Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
VI. ÉVFOLAM, 288. SZÄM 1979. DECEMBER 9., VASÄRNAP Ráday Pál Gimnázium Vonzó a laboratóriumi képzés Nem díszes műemlék épület, nem ütközik akaratlanul is az ember szemébe, talán ezért foglalkoztunk vele kevesebbet, mint gödöllői és aszódi testvéreivel. Hasonlót mondhatunk hagyományairól is, nincs nagy múltja, 1962-ben alakult, s 1966 óta működik önállóan. A péceli Ráday Pál Gimnáziumról van szó, ahol Khon Gábor igazgató tájékoztatott a fiatal iskola eredményeiről, gondjairól. Kény szer megöl dós — Régi, elhanyagolt épületben kezaódótt itt u tanítás, s elmondhatjuk, hogy iskolánk története az építkezések, bővítések története. Hét éve 2 millió forintos munkával alakult ki az épületek mai 'képe, ekkor lett tíz tanterem, s áttérhettünk a kabinet rendszerű oktatásra. Sajnos tornatermünk még nincs, építettünk viszont egy sportpályát 11 ezer óra társadalmi munkával, aminek fő szervezője iskolánk egykori igazgatója, Cser László volt. De azért tornateremnek is hagytunk helyet, s elkészültek már a tervek is. Ha a VI. ötéves tervben lesz rá pénz, azonnal kezdhetjük az újabb építkezést. Addig is télen az aulában tornáznak a péceli gimnazisták, s bár ez kényszermegoldás, több mint a semmi. Ha végigjárjuk a földszintes épületet, kellemesen csalódunk: van itt biológiai, kémiai szak- tanterem drága felszereléssel, könyvtár, amiben főként szak- irodalmat, kötelező olvasmányokat tartanak, de nem hiányzik a szépirodalom sem. A feltételek tehát összességében nem rosszak, mindenütt, tisztaság, rend honol. Lehet tanítani és tanulni is. | tettek. A nyolc diák közül hatan oklevelükkel helyezkedtek el, laboráns! állásokban. A környéken sok helyen szívesen látják őket, például a Kőbányai Gyógyszergyárban, de Gödöllőn is mind több a lehetőség. Azt is megtudtuk, hogy nem olcsó mulatság a laboratórium, az elmúlt években rendre 50— 60 ezer forintot fektettek új eszközökbe, berendezésekbe, s csak a vegyi anyagok évente 30 ezer forintba kerülnek. Nem véletlen tehát, hogy az idén bevezetett új tanrendben előírt fakultatív gyakorlati tantárgy egyike lesz a kémia. A másik a fényképészeti ismeretek, amihez már korábban tapasztalatokat szereztek a szakkörökben. Az érdeklődéshez igazodva német nyelvet is oktatnak,- emelt óraszámban. Felkészülten S ha már szóba kerültek a fővárosi és a járásbeli gimnáziumok is, érdemes megtudakolni, a pécelinek mekkora a vonzáskörzete? — Elsősorban természetesen péceli diákokat várunk, a je- leiüggj első évfolyam tanulói- naít"kétha»rnáda már helybeli, illetve isaszegí. De jönnek a járás többi részéből, a Galga menti községekből, Dányból s Gödöllőről is. A legújabb elképzelések szerint Kerepes- tárcsának is körzeti iskolája leszünk, s már megtartottuk az első megbeszéléseket. Fontos teendő a buszközlekedés javítása. A péceli gimnázium valóban fiatal intézmény, s nemcsak az említett dátumok miatt. A tantestület átlagélet- kora 35 év. Ebből és a méretekből is egyenesen következik, hogy bensőséges, jó a viszony a tanárok és a diákok között. Itt mindenki mindenkit ismer, a tanulók egyéni problémáikkal is bátran fordulhatnak a pedagógusokhoz. S bár az utóbbi időben Péce- len is érzik a tanárok az országos gondot: a tizenévesek nehezebben nyílnak meg, befeléfordulnak; keresik a módját, hogyan lehet közösen munkálkodni azért, hogy jól felkészült, érettségizett fiatalembereket bocsásson útjára a középiskola. Gáti Zoltán — Újjáválasztották a Magyar Autóklub gödöllői csoportjának tisztségviselőit. A helyi csoport elnöke Bucher- n-a Nándor, az Agrártudományi Egyetem nyomdájának vezetője, titkára Virágh Béla, a MÉM Műszaki Intézel; főmunkatársa lett. A vezetőség tágja még dr. Barabás Andor, az ügyvédi munkaközösség