Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
Az ISG-Neles kooperáció 2 éve Pillaagószelepefc ólomlábakon Hárommillió dollár népgazdasági méretekben nem nagy, de azért már szép pénz. Akkor is megérdemelné, hogy egy-két szót ejtsünk róla, ha az eredeti elképzeléseknek megfelelően az 1979 és 1981 közötti három esztendőben be is folyna a kasszába. ‘ Most viszont, hogy a legjobb esetben is csak alig több, mint egy- tizede, pontosan 375 ezer lesz belőle, mindenképpen fel kell tennünk a kérdést: hová lett a többi? Így lesz tehát a hárommilliós exportból 375 ezer — ha minden jól megy! Tétlenségre ítélve A gondok egyike A kooperációs szerződést annak idején az Intercooperation Kereske- lerrifejlesztési RT. közreműködésével a Nikex külkereskedői kötötték meg a finn céggel, s az ő feladatuk lesz az áruszállítás is — ha beindul a gyártás. Mikor a tanácskozás másnapján felkerestem Jánosi György kereskedelmi igazgatót és Füredi Sándor- né osztályvezetőt, elég hamar kiderült: a szerződéskötés és az áruszállítás megindulása közötti időben a külkereskedelem jórészt tétlenségre van kárhoztatva: — Mi minden újnak örülünk, hiszen meglehetősen kevés a gazdaságosan exportálható, jó minőségű .szerelvény. Az új termák bevezetésére, piaci munkájára szívesen vállalkozunk ebben az esetben is. Ennél sokkal többet azonban nem tudak téri ni a külkereskedők. A hitelügyletre a jelenlegi keretek között közvetlen befolyásuk nincs, így jórészt nem maiad más hátra, mint várni, mikor lesz áru, amit majd eladhatnak. Addig pedig? Mivel hazai termelés nincs, igény viszont van, teljesítik az importmegbízásokat. A Ni- kexnél a teljes magyar szerelvény exportot és importot egy osztály bonyolítja, s így jól látható: a Neles- piliangószelep gyártásának megindítása nemcsak tőkés exportot eredményezne, hanem megszüntetné az ugyancsak kemény valutát igénylő importot is» El sem fogadták Idáig úgy tűnik tehát, a kérdésre — pontosabban kérdésekre — a választ csakis az ISG hitelkérelmének címzettje, a Magyar Nemzeti Bank tudja megadni. A kohó- és gépipari hitelfőosztályon azonban nemcsak a hitelkérelmeket bírálják el alaposan, hanem az interjú iránti igényeket is. Első jelentkezésemtől számítva négy hét telik el, míg leülhetek beszélgetni Hegedűs Oszkár főosztályvezető- helyettessel. Farkas István osztály- vezetővel és Cifra Ferencnével, aki az ügy előadója. Erre az időveszteségre gyorsan megvan a magyarázat is: a bank elnöksége beszélgetésünk előtt egy nappal tárgyalta az ISG hitelkérelmét, s így most már a döntés ismeretében lehet értékelni az eddig történteket Menjünk tehát sorjában: Az ISG első hitelkérelme 1973. december 22- én érkezett a bankhoz, s ebben 165 millió forintban jelölték meg a gyár vezetői a beruházáshoz szükséges összeget. Ennek egy részét az ISG vállalta volna magára, nagyobbik hányadát pedig hitelként szerette volna megkapni. Azért csak volna, mert nem kapta meg.— Nem tudtuk! elfogadni az ISG hitelkérelmét mert a vállalatnál készletgazdálkodási problémák merültek fel, ezek következtében fizetésképtelenné vált, pénzügyi helyzete zilált lett. Annak idején írásban is közöltük: a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően mindaddig, amíg készletgazdálkodásukat nem egyenlítik ki. nem foglalkozunk a hi telkérelemmel. — A magyar vegyipar számára döntő kérdés a hazai szerelvénygyártás fejlődése. Mert szépek és jók ugyan az importszerelvények, de drágák is, s ezért semmiképpen nem jelenthetik a végleges megoldást — summázta véleményét az egyik nagy ipari tervezőintézet, a V egy terv főkonstruktőre azon a műszáléi-tudományos tanácskozáson, melyet a Gépipari Tudományos Egyesület üzemi csoportja rendezett ez év október 15-én az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Ez a megállapítás tulajdonképpen csak egy nyugat-európai kiállításon látottak szakmai tapasztalatait volt hivatva összegezni, de kihallatszott belőle a rosszallás is: sem a tervezők, sem a felhasználók nem elégedettek a hazai szerelvénygyártással és -fejlesztéssel. Amikor Lőrincz Zoltán, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár műszaki igazgatója hozzászólt, r.em is vonta kétségbe a kritika jogosságát. Elismerte, az ISG valóban sokszor nem tartja be a gyártási-szállítási határidőket, sőt az is előfordul, hogy nem is vállalkoznak a gyártásra, de mint elmondta, ehhez gyakran a feltételek sincsenek meg. Mert nehéz úgy jó minőségű szerelvényeket előállítani, ha hiányoznak az ezekhez szükséges eiő- gyártmányok, ha a kohászati termékek egy részének minősége nem felel meg á szabvány előírásainak, ha egyszerűen nem lehet megfelelő minőségű precíziós öntvényekhez hozzájutni — s még sorolhatnánk a háttéripar elmaradottságából származó egyre nyomasztóbb gondokat. Fejlesztési lemaradásaikat pedig a beruházási rendszer nehézségeivel, a szándéktól a megvalósulásig eltelt idő elviselhetetlen hosszúságával magyarázta az igazgató — s erre egy konkrét példát mondott: — 1977 októberében kötöttünk kooperációs szerződést a finn Neles céggel, korszerű pillangószelepek gyártására. Azóta két év telt el. de még mindig nem sikerült a bankkal megkötnünk a hitelszerződést. E nélkül viszont nem tudjuk megkezdeni a gyártáshoz szükséges beruházást. ígv az eredeti kooperációs szerződésben vállaltaknak már nem is tudunk eleget tenni. A tanácskozás résztvevői — nagyrészt mérnökök, technikusok, műszakiak — egy rosszalló fejcsóválás- sal nyugtázták ezt a példát is, majd visszatértek a szakmai problémák megvitatásához. A kérdés azonban a levegőben maradt: miért nem kapta meg az ISG a hitelt? Mi történt eddig a kooperáció ügyében? Vevő van - áru nincs Először is: füstbe ment a bevezetőben említett hárommillió! Az 1977. október 20-án aláírt kooperációs szerződés ugyanis a következőképpen szólt: a finn cég eladja a pillangószelepek gyártási jogát. Ennek alapján az ISG beszerzi a szükséges gépeket és berendezéseket, s megkezdi a gyártást, melyhez időnként náhá'ny alkatrészt finn partnerétől vesz meg. A kész termékek egy része a magyarországi igények kielégítését szolgálja, másik részét pedig a finn cég vásárolja vissza. A két évvel ezelőtti megállapodás szerint idén félmillió, jövőre egymillió, 1981-ben pedig már rhásfél, tehát összesen hárommillió dollár értékű árura lett volna vevő a Neles — ha lett volna áru. Mivel azonban a gyártás mind a mai napig nem indult be, idén augusztusban módosítani kellett a kooperációs szerződést. A módosítás szerint a szállítások csak 19S1- ben kezdődnek, s akkor is viszonylag szerény, az eredetihez képest csökkentett mennyiséggel, s maid tf-ak később emelkedik a darab- izám. A rendezés 1979 áprilisában megtörtént. Az ISG a bank utasításának megfelelően készletleépítési tervet készített Ennék megvalósításához a bank részben rövidlejáratú hitellel nyújtott segítséget, másrészt pedig előírté: a vállalat fejlesztési alánjából töltse fel forgóalapját. Ez a készletek ügyét rendezte ugyan, de az ISG fejlesztési alapja 46 millió forinttal lett szegényebb. Az eredeti hitelkérelemben foglaltak ily módon irreálissá váltak. Átdolgozás után Az átdolgozott hitelkérelmet 1979. július 15-én nyújtották be — jóval szerényebb kivitelben. A korábbi elképzelésekkel szemben ez már nem tartalmazta az öntödei rekonstrukciót, s a vállalat saját hozzájárulása is jelentősen lecsökkent: a 119 milliós teljes summából csak 22-t vállalt az ISG, a többit a banktól várta — hitel formájában. Ezt a hitelkérelmet már elfogadta a bank, s így megindulhatott a bírd lati procedúra. Az ilyenkor szokásos rend szerint megvizsgálták a kérelmet, beszerezték az illetékes tárcák — a külkereskedelem, a kohó- és gépipar — véleményét, majd döntöttek: az ISG 97 millió forint hitelt kap abból a bizonyos 45 milliárdos keretből, melynek célja az export-árualapok növelését szolgáló beruházások támogatása. A bánik szakemberei változatlanul kedvező exportlehetőséget látnak ebben a kooperációban. Erről nemcsak a döntés maga, hanem az a tény is tanúskodik, hogy az ISG igen kedvező feltételekkel kapta meg a hitelt: míg általános esetben a vállalati saját hozzájárulásnak el kell érnie a 30 százalékot, itt beérték a 18,5 százalékot kitevő 22 millióval is. Amikor az ügy elhúzódásának okait kérdezem, első helyen a készletgazdálkodási problémákat említik. Ezek nélkül mintegy fél évet lehetett volna nyerni — de Farkas István szeririt az is hozzájárult, hogy az ISG nem elég gyors, rugalmas saját ügyeinek kihajtásában — így a jövőben Is előfordulhat, hogy mások megelőzik. Amit elvesztettünk Ha tehát nincs a készlet-ügy, akkor már az 1978 decemberi hitelkérelmet is el lehetett volna fogadni. De miért csak akkor, több mint egy évvel a szerződés megkötése után adta be az ISG? A válaszért ismét Budaörsre, Lőrincz Zoltánhoz menteim: — A gyártási dokumentációt 1975 áprilisában kaptuk meg, s a beruházási alapokmány és a hitelkérelem elkészítése igazán csak ezután indulhatott meg. A . hitelkérelemhez pedig a legnagyobb részletességgel kidolgozott olyan dokumentumokat kellett csatolni, melyek közül egynek a beszerzése is hosszú heteket vesz igénybe. — íme néhány példa: gépbeszerzési ajánlatok, a beruházási alapokmányhoz a budaörsi tanács véleménye, a Szerelvényértékesítő Vállalat nyilatkozata a hazai értékesítési lehetőségekről, a KGM véleménye, a Technoimpex nyilatkozata az importgépekről, a Metalimpex nyilatkozata az öntvényekről, sőt mivel az első hitelkérelmünk még az öntödét is tartalmazta, tehát ennek a rekonstrukciójára is ajánlatot kellett beszereznünk... Szóval, nem tudom, hol lehetett volna itt időt megtakarítani. Talán nem is érdemes tovább keresgélni, hogy hol veszett el egy hét, melyik papír ügyintézésénél lehetett volna nyerni három napot, mert így óhatatlanul elmerülnénk a részletekben — s ettől a késedelem még késedelem marad. S erről hiba lenne elfeledkezni, bármennyire örülünk is annak, hogy a jelek szerint most lendületet kap a beruházás. Mert valóban lendületet kap. A gyár és a bank a közelmúltban a hitel felvételének, felhasználásának és visszafizetésének feltételeit részletesen szabályozó hitelszerződést kötött, s megindulhatott a munka. Ez persze most elsősorban rendelések feladását, szerződések megkötését jelenti — amíg nem volt biztos a pénz, erre r.em volt lehetőség —, a gyártás helyének kialakítása, a gépek üzembe állítása, s az első darabek elkészítése csak ezután jön. A finn partner egyelőre bízik az ISG-ben. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közelmúltban megrendezett finn—magyar műszaki napok sajtó- tájékoztatóján erről a kooperációról a budapesti finn nagykövetség kereskedelmi tanácsosa kijelentette: a benne rejlő lehetőségek szinte korlátlanok. A másik, sokkal kézzelfoghatóbb bizonyítékot a Neles-cég szolgáltatta: tekintettel az 1977 óta végbement világpiaci áremelkedésre, hozzájárult az általa 1931-ben megvásárolandó termékek árának 16 százalékos emeléséhez. Azt hiszem, most sajnálhatjuk csak igazán az elvesztett időt... WEYER SELA Tungsram-fcnycsövekhez Látszatra egyszerű a képlet f/claha laktanya volt ezen a he- r lyen. A két világháború között, ha valaki bebocsáttatott vagy a gőzös vontatta szerelvény ablakából kukucskált errefelé, masírozó vagy éppen katonás rendben, egyenes derékkal bicikliző katonákat láthatott gyakorlatozni. A kerékpáros katonák itt ismerték meg a harci kerekezés rejtelmeit, innen karikáztak a frontra, hogy többségük elpusztuljon a tankok, repülőgépek, katyusák kereszttüzében. Most az Egyesült Izzó váci fényforrásgyára üzemel a kerítés mögött. Európa egyik legkorszerűbb üveggyárát építették fel a Tégi üzemépületek tőszomszédságában, s mellé ezt 'az égbe törő tornyot, a keverőházat. Homok, szóda, mész, üvegcserép — így hangzik a recept. Látszatra egyszerű a képlet. Ahhoz azonban, hogy állandóan jó minőségűek, piac- és versenyképesek legyenek a Tungsram-fénycsövek, csak hibátlan összetételű és keverésű alapanyagból készült üveg használható fel. Erről gondoskodnak néhány szakember irányításával ebben az ég felé törő toronyban, ezt a célt szolgálja a mindig ragyogó kék színben csillogó f'alak mögé rejtett automatika, a csövek, berendezések szövevénye, a viliódzó pontok és higgadt kapcsolók, az idegesen rángó-reme- gö nyelvű műszerek so!:asága. ezdetben: homok mész, szóda. S mire véget ér a folyamat: szivárványszínben játszó, átlátszó anyag, mely nélkül élétünk ma már el sem képzelhető: az üveg. A NYERSANYAG-ELŐKÉSZÍTÉS ELSŐ FAZISA: A NEDVES HOMOK ÜT- NAK INDUL A SZARÍTÖBUNKERBE. A FORGÓDOBOS KEMENCEBEN SZÁRÍTJÁK AZ ANYAGOT. ELEKTROMOS MÉRLEGEK ADAGOLJAK A KEVERÖ3E AZ ALKO i. OltÉSZE- KET. MUSZKALAY ERVIN ÜZEMVEZETŐ GONDOSAN ELLENŐRZI A MŰSZEREKET. BARCZA ZSOLT — CSüLAK ANDRÄS
