknem tízszázalékos üzemanyagmegtakarítás érhető el, a gépek vonóereje viszont egyötödével növekedhet. á