vezetője, Fülöp Béla őrnagy, a HTÜ munkatársa és Nagypál Benedek, az Állami Biztosító gödöllői fiókjának főelőadója. Elfekvő készlet nincs A kis szövetkezet előnyei Kis szövetkezet. Az idegen bebarangolhatja a fél községet, mire rátalál a Kölcsey utcában a péceli Vas- és Szerelőipari Szövetkezet központjára, de még akkor is kétszer elolvassa a táblát, hiszen látszatra semmiben sem különbözik egy nagyobb lakóháztól. Belépve mindjárt más a kép: a folyosóra, ahol szállításra váró termékeket tárolnak, írógépkopogás, hivatali beszélgetés szűrődik ki. De azért senki se higgye, hogy nagy bürokratikus szervezetről van szó: a kis szövetkezetek egyik nagy előnye éppen az, hogy kevesebb adminisztrátort és több termelőt foglalkoztatnak. De folytathatjuk az előnyök fölsorolását: Részleg Galgahévízen — Csak megrendelésre dolgozunk, elfekvő készleteink jóformán nincsenek, raktárra nem termelünk, mondja Juhász György, a szövetkezet elnöke. — S ez elsősorban annak köszönhető, hogy rugalmas a munkaszervezetünk, gyorsan át tudunk állni, alkalmazkodni a piaci kereslethez. Ezt tanúsítja a szövetkezet termékszerkezete is. Elsősorban bérmunkát vállalnak, megrendelőik közé tartozik az Egyesült Izzó, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Vegyipari Gépgyár, a Gödöllői Gépgyár. Gazdag szövetkezeti kooperációs tevékenységük is. Csak néhány példa. A ceglédi Vasipari Szövetkezet egy Űj-Zélandon épülő téglagyáron dolgozik. A péce- liek ehhez készítenek, ajtót, ablakot. A RÁVISZ a moszkvai olimpia szállítója, az eredményjelző táblák nyomtatott áramköri és betűmező egységét a péceli szövetkezet gal- gahévizi részlegében szerelik, ahol nők dolgoznak, betanított munkásként. A péceli Vegyesipari Szövetkezettel együtt a Trakisznak autóakkumulátortöltőt készítenek. . A példákból is .világos: sok- kis dologgal foglalkoznak, de nekik ez éri meg. Két saját termékük is ilyen: — Az idén 200 ezerért, jövőre pedig előreláthatóan 3 millió forintért szállítunk alumínium kőműves vízmértéket Más népektől is Helységnévvé vált személynevek az NSZK-ba. A festőhenger tartályának gyártását a Fővárosi Kézműipari Vállalattól vettük át, s egy saját újításunk eredményeképpen a Pest megyei Műanyagipari Vállalattal közösen gyártjuk a jövőben, gazdaságosan. Jövőre üzemház Eddig az előnyökről szóltunk, de egyoldalú képet festenénk a szövetkezetről, ha nem említenénk meg a problémákat. Az elnök megmutatta a lakatos- és forgácsolórészleget. A látvány nem túl csábító: — Régi, fejlesztésre alkalmatlan épületekben dolgozunk, de reméljük, már nem sokáig. Most még a sok kicsi, korszerűtlen műhely nehezíti az anyagmozgatást, növeli a költségeket, de már megvásároltunk a község ipartelepítésre kijelölt részén egy telket, amelyen jövőre saját erőből és hitelből új, komplett üzemházat, később pedig irodát építünk. A munkakörülményeken a lehetőségekhez képest eddig is igyekeztek javítani, s hogy többé-kevésbé sikerrel, azt mutatja az is, hogy nincsenek munkaerőgondjaik. S itt meg kell állnunk egy pillanatra. A közelmúltban megjelent lapunkban egy cikk, amelyben elmarasztaltuk a szövetkezetét: mostohák a tisztálkodási lehetőségek. Az elnök két öltözőt és mosdót mutatott, s meggyőződhettünk arról, hogy hideg-meleg vizes zuhany áll a ' dolgozók rendelkezésére. S • akárcsak Pécelen, Galgahéví- '• zen is villanybojler ad vizet a fürdéshez. A szövetkezetben két műszakban dolgoznak, s a bérezésre nincs különösebb panasz. Persze nem volt ez mindig így. Az 1970-ben megalakult szövetkezet az első évet 1 millió forintnyi alaphiánnyal zárta. Ekkor lett elnök Juhász György, és vezetésével két év alatt sikerült pótolni a lemaradást. Pénzbeli segítséget senkitől sem kaptak, viszont annál több pénzt raktak ré- . szesedésd helyett a fejlesztési alapba. Ezért vállalkozhatnak arra, hogy jövőre építkezzenek. Minőségjavítás A megváltozott gazdasági helyzettől sem félnek, úgy, tartják: van jövője a szövet-*, kezelnek. S hogy valóban le-, gyep, arról ki-ki a maga poszt- ' ján igyekszik tenni. Sokan ta-. nulnak, politikailag és szak-', mailag is képzik magukat. AI négy szocialista brigád terme-, lési vállalásai között az első; helyen szerepel a minőség ja-j vitása, a selejtcsökkentés, a, határidők pontos betartása, a-' takarékosság. G. Z. Hagyományteremtő öregek Mai és tegnapi András-napok Emlékszem még a régi András-napokra, amikor apró gyerekembert apám kézen fogott és sorra beköszöntünk a rokonságban élő Andrásokhoz. Ez a nap valóságos ünnepe volt a falunak, hiszen alig akadt ház, ahol ne lett volna e névnek viselője. A kora esti órákban a falu két végén és a közepén is fel-felhangzott a nóta. A hangulatot fokozta, hogy erre az időre már megvolt az új bor első fejtése is. Mára csendesebbek lettek az András-napok. A falu lakói közül a munkabírók Hévíz- györkön is hajnalban kelnek, hogy a reggel hatkor kezdődő műszakra beérjenek Budaoest- re. Gödöllőre, Ikladra. Más a helyzet a nyugdíjasok klubjában. Ott ragaszkodnak a hagyományokhoz. A korai sötétedés nem csalogatja ágvba pz időseket, az ő szemüknek már a kevés pihenő is sok. Minek korán lefeküdni, mondják, amikor éjféltől hajnalig úgyis csak forgolódnak. Megragadnak minden alkalmat, hogy együtt legyenek, a lassan vánszorgó órák unalmát vidám beszélgetéssel üssék agyon. Ilyen meggondolásból rendezték meg az idén az Andrások napját is. A régiek közül még sokan hallgatnak erre a névre: Bobál András, Török András, Csorna András, Bányánszki András vendégel- , te meg klubtársait, ki-ki saját termésű borával köszönve meg a jókívánságokat. Lehet, hogy ezzel új hagyomány született Hévízgyörkön, a nyugdíjasklubban, ami ismét azokat igazolja, akik hiszik, hogy az emberek igénylik a közösséget, kívánják az együtt töltött órák baráti hangulatát. f. ai. — A községi, főváros melletti gimnáziumoknak nehezebb jó hírnevet "szerezni. Pedig elmondhatom, hogy tantestületünk bárhol megállná a helyét. Jól kénzett, szakmájukat szerető pedagógusok. Hozzáértésüket a többi között a felviteli eredményeink is igazolják. Tavai v negweneay prettsévi7Ő közül húszán jelentkeztek fő*''mi ára. egyetemre, tizenkettőt fő’vetlek, de tavalyelőtt még jobb volt az arány. Oklevéllel Nincs tehát miért panaszkodni a diákoknak: aki tanulni akar, jó helyre kopogtat !de. De vajon akarnak-e tanulni és kopogtatnak-e? Ezekre a kérdésekre nem egyszerű a felelet. Amint az igszsató elmondta, az utóbbi időben kevesebben jelentkeztek az iskolába, s ennek egyik oka a demográfiai hullámvölgy volt. Ezt mutatja az is, hogy a mostani harmadikosoknál csak egy osztály van, a többi évfolyamon párhuzamosan két- két csoport tanul. A pedagógusok a válogatás lehetőségét hiányolják: ha többen jelentkeznének, már a kezdet kezdetén magasabbra lehetne emelni a mércét. Lassú javulás így is tapasztalható, hiszen nem utolsósorban a biológiai és a laboráns- képzés mind többeket vonz: — A kémiai anyagvizsgálat tantárgyat a harmadik osztályban 7, a negyedikben 9 órában oktatjuk, s az idén végzett az első évfolyam, akik érettségi előtt külön vizsgát A korai magyar középkorban gyakori volt a puszta személynév helynévvé fejlődése. Ez az ősi helynévadási mód még a nomád időkből maradt fenn, amikor nem a szüntelenül változó hely, hanem a személy volt a fontos. Miután a szállások helye állandósult, a nemzetség fejéről nevezték el. Ebbe a csoportba ezernél több helységnevünk tartozik. Sas, kánya A honfoglaló magyarok között szép számmal akadtak török népelemek is, és a magyarul beszélő törzsek előkelőségeinek, vezetőinek jelentős része törökös műveltségű volt, így érthető, hogy a személynévből alakult településneveink között viszonylag sok a török eredetű. Vidékünkön Ákosmonostora, Ákosnyi- re, Kartal, Tas és Turul sorolható e csoportba. Az utóbbi földrajzi fekvését, illetően az eddig napvilágot látott történeti munkák álláspontja eltérő:’ az egyik csoport szerint Pécs közelében volt, a másik szerint Mácsa környékén. Az Ákos — Ak-kus — fehér sólymot, Kartal sast, kányát, Tas követ, a Turul pedig ölyvet, sólymot jelent. Érdekes, hogy a Kartal nemzetség honfoglaláskori őse, Kurszán szintén török eredetű nevet viselt, mely keselyűt jelentett, Kurszán apja Levédi viszont finnugort. Ákosmonostora az alapító nemzetség nevét kapta, Ákos- nyire, esetében pedig a nyírfa, nyírfás köznévből származó helynévhez kapcsolták hozzá a birtoklásra utaló nemzetségnevet. A magyarok és a szlávok összeolvadása már a X. században megkezdődött. Az együttélésnek és az összeolvadási folyamatnak többek között olyan hatása is volt, hogy számos magyar személy vett fel szláv nevet, és természetesen a szlávok is magyar vagy törökös nevet. Környékünk szláv helynevei közül összesen három nem magyar névadású: Túra., melynek tövében az őstulok jelentés lappang, valamint a farkas jelentésű Valkó, illetve a köz- névi eredetű Isaszeg. Dán — Dány? Ennek alapján tételezte fel Makkal László tudománytörténész, megyénk történetírója, hogy Isaszeg és Túra neve jelezte az Északi-Középhegység védelmében élő szlávok terjeszkedésének déli határát. A többi szláv eredetű helynév magyar névadású. Mácsa a bolgár Mácso személy- és a cseh Mácse családnévvel vethető össze, Oroszló — Hévíz közelében — a Zarislav személynévből fejlődött helynévvé, míg Verseg a Vrcsek személynévvel rokonítható. Lehetséges, hogy Dány neve is szláv jövevény, s akkor a bolgár és a cseh Dán személynévvel rokonítható. Ha magyar eredetű, az isteni bíró jelentésű Dániél rövidített, becézett alakja. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással Domony és Zsámbok neve is. Domonynak a Daniján, Dem- jén volt az alapja, azoknak pedig a latin Damianus. Zsámbok valószínűleg az ugyancsak latin sambucus, a2az bodza | növénynévvel tartozik ösz- I sze. Györk neve a György I rövidített, egyben képzővel ellátott származéka, amit szintén a latinból vettünk át, oda pedig a görögből került. Jelentése földműves, gazdálkodó. Iklad az Icol személynév d képzős származéka. E személynév a jelenleg egyetlen adatból ismert ikol, iklik, azaz hőköl ige családjába tartozhat. Ismert még ebből az igecsaládból az iklat is, mely hajt, kerget, űz, zaklat jelentésű tájszó. Eddig tisztázatlan Bag nevének etimológiája, de annyi bizonyos, hogy magyar névadású. A XII. század utolsó harmadában, de főként a XIII— XIV. században jött divatba nyugati/ hatásra hazánkban a falvakat templomuk védő- szentjéről elnevezni. A szent neve általában önmagában szolgált településnévül, de olykor utótaggal toldották meg. Vidékünkön szép számmal keletkeztek ilyen helynevek: Szentegyed, Szentgyörgy, Szentkereszt, Szentkirály, Szentlászló, Szentpálárnyéka, Szentpáltelke, Szentpálülése. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy az utóbbi kettő ugyanazt a helyet jelölte. Pajzshordozó, Egyed Végeredményben a védőszentről elnevezett helységnevek is személynevekből keletkeztek. Egyed pajzshordozót, László hatalmat, dicsőséget, Pál kis termetű férfit jelent. Míg a Lászlót a szlá- voktól vettük át, a másik két személynév a görög nyelvből származik latin közvetítéssel. Bene Mihály Domony és Iklad között kicserélik a megrongálódott régi villanyoszlopokat az ÉM ASZ hatvani kirendeltségének dolgozói. A tervek szerint a munkával még az év vége előtt végeznek. (Barcza Zsolt felvétele) Kicserélik az oszlopokat
