Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
VI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1979. DECEMBER 14., PENTEK Veresegyház Példát mutató sertéstartók A sertéstartás jelentős 'oázisa ma a háztáji. Ahol hagvo- mányai voltak, talán nem csodálkozhat senki, hogy sok a hízó a falusi udvarokban. Van azonban olyan hely, ahol azelőtt edenyésző volt régebben a disznók tartása, ma pedig élen járnak a hizlalásban és az értékesítésben. Mint például Veresegyházon, ahol három éve sertéstenyésztők klubja működik. Nyílt titok, hogy a kezdeményezés a községbe négy éve került fiatal állatorvosé, dr. Mohai Imréé volt, akinek első teendői közé tartozott: megfelelő számú és értékű apaállatot hozatni. Nyolcvan úttörő — Ebben a törekvésemben hamar patrónust találtam. A községi tanács válla.ta, nogy mintegy 30 ezer forintos költséggel két apaállatot vásárol es gondoskodik azok eltartásáról is — mondja. — Azt ugyanis jól láttuk, hogy gyakran egészen apró dolgokon múlik egy-egy család termelői kedve. Az első és legfontosabb feltétel pedig éppen az voit, hogy megfelelő kanok legyenek, hiszen a fajtatisztaság biztonságérzetet jelent az állattartók számára. Ide tartozik még, hogy Véresegyházon, az időközben a fóti Béke Tsz-hez került szakcsoport sem folytatott nagyobb mértékű nagyüzemi sertéstartást, továbbá abraktermő területe sem volt a községben, a takarmány nagy részét mindig is úgy kellett megvásárolniuk a gazdáknak. Ilyen tekintetben ma sincsenek kedvezőbb helyzetben, de a termelői kedv fenn tartásában sokan, sokat tesznek. Maga a sertéstenyésztők klubja is érdekes módon jött létre. Még 1977-ben kigyűjtöt- ték az addig legtöbb sertést leadok nevét, majd körlevélben felszólították őket, ha kedvük tartja, jöjjenek el a klub alakulására. Legnagyobb meglepetésükre nyolcvanan jelentek meg a művelődési náz- ban tartott alakuló ülésen. A létszám sokáig állandó maradt, de még ma is harmincán rendszeresen részt vesznek a szakmai összejöveteleken és más közös rendezvényeken. A klub vezetője ifjabb Hibó Jó- zsefné. Tavaly a helybeli nyúlte- nyésztési kiállításon történtek újabb ösztönzést adtak munkájukhoz. A nevezett kiállításon Pásztor Béla, á nagyközségi tanács elnöke csendben megjegyezte a sertéstenyésztést irányítóknak: No és a sertéstartók talán nem tud- nának ilyet produkálni?! Szakmai hiúságuk sem hagyta őket. Egy hónap alatt tíz korszerű sertásól állt a művelődési ház udvarán. Hogyan kerül ide a művelődési ház? Sokan kérdezték akkor, de csak amis a kiállítást meg nem nézték. Ezen az egyik legfőbb patrónusuk, a Sertéstartó Közös Vállalat is bemutatta legújabb sertéstartó és fnz- tató kutricáit. amelyekből ma már sok udvarban található. A művelődési ház pedig, hiszen a szakmai tudnivalók terjesztése. kereteinek megteremtése is profiliába tartozhat, hasznosan segíti a klubot. Itt hozták létre, a fóti Béke Tsz anvagi támogatásával, a wertesten vésztő szakmunkásoka' képző tantól vamot — háztáji gazdáknak! Már eddig tizennyolcán s:k?-es vizsgát tet*ek a tanultakból. A kocák kihelyezéséről és a felvásárlásról a fóti Béke Tsz gondoskodik, szalmát is a tsz-ből kapnak, akik igényelnek. A szövetkezetben Czelier Boldizsárné, az állattenyésztő szakcsoport elnöke foglalkozik a veresegyházi kistenyésztbk gondjával. Monori látogatók Mint azt dr. Mohai Imre állatorvos elmondotta: 1976-ban még 35 volt a községbe Kihelyezett vemhes kocák száma, tavaly viszont már 95. Akkor 900, az idén már eddig több mint 2000 hízott sertést értékesítettek. a veresegyházi háztáji gazdaságokból. Átlagosan 3—5 koca van egy családnál, de nem ritka a tíznél több. Nemrég messzebbről érkezett vendégeket fogadtak Veresegyházon. Módszerüket tanulmányozni látogatott hozzájuk a monori járási pártbizottság küldöttsége. A csoportot Szászi Károly, a monori járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője, a gombai Fóy András Tsz elnöke vezette. A küldőt.ségben voltak a pilisi sertéshizlalda vezetői is. Az egész járásban Ök, az ottani hizlaldára alapozva, annak jobb kihasználását elérve szeretnék a veres- egyházi szervezési modellt az egész járás területére alkalmazni. Természetesen az a tervük, hogy járásukban a háztájiban legyen a kocatartás és a malacnevelés, hogy ezekkel már ne a hizlaldának kelljen foglalkozni: Ily módon a hizlalda kihasználását .szeretnék továhb fokozná. F. I. Dísznövépykénf tártották A mogyoródi paradicsom útja Már a századforduló táján hírnevet szerzett magának Budapest piacain és a konzervüzemekben a mogyoródi paradicsom. Jó hírét megtartotta a későbbi évtizedekben is. Szakvélemény szerint a fóti tájfajtához tartozik, s idővel annak legkeresettebb változata !ett. Szemre nézve szép, nagy, karmazsinpiros, gerezdes és ízletes húsú volt, amelyet a 40-es években a bogyóformájú váltott fel. A paradicsom nagy utat tett meg, amíg Mogyoródra és a környező falvakba ért. Évszázadokig tartott. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Régészeti ásatások tanúsága szerint a perui indiánok az i. e. V. században már ismerték és fogyasztották. Onnan tovább terjedt Bolíviába, Mexikóba és Kolumbiába. Poma amoris Európában — a krumplival egy időben — 1500 körül érkezett meg. A legtöbb nyugat-európai országban termesztették, majd a Balkánon, de ismerték Oroszország területén és Grúziában is. Hazánkba — a feltevés szerint két úton jöhetett be; az egyik Olaszországból Génuán és Bécsen át vezetett, a másik pedig — ami valószínűbb — a Balkánon át. ahonnan a Duna mentére telepített szer- bek és horvátok hozták magukkal. Kezdetben nálunk is, csakúgy, mint egész Európában, dísznövényként tartották, fejedelmi és főúri udvarokban, sőt a módosabb jobbágyházaknál is. Fogyasztása a nép között az 1880-as évektől terjedt el. Aszódi Spartacus SE Sportoljanak egyre többen Új vezetés, új tervek Az aszódi sportmozgalomnak volt már nyugalmasabb, és dicsőségesebb időszaka is a jelenleginél. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a labdarúgók a megyében is jelentős szerepet játszottak, hanem abban is, hogy lényegesen nagyobb volt a közvélemény érdeklődése, többen támogatták a sportot. Az aszódi Spartacus SE új vezetősége e régi szép időkre emlékezve, de új alapokon kívánja fellendíteni a sportéletet a községben. Erről beszélgettünk Németh Pállal, az egyesület új elnökével és Túrosán Istvánnal, a KISZ nagyközségi titkárával, aki egyben aktív sportoló, a labdarúgócsapat tagja. — Egyesületünkben négy szakosztály működik — kezdte ismertetőiét Németh Pál. — A tekézó*: megnyerték a megyei bajnokságot és a következő idényben már az NB Ill-ban versenyeznek. A második csapat a járási bajnokságban lett első és így egy osztállyal előbbre léphet. A labdarúgók a járási bajnokságban tavaly első lettek, sajnos, az osztályozón sikertelenül szerepeltek. Jelenleg a harmadik helyen állnak. A természetjárók zöme iskolás, de gyakran előfordul, hogy a gyermekek a szüleiket is magukkal viszik, így amolyan családi alapon működik ez a szakosztályunk. A közelmúltban szerveztük meg a vívó- szakosztályunkat. A versenyzők egyelőre még a sportággal ismerkednek, egyéni versenyeken vesznek részt. — A fentiekből kitűnik, hogy eredményeink nem rosz- s.-iak, de a 138 sportoló és a 30 pártoló tag kevés. Ugyanakkor vannak a községben olyan fiatalok is, akik a szakosztályokon kívül, más sportágakban szeretnének versenyezni. — Mit terveznek jövőre? — A legfontosabb feladatunk, hogy nagyobb tömegeket mozgósítsunk, növelve a szakosztályok létszámát, s minél több pártoló tagot szerezve. Ezzel párhuzamosan külön figyelmet fordítunk a Sportoló fiatalság nevelésére. Ezeket a célokat pedig csak úgy érhetjük el, ha a szakosztályok vezetését sikerül megerősíteni. A jelenlegi szakosztályvezetők lelkiismeretes, a sportért áldozatokra képes emberek, de erejük véges. Több ember kell a szakosztály élére. — Milyen új szakosztályokat terveznek? — A meglevők megerősítésén túl már szervezzük az asztalitenisz-szakosztályt. Sikerült öt asztalt beszerezni, helyet pedig az 1-es számú általános iskola adott. Elsősorban fiatalokkal szeretnénk foglalkozni. Reméljük, hogy néhány év múlva életképes és eredményes szakosztályunk lesz. A napokban újonnan megalakult sakkszakosztálynak ideális otthont nyújt a FerrOmechanika tanácsterme. Terveink között szerepel, hogy az atlétika néhány ágában is versenyzési lehetőséget teremtő rak, s hogy megszervezzük a súlyemelő-szakosztályt. — A tervek szépek. Vajon a tárgyi és az anyagi lehetőségek is adottak? — Reméljük, hogy ebben is lesz előrelépés — veszi át a szót Turcsán István. — Már az eddigi sikerek is reményt keltenek. A labdarúgópálya gyepszőnyegének felújításához, a kerítés építéséhez és a klubterem tatarozásához a szakosztály tagjai és a pártfogók eddig százezer forintnyi társadalmi munkával járultak hozzá. A Ferromechanika a tanácsterem átengedésén kívül díjak felajánlásával és egyéb anyagi támogatással segíti elő az egyesület munkáját. — Jelentős összeggel támogat bennünket a községi tanács. A közeljövőben az egyesület megkapja a Csiky Imre ifjúsági házat, ahol sportszék- házat, szeretnének kialakítani, társadalmi munkával. Itt akarjuk megépíteni saját tekepályánkat is. Az átépítéshez a tanács építőanyagot ad. Az 1. számú általános iskola támogatása mellett reméljük, hogy a többi oktatási intézmény is segíti majd törekvéseinket. Az ifjúsági sportmozgalomban szeretnénk együttműködni az iskolák vezetőivel, és nemcsak a jó sportteljesítményt vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy miképpen tanulnak, dolgoznak a fiatalok. Végül számítunk a testnevelő tanárok, a községben élő edzők, szakemberek és az egész település támogatására. — Milyen terveik vannak a tömegsportban? — Minden lehető támogatást megadunk a kispályás bajnokságot szervező társadalmi munkásoknak. Ezenkívül, mint ahogyan eddig is, a különböző évfordulókhoz kapcsolódóan kosárlabda, és kispályás labdarúgó-villámtorná- kat, asztalitenisz, teke- és futóversenyeket szervezünk. Van egy nagy tervünk, aminek megvalósításához, különösen a lakótelepen élők részvétele szükséges. Ennek az új településnek a szomszédságában húzódik a Berek nevű fás-bokros völgyecske, ahol parkot és erdei tornapályát szeretnénk építeni. Itt az idősebbek is kocoghatnak majd. A. I. Anyakönyvi hírek Született: Gulyás József és Radies Anna Erzsébet: Piroska, Rinyu Imre és Szabó Katalin: Katalin, Princz András és Virok Katalin: Gábor, "u- dás Ferenc és Gebhard Ilona: Zoltán, Temesfői Béla és Csík Magdolna: Béla, Hod- babni János és Benő Irén: János nevű gyermeke. Névadót tartott: Bakonyi Géza és Schubert Éva Cecília: Viktória Éva és Eszter Ágnes nevű gyermekének. Házasságot kötött: Horváth Lajos János és Győré Erzsébet Ibolya. Elhunyt: Tormay Andor. Gödöllő, Rónai Dezső utca 25. Mráz János, Gödöllő, . Jókai utca 18, Faragó József Jánosáé Csipái Rozália, Bocsa, 44- es tanya. Eleinte fenntartással fogadták és óvatosan bántak vale, mert az a hír járta róla, hogy élvezése gyengéd érzelmeket kelt. Sőt, olyan feljegyzésről is tudunk, amely szerint az ember eszét megcsonkítja. Talán erre utal a régi írásokban fennmaradt megnevezése is. ahol a paradicsomot poma amoris néven említik, ami szerelemgyümölcsöt jelenti. Fő termelői nálunk a már említett Duna menti szerbek és horvátok utódai voltak; korabeli feljegyzés szerint: a pesti határbeli és különösen az óbudai kertészek. Tőlük vették át termesztését a rákospalotai, fóti, mogyoródi, dunakeszi és veresegyházi parasztgazdaságok, s ezzel egészítették ki az uborka- és borsó termelvén yüket. E zöldségfélék szántóföldi termesztése teljesen megváltoztatta a gazdálkodás módját. Mindenekelőtt felszámolta a jobbágykorból visszamaradt ugart hagyó gazdálkodást és egyidejűleg bevezette a céltudatos piacra való termelést. Következménye volt még, hogy a lassú ökörigát — jóformán mindenütt — a gyorsabb Ijáratú lófogat váltotta fel. Puttonyban mérték így volt ez Mogyoródon is, ahol 1857-ben még 201 ökre, s csak 93 lova volt a falunak. 1895-ben viszont mindössze 4 kettős és 9 négyes ökörfogatról tudunk, ami a századfordulóra teljesen eltűnt a faluból. Hasonló változás következhetett be a többi paradicsomtermelő községben is. A zöldségféléket elsősorban a 10 holdon felüli gazdaságok termesztették. Ilyen típusú parasztgazdaság 1900—1940 között átlag 130 volt Mogyoródon. S ha gazdaságonként csak 2 hold paradicsomot számítunk, akkor az évenkénti ültetvény 260—300 holdat tesz ki. A piacokon az első években általában 5 kilogrammos puttonyokban mérték, de volt 10—15 kilogrammos is. Az alku pedig mindig egész vagy félputtonyra folyt. A mázsával való mérésre az I. világháború előtt tértek át. Az 1928—36 közötti évek gazdasági válsága a zöldségfélék termesztését is megbénította. A termelők a paradicsomot sem. a piacokon, sem a konzervüzemekben értékesíteni nem tudták. Ezért házérol- ni kellett, más szóval utcáról utcára járva kiabálni: Paradicsomot vegyenek! Legtöbbször az áru így sem kelt el. s ilyenkor a gazdák a Rákospalota bejáratánál levő Szent János-szobor környékén az árokba döntögették a temérdek portékát, ami aztán ott poshadt el a kapitalista verseny termel és hullafoltjaként. Ezzel kapcsolatban megszületett a keserű szólásmondás is: Ha nem lesz piac, majd leadjuk a Jánoskánál. Már csak emlék Minden válság ellenére a paradicsom termesztése szívósan tartotta magát még a 40- es években is. Majd a mogyoródi Arany János Tsz folytatta a régi zöldségtermesztő hagyományokat. így 1963—70 között átlag 120—190 holdon termesztettek paradicsomot, amely kedvező időjárás esetén 70— 100 mázsa termést hozott hol- dar ként. Később visszaesés következett be; 1971-ben 95 holdat ültettek be, 1973-ban pedig már csak 25 holdat. Pár éve pedig teljesen kiesett a termelésből, amit a tsz-tagok egyre fogyó számával és a termelőmunka igényességével lehet magyarázni. így a mogyoródi paradicsom — mintegy 100 éves termelési időszak alatt — pályafutását befejezte. Hajdani jó níre már csak az idősebbek emlékezetében él. Farkas György — Kétszáz óra társadalmi munkát végzett az aszódi tanács építési és költségvetési üzemének Gagarin szocialista brigádja a domonyi általános iskola épülő tornaterménél. Felállították és összeszerelték a vasvázat. — Kecsketartással is foglalkoznak, az idén először, a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben. Már eddig háromszázötven állatot vásároltak, s azt tervezik, hogy két-három év alatt mintegy háromezresre növelik az állományt. József Attila emlékére Kulturális vetélkedősorozaí Jó szóval oktasd, játszani is engedd címmel hirdet kulturális mozgalmat és vetélkedőt szocialista brigádoknak a városi-járási Petőfi művelődési ház József Attila születésének 75. évfordulója tiszteletére. Bekapcsolódhatnak, nevezhetnek a városban működő valamennyi üzem, intézmény, szövetkezet, üzlet kollektívái. A mozgalom több szakaszból áll. Januárban a felkészüléssel kezdődik. Havonta egykét alkalommal szervezett felkészülési lehetőségről is gondoskodnak. A januári' címe: Költőnk és kora, amelyben társadalmi, gazdasági, történeti és művelődéstörténeti áttekintést adnak. Februárban két előadás szól József Attila munkásságáról. és levetítik Kósa Perenc öngyilkosság című filmjét. Márciusban József Attila, te add nekem a reményt címmel tartanak előadást a felszabadulás utáni magyar líra néhány nagy alakjáról. Áprilisban irodalmi előadóestet trr- tanak, illetve a költő és Der- kovits Gyula művészetének összefüggéseit elemzik. A májusi program címe: Csak tiszta forrásból — József Attila és Bartók Béla. A rendezvények után írásos feladatokat kapnak a brigádok, amelyekre a különböző előadások és önálló felkészülés alapján válaszolhatnak. Az írásbeli feladatok megoldására kapott pontok alaoián az első nyolc brigád jut be a városi döntőbe, amelyet a jövő évi könyvhét idején rendeznek meg. Az első hat helyezett 2000, 1500, 1000, illetve '500— 500 forint értékű könyvutalványt kap. A jelentkező brigádok vezetői január 7-én megbeszélést tartanak a Juhász Gyula járási-városi könyvtárban. Aszód Téli Kupa Az Edzett ifjúságért mozgalom jegyében régóta együttműködik a KISZ aszódi bizottsága és a helyi fiúnevelő intézet. Ennek egyik szép példája a két éve kezdődött Téli Kupa versenysorozat, amelyen több sportágban, asztalitenisz, sakk, tollaslabda, mérik össze erejüket a nagyközség fiataljai. A téli sportoknak jó lehetőséget teremt a fiúnevelő vezetősége, mindenekelőtt Mack István testnevelő tanár, aki a lebonyolításban is sokat segít. Az idén is az intézet tornatermében rendezték meg az egyéni asztalitenisz versenyt, harmincnégy résztvevővel. A versenynek az is célja volt. hogy a Spartacus SE szervezés alatt álló szakosztályába toborozzanak tehetséges, fiatalokat. A verseny eredménye: 1. Rigó Pál (honvédség). ?. Simonyi Gábor (honvédség). 7 Kiss István (fiúnevelő). 4. Tóth Róbert (gimnázium).
