Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1979. DECEMBER 12., SZERDA Falun élő fiatalok hete Új feladatok — régi lelkesedéssé Klubtalálkozó, sportrendezvények, sitábor A KISZ Pest megyei Bi­zottsága, a Pest megyei Ta­nács a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének be­vonásával — az 1979 80. évi akcióprogramnak megfelelően — 1979. december 15. és 1980. január 31. között, negyedik alkalommal rendezi meg a Falun élő fiatalc’z hete ren­dezvénysorozatot. A megyei felhíváshoz csat­lakozva a KISZ monori járá­si bizottsága 1980 januárjában több rendezvénnyel segíti elő a falusi ifjúság egységének erősítését, és a településeken működő KISZ-alapszervezetek •kapcsolatainak bővülését. A fiatalok a KlSZ-taggyü- léseken — közösen a meghí vott gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetőkkel — értékelik az alapszervezet tevékenységét az 1979. évi gazdasági és politikai fel­adatok megvalósításában és megvizsgálják a kong­resszusi munkaverseny­mozgalomban vállalt fel­adataik időarányos teljesí- / tését. A mezőgazdaságban — ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és áfészeknél — dolgozó, falun élő fiata­lok megismerkednek a megye előtt álló kiemelt gazdaságpo­litikai célkitűzésekkel és a tavaszi mezőgazdasági felada­tokkal. A falusi KlSZ-szerve- zetek nyílt taggyűléseikre meghívják a KISZ-en kívüli fiatalokat, az ifjúsági szocia­lista brigádok tagjait és is- 1 mertetik velük feladataikat, céljaikat a szervezeti élet és a gazdasági építőmunka terü­i létén. Ezekben a hetekben a mezőgazdaságban tevékenyke­dő KISZ-szervezetek Nyitott kapuk akciókat rendeznek az Egy üzem — egy iskola moz­galom jegyében, amelyeken elősegítik az iskolát elvégzett fiatalok, mezőgazdasági terü­leten történő pályaválasztását. A járási rendezvények kö­zül kiemelkedik a falun élő fiatalok klubtalálkozója, mely­nek házigazdája a vecsési József Attila ifjúsági klub lesz. Szintén Vecsésen — a Fe­rihegy Tsz-ben — rende­zik meg a járásban dol­gozó fiatal agrárértelmi­ségiek találkozóját. Végül, hogy a sport se ma­radjon ki a rendezvények so­rából, az Edzett ifjúságért já­rási sportnapra Pilisen kerül sor, ahol a fiatalok asztalite­niszezhetnek, sakkozhatnak és összemérhetik képességüket a négytagú teremfoci-csapatok is. A járás falun élő fiataljai­nak képviselői részt vehetnek a megyei rendezvényeken, így a Vörös Október MgTsz-ben, december 15-én jnegrendezen­Gyömrőn, 18 órától: a népi tánccsoport próbája. Maglódon, 18-tól: Karinthy- szitüációk — irodalmi est. 1 Mendén, 16-tól: a könyvtár nyitvatartása. Monoron, 10-től 12-ig és 13- tól 17-ig: pályaválasztási ta­dő KISZ-alapszervezetek ter­melési felelőseinek tanácsko­zásán. Tíz fiatal tölthet fe­lejthetetlen napokat Csehszlo­vákiában — Gulyapallagon — 1980. január 5—11. között, a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok megyei sítáborában. A téli sportok kedvelői részt ve­hetnek az 1980. január 12— 13-án Királyréten — lebonyo­lítandó megyei sí- és szánkó­versenyen. A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és áfészekben dolgozó KISZ-alapszervezetek tit­kárai pedig február máso-- dikán összegezhetik ta­pasztalataikat a megyei tanácskozáson. A több hetes rendezvény- sorozat bizonyára sokaknak szerez majd maradandó él­ményeket, hasznos tapasztala­tokat, ami elősegíti a mező- gazdaságban dolgozó és . fa­lun élő fiatalok rAinél 'szé­lesebb körű bevonását a tele­püléseken tevékenykedő KISZ-alapszervezetek munká­jába és a jövő évi gazdaság- politikai feladatok sikeres megvalósításába. . Felszner János nácsadó kiállítás (a Vigadó fe­letti kiállítóteremben), 14.20- tól: az irodalmi színpad fog­lalkozása fa gimnáziumban), 17-től: a cigányklub össze­jövetele és az asztalitenisz klub foglalkozása (a Munkásőr úti iskolában.). Pilisen, 18-tól: ifjúság club- foglalkozás. Üribao, 14-től: a modellező szakkör összejövetele (az ál­talános iskolában). Üllőn, 17-től: a citérazene- kar próbája v A munkát csak ígérte A pártfogó jelentette fel A nap kulturális programja Két tervidőszak határvonala Megyei tanácstagok csoport értekezlete Pénteken tartja idei utolsó ülését a Pest megyei Tanács. Fontos témát tűznek napi­rendre: a jövő évi terv- és költségvetési feladatokat tár­gyalják meg a testület tagjai. A Pest megyei tanácstagok monori járási csoportjának tagjai is ott lesznek a tanács­ülésen, s bizonyára részt vesz­nek a napirend feletti vitá­ban. A hét elején a járási hiva­tal tanácskozótermében tar­totta meg a megyei tanácsta­gok járási csoportja idei utol­só ülését, amelyen részt vett Cselényi Dezső, a járási párt- bizottság első titkára. Kozák Sándorné, a járási hivatal el­nöke volt az első napirend előadója. Beszámolt az V. öt­éves terv eddigi eredményei­ről, s szólt a következő terv­időszak irányelveiről is. — Szűkebb pátriánkban a fejlesztési alap összege 281,5 millió forint volt 1976. és 1980 között, de a teljesítés már eddig 100 millió forinttal nagyobb, jövőre pedig a 400 milliót is meghaladja — mondotta. A járás párt- és állami ve­zetése az elmúlt négy eszten­dőben a gyermekintézmények bővítését, az egészségügyi alapellátás javítását, továbbá a vezetékes ivóvízhálózat to­vábbi kiépítését tartotta a legfontosabb feladatnak. A tervidőszak elején úgy tervez­ték, hogy 420 hellyel bővül­nek majd a járásbeli óvodák, de a gazdasági egységeit és a lakosság széles körű összefogása nyomán ezer­nél is több óvodai helyet létesítettek az 1976. és 1979. közötti időszakban. Ugyancsak szép eredmények születtek az általános iskolai tantermek vonatkozásában. A tervezett 47 új tantermet ti­zenhéttel toldották meg, 64 új tanterem épült meg, s áll most már a tanulók rendelke­zésére. A legnagyobb vállal­kozás kétségtelenül az új 16 tantermes üllői általános Is­kola felépítése volt, amelv határidő előtt, jó minőségben került átadásra. Járási gond volt a politikai hangulat egyik formálója, ala­kítója, a hiányos egészségügyi alapellátás problémája. Fel­épült, az új monori 22 mun­kahelyes rendelőintézet, amelyben ma már korszerű körülmények között folyik a betegellátás, még akkor is, ha néhány orvosi státus máig is betöltetlen. Korszerűsödtek a körzeti orvosi rendelők, s javult a műszerezettség is. Az egészséges ivóvíz-ellátást is a kiemelt feladatok között tartották nyilván a járás ve­zetői. Vecsésen, Ecser, Űri községek után kezdődött meg a Gyömrő—Üllő közös vízmű és a Monor térségi vízmű épí­tése. Az előbbit már tavaly átadták rendeltetésének — a monori vízmű építése jövőre fejeződik be a tervek szerint. A tervezett 246 kilométer vezetékből 195,5 kilométeres szakaszon fektették le a csö­veket 1979-ig. Talán sohasem épült annyi családi ház a járásban, mint az V. ötéves tervben. A lakó­házak bekapcsolása a villany- hálózatba is a tanácsok fel­adata volt. A tervezett hat ki­lométeres villanyhálózatból öt kilométeres szakasz készült el az utóbbi négy esztendőben. Örvendetes az előrelépés a csatornahálózat építése terén. A tervezett 6,4 ki­lométer helyett 8,1 kilo­méteres csatornaszakasz készül el az év végéig. A tanácsi utak felújítására, karbantartására fordítható összeget túllépték a tanácsok, a tervezett 26 millió helyett 34 millió forintot használtak fel erre a célra. Persze nem holmiféle öncélúságról van itt szó, az elavult, rossz állapot­ban levő utak megkövetelték ezt az ütemet. Természetesen vannak le­maradások is a ^tervidőszak feladatainál — Aondotta a továbbiakban Kozák Sándor­né. A tervezett bölcsődei bőví­tések csak részben valósultak meg a járási székhelyen, Ül­lőn viszont elmaradt a bőví­tés. Nem kielégítő az öregek napközi otthoni ellátása sem. Maglódon nem sikerült ezt az intézményt megépíteni. Lemaradás van az állami célcsoportos lakásépítések te­rén is, a 42 lakásból eddig mindössze 16 került tető alá, illetve átadásra. Jövőre — a tervidőszak utolsó évében — a népgazdasági szempontok figyelembevételével — szeré­nyebbek lesznek a fejlesztési lehetőségek. Természetesen ez azzal is magyarázható, hogy a járás közös kasszája eléggé kiapadt az utóbbi négy év­ben. ötvenegymillió forint fej­lesztési alap áll majd a járás rendelkezésére, s ebből 38 millió az állami támogatás. Mendén megépül aj új nyolctantermes általános isko­la, befejeződik a Monor tér­ségi vízmű építése. Sülysápon hozzáfognak a vízműépítés előkészületei­hez, ehhez 2 és fél millió forint támogatást kap a nagyközségi közös tanács. Áthúzódó feladatként az óvo­dai helyek további gyarapo­dása is várható. A hivatal elnöke ezután is­mertette a megyei tanácsta­gok előtt a VI. ötéves terv irányelveit. A községi veze­tőkkel egyeztetett program alapján összesítették az igé­nyeket. amelyet majd az ille­tékes fórum elé tárnak a kö­zeljövőben. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszámoló alatt a me­gyei tanácstagok szorgosan jegyzeteltek, természetesen mindenki saját területének eredményeit', elképzeléseit ve­tette papírra. Cselényi Dezső hozzászólá­sában köszönetét mondott a jelenlevőknek az eddig vég­zett tanácstagi munkáért. Részletesen elemezte a jövő év feladatait, ráirányítva a figyelmét a legfontosabb teen­dőkre. Szólt arról is, hogy jö­vőre általános tanácstag­választásokra kerül sor, s ar­ra is megfelelően kell felké­szülni. Fazekas Ernő csoportelnök, a testület idei munkáját érté­kelve elmondta, hogy javult az üléseken a részvételi arány, a hozzászólások, inter­pellációk száma is növekedett a megyei tanácsüléseken. A járás megyei tanácstagjai se­gítették a járási hivatal komplex vizsgálatait, ellen­őrzéseit. A jövő évi munka­tervre dr. Fördős István cso­porttitkár tett javaslatot, amelyet a kiegészítésekkel együtt elfogadott a testület. Gér József Helyesbítés Tegnapi lapunkban Az őszin­te hang — követelmény cí­mű írás utolsó bekezdése el­írás. miatt tévesein jelent meg. A helyes szöveg a következő: „A kommunisták elfogadták a határozati javaslatokat, majd megválasztották a januári ve­zetőségválasztó taggyűlés tiszt­ségviselőit.” Beszédes napló Ha esi esik, hé hull, zúzmara... Aszályos esztendő volt-e az idei? Lassan fél esztendeje, hogy életbe lépett a megreformált, új büntető törvénykönyv. Jog­alkotásunk számos újszerű vo­nással gazdagodott, ezek kö­zé tartozik az úgynevezett „pártfogó felügyelet” is. Sok esztendőn át csak a fiatalko­rúak mellé lehptett pártfogót kijelölni, most már felnőttek, nagykorúak esetében is. Ha a bíróság jónak látja a főbün­tetés mellett kiszabhatja a pártfogó felügyeletet is. Az elítéltnek meghatározott ideig meg kell felelnie a számára megállapított erkölcsi és ma­gatartásbeli szabályoknak. Ezek betartását hivatalos vagy társadalmi pártfogó ellenőrzi. A törvény tehát új, ám meg- bontói máris akadnak. A 46 esztendős Szűcs József pilisi lakos is közéjük sorolható. Közveszély okozásáért vonták A pilisi ifjúsági ház már hagyományos színhelye a já­rás legjobb úttörő sakkozói küzdelmének. Az ezúttal is szép és korrekt rendezés nyu­godt, kellemes versenyt bizto­sított a fekete-fehér mezők lovagjai számára. A tavalyi nagy siker — kát sakkozónk került az országos döntőbe — már mezadja a járási bajnok­ság értékét. Most is nagyon színvonalas, jó küzdelmeknek lehettünk szemtanúi. EREDMÉNYEK Kisdobos fiú, 1. Durucskó Voltán (Ecser), 2. Nagy Zol­tán (Monor, Munkásőr), 3 Lm«tá'c Sándor (Monor. Ady). Kisdobos leány: 1. Práczki felelősségre, s egyidejűleg el­rendelték a pártfogó felügye­letet is. A szabályokat azon­ban nem tartotta be, munka­helye sem volt, s ezért újabb 30 napra bevonult a börtönbe. A büntetés letöltése után je­lentkezett pártfogójánál, s ígéretet tett, hogy beszerzi hiányzó személyi igazolvá­nyát, munkaköny\’ét és miha­marabb munkába áll. Ezek után azonban eltűnt, s többet nem hallatott magáról, mun­kahelyén sem jelent meg. Mi­után ismételten megszegte a rendelkezéseket, maga a párt­fogó jelentette fel. Ennek eredményeként újabb 30 napi elzárással sújtották. Talán ez a mostani bünte­tés rászorítja a törvények és a rá kiszabott szankciók be­tartására. K. L. Zsuzsanna (Pilis, 1. számú is­kola), 2. Túróczi Tünde (Gyom- : ró, 1. számú), 3. Darvas Zsu­zsa (Vecsés, 1. sz.). Üttörö fiú: 1. Katona La­jos (Monori-erdő), 2. Bartos Zoltán (Ecser), 3. Asenbrenner Gábor (Csévharaszt). Úttörő leány: 1. Schiller Ag­nes (Vecsés, 1. se.), 2. Farkas Zsuzsa (Monor, Munkásőr), 3. Szalag Éva (Vasad). A győztesek képviselik já­rásunkat a szentendrei me­gyei döntőn. Nincs továbbju­tó — de a járási döntőt meg­rendezték az 5—6. osztályosok részére is. Itt Borgulya Éva oilisi és Mivárik László vasa- di pajtás győzött. Sz. A. A vecsési, péteri, üllői egye­sült közös gazdaság a Feri­hegy Tsz földjeiről már az utolsó betakarított termény­nyel: a káposztával és a gyö­kérzöldségfélékkel rakott pót­kocsis traktorok is a téli tá­roló helyekre érkeztek. A zöld­ségfélék feldolgozása közepet­te van bőven idő a beszél­getésre, s bizonyára á hosszú téli estéken is sok szó esik majd az idei szeszélyes idő­járásról, s arról, hogy vajon 1980-ban is olyan száraz lesz a nyár, az ősz, mint 1979-ben? Erre ugyan nem adhatunk biztos választ, de érdemes megvizsgálni, valóban aszá­lyos esztendő volt-e az idei? Sárvári József, a vscsés-ker- tekaljai 438. számú csapadék­mérő állomás kezelője, nyug­díjas kertészmérnök-tanár. 1950. március 1. óta méri a le­hullott csapadékot. Kertjében helyezték el az úgynevezett Helmann rendszerű csapadék­mérőt. A kettősfalú bádog­edénybe a csapadék a 200 négyzetcentiméternyi felső nyíláson hullik be, s tölcsér formájú alsó része egy kis tartályocskába vezeti az eső­vizet. Ebből a kis tartályból minden reggel 6 óra 45 perc­kor egy szabványos, tizeámil- liméteres beosztású üveg­hengerbe öntik a csapadékot, s leolvassák a mért értékeket, amit az „Észlelési naplóban” rögzítenek. A kertbe kihelye­zett csapa dékf elfogó edény felső szintje a földtől egy mé­terre van, s a kettősfalú edény pereme éles kiképzé­sű. A mérések értéke — Mi ennek a jelentősége? — kérdeztük Sárvári József­től. — Ha az edény felső pere­me nem lenne ilyen ferde, ak­kor az edény szélére hulló csapadékszemek egy része az edénybe verődne, s nemcsak a függőlegesen hulló esőcseppek adnák a mért értéket. Ma­gyarán szólva, torz, valótlan értéket jelentenék az Orszá­gos Meteorológiai Állomásnak. Egyébként az adatokat havi kimutatásban jelentem, de ha naponta 30 millimétert meg­haladja a csapadék, akkor azt táviratilag azonnal közlöm. — Hogyan méri a szilárd csapadékot? — Ha a hó, jég, dara, fagyó­ka esik, akkor edényt cseré­lek az adott reggeli időpont­ban. s az edényben össze­gyűlt szilárd csapadékot szo­bahőmérsékleten kiolvasztom, s aztán megmérem. 1976-ban 651, 1977-ben 453, az elmúlt évben pedig 537 milliméter volt az összes csapadék. Ügy gondolom, ezek az értékek csaknem az egész járásra ér­telmezhetők. — Elég gyakran halljuk a rádióban, tévében, hogy eny- nyi meg ennyi milliméter csa­padék hullott. Valójában mit fejeznek ki ezek az adatok? — Az egy milliméter csa­padék azt jelenti, hogy egy négyzetméter földfelületet 1 liternyi eső öntözött. 1979. október 31-ig például 436 milliméter csapadék esett. Ez az érték nem kevesebb, az átlagosnál, viszont igen ked­vezőtlen az időszaki megoszlá­sa, ami járásunk termelő- szövetkezeteit eléggé súlyo­san érintette. Az év első nyolc hónapjában havonta 50 mil­liméter csapadék esett, viszont a kertészeti növények, s fő­ként a gyökérzöldségek szem­pontjából kritikus szeptember és október hónapokban ösz- szesen 32 milliméter. Az igaz, hogy a betakarításnak ez ked­vezett, s a kukorica többsé­gét szárítani is alig kellett, de lassú volt az elvetett ga­bonafélék csírázása, sőt az őszi talajmegmunkálásoknak sem kedvezett — mondta a nyugdíjas kertészmérnök. Sárvári József gondos ki­mutatásait nézegetve látható, hogy az elmúlt 28 év (az ide­it még nem lehet hozzáven­ni) átlagában 578 milliméter csapadék áztatta a vecsési és környékbeli földeket. Ennél nem lesz lényegesen kevesebb az idei sem. Mint megtudtuk, az elmúlt közel három évti­zed legaszályosabb éve járá­sunkban 1973-ban volt, ami­kor egész évben alig 401 mil­liméter eső hullott a földre, s a termésátlagok messze el­maradtak a célkitűzésektől. Rekordok — Melyik volt a legcsapa­dékosabb esztendő? — kér­deztük a „Kuckó” című ifjú­sági tv-műsorban a rózsák, dísznövények, kerti virágok teleltetéséhez is hasznos ta­nácsokat adó kertészmérnö­köt. — Az elmúlt évtized köze­pén, 1966-ban hullott az utób­bi három évtized legtöbb csa­padéka. Itt van az akkori „Észlelési napló”, 870 milli­méternél is többet mutat a statisztika. Volt is akkor sok gond a talajvízzel. Nemcsak a pincéket öntötte el, hanem a vecsési András-telepen, Hal­mi-telepen egyes mélyfekvésű utcák is megközelíthetetlenek voltak, s a vecsési vasútállo­mást is víztükör vette körül. Dísznövények — Egyébként nemcsak a kertemben található 140 féle dísznövény — köztük számos ritkasággal — termesztésében hasznosítom megfigyeléseimet — mondta Sárvári József —, hanem két év óta a Ferihegy Tsz vezetését is rendszeresen tájékoztatom a csapadékmérés eredményeiről. így a kertésze­ti öntözést gazdaságosabban tudják szervezni. Orosz Károly i Színvonalas sakkdöntő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents