Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
1979. DECEMBER 2., VASÁRNAP mrcrrt 'W xjhmtw MssgyssB' napok Nagy sikerrel folytatódik Düsseldorfban a magyar napok gazdasági, kereskedelmi és kulturális rendezvénysorozata. A szombati megnyitó után már az első napon sok érdeklődő kereste fel a vásár- központ 13-as csarnokában megrendezett Magyarország panoráma kiállítást. A magyar napok rendezvénysorozatára az NSZK-ba érkezett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, találkozott Otto Lambsdorff szövetségi gazdaságügyi miniszterrel, majd megbeszéléseket folytatott Lieselotte Funcke tartományi gazdaság- ügyi miniszterrel. Látogatást tett Josef Kurten düsseldorfi főpolgármesternél és több északrajna-vesztfáliai ioari létesítményt tekintett meg. Járdák, véxháBózat Gyarapodó községek Ilyenkor év végén, sokfelé készül mérleg a községekben; mivel gyarapodott, gazdagodott a falu? Nincs ez másképp Csömörön sem. A legfontosabb itt, hogy elkészült a Csömört a fővárossal összekötő bekötő út szélesítése, a régi, rossz makadám helyett korszerűbb burkolattal látták el. Három kilométer hosszú járda is épült az idén: a tanács biztosította az anyagot és a munkagépeket, a helybeliek pedig mintegy 3—400 ezer forint társadalmi munkával építették meg így két év alatt hét kilométerrel bővült a csömöri járdahálózat. Ma már elmondható, hogy Csömörön az utcák többségének legalább egyik Eisosorban belföldi piacra A PEMÜ zsámbéki gyárában fröccsöntéssel és sajtolással különböző építőipari és fogyasztási cikkeket gyártanak.. Termékeiket elsősorban a belföldi igények kielégítésére gyártják, de kooperációban is készítenek különböző építőipari kiegészítő cikkeket külföldi vállalatoknak. Képünkön: Gesztler Ferencné vasútlsín-közbetétet készít automata fröccsöntő géppel. oldalán nem kell a sárban járni. Kiszélesítették a Széchenyi utcát is. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat készítette az új burkolatot, a tanács pedig 1 millió forinttal járult hozzá. Bekötötték a villanyhálózatba a faluszéli házakat is. S hogy a jövőben sem maradnak tétlenek, jelzi, hogy készül már a Széchenyi utca rendezési terve, amelyben mint a község további fejlődésére, mind pedig üdülőkörzet létesítésére gondolnak majd. A ráckevei járásban is sok minden történt az idén. Döm- södön átadják az új pedagóguslakást és 800 méterrel kiépítették a vezetékes vízhálózatot. Ráckevén a villanyhálózat fejlesztése is napirendre került. A vezetékes vizet újabb 6 kilométer hosszú vezetékrendszerrel toldják meg. Elkészült a központi orvosi rendelő is, ahol körzeti orvosi és ügyeleti rendelés lesz majd. A rendelő egy már meglevő ház átalakításával készül, ám így is másfél millió forintba kerül. Jövő májusban adják át a jelenleg még épülő 60 személyes új bölcsődét. Szigethalmon december 15- én adnak át egy 9 millió forintos költséggel épült, 100 személyes óvodát, s már alapozzák az új nyolctantermes iskolát. Az Univáz szerkezettel készülő iskola átadását 1980—1981-re tervezik. Dunaharaszti sem volt mostohagyerek az idén. A vízhálózat 5,4 kilométerrel gyarapodott, s átadták az új nyolctantermes iskolát is. Ez utóbbihoz még tornatermet, konyhát és gyakorlati foglalkozási termet is építenek, melynek összköltsége 16 millió forint lesz. K. A. E. Me&okíásf keffl iaSéSssi Szűrés, társadalmi munkában Milyen az ifjúsági szervezet befolyása az egészségügy területén dolgozó fiatalok körében? Kellő gondot for- dítanak-e az egészségügyi KISZ-szervezeteket irányító járási, városi, illetve nagyközségi KISZ-bizottságok az e területen, tevékenykedő közösségekre? Ezekre a kérdésekre igyekezett — sok egyéb mellett — választ adni legutóbbi ülésén a KISZ Pest megyei Bizottsága. A megoldandó feladatok sokrétűségét bizonyítja, hogy ma még egyik kérdésre sem tudunk egyértelműen igennel válaszolni. A többség vegetál Ám, nézzük a számokat. A megyében huszonnyolc alapszervezetben több mint 600 egészségügyi fiatal tevékenykedik. E közösségek döntő többsége — az egyébként nagy létszámú kórház rendelőintézeti KISZ-szervezeteket kivéve — majdhogynem vegetál. Vajon mi lehet az oka a vártnál gyengébb mozgalmi munkájuknak? A KISZ Pest megyei Bizottságának ülésén megállapították: az egészségügyi dolgozók körében a szervezettség elég alacsony, s ennek indoka sok esetben az, hogy jó néhány helyen hiányzik a KISZ- munka objektív feltétele. Mire gondolunk? Mindenekelőtt arra, hogy a több műszakos, munkarend, a nagy területi szétszórtság vagv olykor egv jól működő ifjúsági klub hiánya kétségkívül döntő mértékben befolyásolhatja a mozgalmi életet. Ráadásul az sem elhanyagolható szemoont, hogy az egészségügyiek körében magas a bejáró fiatalok száma. Ezek tények. Felvetődhet a kérdés: ha ilyen sok nehézséggel kell már a szervezés során szembenézni, miért nem kapcsolódnak be fokozottabban az egészségügyiek a lakóterületi KISZ-szervezetek munkájába? Ahogy mondani szokás, kettőn áll a vásár: a tapasztalatok szerint az orvosok, nővérek nem túlzottan szívesen vesznek részt egy-egy lakóterületi ifjúsági közösség munkájában és az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy e kollektívák sem keresik a kapcsolatok felvételének lehetőségét. A jó példák A nehezen megoldható gondok pedig még azzal is bővülnek, hogy az egészségügyiek KISZ vezetőképzése nem oldható meg könnyen. Teljesen érthető, hogy közülük nagyon sokan szakmai és egyéb továbbképzésre fordítják kevésszabad idejüket, ráadásul a munkaerőhiány miatt valamennyiüknek többet kell vállalniuk a gyógyításból, s a helyettesítések is akadályozzák, hogy a hathetes KlSZ-iskoia hallgatói lehessenek. Ám, hibát követnénk el, ha csak a gondokról szólnánk. Igazságtalanok lennénk, ha nem tennénk említést a már meglévő jó példákról, bizonyítva azt, hegy az egészségügy területén dolgozó fiatalok az ifjúsági szervezetben értelmes, hasznos feladatokat vállalhatnak. Cegléden diabetikus szűréseket, a Semmelweis kórházban pedig szemészeti szűréseket végeznek el — társadalmi munkában. Ráadásul — ugyancsak Cegléden — felmérik az általános iskolai tanulók fizikai adottságait, nagy segítséget nyújtva ezzel a testnevelési foglalkozások tematikájának kialakításához. S ugyanebben a városban a helyi egészség- ügyi szakközépiskola oktatómunkáját külső előadóként segítik a' fiatal orvosok. Vácott kismama-klubot vezetnek, s ők szervezték meg Gödön — a nagyközségi KISZ- bizottsággal együttműködve — az egészségügyi fesztivált. Tudvalevő az is, hogy valamennyi egészségügyi KISZ- szervezet szívesen vállal ügyeleti szolgálatot nyáron az építőtáborokban, az úttörőtáborokban, sokszor tartanak iskolákban, klubokban szexuális felvilágosító előadásokat. Ha kell, segíteni... Véleményünk szerint a felvetett problémákra jó néhány alapszervszetben már választ adtak. Rátaláltak a megoldás útjára: a ceglédi és a váci példák egyértelműen azt bizonyítják, hogy — sajátos helyzetüket figyelembe véve — maguk is aktívan bekapcsolódhatnak az ifjúsági szervezet munkájába. Ahhoz viszont, hogy a kívánatos fejlődés mindenütt megindulhasson — ahol szükséges — időszerű lenne megteremteni a KISZ-niunka alapvető feltételeit. S a helyzet úgy kívánja, az eddigináil következetesebben támogassák az érdekeltek az egészségügyi KISZ-szervezetek munkáját. F. G. Bíépességtiknek megfelelően ? Három mérnök, károm életút Sfarfké as egyelem Magyarországon kereken 1300 tsz működik. A legfontosabb posztokon dolgozó, úgynevezett első számú vezetők közül 1600- nak nincs középiskolai végzettsége. Többségük ennek ellenére alkalmas feladata ellátására, a hiányzó elméleti tudást a gyakorlatban szerzett ismereteik pótolják. A mezőgazdaság másik forradalma, amit a gépesítés és az új technológiák bevezetése idézett elő, azonban egyre inkább előtérbe állítja az agárértelmiség szerepének fontosságát. Azt a témakört, hogy az egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdászok, kertészmérnökök vajon képességeiknek megfelelő beosztásban dolgoznak-e, az országnak vagy éppen a megyének azokban a szövetkezeteiben helyezkednek-e el, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Tekintettel arra, hogy e témával az illetékesek — egyetemek, állami szervek — ez idő tájt kezdtek alaposabban foglalkozni, s. a kérdésben még korántsem lehet tudományos igénnyel eligazodni, számunkra sem maradt más megoldás: a véletlenszerűen fölkért beszélgető partnerek történetéből igyekeztünk általánosan érvényes következtetéseket levonni. Kétezer nap A lakás ajtaja előtt egymás mellé rakva sorakoznak a gumicsizmák. Két pár felnőtt, két pár gyermek lábbeli. Tudnivaló ugyanis, ha Tápiószent- mártonban megered az eső, csak az idegen merészkedik az utcára félcipőben. Palkó János agrármérnöknek szerencsére nem kellett külön iskolát venni az itteni szokást illetően, hiszen a közeli Nagy- kátát vallja szűkebb hazájának, s bár öt esztendőt töltött a Nógrád megyei Káll.ón, nem felejtette el, milyen cipőmarasztaló a Tápiómente agyagos földje. — A káliói Vörös Csillag Tsz-ben tulajdonképpen életem végéig gond nélkül meglehettem volna. A 800 lakost számláló falu hamar befogadott bennünket. De hiába dolgoztam szakadásig, nem jutottunk előrébb. Se én, se a gazdaság. Szegény volt a tsz, nyereséget sohasem fizetett, s az istennek sem akart meggazdagodni. Miért? A vezetőség folyton a búzát erőltette a rossz, földeken,, . miközben a füves oldalakat kihasználatlanul hagyta. Pedig elélt volna rajta 3 ezer anyajuh is. A másik bajon sem tudtam segíteni: vagy egy tucatnyi növényt termesztettünk. Új feltételek — Amit mondott, úgy is értelmezhető, egyfajta üresjáratnak tekinti a Kálión töltött időszakot, legalábbis az utóbbi éveket. — Ez azért túlzás. Tény viszont, hogy hosszú távon nem elégíthetett ki az ottani munka. Ezért is jöttem ide' az Aranyszarvasba. A gazdaság teljesítményközpontú, s mint ilyen, állandó kezdeményezésre ösztönöz. Több mint 2800 hektár szántót bíztak rám, jó zsíros földet. Most barátkozom a természetével. Ha megszeretjük egymást, nem nyugszom, amíg búzából 50, kukoricából 90 mázsa hektáronkénti termést nem takarítunk be. Palkó János szívesen dolgozik akár éjszaka is. • Vasszorgalma van. Az egyetemi évek alatt mint diákkörös keltette fel tanárai figyelmét. Eddigi élete mentes a látványosságoktól. Most is a csendes, szívós munka sikerében bízik. Ehhez a jó hírű tápiószent- mártoni tsz-ben bizonyára kedvezőbbek a feltételek. Az ő feltételei is, itt és most. De mi történik, ha végleg megmarad Nógrádban, s beletörődik a megváltoztathatatlanba? Megkeseredett ember lehetett volna belőle. Pest megyében a felsőfokú mezőgazdasági iskolát végzett szakemberek száma óvatos becslés szerint is kétszeresé az országos átlagnak, a főváros közelében ennél is több. Így aztán nemhogy elnök, de még brigádvezető sem lehet egynémelyből, különösen az első időkben. Mocsári Pál 26 éves kertészmérnök másfél év alatt a csoportvezető-helyet- tességig vitte a Sasad Tsz-ben. Ha valaki távcsövén figyelné meg egy napját, úgy vélné, betanított, jó esetben szakmunkást hoz közeire a mesz- szelátó. Mérnökök talicskával — Öntözök, vízben oldott műtrágyát permetezek a virágok tövéhez •t- mondja á szég- fűház pihenőjének padjára letelepedve a brigád vezető-helyettes, akivel az üvegvárosban talicskatologatás közben futottunk össze. — A fizikai munka miatt fölösleges lenne restellkednem. Ária való, hogy elsajátítsam egy mesterség gyakorlati fogásait. Erre az egyetemen nem volt mód, s enélkül a diploma keveset ér. — Sokan állítják önökről, félnek a vidéki élettől, ezért vállalják az aszfalton akár a hórukkolást is, pár évig, csakhogy a fővárosban vagy annak közelében maradhassanak. — Akadhat ilyen szakember. Magam szívesen mennék az ország távolabbi részébe, persze valamelyik várostól elérhető távolságba. A Sasodhoz azonban most már ragaszkodom. S jövőre — így ígérték — változik a helyzetem. Talán külföldre is eljutok. — S ha minden marad a régiben? — Ezen még nem gondolkodtam. Tény, a lakás Budapesthez köt. y Mocsári Pál esete két szerbHázgyári ajtó* és aküakfokok Ócsárol Az ÉPFA ócsai üzemében házgyári ajtó- és ablaktokoknt készítenek. A termékeket a főváros két üzemébe szállítják. Képünkön: a nyers lát tömbökbe rakják, maid vasúton továbbítják a megrendelőhöz. Halmágyi Péter felvétele pontból tanulságos. Részint a képzés fogyatékosságairól árulkodik (egy mérnökön akármelyik brigádvezető túltesz az első félévben), részint az oklevelesek valamiféle rejtett munkanélküliségét sejteti. A nagy és módos tsz-ekben, finoman fogalmazva, bizonyos tartalék halmozódik föl a diplomásokból. Ezek jó része az első hónapokban megszökik a párás üvegházak víztömlői mellől. ★ Az illetékes minisztérium 1979-től rendeletben szabályozta a pályakezdők elhelyezkedésének módját. Csak akkor hirdethetnek a szövetkezetek • számukra állást, ha azzal a megyei tanács és a felettes hatóság egyetért Gőzfürdő az almásban — Az állami gazdaság jó iskolának bizonyult. A kezdeti időszakban természetes fogódzót adtak a pontos technológiai leírások. Az is helyes módszernek bizonyult, hogy a teher, a felelősség meghatározott menetrend szerint fokozatosan nőtt. Magam 1967-től négy esztendő alatt jártam meg a szakma emeletes házának lépcsőfordulóit. Ügy, hogy közben növényvédő szakmérnök is lettem. Jól mehetett a munka, mert 1971-ben engem küldtek ki Franciaországba, hogy tanulmányozzam az ottani gyümölcstermesztést. A Bordeaux melletti Bergerac nevű kisvárosban Európa legnagyobb magánalmatermesz- tőjének házában kaptam szállást — meséli Deák István, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz kertészeti főágazatvezetője, amikor életének alakulásáról kérdezzük. — A tulajdonos azt ajánlotta, ismerjük meg munka közben az egész technológiát. Tizennyolc kilót fogytam a délfranciaországi ültetvényen. Gyakran 53 fokos melegben, valóságos gőzfürdőben szedtük az almát a spanyol, a portugál és a marokkói vendégmunkásokkal versengve. A tandíj: félmillió Deák István azóta háromszor járt a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országban. Legutoljára az idén, Párizsban, a fiatal agrárszakemberek II. világkongresszusán a négytagú magyar delegáció tagjaként. Irigylésre méltó karrier! Az elmondottak alapján Deák István akár szerencsés embernek is tűnhetne. Pedig inkább arról van szó, jó érzékkel kerülte el a buktatókat. Az elsőt mindjárt az induláskor. Társadalmi ösztöndíjasként sorsa megóvta attól, hogy későbbi munkájáról netán téves elképzeléseket alkosson. A napi feladatok esztendők múltán sem tudták a szűk prakticizmus börtönébe zárni. A várhatóan legnagyobb perspektívát igénylő szakban, a növényvédelemben művelte ki magát, szerzett oklevelet. Amikor a kecskeméti Kossuth Tsz-ben — nyolcévi állami gazdasági szolgálat után — kiderült, a gyümölcsfatelepítésre, amit már a legújabb módszerrel akartak elvégezni, nem lesz pénz, azonnal búcsút mondott a gazdaságnak és a dánszentmiklósi tsz irodájának ajtaján kopogtatott be, hogy a Franciaországból hozott muníciót jó helyen tudja. ★ Három pálya, három mérnök ta’ 'lomra kiragadott életútja. Közös vonásuk e szakembereknek, a startnál mindegyikőjükben meglevő munkakedv. Pest megyében 2800 egyetemi, főiskolai végzettségű szakember dolgozik a gazdaságokban. A becslések szerint egy agrármérnök taníttatása félmillió forintjába kerül az államnak. Közös érdekünk, hogy e szellemi beruházások a Deák Istvánokéhoz hasonlóan, kamatosán megtérüljön. Valkó Béla
