Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

VI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT Úttörők tanácskozásai Acélszerkezetek rendelésre Az év vége előtt elkészülnek a Galga-parti termelőszövetkezet domonyi lakatosüzemében a nagy fesztávolságú acélszerkezeti elemek, melyeket a gödi termelőszövetkezet megrendelésére gyártanak. A képen: Bagó József hegeszti az acélszerkezetet. Barcza Zsolt íclvétele Ál lat kórház Gyógyítás és kutatás A gyógyítás mellett némely állatbetegségek kutatásával is foglalkoznak a Pest megyei Állategészségügyi Állomás gödöllői állattórházában. Minthogy az alapvető techni­kai feltételek megvannak hoz­zá, dr. Bucsy László kórház­vezető állatorvos irányításá­val előbbre lépteik a lovak szárkapocscsonttörésének, gyó­gyításában. Új módszert, úgy­nevezett érfeltöltéses rönt­geneljárást dolgoztak ki a paták vizsgálatára. Nemcsak az ember, ked­venc háziállata, a kutya is szenvedhet mozgásszervi be­tegségben, vagy küzdhet anyagcsere-zavarokkal. Ezek­éi az eb fül sebészeti el­látásának új módozatai is sze­repelnek kutatási témáik kö­zött. Galgahévíz Szomszédvár-találkozó Három szomszédvár — Bag, Hévízgyörk, Túra — fiataljai találkoznak helybeli társaik­kal ma, szombaton este a gal- gahévízi művelődési házban, hogy felelevenítsék községeik szüreti felvonulásainak és báljainak emlékezetes pillana­tait. Úgy hírlik, a vendéglá­tók erre az alkalomra megle­petést tartogatnak. Mi lesz va­jon. a hévíziek szüreti putto­nyában? Tánc- és népdalének­lési versenyről hallani, de be­szélnek mókás, zajos népi szín­játszásról is. A bagiak és 'a hévízgyörkiek kiállítással ké­szülnek, még filmvetítéssel is igazolni akarják, nem fe­lejtették el a régi szüreti já­tékokat. Több technikai ás sportkört Befejeződött az országos út­törőparlament is, de talán nem fölösleges visszatérni egy cifok erejéig a csapatszintü összejövetelekre, megnézni, hogyan is zajlottak le a gye­rekek életében fontos esemé­nyek, mit határoztak el, miit várnak és kémek a felnőttek­től, a különböző szervezetek­től. A felnőtt úttörővezetők az eioikésziületek során fontos feladatuknak tartották az ér­deklődés falki&litásét. Igyekez­tek lehetővé tenni, hogy mi­nél többen elmondhassák vé­leményüket. Tekintettel a nagy létszámra, hiszen' Kere­pes-.arcsám, Pácéi en és Túrán, ahol ezernél is több a gyerek, küldöttrendszerű parlamentet tartottak, ezt úgy sikerüli) el­érni, hogy az úttörőtanácsok, a rajok és az őrsök vélemé­nyét összegyűjtve készítették el az utóbbi évekről s-zóló be­számolókat. Gyűjtőládák Újból ismertették a három évvel ezelőtti parlamentek határozatait, az iskolarádiók riportokat közöltek, számos cikk jelent meg a faliújságo­kon is, és nem kevés javaslat gyűlt össze a kihelyezett gyűj- tőládáklbain. A gondos, részle­tes előkészítés eredményekép­pen a gyerekek nagy várako­zással, bizalommal és komoly­sággal mentek az eszmecse­rékre. De ugyanilyen- felfogás aüai- kiult ki a felnőttekben. Az is­kola igazgatói sem tekintették csupán holmi úttörős meg­mozdulásnak a parlamenteket, alaposan felkészültek a .ja­vaslatokra, véleményre. A községek párttitkárai, a KISZ- bizottságok titkárai, a- pedagó­gus párttagok és ifjúkommu­nisták is részt vállaltaik az előkészületekből és a lebo­nyolításból. De még ez is kevésnek bi­zonyult. A járás községeiben' huszonhat csapatparlamemtet tartottak, a pártszervezetek képviselői valamennyien részt vettek. A társadalmi szerveze­tek tagjiaii azonban már nem jutottak el mindenhová, pél­dául a KISZ is csak húsz csapatnál képviseltette ma­gát ... Elkallódott dokumentum Talán nem szabad ilyen, szi­gorúsággal megítélni azt a tényt, hogy nem minden csa­pat tafJál-ta meg a legutóbbi parlament határozatait tar­talmazó dokumentumot, s így mean volt mihez mérni az eredményeket. Összefügg ez­zel a gyerekeiknek az a kí­vánsága, hogy tevékenységü­ket rendszeresen értékeljék, a mulasztásaidat kérjék számon. Kiderült a hozzászólásokból az is, noha minden beszámo­lóban első helyen szerepelt o tanulás, ennek igazi fontossá­ga nem tudatosult elég mé­lyen a pajtásokban. A bukás­mentes őrsök, a tanulópárok hatása nem nagy. Általában kevésnek tartják a szakkörö­ket, főleg technikai és sport­körből szeretnének még töb­bet. S ha már igényekről szőttünk, fo-lytaiss.uk is a ké­résekkel. Turisztika, táboro­zás, vetélkedők szerepelnek a listán. Keveslik a soortoályá- kait, több játszóteret kérnek, és ismételten felvetődött a leilei tábor bővítésének igé­nye. Keretprogram Ennek az utóbbinak azon­ban jelenleg anyagi akadá­lyai vannak, amelyeket még a járási pártbizottság sem tud elhárítani, amelyhez szintén továbbítottak kéréseket a gye­rekek, s amelynek végrehajtó bizottsága külön napirendi pontként tárgyalta a csapat- parlamentek eJőthészátiésiát, megtartását, az ott elhangzot­takat. A testület jólesően nyugtázta, hogy ebben az észt tendőben egyetlen sikerület­len. parl.am.ent sem volt. Ki­válónak minősítették a dányit, a domonyit, az isaszegit, a tú­ráit és a kerepestarcsait. Ebbeni az úttörőévben a pajtások, kisdobosok akciójá­nak neve: Tettekkel a mi vi­lágunkért. Az akció jól kezdő­dött, a járási úttörőparlamen­ten arról is beszámolhattak a gyerekek, hogy a csapaitparla- menteken megjelölt feladatok teljesítését is megkezdték: az őszi próbaversenyeket, a tiszt­ségviselők képzését. Máris több a szakkör, megszervez­ték az úttörőmapokat. Ez a.z aktivitás jó alanul szolgálhat a jövőre kezdődő ötéves ke- retnrooram sikeres megvalósí­tásához. K. P. Galgamácsa Nyugdíjasak az Összefogásban A galgamácsai összefogás Tsz-ben minden évben meg­rendezik a nyugdíjasok nap­ját. A szövetkezetnek három­száznyolcvan nyugdíjasa és járadékosa van, akikről az idén sem feledkezett meg a Hévizgyörki évforduló A helyi közélet támaszai Krész Albert fotóművész ki­állítása, az asszonykórus tag­jainak és hozzátartozóiknak közös, vidám klubestje, a mű­velődési ház folklórcsoportjai­nak ünnepi műsora, amellyel Hévízgyörk felszabadulásá­nak 35. évfordulóját köszön­tötték, majd az ezt követő na­pon a Pest megyei Művelődé­si Központtal közösen szer­vezett szakmai nap, a megye népdalkörvezetői részére, s végül az egész községet lázba hozó ünnepi hangverseny — mind-mind a helyi asszonykó­rus alakulásának 10. évfor­dulóját köszöntötte. Vendégváró asztal A messziről érkezetteket a hévizgyörki családok vendég­szeretete, a falu lakóinak nyitottsága lepte meg. A szak­mai napra érkezettek azonnal otthon érezték magukat. Hé- vízgyörkön. Vargha Balázs író mondotta: — A szakmai értekezlet előadásait valószí­nűleg az ország bármely köz­ségében el lehetett volna mondani, de a legtöbb telepü­lésen hiányzott volna az el­vi megállapításokat igazoló hí.tér. Hévízgyörk azért volt •’5 házigazda, mert ebben a közösségben valóban él az a törekvés, hogy ami a néo- ' csyományokban, a népmű- v’lésben érték és igaz, azzal szocialista kuliúrát kívá..- , k gazdagítani. Volt a szakmai napnak, azt hiszem, minden eddig rende­zett ilyen tanácskozástól el­térő eseménye. A távolról érkezett vendé­geket családi asztalok mellé hívták meg a déli harangszó­kor. Tudom, félreértésre, majdnem haragra adott okot, hogy nem jutott mindenki­nek vendég, s azok is szem­rehányást tettek a rendezők­nek, akiknek vendégvárásra terített asztaluk mellé nem négyen, hanem csak ketten ültek. Igaz, ezek a haragok könnyen oldódtak. Bárkit is faggattam arról, mi volt a közös ebédek be­szédtémája, ismételten visz- szatért a kérdés: — Hogyan áll az asszonykórus utánpót­lása? Amire nem egyedül a hévizgyörki gyerekek adtak választ, hanem velük együtt a zsámboki, túrái, galgamá­csai gyermek népi együtte­sek sereglete. A záróesemény az az ün­nepi hangverseny volt, ame­lyen kilenc kórus — Takta- szada, Dány, Veresegyház, Szada, Galgahévíz, Mende, Csömör, Iklad, Bag — köszön­tötte a tízéves asszonykórust. Visszazengő hangok Dr. Balázs József né, a kó­rus vezetője mondta el köz­vetlenül a hangverseny be­fejezése után, hogy az asz­szonyok öröme volt számára az est legnagyobb boldogsága, amit Kiístra Jánosné így fo­galmazott meg: — Mégis tár­tainak bennünket valaminek a faluban, meg messzebb is. Ha nem szeretne a falu, ha nem ismerné el a munkásságun­kat, nem lettek volna itt vagy félezren. Borsai Ilonka népzenekuta­tó, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portjának munkatársa, az öt­venes évektől ismerője annak a tájnak, s a tájon élő embe­reknek, a népdalkörök előtt álló követelményekről beszélt az ünneplőknek. — Azon munkálkodunk, hogy olyan le­hetőséget teremtsünk, amely­ben a közös éneklés az igazi közösségek megteremtését se­gíti. Olyannak szeretnénk lát­ni a népdalköröket, amelyek amellett, hogy tökéletesen és a népi előadóművészeihez hű­en énekelnek, arra töreked­nek, hogy hallgatóik, nézőik fülében, szemében, szívében és lelkében visszazengenének a hangok, az énekkel elmon­dott szép igazságok, és meg is maradnának ezek az érté­kek véglegesen, s lenne ezál­tal gazdagabb a lélek, iga- zabb az ember. Kovács La­jos, a KÓTA megyei titkára, Morvay Judit népzenekutató és az események sok más vendége bizonyította, hogy a hévizgyörki asszonyok meg­közelítik ezt a célt. Miben van művészetük ere­je? Azt hiszem, abban külön­böznek sok csoporttól, hogy nemcsak befelé fordulnak, nemcsak saját közegükben mozognak, de jótékony kovász­ként hatnak az egész falu közízlésére, szellemére. Ott vannak mindenütt és minden­hol. Ha valaki beteg közü­lük, annak segítenek, ha va­laki lakodalmat rendez a gyerekének, ott is ők az első munkások, s az első énekesek is. Véradás, járdaépítés A tizenöt tagú kórusból Kustra Jánosné tanácstag. Ott van mellette a tanácsülése­ken Bankó Gáborné, az együttes legidősebb tagja, aki szólóénekes, s ott van Vaigel Gáborné, Kovács Zoltánná is. Dr. Balázs József né, az együt­tes vezetője, Fercsik Mihály- né, Gábor Antalné, Gergely Tiborné a Hazafias Népfront községi elnökségének tagjai. Kovács Miklósné a termelő- szövetkezet nőbizottságának el­nöke, az ő munkáját segíti Szovics Jánosné, Zmák And- rásné, Masznyik Sándorné. A többiek, Bazsik Ferencné, Dobronai Jánosné, Bobál Mt- hályné, Pintér Sándorné sem egyszerűen a falu lakói, ha­nem a közélet, a községpoli­tika kérdései iránt érdeklődő, a munkában — a véradástól a járdaépítésig — mindig kezderriényezőként élenjáró személyek. Sikereiknek, ered­ményeiknek a titka ebben a néppel, faluval való együtt- lélegzésben is rejlik. F. M. gazdaság szociális és kulturá­lis, valamint nőbizottsága. Az idei nyugdíj asnapra, amelyet a galgamácsai műve­lődési házban tartottak, há­romszázan jöttek el. Fóti Jó- zsefné, a szociális és kulturá­lis, Rózsai Gyuláné, a nőbi­zottság nevében köszöntötte a nyugdíjasokat, majd Pintér András, az összefogás Terme­lőszövetkezet elnöke szólt ar­ról, hogy az ünnepeltek an­nak idején milyen sokat tet­tek a fejlődésért s a gazda­ság megerősítéséért, amely az idén először kapta meg a Ki­váló szövetkezet címet. A baráti hangulatú összejö­vetelen Dudás Juli gyermek- csoportja és a művelődési ház citerazenekaira adott műsort. — Klubtalálkozó lesz ma este Hévízgyörkön. A Novem­ber 21-e művelődési ház nagy­termében terített asztalok vár­ják a bejárók és a nyugdíja­sok klubjának tagjait. A mu­zsika a művelődési ház hang­stúdiójából árad majd, ahol leforgatják azt a szalagot, amelyre az ősszel az egyik la­kodalom teljes zenei anyagát felvették. — A Woods együttes muzsi­kájára táncolhatnak a fiata­lok ma este a bagi Dózsa György művelődési központ nagytermében. Vasárnap ugyanitt búcsúbált rendeznek, s mivel a búcsú hangulata, vidámsága az idősebbeket sem hagyja érintetlenül, elsősor­ban a nősöket, a 30-on túlia- kat szeretné táncra bírni és szórakoztatni Tóth Tihamér és népi zenekara. Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén de­cember 2-án, vasárnap: dr Mohai Imre, Veresegyház Kinizsi u. 58 Aszódon és környékén: dr őke Pál, Aszód, Kossuth u 86. Szombati jegyzet Tudás A kényelemnek ára van. A munkánkat, mozgásun­kat, utazásunkat megköny- nyítő gépekért cserébe ad­ni kell valamit. Ha mást nem, figyelmet. A felgyor­sult ritmusú közlekedésben például ritkán andalogha- tunk, éberségünk egyetlen pillanatra sem lankadhat. Állandó összpontosítást kö­vetel a tucatnyi művele­tet végző, önmagát beállí­tó szerszámgép. Növekszik az idegi megterhelés a me­zőgazdaságban is, ahol napról napra modernebb, íe’rÁt bonyolultabb masiná­kat vetnek be, a kémiai anyagoknak se szeri, se száma. Egyetlen könnyelmű mozdulat, s kész a baj. Otthonunkban is több veszély leselkedik ránk, mint korábban. Villannyal működő háztartási gépek­kel, berendezésekkel dol­gozunk, megkímélve ma­gunkat sok fárasztó, nem szeretem munkától, de minduntalan panaszkodunk, mennyi baj van ezekkel a szerkezetekkel, hol ez, hol az romlik el, mi meg alig tehetünk valamit, csak bá­muljuk az elromlott gépe­zetet, esetleg félve, óvato­san megpiszkáljuk, aminek többnyire semmi eredmé­nye. Ez persze a jobbik eset. Mármint, ha óvatosan nyú­lunk hozzájuk, netalán a belsejükbe. Akadnak azon­ban bátrak, akik gyakran megbánják. Ha szerencsé­sek, még jobban elrontják a szerkezetet, nem ritkán azonban enyhébb vagy sú­lyosabb baleset, sérülés a következménye. Gödöllőn jó ideje épül­nek városi lakótömbök, de igazán korszerűek néhány esztendeje. A legújabbak­ban már távfűtés van, s megérkezett a vezetékes gáz is. Ezek a lakások ter­mészetesen szebbek, kényel­mesebbek, könnyebben tisz­tán tarthatók. A beköltö­zés utáni első tapasztalatok mégis azt mutatják, jó né­hány lakó, miközben örül a sok jónak, nincs egészen tisztában ezeknek a házak­nak a tulajdonságaival. Pontosabban a technikai felszereltségük jellegével. Egyelőre ugyanúgy visel­kednek,' mint a régebbi há­zukban, ahol a villanynál, a palackos gáznál alig volt több technikai berendezés. S hiába mondták nekik, az új lakásban vagy a ház fo­lyosóim ne tároljanak gáz­palackot, mert az veszélyes, mégis tároltak, abból a megfontolásból, hogy a ve­zetékes gázzal eleinte ba­jok voltak, néha kimaradt. Hozzányúltak olyan szerel­vényekhez is, amelyekhez nem szabad. Nem is a sza­bad, nem szabad itt a lé­nyeg, hanem az, hogy olya­nok szerelgették, akik nem értenek hozzá. A Városgazdálkodási Vál­lalat szakembere szerint sok mindenhez kellene ko- nyítani az egyre bonyolul­tabb technikával felszerelt j lakás tulajdonosának ah- ! hoz, hogy minél kevesebb zökkenővel élvezhesse sok­sok előnyét. A szakember pontosan választotta ki a szót. Nem ezt mondta, ért­senek, hanem konyítsanak hozzá. Ami nem többet, de nem is kevesebbet jelent, ' minthogy legyen fogalmuk arról, ami körülöttük mű­ködik, ami hozza a vizet, a fényt, a meleget, s leg­alább higgyék el, a folyo­sókon, s egyéb helyeken levő karok, fogantyúk nem azért kerültek oda, hogy csavargassák őket. '■ Persze, nem meglepő, j hogy az életünkben bekö- j vetkező változások elején | bajok támadnak, hiszen, hogy példánknál marad­junk, senki sem jár tanfo­lyamra, mielőtt beköltözne modern lakásába. A beren­dezések egyébként is több­szörös biztosítással készül­nek, s jól tűrik a nagy igénybevételt, az állandó használatot. Nem árt azon­ban felkészülni a használa­tukra. Minél többet tudunk róluk, annál jobban fognak szolgálni, annál kényelme­sebben élhetünk társasá­gukban. Kör Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents