Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

1979. DECEMBER 11., KEDD, %map Politika, irodalom, utazás Az ünnepek kissé könnyedebb, szórakoztatóbb ol­vasnivalót kívánnak. Ezt vette figyelembe a Kossuth Könyvkiadó is, amikor összeállította a téli könyvvásár­ba szánt kötetek sorozatát. Találhatunk benne irodal­mat, útleírásokat és olvasmányos politikai könyveket. Közülük mutatunk be most négyet. A próféta igazi utódai A rádió, a televízió és a na­pilapok híreiben sűrűn szere­pel Irán és az ott végbemenő forradalom. A Kossuth gyor­san reagált a közvélemény ér­deklődésére, és Horváth Pál tollából megjelentette A pró­féta igazi utódai című kötetet, amely a síita iszlám történetét tartalmazza. Ennek megismerése annál is fontosabb, mert bennünk az iszlámról olyan elképzelésünk van, hogy az maga a sötét kö­zépkor. Mindez azért alakul­hatott így ki, mert az európai köztudatba a mozlim világ­ról alkotott elképzelések szo­rosan összekapcsolódtak „Eu­rópa beteg emberének”, a tö­rök birodalomnak a képzeté­vel. Ügy tekintettünk erre a vallásra, mint amely bigott, dogmatikus eszmerendszer, és alkalmatlan arra, hogy a gaz­dasági, társadalmi, politikai progresszió sajátos formája le­gyen. A gyarmati rendszer széthullása, a harmadik világ felgyorsuló fejlődése azonban rácáfolt ezekre a feltételezé­sekre. Az iszlám ugyanis meg­őrizte vezető szerepét az arab világban, sőt gyakran eszmei támaszává vált a nemzeti függetlenségért folyó küzde­lemnek. A legutóbbi iráni ese­mények is ezt bizonyítják. Ezért érdemes megismerked­ni a síita mozgalom történeté­vel és teológiájával. A kötet foglalkozik az isz­lám kialakulásával, azzal, hogy Arábia milyen volt az iszlám megjelenése előtt Elemzi Mo­hamed fellépésének időszakát, és arra a megállapításra jut, hogy a természeti, gazdasági helyzet könnyítette meg Mo­hamed iszlám próféta fellépé­sét 590 körül. Vázolja a síita fásban — érdekes olvasmány, és betekintést nyújt a mai ma­gyar irodalom helső világá­ba. Albert Schweitzer Szálfatermetű férfi lép elénk a Vogézek fenyveseiből. Tes­tében, lelkében egyként óriás, több mint filozófus, mint ere­deti teológus, orgonák bűvös- kezű építője, nagy zenész, Bach újrarendezője — vezeti be a kötetet e néhány sor. S valóban egy ideális ember, egy nagy tudós és művész éle­tével ismerkedhetünk meg Bo­risz Noszik könyvéből, amely most jelent meg harmadik ki­adásban. Az érdeklődés iránta változatlan. Nagyon jó és ol­vasmányos könyv, rendkívül lebilincselő módon vetíti elénk Albert Schweitzer életútját. Olyan emberről van szó, aki lehetett volna nagy zeneszer­ző vagy filozófus, de ő orvosi hivatásának élve, elvonult a Fekete-Afrika közepébe, hogy bélpoklos betegeket gyógyít­son. így is maradandót alkotott, és olyan példát nyújtott az emberiségnek, amely mindig fenn fog maradni. Puskin mondta valaha, hojgy a leg- szórakoztatóbb tudomány egy nagy ember gondolatait kö­vetni. Schweitzer a gondolat embere volt, ám gondolatai mindig elválaszthatatlanok voltak cselekedeteitől. Miközben nyomon követjük életét, megismerkedhetünk egy különös világgal, az őser­dei erkölccsel, Afrika életével, és megismerjük az emberség számos példáját. A szerző kitűnően dokumen­tált műve sok érdekes fény­képpel részletesen mutatja be ennek az ellentmondásoktól sem mentes életnek az állo­másait, és meggyőzően bizo­nyítja a Nobel-díjas tudós nagy emberi' értékét. Neptun tenyerén A Kossuth Ország-világ so­rozatában jelent meg a Nep­tun tenyerén című riportkötet, amely a magyar tengeri hajó­zás néhány epizódját mutatja be személyes élmények alap­ján. A szerző — Darabos Er­zsébet — újságíró, s mint ilyen, hét hónapot töltött az egyik legnagyobb magyar ke­reskedelmi hajón, az Adyn, s ennek a hét hónapnak, a 2900 tengeri mérföldnek, vagyis az 55 ezer kilométeres útnak ka­landos történetét foglalta kö­tetbe. A lengyelországi Gdyniából indultak útnak, megkerülték Afrikát, majd Kelet-Indiába, Calcuttába hajóztak, ahonnét Szingapúrba és Malaysiába ve­zetett útjuk, és végül vissza­felé a Szuezi-csatornán át Hollandiába érkeztek. Élményeit — miközben föld­rajzi és természettudományi ismereteket is nyújt — olvas­mányosan, szórakoztatóan írta rheg. Az útikönyvet érdekes képanyag egészíti ki. Gáli Sándor iiiiiiiniiiiimiiimiiiniiiiifT imiimntiiiiitiiiiiii | L4POZ- I | GATÚ Integrált felfogásban Tudományok és tudósok kelti fel Martin Györgynek az Akadémiai Kiadónál megjelent munkája: A magyar körtánc és európai rokonsága. A fé­nyes szelek nemzedéke a népi kultúra s nem utolsósorban a néptánc vonzáskörében nevel­kedvén, e generációnak jó né­hány tagja felüti majd a lap­jait csakúgy, mint a tánchá­zak mai látogatóinak. A könyv a magyar népi (illetve törté­nelmi) táncok egy széles körét írja le (szó szerint: mozgási és zenei kottával is) és elemzi. Mint szakmunka, jelentős, a 'közönségérdeklődést tekint­ve jókor megjelent, időszerű mű, . Ki tud Jean Henri Fabre- ról? A Knaurs tudományos lexikonban nincs a neve. Né­met—francia ellenszenvből? E sorok írója a bukaresti Krite- rionnál — a magyar—román közös könyvkiadás keretében — megjelent kötetből ismerte meg. Téka Ez a népszerű Téka soro­zatban látott nyomdafestéket Puskás Attila válogatása és fordítása nyomán s az ő beve­zetőjével és jegyzeteivel. Fabre a rovartanban tette halhatatlanná a nevét, vala­mint elsősorban azzal a nagy­szabású művel, amit 1910 ta­vaszán — 87 évesen — fejezett be a tizedik kötettel, mert élete hátralevő öt évében már csak néhány tanulmányt írt, s így a tervezett tizenegyedik kötet nem készült el. De hát így is óriási mű a Rovartani emlékezések, amelynek tanul­mányaiból ad ízelítőt ez a vá­logatás. Darazsak és legyek ösztöneiről, mai kifejezés- móddal élve öröklött tudásuk­ról olvashatunk. S élvezettel olvashatunk, mert Fabre több ponton is érdekessé teszi tudo­mányát. Amit meglát és láttat, érdekes a már említett kérdés­kör is a tudós megfigyelő, a természetet faggató szemével nézve, érdekfeszítők az állati parazitizmusról, a mimikriről vagy a táplálkozási láncról közölt megfigyelései. Egy orvos emlékezései Sebészprofesszor, gyógyító, nevelő, kutató. Több szem­szögből is érdekes olvasmányt ígér Vlagyimir Vasziljevics Kovanov akadémikus könyve, az Egy orvos visszaemlékezé­sei, amelyet az Akadémiai Ki­adó jelentetett meg. Eleven, eseményes életírás ez, amely­ben a tudós nagy szeretettel és mozgalom fejlődését, leírja azokat a teológiai ^elveket és iszlám irányzatokat, amelyek irányítják, meghatározzák a mozgalom céljait. Végül elem­zi a jelenlegi iráni helyzetet. Mindezzel a szerző segítséget nyújt a napi politikai esemé­nyek jobb, árnyaltabb megér­téséhez, az iszlám vallástörté­net társadalmi, politikai hátte­rének tisztázásához. .Vélemények és viták Válságban van-e irodal­munk, vagy aranykorát éld? Erre keresi a választ A hetve­nes évek magyar irodalmáról című válogatott publicisztikai kötet. Neves irodalomtudósok, publicisták — Szabolcsi Mik­lós, Király István, Faragó Vil­mos, Domokos Mátyás, Tóth Dezső és mások — vitatkozhak a mai magyar irodalom kér­déseiről. A hetvenes évek irodalmát a társadalom, az ember, az erkölcs átrendező világában konkrétan és elvontan is vizs­gálják, hangoztatják, hogy a művészi alkotás az esztétikum lényege szerint az adott való­ságnak többféle, egyaránt ér­vényes, értékes írói megköze­lítése és újrateremtése lehet­séges a szocialista irodalmon belül is. A jövő fogja eldönte­ni, hogy a ma irodalmából mi marad fenn az idők rostáján, miben tévedett a kortárs. Bi­zonyos, hogy gazdag, virágzó szakasza ez irodalmunknak, de bizonyos az is, hogy iroda­lomtörténeti távlatból az új­szerűségek és a belső értékkü­lönbségek is a mainál szemlé­letesebben láthatók majd. Mindenesetre á több fontos tanulmányt, esszét, vitacikket tartalmazó kötet — bár néme­lyike már megjelent nyomta­Gondolkodtató írások A könyvsorozatok rene­szánszát éljük — sok másé mellett. Talán az ennek a leg­kézenfekvőbb magyarázata, hogy a típus — garancia. A sorozat bizonyos könyvfajíát ígér — amit az olvasó ismer, s vár ismét. Az egyik legnép­szerűbb könyvsorozatunk ez Európa Könyvkiadó Mo­dern Könyvtára. Egy szem búsa Ezúttal egy afrikai, kenyai író regénye a sorozat egyik újdonsága. Ngugi wa Thiong’o könyve, az Egv szem búza a kenyai függetlenségi küzde­lem világát idézi fel, amely­nek részese volt az író, s amely alapélménye lett. A regény a győzelem küszöbén a részvevő mérlege. A hábo­rú elvetése, hittétel a békés munka mellett. Hiszen a há­ború mindenkinek kényszer- helyzetet, torzulást jelent. Négy főszereplőn — s a töb. bi felmerülő alakon — át az emberek szenvedéseit és a Mau Mau ellenállási mozga- ’om keménységét, áldozatait örökíti meg érdekesen és em­berien. A kételkedés joga Ugyanebben a sorozatban olvashatjuk Milovan Danojlic szerb költőnek az esszéit A kételkedés joga címmel. A negyvenkét éves költő — több mint egy tucat verses­kötettel, s feleannyi prózai munkával maga mögött — furcsa dolgokról gondolkodik ezekben az írásokban erede­tien, érdekesen. Köznapi je­lenségekről — kivágott fákról, eldobott nylonzacskókról, el­gázolt kutyákról, a káromko- dókról, a hazugságról, a sor­ban állásról... A címadó írás- lan a kételkedésről azt mond. Ja, hogy az „a szellemi egész- iégnek és az önkényuralom A mindennapok értelme szívekben. A front, ahol bá­tor katonává lesz a hazáját szerető pópa is. A szereplők parasztok, katonák, falusi bí­ró és csendőr, partizán, orvos, ügyész, férj, feleség és anyós. A történetek végső soron bel­ső történések, az emberi ma­gatartás, az emberek közötti viszony változásai — ezért ér­dekesek ezek az elbeszélések és kisregények. Így a címadó történet is, amelyben a pópa magatartása, emberi tartása változik, vagy — ha már a háború idejét ábrázoló íráso­kat felidéztük — A bíró halá­lában a címszereplő taszítja ki magát a közösségből a ret­tegésbe. (Mellesleg fordítói melléfogás is akad a könyv­ben, mint az utóbbi történet rossz nyelvtani egyeztetése: „valamennyiőtöket letartózta­tom”...)-l- ÖkÖlVÍvÓ g, Az NDK-beli Jurek Beckei regénye, Az ökölvívó (Europe Könyvkiadó) egy ember éle­tének értelmezése. Az embei Aron Blank. Vele beszélget őt faggatja az elbeszélő Blank meghatározó élményt a koncentrációs tábor volt Túlélve azt — s egyúttal eg; fia híján a család pusztulása — további sorsát a kiszolgál tatottság kivédésére alakítja A megmaradt fiút is úg; neveli, hogy vele ne ismétlőd hessen meg a történelem, tud ja mindig megvédeni magá Ez emberileg érthető maga tartás, de következményeibe mégis embertelen. Ezért tanú bokszolni is Mark, a fiú, s e apját azért nem tölti el büszkeséggel — hanem csa megnyugtatja. De Marknak nyoma vész világban, valahol Izraelbe 1967 júniusában. Ez az ap számára bizonyíték, hogy a hí borúban tűnt el. Áron élei értelmetlenségbe, magányt merül ezzel. A mindennapé őrlik föl, az ezer kis dolog él telmének hiánya. Mégis rí konszenves, mégsem ő a feli lős a céltalanná váló sorsáéi hanem azok az élménye amelyek e védekező magata tást beleégették... elutasításának legfőbb ismér­ve, a kételkedés joga pedig nem más, mint a szabadság joga”. Írásai — gondolatai — mindennapi élményekből fa­kadnak, s magatartást tanú­sítanak, formálnak. Ezért ér­dekesek. ítélet után Tyimofej Szokolov regénye, az ítélet után az alcíme sze­rint egy nyomozás története. A Gellért György fordításá­ban megjelent kisregény első személyben egy munkás elbe­szélése. Konsztantyin Tye’.e- pint 'tizenöt évre ítélték. Ilét évvel utóbb perújrafelvételre került sor, s bebizonyosodott, hogy ártatlan. Hogy állja ki ezt egy igazságtalanul elítélt ember? Drámai eset — és nemcsak regényes! A köny­vecskéhez jogász irt utószót: Nyikolaj Csisztakov hadbíró altábornagy. Ö mondja: e té­ma nem az író agyában szüle­tett. A szerző csak a szerep­lők nevét változtatta meg. S az olvasó örül annak, hogy az igazság diadalmaskodik, a törvényesség helyreáll. — Másként nem is lehet — mond­ja joggal az utószó — szocia­lista 'társadalmi viszonyaink között A Pendragon A közös román—magyar könyvkiadás keretében jelen­tette meg a bukaresti Krite­rien Kiadó Szerb Antalnak A Pendragon-legendáját. A könyv örök siker, sokszor megjelent s mindig új, mert élvezetes — humoros és ka­landos regény. Mesterien meg­írt agytornásztató — ha úgy tetszik — detektívregény, amelyben nem kis szerep jut a kísérteteknek is. Űj kiadása biztosan olva­sókra talál itthon is és hoz­zájuthat több erdélyi olvasó. Sok mindent olvasgatunk, de az igazi olvasmány vala­miképpen mégiscsak a próza, különösképpen a regény. Per­sze az is igaz, hogy az em­ber szeret végére járni a dol­goknak, s ami izgalmas, azt nem szívesen hagyja félbe. De ki tud ma több napon á't ol­vasni? Mikor? Talán szabad­ság idején. Egyébként — órák maradnak. Lehet, hogy ez is oka a kisregény gyakoriságá­nak — legalábbis hivatkoz­nak erre. * Éjszakai felderítés A bolgár Pavel Vezsinov Éjszakai felderítés című kö­tete (az Európa jelentette meg Juhász Péter és Szenczei László fordításában) kisregé­nyeket és elbeszéléseket tar­talmaz. A szófiai író történe­teinek színtere többnyire a szülőváros. Talán legszíveseb­ben a jelenről ír. Mai jelen­ségek fogalmazódnak iroda­lommá eleven, nagyon párbe­szédes stílusában. Színhelyei új lakónegyedek, társasházak, kutatóintézetek. És színhelye a falu, amelyben mindinkább a partizánok vannak jelen a Költők versben és prózában Ki ne hallaná emlékezetből e sorok visszhangját: „Rom­lásnak indúlt hajdan erős magyar!” Berzsenyinek az ódája ismerős az iskolai ta­' Berzsenyi o. Most kezünkbe véve Ber­zsenyi Dániel költői műveinek ugyancsak testes (924 oldal!) könyvét, a költő összes művei kritikai kiadásának első köte­tét, a sajtó alá rendező Me­rényi Oszkár fáradságos mun­kájának hála, megkereshetjük e vers változatait is. S milyen érdekes nyomon követni a költői érlelést, a tömörödési, ahogy az 1796 körül Hetyén költ Kesergés 72 verssorából közbenső változaton, több le­íráson 1810-re kialakul A’ Magyarokhoz keményveretű 56 sora! De még érdekesebb itt az, ami,t a versek hátteréből meg­A könyveket ismertette: Németh Ferenc' jelentőséggel szól iskoláiról, nevelőiről, az általános iskolá­tól az egyetemig s azon túl: munkája során azokról az or­vos-tudósokról, akikkel együtt dolgozott. A sebészet újabb kérdésével is foglalkozik, s egy fejezet tárgyalja a szervátültetések ügyét De fontosnak tartja a szerző azt is, hogy a mai or­vosképzésről szóljon, s külön kiterjed itt is a hagyományok ápolására. A magyar körlánc A táncnak is van tudomá­nya. Mégis bizonnyal nemcsak a szakmabeliek érdeklődését Az utóbbi időszak egyik (vagy talán o) legfontosabb és legjobb (s ugyancsak idősze­rű) munkája Paul E. Torgen- sennek A vezetés — integrált felfogásban című könyve, amelyet — I^orzsák Judit for­dításában — dr. Kindler Jó­zsef előszavával és jegy­zeteivel jelentetett meg a Közgazdasági és Jogi Ki­adó. Szakkönyv a javából, de olvasmányos, az érdeklődés feszültségét mindvégig fenn­tartó, világos és lendületes stílusú s a szellemességet sem nélkülöző mű. Részletesen át­tekinti és mérlegeli a vezetés­tudományi elméleteket. Ugyancsak elemzöen taglalja a döntés folyamatát — mint a vezetés lényegét —, továbbá struktúráját (ideértve többek közt az esély és a valószinű- ség, a várható érték és a hasznosság kérdését), vala­mint a döntéselméletet. Egy nagyobb rész kiterjedten fog lalkozik a tervezés céljaivá és eszközeivel (ideértve a be­ruházási döntések kérdéseit!), egy következő az emberi té­nyezőkkel, egyebek között a munkacsoport gazdaság, szo­ciológiai és pszichológiai olda­lával, valamint a vezetés sze­repével. Olyan kérdésekben is elmélyedhetünk, mint a szer­vezetek jellege, a specializá- ció és a struktúra, a hatás­kör és a törzskari szerep, s végül a szabályozás felada­tai és rendszerei kerülnek po­rondra. A sok súlyos téma­kör megvilágítását esettanul­mányok szolgálják. Olyan könyv ez, amely ugyan tőkés viszonyok közt született, de kritikusan tár­gyilagos, igazolt tudományos eredményekre épül, s nálunk is jól hasznosítható ismerete­ket ad át. nulmányokból, s szinte köz­mondásosan közismert. De ki gondolná, hogy ezt a verset nem egyszer, s nem is kétszer írta meg a költő? sszes müvei tudunk. Nem véletlen, hogy a vaskos kötetből maga a vers­kötet — no meg egy . kisebb színdarab, Á somogyi kupa és néhány, gyűjtött népdal — Isten hozzi Majd másfélszázados és földrésznyi lépéssel állapod­junk meg egy másik költő — ezúttal prózai — köteténél. Robert Graves-nek, az angol költészet (és regény) jelenkori nagyjának önéletrajzát adta ki az Európa Isten hozzád, Anglia! címmel. A könyv fél évszázada született: 1928-ban. A válasz nem rövidíthető le. mindössze 178 oldal, míg a hozzájuk fűzött jegyzetanyag (nem számítva ide a mitológiai szótárat, a gazdag képanya­got, s Berzsenyi versformái­nak összefoglalóját) több mint hótszáz oldal! S mennyi váltó' zat, mennyi korabeli törté­net, levélrészlet a kor irodal­mi és közéletéből! Élvezet böngészni e sok érdekes ada­lékot. id, Anglia Csak hasonlat, ha egyidőben közelebbi nemzedéktünet pél­dájára utalunk: a második vi­lágháborúba katonaként fiata­lon belekóstolt amerikai író­nemzedékére. Graves generá­ciója az első világháborúval volt így, s utána az angliai élettől érezte elidegenedett­nek (vagy inkább elidege­nítettnek) magát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents