Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
1979. DECEMBER 11.. KEDD ÁL&P A TOVÁBBLÉPÉSHEZ A munkásművelődés ? Sikerült olyannyira fontossá tenni a munkásművelődést, hogy gyakran valóban akadnak, akik mechanikusan külön választják a közművelődés egészétől, és a kelleténél kevesebb energia jut a reális érdeklődés felfedezésére, élesztgetésére és formálására. Igyekszünk a lehetőség szerint mindent akciók és már kipróbált mozgalmak keretében megoldani. Összehangoltabb Jellegzetes negatívumok ezek, de semmiképpen sem jellemzők a népművelői tevékenység egészére. A gondok az eredményekkel együtt léteznek, és mindkettő csak a múltból indulva, az idő függvényében értékelhető. S nem is kell messzire visszanyúlni. „... az MSZMP Központi Bizottsága és a Pest megyei pártbizottság határozatai, a Közművelődési Törvény és az ezt követő intézkedések hatására — jelentősen fejlődött a munkahelyi művelődés tervezése, irányítása, a gazdasági vezetők és a tömegszervezeti irányítók szemlélete:, össze- hangoltabbá vált a munkahelyi közművelődési tevékenység. Komoly előrelépés történt a felnőttoktatás terén, különösen a közép- és felsőfokú, va- -lamint a szakmai és politikai képzésben...” — állapították meg legutóbb tartott értekezletükön a Pest megyei tanács közművelődési bizottságának tagjai. A véleményalkotáshoz a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a megyei tanács művelődésügyi osztályának közösen készített tájékoztatója szolgált alapul, amely 14 — ezernél több dolgozót foglalkoztató — vállalatnál tartott vizsgálat eredményeit összegezte. Meghatározó: a könyvtár A három egymást követő évben (1976-tól 1978-igj folyó vizsgálatok a munkahelyi köz- művelődés legapróbb részleteire is kitértek. Nos, az írásos tájékoztató alapján joggal állapította' meg a közművelődési bizottság a jelentős fejlődést, bár a jelenlegi helyzet nem sok okot ad az elégedettségre. A véleményalkotásnál figyelembe kell venni, hogy a vizsgált vállalatok dolgozóinak megközelítően fele ingázó, az összes foglalkoztatottak 30 százaléka munkás, ezen belül a betanított és szakmunkások aránya 30 és 50 százalék között változik, a többi segédmunkás. A vizsgálatba bevont üzemek túlnyomó része kétezernél több embert foglalkoztat. A munkahelyi közművelődési bizottságok szervezése L97G-ban kezdődött, de csak tavaly év elejére alakultak meg a testületek; Jelenleg még „funkciójukat több vállalatnál tévesen értelmezik ... néhány bizottság kizárólag a gazdasági vezetés tanácsadó testületének tekinti magát, az új struktúrában esetenként nem tisztázott a szakszervezeti bizottságok szerepe sem”. Azonban kétségtelen, hogy a vállalati közművelődési bizottságok létrejötte az előrelépést ígéri. A folyamatos művelődés iránti igényességnek — ha nem is kizárólagos, de egyik — alapja az általános iskolai végzettség. Ez a vizsgált vállalatok dolgozóinak több mint 11 százalékánál hiányzik, ráadásul akadnák kiugróan rossz arányok, így a közmű- és mélyépítőnél 40, a PEVDI- nél 26, további három üzemnél 20 százalék. A legtöbb helyen évente 15—30 ember végzi el a 8. általánost, de a fluktuáció és az újratermelődés miatt nem sikerül a rossz arányokon változtatni. Ugyanakkor ugrásszerűen megnövekedett a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevők aránya. így hosszú távon számolni kell az erősödő polarizálódással a közművelődési munkában is. A különböző társadalmi hatások mellett ez a helyzet is okozza, hogy „az üzemek nem rendelk"znek a művelődési szokások egészét meghatározó tradíciókkal, a hagyományok inkább egy-két működő kiscsoportra terjednek ki”. Ezeknek is „többsége manuális készséget fejlesztő, közhasznú, vagy hobbi jellegű”. Leggazdagabb közművelődési tevékenységet a két, területi jelleggel is működő vállalati művelődési házban találták; a százhalombattai Barátság és a dunakeszi József Attila művelődési otthonban. Mellettük elismerésre méltó eredményeket tudnak felmutatni a váci Fortéban és a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, valamint a budakalászi lenfonóban. Általános megállapítás azonban, hogy a munkahelyi köz- művelődésben a könyvtárak töltik be a meghatározó szerepet. Az érintett vállalatok mindegyikében van könyvtár. „Elhelyezésük különböző, de berendezésük, felszerelésük többségében kölcsönzésre alkalmas ... a nyitvatartási idő általában rövidebb a kívánatosnál.” És íme tallózásként egy megnyugtató megállapítás: a bibliotékákban átlagosan 4,4 könyv jut egy dolgozóra (a SZOT irányelve 2 kötetet ír elő). Tegyünk mellé egy i alig magyarázható tényt; a I vállalatok kétharmadában működnek műszaki könyvtárak, j„azonban ezeknek a nagyobb \ közösség számára való hozzáférhetősége nem biztosított”. j A közművelődési könyvtárakat a dolgozók 25—36 százalé- J ka veszi igénybe (1978-as adat, i 1979-ben 34,2 százalék), s en- í nek megközelítően fele a ! munkás. A kölcsönzés mellett I a könyvtárak jelentőségét nö- j véli, hogy rendszeresen ott- í hont adnak az ismeretterjesztő előadásoknak, illetve az író —olvasó találkozóknak. Érdemes idézni a jelentésből néhány mondatot, amely az üzemi közművelődés tárgyi és személyi feltételeire vonatkozik. „Az üzemek többségében művelődési célra több rendeltetésű helyiséget (ebédlő, tárgyalóterem) használnak ... Az egy főre jutó kulturális célú felhasználás 1977- ben 35 és 180 forint között mozgott (jelenleg a helyzet lényegében változatlan) ... A vizsgálat időpontjában 4, jelenleg 7 helyen dolgozik vállalati alkalmazásban főfoglalkozású népművelő, 50 százalékuk rendelkezik szakképzettséggel.” Operatív segítséget A vizsgálat mindenképpen elérte célját, hiszen egy adott pillanatban felmérte a valóságot, s egyben a munkahelyi művelődésre irányította a figyelmet. Mégis szóvá kell tenni néhány problémát. A felméréseket hét üzemnél még 1976-ban végezték, a következő évben további négy vállalatnál, s végül tavaly ismét három helyen. Időközben több minden változhatott, .s a módosulásokat csak részben lehet figyelembe venni, hiszen a vizsgálódás befejezése óta "is eltelt már egy esztendő. Az is kár, hogy az elemzésnél nem tértek ki az üzemek és a közös fenntartásban üzemelő művelődési házak között máz- kialakult kapcsolatokra. Leginkább azt sajnáljuk, hogy a jelentésben szereplő adatokat j nem viszonyították egy koráb- ! bi időszakhoz. j A feltárt tények mégis elegendő alapot adtak a közvetlen jövő feladatainak meghatározásához, amelyeket az írásos anyaghoz csatoltak. A sok okos elhatározásból kiemelkedik, hogy kidolgozzák azt a módszert, amellyel folyamatosan segíthetik a vállalati közművelődési bizottságok munkáját. Ugyancsak hasznos lesz, ha az SZMT és a megyei tanács művelődésügyi osztálya operatívan sort kerít egy-egy település nagyüzemeiben a közművelődés szakfelügyeleti vizsgálatára, s tapasztalataikat nemcsak a vállalatok, hanem a település gazdasági és politikai vezetőivel is megbeszélik. Az üzemekben leginkább az operatív segítséget igénylik, hiszen a legbonyolultabb feladat- rendszerrel keli megbirkózniuk. A támogatás formája persze sokféle lehet, de a feladatokkal együtt a módszerek tisztázása tudja csak megválaszolni a munkásművelődés körül felbukkant kérdéseket. Kriszt György Kam bodzsaban forgatnak Kambodzsába utazott a Mafii m híradó- és dokumen- tumfilm-stúdió és a televízió közös forgatócsoportja. A stáb a délkelet-ázsiai országban végbemenő legújabb ’fejleményekről készít majd másfél órás színes riportfilmet. A várhatóan 1980 januárjától a mozikban és a televízió képernyőjén látható film tízfős forgatócsoportját Kolonits Ilona rendező irányítja. Szerkesztő-riporterként Benda László, vezető operatőrként pedig Fehéri Tamás dolgozik majd a délkelet-ázsiai úton. Ezüstvasárnap Pest megyében Most fújják a csa fogatét ^ A ____ ' A_ Ka s heíyen sok ajándék - Hiánycikkek üst ága — Sláger a plüss k&ntos, pizsama Országszerte ezüstvasárnapi vásárlásra hívtak a falragaszok, s lám, nem is eredménytelenül. Reggel nyolc órakor Vácott egy gombostűt sem lehetett leejteni a Budapestre induló autóbuszon, s a vasútállomáson is a pihenőnapot jócskán meghaladó volt a forgalom. A Vác és Vidéke Áfész szomszédos Naszály áruházában viszont jóval több volt az eladó, mint a vevő. — Miért? — kérdeztük Tóth István igazgatótól. — Talán, mert • most több idejük van a vásárlóknak, mint egyébként, szeretnének a szaküzletekben kényelmesen körülnézni. Egyébként nincs okunk irigyelni a fővárosi konkurrenciát, nálunk is jóval több áru fogyott az elmúlt hetekben, mint korábban. Az is igaz. hogy a hiánycikkek listája is jóval nagyobb, mint tavaly, de ami nálunk nem kapható, azt általában Budapesten is hiába keresik a vásárlók. Gyakorlatilag kifogyott a televízió, a sztereó lemezjátszó és» sztereó rádió, kicsi a választék a hűtőszekrényekből, régen ’ nem láttunk automata mosógépet — de ezek többnyire nem is karácsonyfa alá való termékek. Az olcsóbb ajándékozni- valók közül nincs külföldi beat-hanglemez, alig kapható matchbox, nagyon hiányzik a Lego, az ilyenkor általában kapható sokféle külföldi kozmetikai szer. A hosszú hiánycikklistát — holott tudjuk, hogy ez a dollárral való takarékoskodás miatt van —, már csak azért is fájlaljuk, mert a kereskedőnek nehéz azt ismételgetni, hogy nem tud adni a kívánt áruból. Igyekszünk mást ajánlani árukészletünkből, mert ha nálunk nem tudják elkölteni a pénzüket a vásárlók, az bevételkiesést' és bizalomcsökkenést eredményez. — Mi az, amit ajánlani tud-, nak? íí4*— Korábban hiánycikk volt,'" most sokféle kis háztartási;!; gép kapható, van illatszer-* egységcsomag, olasz Chicco csecsemőáru, csehszlovák karácsonyfadísz. Kielégítő a kínálat játékból s egyéb ajándékcikkekből. — Hogyan készültek fel a karácsonyi vásárlási lázra? — Kicsit szétnyújtottuk a szezont, így például két hete a művelődési központban játék- kiállítást és -árusítást rendeztünk — jó eredménnyel. ★ Szentendrén a városközpontban majdnem minden zárva, ennek ellenére sincs tolongás a HÉV-végállomás melletti bevásá rlóközpon tba n. Tölgyesi Zoltán üzletvezetővel jártuk végig a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat itteni üzletét. Lehet, hogy itt se nagyobb a választék, mint másutt, mégis kedve támad az embernek válogatni. A szokásosnál jóvá) nagyobb kirakatot csupa játékból, s viszonylag olcsó, feleségnek.' férjnek ajándékozható áruból rendezték be, a játékpultot is megnagyobbították. Itt még van televízió, pedig, mint hallom, nagyon sokan keresik fel az üzletet a fővárosból is. lehet Kit-si volt .* forgalom, így bőségesen volt le- tetőség a válogatásra a vari Naszály Áruházban. Szentendrcn a fél üzletet elfoglalta a játékok standja. (lObbi. Hadd idézzük — nem betű szerint, de az illetékes címszó lényegét visszaadva — a Színházi Kislexikont! A jutalomjáték olyan előadás, amelyet az igazgató valamely népszerű művész jubileuma, visz- szavonulása vagy a várostól való búcsúzása alkalmából engedélyezett; ilyenkor a színész rendszerint a leghatásosabb szerepét választotta, a közönség pedig ajándékokkal és virággal halmozta el őt... Mondanunk sem kell, hogy a Használt koporsó című tévéfilm kapcsán vált szükségessé ennek a teátrumi fogalomnak a kibontása, mégpedig azért, mert abban egy valóságos jutalomjáték adott alkalmát a néző gyönyörködésére. Aki végigfigyelte ezt a Galgóczi Erzsébet írása alapján Mihály- fy Sándor rendezői irányításával készült históriát, az tudhatja: Gobbi Hilda, ez a műfaji korlátokat nem ismerő, s komédiában, tragédiában egyként remeklő színésznő produkált a kamerák előtt valami olyat, ami azokat az elköszönő szerepléseket idézte. Mintha csak egyenesen neki írták volna ezt a kedvesen zsörtölődő, pénzecskéjét, vagyonkáját féltő, a legnyilvánvalóbb dolgokra is rafináltan rá- meg rákérdező mamuska- szerepet, úgy döcögött, kárált, sajnáltatta magát a képernyőn, TV-FIGYELŐ miközben az előfizetőnek kiváló alkalma nyílt felidézni az általa ismert — szeretett, sajnált, fukarságáért gyűlölt? — hasonló vénasszonyokat, akik szinte ugyanígy készülnek a végső (lehetőleg minél olcsóbb) búcsúzásukra, s akik egyébiránt ugyanígy, tíz körömmel kapaszkodnak a földi létbe. Noha ez az alkonyon túli özvegymagány egyáltalán nem valami vidító sorshelyzet, Berta néni zsémbelését, botorká- lását nézve mégis oly kedves és hangulatos állapotnak tűnt. Örvendve búsultunk vele, s netán még olyasmin is eltűnődhettünk, hogyha már jön, hát ilyesféleképp jöjjön az az egyre többek számára kikerülhetetlen öregség... Vasárnap délelőtt. Nemcsak azért, mert innen, Szentendréről is bőven hoztak látnivalót a kamerák — a Vasárnap délelőtt ezüstvasárnapi adása nagyon tetszett. Könnyű megmondani, miért. Elsősorban azért, mert — ellentétben Vit- ray Tamás új sorozatának első jelentkezésével — most sokkalta több volt a végigizgulható játék (azoknak az ajándéktárgyaknak az árait meg- saccoltatni, egészen kiváló ötletnek bizonyult: már-már a vásárlói hozzáértés felsőfokú vizsgájaként szórakozhattunk rajta); s ugyanígy az is e matiné javára szolgált, hogy ezúttal kevesebb időt szántak a kérdezz-felelekre, az értékes műsorperceket kitöltő tanakodásra. Külön öröm — mármint szűkebb országrészünk lakóinak külön öröme —, hogy a divatdiktátorok közül a Szenté endrén versenyző Dorcsák Ilona óvónő bizonyult a jobbnak, s így ezután is vitézkedhet a továbbjutásért. (íöd. Szintén Pest megyei képsor volt látható a szombat esti híradóban, amikor egy gödi iskolanévadóról szerezhettünk tudomást. Ez a rövidke riport azt a nevezetes toronyszobát js láttatta, ahol Németh Lászlónak több munkája született. Regények és tanulmányok egyaránt kikerültek ott a jeles író tolla alól. A szóban forgó tudósítást figyelve, nemcsak az újságolvasók, hanem a tévénézők is rábólinthattak: bizony, igazán jeles dolog volt éppen arról a Németh Lászlóról elnevezni egy intézetet, aki nemcsak pedagógusi mivoltában tanított, de élete legfőbb céljának az örökös oktatást, a folytonos nevelést tekintette. Akácz László nevén nevezni az érdi város- . központban, található kis területű PIK-üzletet. A terület nagyobbik részét a játékok foglalják el, kaphatók sportfelszerelések, kozmetikai, optikai cikkek, órák és egyéb ajándéktárgyak. Lakó László üzletvezető szarint az érdiek közül is minden bizonnyal sok ezren indultak az ezüstvasárnapon Budapestre vásárolni. Nagy területen fekszik a település, s valaki mondjuk, Parkvárosból felkerekedik, majdnem mindegy, hogy a fővárosba, vagy ide bu- szozik. Pedig ide is érdemes benézni. Magam is sok olyan szem- revaló ajándékoznivalót láttam, amit eddig másutt hiába kerestem. — Soha még ennyi kínai játék nem érkezett a kereskedelembe, mint most. Van mini bob, szánkó és sok olyan sport- felszerelés, ami viszonylag olcsó, mégis emlékezetes, hasznos ajándék. ★ Az ezüstvasárnapon csak déli egy óráig tartottak nyitva a kijelölt üzletek, amikor bevásárló kőrútunk utolsó állo- mására, az Áfész nagyáruházába érkeztünk, már bezárták a kapukat. Pintér Ferenc igazgató szerint érdemes volt nyitva tartani, olyan forgalom volt, mint más hétköznapon. A sok éves hagyományoknak megfelelően a központi iroda szocialista brigádjainak tagjai is a kereskedők segítségére siettek. Fel- töltötték a polcokat, előkészültek a következő napok s az aranyvasárnap csúcsforgalmára. Itt is sok a hiába keresett áru. Az utolsó színes tévét sérülten is elvitte új gazdája. Az ezüstvasárnap slágere a plüss köntös és pizsama volt, széles a választék a modern vonalú férfiingekből. A játék- kínálat is bőséges. Júniustól készülnek a karácsonyra. Vállalva a készletezéssel járó gondokat, már a nyáron beszereztek minden lehetséges árut. Majdnem egy héttel korábban volt idén az ezüstvasárnap, mint az elmúlt esztendőkben. A legtöbben úgy gondolták, van még bőven idő, így hát kevesebb volt a vásárló, kisebb a forgalom, mint tavaly. A nagy bevásárlási csatára még csak most fújják a riadót. Cs. A. Érdről Budapestre, de sokan Budapestről Érdre járnak vásár j a karácsonyi ünnepek előtt. Fekete József felvételei
