Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

Jól bevált a zöldségtermesztés Jövőre több paradicsom Eredményes év a Mészáros János Tsz-ben Kilátogattunk a Mészáros János Termelőszövetkezetbe, s megkértük Fekete József el­nököt, hogy ismertesse a tsz 1979. évi munkáját és eredmé­nyeit. — Az elmúló esztendő — mondotta —, jól megszerve­zett, szorgalmas munkánk ellenére, az előző évekhez gyengébb eredményeket ho­zott. A téli és tavaszi fagyok, és a nyári aszály a zöldborsó­nál és a kenyérgabonánál ko­moly terméskiesést okoztak és a sertéshizlalásnál is nehézsé­gek merültek fel. — Jól bevált a zöldségter­mesztés, főleg a paradicsom hozott sokat, melynek ter­mesztésében az országban a harmadik helyet értük el, a hektáronkénti 430 mázsával. Szőlőtermelésünk is szépen alakult. Kimagasló eredmé­nyeket mutatott fel a vasipa­ri segédüzemünk, a 80 fős épí­tőipari részlegünk, a. szállítá­si brigádunk, és a tagok ház­táji gazdálkodását segítő cso- nortunk. Mindennek ellenére, az említett nagy 'terméskiesé­seket nem tudjuk százszázalé­kosan pótolni, de a gazdasági egyensúlyt biztosítjuk. — Mi segített' legtöbbet o termelőszövetkezet idei nehéz gazdálkodásában? — A tagok szorgalma, s mellette a nagyfokú szerve­zettség. Ennek köszönhető, hogy a termésbetakarítást a tervezettnél 2—3 héttel koráb­ban elvégeztük, s optimális időben elvetettük az őszi ke­nyérgabonát, ami javítja a jövő évi terméskilátásokat. — Milyen munkák folynak még a termelőszövetkezetben? — ötvenen végzik a zár­számadásokat megelőző év vé­gi leltározást, a szakvezetők készítik a jövő évi termelési terveket, amelyeknél figye­lembe vesszük az új közgaz­dasági szabályozókat és az energiagazdálkodás takarékos- sági követelményeit. Például csökkentjük a fűtött fólia alatti termelést. — Milyen célkitűzésekkel indulnak az új esztendőben? — A főágazatvezetők meg­kapták a célkitűzéseket. Beru­házásokra és fejlesztésre jö­vőre kisebb keret áll rendel­kezésünkre. Elsősorban a pa­radicsomtermesztést fejleszt­jük, az idei 160 hektár terület­ről — 216 hektárra. Továbbá 400 sertést fogunk hízóba, és a juhtenyésztésnél 1200-ra nö­veljük nyájaink anyajuhainak számát. K. L. A szolnoki rádió műsora December 17-tői 23-ig Hétfő, 17.00: Hírek. Mozart: F-dúr divertimentóját a bé­késcsabai szimfonikus zenekar játssza. 17.15: Tolmács nélkül. 17.25: Musicalrészletek. 17.35: Év végi számvetés. 17.45: Régi lemezalbumok. Omegáék és a 10 000 lépés. 18.00: Alföldi krónika. Könnyűzene. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A nagykőrösi Arany János gim­názium kórusa énekel. 17.15: Űttörőhíradö. 17.35: Az év slá­gerei. Közben: Üzemi lap­szemle. 18.00: Alföldi krónika. Rockpercek Glória Gaynor felvételeiből. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló, lap- és műsorelő- tetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. A tegnap slá­gereiből énekel a Shocking Blue együttes és Andy Fi­scher. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzeíes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. Beatparádé. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ünnep előtt. 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. Vi­rágénekek. 17.10: A kiskertet kedvelőknek. 17.20: Az év slá­gerei. 17.35: Kulturális figye­lő. (A tartalomból, Szobaszín­házban: Csehov: Platonov sze­relmei. Kiállítási kalauz. Mű­teremben. Folyóiratszemle. Játékmúzeum Kecskeméten). 18.00: Alföldi krónika. Örök­zöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Vasárnap, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00: Hét végi kaleidoszkóp. (A tarta­lomból: Év végi sokféle. Sport- és programajánlat. Szemle az alföldi napilapok­ból. Hírösszefoglaló.) 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. T NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1979. DECEMBER 15., SZOMBAT Rekonstrukció után 1 Nyárfa lesz az új alapauyag Profilváltás a NEFAG-nál A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykő­rösi üzemében négy évvel ez­előtt kezdődött és az idén fe­jeződött be a nagyrekonstruk­ció. A 120 milliós beruházás során többek között új daru­pályát, új szociális épületet, fűrészcsarnokot, továbbfeldol- gozót és szárítótelepet építet­tek, továbbá — már saját erő­ből — felújították a csővázas szerelőcsarnokot is. Szárítást igényel Ebben a hónapban érkezik a 15 millió forintért vásárolt, svéd automata raklapszögező gépsor, a jövő év első negye­dében pedig felszerelik a kézi erőt helyettesítő rönkválogató gépet, az egyenkéntezőt. A NEFAG hét üzeme közül így — mihelyt a két utóbbi be­rendezést is beállítják — a körösi lesz a legmodernebb. A termelést segítő és a fizi­kai munkát könnyítő gépek érkezése feletti öröm mellett azonban gondok is akadnak jócskán. Júniustól ugyanis a fenyő- gömbfa-import csökkentése miatt az ÉRDÉRT nem tudja biztosítani, az alapanyag-ellá­tást a NEFAG üzemeinek — és másoknak sem. Így aztán a keresett és jól bevált fenyő- gömbfa és -fűrészáru helyett Kőrösön — és másutt is — át kellett állniuk a jóval nehe­zebben kezelhető nyárfa fel­dolgozására. (A nyár ugyanis háromhónapos természetes száradási időt, és ezen felül 150 óra mesterséges szárítást is igényel. De: a megfelelő előkészítés után a nyárfa mi­nősége és felhasználhatósága eléri a fenyőét!) Terv szint fölött A hirtelen jött profilváltás megközelítően 2,5—3 hónappal elcsúsztatta a termelési tervet. Emellett a Zöldért — a várt­nál kevesebb almatermés és a tavalyi felhasználatlan lá­dakészletek miatt — vissza­mondta a , szerződést. Így aztán a gyümölcsládákat csak csökkentett ütemben készíthe­tik Kőrösön. » Teljesen le kellett állniuk az eddig a Csepel Műveknek szállított gépcsomagolóláda- alkatrészgyártással — a már említett fenyőfaimport-csök- kentés miatt. Előbbi profil „betegeskedése”, utóbbi elha­lása érzékenyen, mondhatni: zsebbe vágóan érintette a kö­rösieket. Summázva: az 1979. évi 274 milliós halmozott termelési értéktervüket mindezen ne­hézségek miatt várhatóan csak 230 millió forintra teljesítik, s a 196 milliós árbevételi ter­vüktől is elmaradnak, mint­egy 30 millió forinttal. Biztató jel s egyben ígéret a jövőre nézve, hogy az idei, IV. negyedéves tervet a terv­szint fölött hozza a NEFAG körösi üzeme. Jócskán túl-» szárnyalják az eddigi átlag negyedéves tervszinteket: 41 millió forintra számítanak. Svédek is veszik Végül: exporttervét idén 2,7 millióval teljesíti túl a körösi üzem.' Eredetileg 4,5-et tervez­tek. Ausztriában és az NSZK- ban ugyanis jó piaca van a termékeiknek: a palettacsú- szóknak, s a raklapelemeknek, de a svédek is veszik, szíves­örömest a kész rakodólapokat. Remélhetően így lesz ez a jövőben is. ' V. I. Minden korosztályra gondoltak Gazdag program a gyermekeknek A hatalmas gyár parkján ke- resztül-kasul vezetnek az utak és a járdák. Hol egy targonca döcög el mellettem, hol egy teherautó. Űticélom a gyári könyvtár. — Milyen lehetőségekkel élt a Nagykőrösi Konzervgyár könyvtára a gyermekév alkal­mából? — kérdezem Pászti Dénesnét. A könyvtár vezetője vála­szul elém tesz egy programfü­zetet. Ez áll a fedélen: „Csillogó szem, mosolygó ajk, ez az amit szívem óhajt’’ Arany János szép idézeté­vel felkelti az érdeklődésemet. A konzervgyár gazdasági és társadalmi vezetősége közösen szervezte és rendezte az egész évre kiterjedő rendezvényso­rozatot. Mesefilmvetítés, jel­mezverseny, bábelőadás, rajz­kiállítás, Móka Miki-műsor, könyvbemutató — nem győ­zöm jegyezni a felsorolást. Ezeket az óvodás korú gyer­mekeknek ajánlottuk, egy-egy alkalommal, 100—120 nézője volt a műsoroknak. — A nagyobbakra is gon­doltunk a progtamck összeál­lításánál. — „Mit tudsz a peltek, s melyekről dicséret­tel szólt a kritika. Kerámiái sikérrel szerepel­tek a frankfurti, moszkvai, le- ningrádi és rigai kiállításokon is. Az utóbbi években több plakettet készített Nagykőrös 600 éves jubileumára és más eseményeire, illetve több vi­déki város felkérésére. Részt vett a Nemzeti Múzeum 175 éves jubileumi érme, és a Nemzeti Bank aranypénz em­lékérme és a 200 forintos ezüstpénzérméje tervezésé­ben. Nemrégiben Olaszországban járt, ellátogatott Faenzábe is, ahol meghívták az 1980 nya­rán rendezendő kerámiai ki­állításukra. Bemutatja mun­káit a bécsi nemzetközi bien- nálén is. A város az örökös Molnár Elek most is alkot, ottjártunkkor is az agyaggal dolgozott. Felesége, aki az Arany János Gimnázium ki­váló rajztanára, szívvel-lélek- kel segíti munkáját, s mind­kettőjüknek örömet és bízta tást nyújt három, szép fiuk. Molnár Eleknétől azt is megkérdeztem, hogy férje al­kotásaiból miért nem adnaft el, sokan szeretnének vásárol­ni. • — Elek nem ad el semmi alkotást — mondotta. — Ha meghal, munkáit a városnak hagyományozza. Kopa László rl nagykőrösi üzemében, 18 esztendeig javította, készítette velük a Királyi vár, az Or­szágház, a Vajdahunyad vára, az Operaház és számos más történelmi épület háborús kárt szenvedett szobordíszítéseit, melyeket Nagykőrösre hoztak és innen szállítottak fel újra Budapestre. Kerámiák és érmék Munkáját több kitüntető el­ismeréssel jutalmazták. Köz­ben keze alatt évről évre a korral lépést tartó, szép, ma­gyaros ember- és állatfigurák, padlóvázák, és plakettek szü­lettek és országos nevét sze­reztek számára. Rács József helyi tanár-festőművésszel megszervezte a nagykőrösi Képzőművész Kört, mely ala­pot adott több körösi fiatal művészi pályájának, s közü­lük Csikai Márta ma elismert szobrászművész. Molnár Elek néhány évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása óta még többet dolgozik. Lakása való­ságos múzeum. Mitológiai tár­gyú művészi szobrai mellett, ott sorakoznak a pompás ke­rámiák, melyek tizenegyné- hány hazai kiállításon szere­A nagykőrösi kisiparosság sok virágot hozott öreg fatör­zséről sarjadt ki az országha­tárokon túl is ismert és be­csült körösi kerámikusmű- vész: Molnár Elek. Nagybáty­ja Molnár Dániel a század- forduló után cserépkályha- gyárfó és szobrászati üzemet épített, mely országos hírre tett szert. Szobrászaténak al­kotásai, a pompás gipszdíszí- téssk, még ma is megvannak sok öreg körösi házon. Ehhez hasonlókkal kevés város di­csekedhet. Molnár Dániel fe­lesége pedig mint a, művé­szet mecénása tette nevét em­lékezetessé. Abban az időben minden évben egy-két hóna­pos színiévadot tartott Nagy­kőrösön a kecskeméti és a szolnoki színtársulat, és Mol­nár Dánielné nagyasszony, a társulat primadonnáját, min­ién színi évadban szívesen fo­gadta vendégül. Alkotó és tanító A cserépkályha és szobrá­szati üzem vezetését Dániel mester idős korában unoka­öccse. Molnár Elek keramikus művészünk, ugyancsak Elek nevű édesapja vette át. A kis Elek már diák korában is­merkedni kezdett az agyag­gal és a művészettel. A gim­názium után a Budapesti Iparművészeti Főiskolát jó eredménnyel végezte el és ál­lami ösztöndíjjal olaszországi tanulmányútra küldték. Egy évet töltött a faenzai kerámiai akadémián és tanul­mányozta az olasz szobrász művészet csodáit. Közben so­kat dolgozott és egyik kiemel­kedő alkotása most is ott van a faenzai múzeumban. Hazajövetele után hosszabb időt töltött a herendi porce­lángyárban, majd meghívták az iparművészeti főiskolára tanárnak a kerámiai tanszak­ra, ahol négy évig tanította a fiatalokat erre a szép művé­szetre. Közben a kerámiák mellett olaszországi élményei nyomán mitológiai tárgyú mű­vészi szobrokat alkotott. A felszabadulás után, ami­kor a főváros történelmi épü­leteiben okozott rengeteg há­borús károkozás restaurálásá­ra díszítő szobrászati stúdiót alakítottak, Molnár Eleket kérték fel a restaurálási mun­kák vezetésére. A megbízást elfogadta s fővárosi szakem­berek mellé, nagykőrösieket tanított be, s édesapja egyko­konzervgyártásról” címmel ve­télkedőt hirdettüilk. A „Nagykőrösi Konzerv­gyárban dolgoztam” pályázat­ra irodalmi, képzőművészeti és gyártástörténeti kategóriákban érkeztek be a pályaművek. A díjkiosztó ünnepségre a be­küldött anyagokból kiállítást készítettek. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve bonyolították le a házibajnokságot, valamint a Pálfájában a játékos sport­versenyeket. A szülőket sem hagyták ki a gyermekévi programjaikból. Érdekes pszichológiai előadá­sokat ajánlottak az érdeklő­dőknek, valamint tanácsadó hetet tartottak a g vermek ne­velésről. Nagyon jól sikerül1 a gves-en levő kismamáknak rendezett műsoros találko-ó is. Zsilka Erzsébet Hat új sárga Ikarus A gépkocsivezető immár ki tudja, hányadszor, újból végig­simít a puha törlővel a hatal­mas, fényesen csillogó pano­rámaablakon. Aztán megiga­zítja félrecsúszott nyakkendő­jét, a volán mögé ül és gázt ad... Meglódul a sárga Ikarus 280-as, a csuklós. A zajtalanul gyorsuló modern autóbuszt csak néhány napja állították be Cegléd, Nagykőrös és Kecs­kemét közötti útvonalra. „Azelőtt egy pár kivénhedt Ikarus 630-as járt erre” — meséli az egyik régi utas, aki naponta ingázik Cegléd és Kőrös között. — „Zörögtek, köhögtek, csattogtak, majd szétestek. Két évig vártunk, az új buszokra. Mit mondjak? Eg és föld a különbség.” Nemcsak lmpe bácsi, de a többi bérletes is így van ezzel: nem tudnak betelni az új köz­lekedési eszközzel. Élvezettel szippantják a műbőr ülések, a friss lakk és a gumipadló új- illatát, néha-néha oldalba bö­kik egymást: „Na, látod, ezt is megértük.” Mert a ceglédi és nagykőrösi törzsutasok keresztnéven szó­lítják egymást, s többen is megitták — évekkel ezelőtt már — a pertut. Azért, mint minden új, ez az autóbusz is egy kicsit szo­katlan. Azelőtt Erzsiké, a sző­ke kalauznő csengetett előre a sofőrnek, ha valaki leszállni kívánt. Most, akár az „igazi”, pesti buszokon jelezni kell mindenkinek hogy a kocsi megálljon. „Ebbe már könnyen beleta­nulok” — mondja örzsi néni, és korát meghazudtoló fürge­séggel, szinte leszökken a - lépcsőről a nyársapáti iskolá­nál. „Könnyű megszokni a jót” — mondja egy férfi rezignál­ton. — „Egy hét se kell, már ez a busz is piszkos, szemetes lesz...” Egyelőre azonban kivül-be- lül makulátlan tiszta az ok­kersárga Ikarus. Mindenki vigyáz rá: gépkocsivezetők, kalauzok — és az utasok egyaránt. Ez így helyénvaló, hiszen a Mikulás napján átadott új autóbuszok — nem egyről, ha­nem hatról van szó — a ceg­lédi járásbeliek és a nagykő­rösiek. kényelmét, gyorsabb, kulturáltabb utaztatását szol­gálják, a legsűrűbb forgalmú útvonalakon. (vörös) SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Kettős győzelem kosárlabdában Egymás után kétszer is ide­genben játszottak megyei diáik bajnoki mérkőzést a körösi ko- sárlabdás fiúk. Nagykőrösi Gimnázium—Gö­döllői 202-es DSK 94-47 (47- 14). A gödöllőiek révén egy újabb csapát is belépett az 1979/80-as tanévi mezőnybe. A körösiek — bár | többször hi­báztak is — biztos fölénnyel, s majdnem háromszámjegyű eredménnyel győztek. Kosár­dobók: Kovács G. (40), Sze- Ieczki J. (22), Balogh (13), Mol­nár (10), Bánhegyesi (8) és Pásztor (1). Nagykőrösi Gimnázium— Ceglédi Mezőgazdasági DSK 69-55 (40-33). A bajnoki címre is esélyes, jó képességű és ed­dig veretlen ellenfelük ottho­nában a gimnazisták techni­kailag és taktikailag is jobb­nak bizonyultak és rászolgál­tak a győzelemre. Kosarak: Kovács (31), Szeleczki J. (16). Pásztor (10), Gál (8) és Ba­logh (4). Szombati sportműsor Kosárlabda Toldi-sportcsarnok. 15 óra: a középiskolás kupaviadal megvei férfi döntője a Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépis­kola. a Monori Gimnázium és a Váci Sztárod Gimnázium csaDatai között. Termés» et járás Tata—Oroszlány: a Nagy­kőrösi Kinizsi túrája. Teke Temetőhegyi pálya, 14 órá­tól: városi szakszervezeti Mé­száros Kupa egyéni és csapat- verseny (nevezni még a hely­színen is lehet). Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra 30 perc: a megyei középiskolás férfi C-kategóriás csapatbaj­nokság 1. fordulója. Vasárnapi sportműsor Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, 10.30: Nagykőrösi . Gimnázium—Mo­nori Gimnázium, 11.45: Buda­örsi Gimnázium—Monöri Gim­názium, 13 óra: Budaörsi Gimnázium—Nagykőrösi Gim­názium, középiskolás női me­gyei kupadöntő mérkőzések. Természetjárás Vác: országjáró diákkörösök városismereti vetélkedője. Sal­gótarján — Balassagyarmat — Vác (és környéke): a Nagykő­rösi Kinizsi túrája. Teke i Temetőhegyi pálya, 9 órától: városi szakszervezeti Mészáros Kupa egyéni és csapatverseny. Sulyok Zoltán Kertbarátok figyelmébe A kertbarátok klubja de­cember 17-én, hétfőn 18 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Központban össze­jövetelt tart, melyen a köz- gvűlés előkészítését beszélik meg. I ! Molnár Elek művészete Egy keramikus életműve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents