Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
1979. DECEMBER 12., SZERDA K/ítnav Heti jogi tanácsok • Az állam ideiglenes folyósítási eljárását meg kell előznie a kötelezett elleni gyermektartási pernek. V. E. dunaharaszti olvasónk arról panaszkodik, hogy múlt év óta folyik, a feleségének korábbi házasságából származó két kiskorú gyermek javára indított gyermektartásdíj megfizetésére kötelező per, a vérszerinti apa ellen. Leveléből aggodalom érződik, hogy ilyen hosszú ideig nem tesznek pontot az ügyre, mert hiába szereti ő a két nevelt gyermekét, és azok is őt, ha az ő 1440 Ft-os rokkantsági nyugdíjából a legszükségesebb dolgokat sem tudják a gyermekek részére biztosítani. Azt is írja, hogy a vérszerinti apa lakáscíme ismert, keresetéből italozásra telik, de gyermekei ellátására nem fizet semmit, s mégsem történik ügyében előrelépés, sem az apa fizetésre kötelezésére, sem pedig az állam által való megelőlegezés érdekében. A tartásdíj megállapítását több minden akadályozhatja. Lehetséges, hogy a levélírónk által megadott címen ténylegesen nem tartózkodik az apa, vagy alkalmi munkákból él, talán éppen azért, hogy kivonja magát a tartásdíjfizetési kötelezettség aiól. Leveléből megállapíthatóan a vérszerinti apának vagyona sem lehet, mert mint írja, iszákos. Valóban úgy tűnik, hogy az állam által történő tartás- díj megelőlegezésének helye lehet. Ennek azonban több feltétele van. Egyrészt meg kell előznie az apa elleni gyermektartási pernek. Ebben döntenie kell a bíróságnak. Ha a bíróság a megadott lakáscímről hiába idézi az alperest, mert az valahol ismeretlen helyen tartózkodik, akkor nem tud érdemi döntést hozni. A lakcím-tudakozódás is időt vesz igénybe. Ha már most a bíróság azt állapítja meg, hogy a gyermektartásdíj fizetésére kötelezhető vagy kötelezett apa ismeretlen helyen tartózkodik, hogy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné válik, akkor még vizsgálnia kell azt is, hogy milyen a gyermeket gondozó szülők anyagi helyzete. Bár olvasónk 1440 Ft rokkantsági nyugdíjat jelöl meg levelében, amiből nyilvánvaló, hogy nem tudja a két gyermeket úgy ellátni, ahogy szeretné. Ezért az állam által való megelőlegezésnek nem volna akadálya, ha a bíróság nem tudja behajtani a megítélt tartásdíjat, és a gyermekeket gondozó szülő sem képes a gyerek részére megfelelő tartást nyújtani. Ha a vérszerinti apa szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor vele szemben a tárgyalás elmulasztásának következményeit kell alkalmazni, és marasztalni kell. Abban az esetben azonban, ha nincs az apának munkahelye, kimutatható keresete, a tartásdíjfizetésnek jogi akadálya van, mert a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy megjelölje a tartásdíj alapösszegét. Csak a tartásdíjnak százalékos, illetve forintösszegben megjelölt i megállapítása után van lehetőség a tartásdíjnak az állam által való folyósítására, az előbb már ismertetett okok miatt Törvényeink azonban nem biztosítják az ilyen lógós apák büntetlenségét Ebből az okból javasoljuk, hogy tegyen olvasónk büntető feljelentést a vérszerinti apa ellen, és a rendőrségi eljárás során előkerítik majd, szükség esetén előzetes letartóztatásba is helyezhetik. Ha még ezek után is behajthatatlan lesz a követelés, az állam folyósítani fogja a tartásdíjat Mindenesetre azt tanácsoljuk olvasónknak, mielőtt bárhová is panaszt tenne, győződjön meg arról, hogy miért húzódik az ügy ilyen sokáig a Ráckevei Járásbíróságon. (Ügysz. P. 21. 197/1978.) • A rokkantsági nyugállományba helyezett dolgozó keresetvesztesége. Egyik olvasónk azt írja, hogy évekkel ezelőtt üzemi balesetet szenvedett a vállalatnál. Ebből kifolyóan rokkantsági nyugállományba is helyezték, de a vállalat — mivel olvasónk nem volt teljesen munkaképtelen —, őt könnyebb munkahelyen, más munkakörben foglalkoztatta. A jelenlegi és a korábbi munkakörben való foglalkoztatásával több, mint ezer forint a keresetvesztesége. Azt kérdezi, kártérítési igénnyel fel- léphet-e vállalata ellen? Olvasónk leveléből az állapítható meg, hogy rokkantsági nyugdíja és az újabb munkakörében elért átlagkeresete a korábbi átlagkereset összegét nemcsak, hogy eléri, hanem meg is haladja. A Legfelsőbb Bíróság kialakult ítélkezési gyakorlata szerint, ha egy dolgozó az üzemi balesetből eredő munkaképesség-csökr kenés miatt rokkantsági nyug állományba kerül, és a megmaradt munkaerejét munka- vállalással hasznosítja, és így meghatározott időn át jövede- lemkiesésa nincs. A balesettel okozati összefüggésben később bekövetkező keresetvesztesége megtérítése iránt igényt támaszthat, az elévülési időn belül. Az elévülés ideje (3 év) altkor kezdődik, amikor első ízben jelentkezik keresetvesztesége, jövedelemkiesése. Ügy látjuk azonban, olva sónk a jelenlegi átlagkeresete és a rokkantsági nyugellátás különbözeié miatt szeretne pert indítani, tehát nem az előbb említett esetről van szó. Az érvényesíteni kívánt igénye szempontjából, az előbb említett elévülés másként esik számításba. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint, az elévülés szempontjából önálló igénynek kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözeiének megtérítése iránti igényt is. Ez az igény az elévülés szempontjából egységes. Az elévülési idő ebben az esetben a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik. Ez az eset akkor áll fenn, ha egy rokkant nyugdíjas egyáltalában nem vállal munkát vagy azért, mert nem tud, vagy pedig nincs erre lehetősége. Egy másik olvasónknál együttesen jelentkezett az előbbiekben említett két eset. Nála az történt, hogy rokkantsági nyugállományba helyezése után, bizonyos időn át munkát vállalt, ez idő alatt nem volt keresetvesztesége. Később azonban ennek a dolgozónak az egészségi állapota romlott, a külön munkát ezért megszüntette, volt munkáltatójával szemben pedig igényt támasztott a kereset- veszteség megtérítése iránt. Ha ilyen eset áll fenn, a kereset-kiegészítésre irányuló igényre akkor nyílik meg a lehetősége az ilyen dolgozónak, amikor a munkaképesség csökkenése, illetőleg munkaképtelensége első ízben vezet keresetkiesésre. Ettől az időponttól számít a 3 éves elévülési idő. Természetesen a bíróság vizsgálhatja, hogy az ilyen dolgozót kárenyhítési igény megilleti-e, és ha igen, mennyiben. Az ilyen igényt először a vállalat munkaügyi döntőbizottságához lehet benyújtani. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Elhullottak a hízott libák Mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött két fogyasztási szövetkezet. Az egyik vállalta nagyszámú naposlibák szállítását, a másik pedig a felhizlalásukat. Amikor a hizlaló telefonon jelentette: az állatok egv része elszállításra készen áll, szerződőtársa csak kétnapos késedelemmel vette át a hízott libákat és emiatt — túlhízás következtében — igen sok elhullott. Ugyanez ismétlődött meg, amikor további állatok átadása történt. Mindezek miatt a hizlaló szövetkezet a másik ellen kártérítési pert indított. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a hizlaltató szövetkezetét a felszámított kár megtérítéséire kötelezte. Az ítélet indoklása szerint hízott libáknál az átadásnak napra és órára időzítve kell megtörténnie, hogy a túlhizla- lásból eredő elhullást elkerülhessék. Az igazságügyi szakértő és a helyszínen jelen volt állatorvos szerint a késedelmes átvétel és az állatok elhullása között okozati összefügés van. A szállításnak haladéktalanul kell megtörténnie, hogy a levágásra mielőbb sor kerülhessen. Ennek az az oka. hogy ekkor már az állat mája nem tudja betölteni a méregtelenítő funkcióját és a vágás elmaradása sómérgezéssel, illetve fulladással járhat. Tehát az elszállításnál ilyenkor már minden óra számít. A hizlaltató szövetkezet azzal védekezett, hogy megállapodásukból a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés lényeges érvényességi kellékei: a szolgáltatott árumennyisége, a teljesítés helye és határideje nincs megjelölve, tehát érvényes szerződés nem jött létre, ezért szerződésszegés sem következhetett be. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság megállapította. hogy a tavasszal átadott állatok visszaküldésének idejét őszre tűzték ki, ami a mezőgazdasági gyakorlatban augusztus 21—november 21. közötti teljesítési határidőt jelent. A szolgáltatás mennyisége azonos az átadott és elhullott állatokkal. Végül a megállapodás szerint az ellenszolgáltatás a Baromfifeldolgozó Vállalat által megállapított egységáron számolandó el. Tehát a két szövetkezet közötti megállapodás a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek minden lényeges kellékét tartalmazza. Ezért a hiz- lalta'tó szövetkezetnek a szerződés érvénytelenségére vonatkozó érvelése nem fogadható el. Végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a készre jelentésben megjelölt határnapon a megrendelő köteles a felajánlott árut átvenni. E kötelezettsége teljesítéséhez nincs szükség arra, hogy elfogadó nyilatkozatot tegyen. Tehát a késedelmes átvétellel szerződésszegést követett el, amiért kártérítéssel tartozik. Kísért a múlt Egy leánynak házasságon kívül kisfia született. Akkori rendezetlen életkörülményei miatt a gyermek egy barátnője édesanyjához került. Az anya rendszertelenül látogatta gyermekét, majd négy évvel később magához akarta venni, de a nevelőanya nem adta ki. Újabb két év múlva a lány férjhez ment és gyermeke kiadásáért barátnője anyja ellen pert indított. Az asszony a kisfiú nála történő elhelyezéséért viszont keresetet terjesztett elő. Az alsófokú bíróságok a keresetet elutasították. Ezt azzal indokolták, hogy az anya szülői kötelezettségét megszegte, gyermekét elhanyagolta. A most már hétéves kisfiú fejlődése jelenlegi helyén megnyugtatóan biztosított A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. — A gyermeket nem a bíróság helyezte el nevelőanyjánál, így az nem hivatkozhat arra, hogy jogszerűen tartja magánál és viszontkere setet sem indíthatott — hangzik a döntés. Ilyen igénnyel csak a gyámhatóság vagy az ügyészség léphetett volna fel. Az ügyészség, éPPen ellenkezőleg, azt indítványozta, hogy a gyermek anyjához kerüljön, ahol megfelelő körülmények között nevelkedhet. A környezettanulmány szerint az anya lakása rendezett, 'tiszta, férje jól keres. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a Mázaspár előéletét. Mindkettő büntetve volt, ezért meg kell vizsgálni: az utóbbi években megfelelő életmódot folytatnak-e és régi környezetükkel szakítottak-e. A férjet személyiségének vizsgálatára meg kell hallgatni, továbbá munkahelyéről véleményt kell beszerezni. A bíróság által kirendelt gyermekpszichológus szerint az anya és férje akisfiú számára ismeretlen, ezért a jelenlegi környezetből történő azonnali kiemelése fejlő-' désére káros lenne. Mindez csak fokozatosan történhet, vagyis, ha az anya rendszeresen látogatja és sikerül vele érzelmekkel telített szülő— gyermek kapcsolatot kialakítania. — Amennyiben az újabb vizsgálatok lefolytatása után arra lehetne következtetni, hogy a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése az anyánál nincs biztosítva, harmadik személynél, elsősorban jelenlegi nevelőanyjánál kell elhelyezni, aki születése óta, áldozatkészen, anyagi támogatás nélkül gondozza, és akinél jelenleg is megfelelő körülmények között él. Ennek érdekében indokoltnak mutatkozhat, hogy az eljáró bíróság az ügyészséget, illetve a gyámhatóságot — az elhelyezés kérdésében támasztható viszontkereset lehetőségéről — értesítse. Tíz nap rendeletéiből A munkavédelemről a 47/1979. (XI. 30.) MT. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 83. száma.) A rendelkezés a gazdálkodó szervezetek munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, a dolgozók jogait és kötelességeit, a termelőeszközökre vonatkozó karbantartási követelményeket részletesen tartalmazza. A jutalékrendszerről a 21/1979. (XII. 6.) Bk. M. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 85. szám.) Az idegenvezetésről a korábban kiadott 17/1976. Bk. M. számú rendeletet a belkeres- kectelmi miniszter a 22/1979. Bk. M. számú, december 6-án megjelent rendeletével módosította. (Magyar Közlöny 85. sz.) ( Az utóbbi másfél évben született jogerős bírói ítéletek egész sora igazolja, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 1977. évi módosításakor indokoltan került a károkozásért való felelősség új szabályai közé a nem vagyoni károk' megtérítésének a kötelezettsége is. A Ptk. most előírja: a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. Korábban polgári jogunk nem ismerte el a nem vagyoni károkat, de ugyanakkor lehetőség volt a nem vagyoni kár csökkentésére vagy esetleg megszüntetésére szolgáló kiadások megtéríttetésé- re. Általános kártérítés megítélésével. Ennek ugyan semmi köze nem volt — mérték és érték szerint — a nem vagyoni károkhoz, de a bírói gyakorlat ennek a iogintézménynek az alkalmazásával próbált kárpótlást nyújtani azoknak a károsultaknak, akiknél a fe- ketén-fehéren kimutatható vagyoni károk alapján forintban pontosan megállapítható kártérítés kevésnek tűnt. Csak enyhítésül szolgál A módosított Polgári Törvénykönyvnek a nem vagyoni tárokkal kapcsolatos új feleősségi szabályait csak azokban íz esetekben alkalmazzák, Kártérítés a megfizethetetlenért ítéletek a Ptk. új paragrafusai alapján amelyeknél a károkozó magatartás a törvény hatályba lépése, tehát 1978. március 1. után történt. Egy 16 éves ipari tanulónak 1978-ban a bíróság 230 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg jogerős ítélettel. Az előzmény: nyaki gerinctörés, gerincvelői harántsérülések következtében mindkét alsó végtagja megbénult, felső végtagjának izomereje minimális, fogókészsége nincs. Orvosszakértői vélemény szerint a károsult véglegesen, százszázalékos rokkant, minden alapvető életműködéséhez segítséget igényel. A bíróság ezért teljes egészében helyt adott a keresetnek. Az Ítélet indoklása pedig megállapította: a fiatalember testi és lelki állapota életét véglegesen, igen súlyosan megnehezíti, s az igényelt összeg, mint pénzbeli kárpótlás, csak kis mértékben szolgálhat a károsult nem vagyoni kára enyhítésére, különös figyelemmel fiatal korára. 1978. május 20-tól 1979. március első napjáig gyógykezelés alatt állt. A combnyaktörést operálták, a tört végeket szeggel egyesítették. A felperes a balesettel okozati összefüggésben levő betegállománya alatt 1978 augusztusában szívinfarktus miatt is kórházi ápolásban részesült. Két hónapon át ágyban fekvő beteg volt, majd további hat hónapig csak szobában, súly és terhelés nélkül, mankókkal, illetőleg bottal tudott mozogni. Keresetében 15 ezer forint nem vagyoni kár megállapítását kérte, arra hivatkozva, hogy a balesettel összefüggő mozgásképtelensége, később pedig mozgáskorlátozottsága lehetetlenné tette részvételét a társadalmi életben. Csak súlyos esetben AAár első fokon Fellebbezés hiányában első fokon emelkedett jogerőre az az ítélet, amelyben egy 1976-os — tehát még a Ptk. módosítása előtti — balesettel kapcsolatban a 26 éves felperesnek 50 ezer forint általános kártérítést ítélt meg a bíróság. Az indoklás szerint: a felperes arcának sérülése és az arcon visszamaradt hegedősek, a két centiméteres lábrövidülés olyan esztétikai károsodás, amelynek vagyoni kihatása van. A felperes ma még fiatal ember, elvált családi állapotú; értelemszerű, hogy külsejével is fokozottabban foglalkozzék és külső megjelenését se hanyagolja el. Ezenkívül az elszenvedett baleset folytán fizikailag sérülékenyebbé vált, kellő alappal számíthat arra, hogy nagyobb megterhelés esetén betegállományba kerül. Az évek. múlásával arca hegedősének vonalai változást idéznek elő. és esetleges plasztikai műtétre is sor kerülhet — ami szintén többletkiadást jelent.— ugyancsak a baleset miatt Egy törés következményei Született már keresetelutasító ítélet is Ennek az ügynek a felperese közlekedési baleset okozta combnyaktörés miatt Az első fokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Orvosszakértői vélemény alapiján bizonyítottnak tekintette, hogy a felperes J979. március hó 1. napjával gyógyult és a combnyaktöréssel kapcsolatban kóros elváltozás nem észlelhető. A nem vagyoni kár megtérítése azért nem teljesíthető, mert a nyolchónapi mozgáskorlátozottság a felperes életét tartósan megnehezítő időszaknak nem tekinthető. A baleset ugyan átmenetileg kizárta a felperesnek a társadalmi életben való részvételét, életét erre az időszakra megnehezítette, de ez nem olyan mérvű, amely a vagyoni káron felüli követelés megítélésére alapul szolgálhatna. Hasonló ideig tartó betegségek, gyógykezelések ugyanis viszonylag nagyobb számban fordulnak elő. A másodfokú bíróság — osztva az első fokú bíróság jogi álláspontját — helybenhagyta a keresetet elutasító ítéletet. Helytállónak tartotta azt a felperesi állítást, hogy az állapota rosszabbodásának lehetősége fennáll, de ennek az eshetősége még nem teszi lehetővé az új szabály, a nem vagyoni kártérítés alkalmazását. Mindamellett: ha az illető egészségi állapotában valóban bekövetkezik a rosszabbodás, alapos lehet a — ma még idő előtti — kártérítési igény. Ez a három eset is azt példázza, hogy a Ptk. új szabályának alkalmazására csak olyan súlyosabb esetekben kerülhet sor, amikor a károsodás a károsultak életét tartósan vagy véglegesen megnehezíti. Dr. Tóth Ferenc A fenyő fűrészáru íeihaszr- nálásának korlátozásáról ugyanitt jelent meg a 21/1979. (XII. 6.) MÉM. sz. rendedet. A Munka Törvénykönyve módosításáról, az új végrehajtási rendelkezésekről, a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről, az egyes szociális, kulturális juttatásokról, a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról, és a kollektív szerződésekről a Magyar Közlöny 84. számában jelentek meg a rendelkezések. Az állami hozzájárulásról A PM-MÉM együttes rendelet» A mezőgazdasági nagyüzemeknek kortuiekintóüoen, s a helyi adottságok messzemenő figyelembevételevei kell a jövőben meg- iiatározniok építési beruházásaik körét, mivel a január 1-én életbe lépő szabályozó rendszer ösz- szessegében a korábbinál mérsékeltebb szintű állami hozzájárulást biztosít. A mezőgazdasagi beruházások új rendje -- amelyet a PM—MÉM együttes rendelete tartalmaz — miközben egész sor termelési ágazatban fenntartja az eddigi kiemelt támogatást, több területen visszafogja a központi hozzájárulás arányát. Más területen viszont új támogatási lehetőséget is biztosítanak; olyan ágazatok esetében, amelyeknek gyorsabb ütemű fejlesztése más társágazatok számára is gyümölcsözőnek ígérke?.ik, továbbá jól szolgálja a választék bővítését, illetőleg a bel- és külföldi piacokra való termelés kiszélesítését. Továbbra is 40 százalékos állami támogatás folyósítható a szarvasmarha-, a sertés- és a juh- tartás létesítményeire. A meg műveletlen területek hasznosítására kecsketenyésztési épületekhez 40 százalékos, a gépkarbantartó műhelyek létesítéséhez 20 százalékos központi segítséget vehetnek igénybe az üzemek. Üj vonása a támogatási rendszernek, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nemcsak a hús- és tejfeldolgozó üzemek beruházásához biztosít állami támogatást, hanem 20 százalékos mértékben egyéb élelmiszerfeldolgozó beruházásokhoz is. A MEM a korább! években több épülettípus műszaki tervét dolgoztatta ki különböző műszaki megoldásokkal és ezekről az üzemeket már eddig is közleményekben tájékoztatták. A jogszabály rendelkezik az egyes épületek, építmények kapacitásának kihasználásáról is. p meghatározza azokat a szankciókat, amelyek a ‘gazdaságokat sújtják abban az esetben, ha a műszaki átad*es-*tvát'*|tŐl számított bizonyos idő élteké »»tán nem használják ki a lehetőségeket.
