Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

1979. DECEMBER 15., SZOMBAT rm Tártatok Bulgária népművészete Bolgár nép- és iparművésze­ti kiállítást nyitott a HNF vá­rosi bizottsága és a Felszaba­dulás lakótelep klubja, a Bolgár Kultúra közreműködé­sével a lakótelepen. A kiál­lítás célja, hogy bemutassa a bolgár nép művészetét. A tár­laton — amely december 31-ig van nyitva — a kiállított tár­gyaik a helyszínen megvásárol­hatók. ★ Tisztelet az éveknek címmel a HNF és a Móricz Zsigmond gimnázium rajz- és fotószak­köre a művelődési házban a nyugdíjasok részére kiállítást rendezett. Hárem nyelven tanúinak Nemzetiségi gyerekek okfatása az iskolákban Szentendrének és a járás­nak is gazdagok a nemzeti­ségi hagyományai, s élő nem­zetiségi csoportokkal rendel­kezik. Köztudott, hogy német szlovák és délszláv nemzeti­ségiek laknak a város, illetve a járás területén. Efjú krónikások gyűjtése Arzén utca és a Paprikabíró SZENTENDRÉN KÓBOROL­VA óhatatlanul föltűnik a lá­togatónak egy-egy furcsa, né­ha regényes hangzású, más­kor mosolyra ingerlő furcsa utcanév. Megfejtésükkel, ösz- szegyűjtésükkel meglepő ugyan, de nem tudósok, törté­nészek, hanem o gyermek könyvtár olvasói foglalkoznak. És milyen alapos felkészült­séggel. Íme: I Lipót osztrák császár és magyar király nagy hadat ké­szült küldeni a törökök ellen. Felszólította a török elnyomás alatt élő szerbeket is, hogy csatlakozzanak hadseregéhez, s ezért cserébe adómentessé­get és szabad vallásgyakorlást ígért. Ám hiába volt minden, a török túlerő 1690-ben Belg- rádnál legyőzte Lipót seregét. A szerbeket természetesen a törökök bosszúja fenyegette, ezért Csernojevics Arzén (Ar- senije) ipeki pátriárka vezeté­sével gyalog, hajókon és sze­kereken Magyarországra me­nekültek. Másfél hónap alatt mintegy 80 000-en telepedtek le, s Szentendrére mintegy 800 család érkezett meg. A LETELEPEDETT szerbek Ideiglenesnek szánt lakóhelyü­kön előbb csak faházakat, fa­templomokat építettek, de a karlócai béke után, akik nem tértek vissza eredeti hazájuk­ba, hanem itt maradtak, már nem ideiglenes épületeket emeltek. Városházát, iskolát, vendégfogadót építettek. Alig hatvan év alatt 7 templomot emeltettek. Az 1700-as évek legelején kezdődőt Szentendre történe­tének legvirágzóbb korszaka. Eleven és nyüzsgő kereskedel­mi és ipari élet indult. A vá­ros tekintélye egyre nőtt, a környékbeli szerbek kulturális és politikai élete is itt össz­pontosult. Volt idő, amikor a tanácstagok egynegyede volt csak magyar, a többi szerb. Ekkor alakult ki a város a magyartól annyira elütő sajá­tos mediterrán jellegű szerke­zete. A hegyoldalon egymás hegyén-hátán zsúfolódó házak szűk udvaraikkal, az apró te­rek, a kígyózó utcácskák ma is elbűvölik a látogatót. A városka főtere is a XVIII. században épült rokokó és ba­rokk stílusban. BÖLCSEN IRÁNYÍTOTTÁ népét Csernojevics Arzén pát­riárka és igyekezett megköny- nyíten itteni beilleszkedésüket. Ö alapította a mai Vörös Had­sereg utcában az első szerb könyvmásoló műhelyt. A mon­da szerint a város határában, a szép fekvésű, tiszta vizű for­rás is róla kapta nevét: Sztara Voda. Mai neve: Sza­badság-forrás. Az Arzén utca a város belső területén, nem messze a püs­pöki székesegyháztól emlékez­tet a nagy honszerző pátriár­kára. Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter PAPRIKA PÉTER URAM, a bíró, Mária Terézia uralko­dása idején állt a város élén. Személyéről nem sokat tu­dunk, noha Jókai is megemlíti a Rab Ráby című regényében. A fennmaradt szóhagyomány alapján, hol szerbnek, hol gö­rögnek tartják. Paprikity né­ven is emlegetik. Állítólag, amikor Mária Terézia Szent­endrén járt, ő fogadta. Egy másik hagyomány szerint pi- pogya ember lehetett, mert erélyes felesége, Márta asz- szony tartotta szóval és kér­déseivel kötötte le a király­né figyelmét. Bíró uram, csak ide-oda téblábolt harcias fele­sége mellett. A róla elnevezett utca a ró­mai tábor mellett halad. Állí­tólag ebben az utcában lakott bíró uram, a 7-as számú házban. Amikor a város a Zichyek- től visszakerült a koronaura­dalomhoz, Mária Terézia bér­be adta a város lakóinak. Ez a szerződés nagy előnnyel járt a szentendreiek számára, mert elősegítette a város to­vábbi fejlődését, virágzását. A KIRÁLYNŐ látogatásához sok szóbeszéd fűződik, közü­lük az egyik szerint Mária Terézia rendelte el, hogy az éjjeliőrök szerb nyelven is hir­dessék az idő múlását. Az asszonyok küldöttsége ugyan­is panaszt tett Mária Teré­ziánál, hogy férjeik azért nem járnak rendesen haza, mert arra hivatkoznak, hogy nem értik az éjjeliőr német és ma­gyar nyelvű jelzéseit az idő múlásáról. A királynő megér­tette a szentendrei feleségek bánatát, s elrendelte, hogy ezentúl az éjjeliőrök szerbül is jelentsék az időt. Arról vi­szont nem szól a fáma, hogy ettől a rendelettől a szent­endrei szerb nemzetiségű fér­jek megjavultak volna. Az idén a nemzetiségiek éle­tében döntő fordulat követke­zett: bevezették a nemzetiségi nyelvoktatást. Az előkészítő munkáikról, va­lamint a jelenlegi helyzetről kértünk felvilágosítást Szabó Ferenctöl, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tőjétől. — A Pest megyed Tanács vb tavaly novemberi ülésén elfogadott határozata alapján megvizsgáltuk annak lehető­ségét, hogy a város általános iskoláiban milyen mértékben tudjuk bevezetni a nemzeti­ségi anyanyelvi oktatást. Eh­hez kedvező helyzetet terem­tett a pilisszentlászlói általá­nos iskola felső tagozatos ta­nulóinak fogadása, amely egv-> úttal a szlovák nyelv beveze­tését is jelentette. — Hogyan fogadták a szü­lők, és főleg a gyerekek az ui formát? — Az új iskolaszervezési feladatainkkal együtt közvélemény-kutatást ren­deztünk a szülők körében, amelynek eredményeként az 1979,80-as tanévtől városunk valameny- nyi általános iskolájában be­vezettük a nemzetiségi nyelv- oktatást. A Lenin úti általá­nos iskolában 4 tanulócsoport szlovák nyelvet, 3 tanulócso­port pedig német nyelvet ta­nul. A központi általános is­kolában I csoporttal indítot­tuk el a délszláv (szerb-hor- vát), 3 tanulócsoportban pe­dig a német nyelv oktatását. A német nyelv oktatásának igénye a vártnál nagyobb volt és a német anyanyelvi lakos­ság számarányát is meghalad­ta, ezért további 6 tanulócso­port tanul németül a Felsza­badulás lakótelepi általános iskolában. A tanulókat úgy osztottuk be, hogy lehetőlég nyelvi csoportok jöjjenek lét­re és ennek megfelelően óra­tervi beosztásban tanítha­tunk. Ennek megfelelően ön­álló nyelvi csoportokat hoz­tunk létre az 1. és 2. osztá­lyokban. A 3. és 4. osztályos tanulócsoportok nyelvoktatá­sát, a jelentkezők kis száma miatt, csatlakozó órákban tud­tuk megoldani. Az országban nem sok olyan város van, ahol az ál­talános iskolákban egyszerre háromféle anya­nyelvi oktatás folyik. Szentendre ilyen. Nyilván ez az első tanév sok olyan hasz­nos tapasztalatot ad majd, amit a jövőben jól lehet hasz­nosítani. Bányatóba merül a gém Óránként 40 köbméter sódert termelnek az Óbuda Tsz 1. számú bányatavából. Az építőiparban használt fontos alap­anyagot a járás beruházásaihoz szállítják. Mozgó kínálat az ünnepekre Jó elláfásf ígér a szentendrei Afész Nyakunkon az ünnep, a ka­rácsony és a szilveszter. Hogyan készült fel a nagy forgalomra a Szentendrei Áfész, amely nemcsak a város, hanem a járás 13 községe el­Visegrádon székelnek Országjáró restaurátorok A Hilton Szálló a főváros legújabb büszkesége. A mű­emlék-maradványokkal kibő­vített modern épületet méltán csodálják hazaiak, külföldiek egyaránt. A Szent Miklós templomot, a csatlakozó vár­falakat, a Tower falát, vagy kandallóját. Visegrád, Fő út 91. A ház kívülről semmitmondó. A ka­pu mellett kis tábla: Orszá­gos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetősége. A meglepetések bent az épület­ben érik a látogatót. ízléses és célszerű elrendezés, még a padlástér is kihasznált. Ott, a Áll a zsalu, posta épül Folyamatosan haladnak a zsaluzás! munkálatok Szent­endrén, az új posta építkezésénél. Jelenleg a műszaki épület­tömb munkálatain dolgoznak, a PÁÉV munkásai. szobájában fogadott Fieszl Béla építésvezető. Működési területük Buda­pest, Pest és Komárom me­gye, s kőrestaurálásban az egész ország. A Hilton Szálló előbb említett részei a visegrádi mesterek szak­értelmét dicsérik. Természetesen dolgoznak szűkebb pátriájukban is. A Salamon-torony, a királyi pa­lota, a Fellegvár. Három temp­lom Szentendrén. Ráckevén a Savoyad-kastély, a gödöllői Kálvária, az isaszegi templom, a budai Vár falazatának egy része, a várgesztesi vár... — és még sorolhatnánk hosszan a megyéből, az országból a hí­res helységneveket, ahol ott­hagyta kezenyomát a visegrá­di építésvezetőség. — Ma a létszámunk — mondja az építésvezető — 140 fő. Képviselik a kőműves, az ács, a kőfaragó, a kőszobrász és díszművakoló szakmákat, s kevesebb bérért dolgoznak, mint amit az építőiparban ke­reshetnének. Munkakörülmé­nyeik is különösek: a restaurálandó műemlék rendszerint nem a lakóhe­lyen, van... Természetesen az építésve­zetőséggel szembén támasztott igényekben nincs hiány. A Savoyai-kastély építőmesteri és gépészeti munkáit a jövő év végére befejezik. Májusra elkészülnek az aquincumi víz­vezetékkel is. Közben folya­matosan dolgoznak a visegrá­di Fellegvár déli kaputor­nyán, Szentendrén a szerb püsoöki templomnál... Az is igaz. hogy a felettes szervek segítik munkájukat. Most kaoott az építésvezető­ség 10 millió forintot, hogy az éoíilet udvarán kő- és giosz- szobrász-műtermekst építse­nek. Az új műtermek falai már állnak. A jövő évben oe- d’> átadják azokat rendelte­tésüknek. látásának is egyik felelőse. Visegrádiéi, a szigeti közsé­geken át Pilisszántóig boltjai­ban akarja megvásárolni a la­kosság mindazt az ünnepi cse­megét, szaloncukrot, kará­csonyfát, élőhalat, ételt, italt, amelyek nélkül az ünnep nem lenne ünnep. Tudják-e mind­ezt hasznosítani? Felmérve az igényeket — Igen — nyugtat meg Czeiner Attila hálózatirányítá­si osztályvezető. — Vélemé­nyem szerint fel is készültünk az ünnepi forgalomra. Mint a beszélgetésből kide­rült ez nem is volt olyan könnyű. Először az igényelcet kellett felmérni, amely rész­ben az előző évek statisztikai adataira, részben a boltveze­tők rendeléseire támaszkodott. Majd az igények alapján az összeállított rendeléseket el kellett küldeni az illetékes ke­reskedelmi partnercégeknek. És ml a helyzet most? A rendelkezéseknek meg fe­lel enően a karácsonyfák már megérkeztek, kint vannak a boltokban, árusításuk zavarta­lan. A három szigeti község lakói a karácsony szimbólumát Tahitótfalun szerezhetik be. Szükséges az előresütés Jónak ígérkezik az ellátás az italféleségek területén a vá­laszték szempontjából is. Fel­tehetően a szovjet pezsgő lesz a sláger. Ügy tűnik, hogy a fárava- lóban sem lesz hiány. A sza­loncukrok, a különféle csoko­ládéfüggelékek már a boltok­ban vannak. Az alkalomra keresett hús­féleségeket, 2190 kiló Virslit, debrecenit és különféle füs­töltárut, december 21-én szál­lítják majd ki a boltokba és ugyancsak e napon érkezik meg az élőhal-szállítmány is. Nem lesz kedvező a helyzet a pékáruval. Az áfész ugyan ■külön szerződést kötött az ün­nepi forgalom lebonyolítására, de a több napos ünnep miatt elkerülhetetlen az előresütött kenyér. , De mi történik akikor, ha egy boltvezető kevés árut ren­delt? A helyszínre szállítják •— Erre is gondoltunk — mondja az osztályvezető. — a Füszért-tel együtt közvetle­nül az ünnepek előtt kínáló járatokat indítunk. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy áru­val megrakott teherautó fel­keresi a boltokat, s az esetle­ges pótigényeket azonnal, ott o helyszínen kielégíti. Dunabogdány Kedd esti beszélgetések December 18-án, kedden es­te 19 órai kezdettel a duna- bogdányi művelődési házban a sorozat egyik igen érdekes ese­ményére kerül sor. A műsor: reform, restauráció (rene­szánsz, manierizmus — ba­rokk), Cervantes, La Fontaine, Rubens, Händel és Virágéne­kek. A beszélgetést ördögh^Szil- veszter József Attila-díjas író vezeti, közreműködik Szegvá­ri Menyhért színművész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents