Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Ti" "H1 _ w NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM. 288. SZÁM 1979. DECEMBER 9., VASÁRNAP Beszámoló taggyűlés után Az egész gyárat érintő eredmény A Nagykőrösi Konzervgyár­ban az üzemi pártbizottság irányítása alatt, számos párt- alapszervezet tevékenykedik. Az utóbbi’ hetekben vala­mennyi alapszervezetben meg­tartották a beszámoló tag­gyűléseket. Többek között az úgynevezett 9-es alapszerve- zetben is, mely valószínűleg a konzervgyár egyik legér­dekesebb közössége. Nem tévedtek Ebben az alapszervezetben éppúgy megtalálhatók a se­gédmunkások, mint a mérnö­kök. Ennek az alapszervezet­nek az élete olyan híven tük­rözi a gyárét, amilyenre ke­vés példát találhatunk. Nos, ennek a bonyolult alapszer­vezeti munkának az irányító­ja alig több mint fél eszten­deje Fehér György, alapszer­vezeti titkár. — Most már túí vagyunk a beszámoló taggyűlésen, s en­nek igazán örülök. Mégpedig azért, mert alkalmunk adódott arra, hogy a vezetőség tag­jaival és a tagsággal együtt beszámoljunk munkánkról. Nem volt könnyű dolog, de segített a vezétőság, és segí­tett. valamennyi párttag . is. Arra törekedtünk, hog*, fel­idézzük az elmúlt öt ékítendő minden eseményét. Az át­szervezéseket, a fuzionáláso­kat, a szervezeti életet érintő valamennyi változást. Arra törekedtünk, hogy számot ad­junk minden olyan esemény­ről, mely munkahelyeinket és a csaknem ötven párttagot éfínte'ték. — Közhely, de mégis igaz, hogy a szállítás minden üzem­nek a vérkeringése. Ebben az alapszervezetben szállítók is dolgoznak. — Szállítók és nyersanyag­átvevők. S velük együtt ter­melésszervezők. Ha számba veszem ennek az elmúlt öt évnek az. eseményeit, csak azt mondhatom, hogy valamennyi­en eleget tettünk a rendkívül pontosan meghatározott köve­telményeknek. Az az igazság, hogy feladatainkat nem pusz­tán gazdasági tennivalóként fogtuk fel. Mindenkor úgy véltük, hogy politikai mun­kát végzünk. S ha az egész gyár életét nézzük, akkor jog­gal mondhatjuk, hogy nem tévedtünk. Másokat oktatnak — Szükség van-e a pártfe­gyelemre, a közösség határo­zataira ebben a közösségben? — Természetesen igen. A pártfegyelem nálunk munka- fegyelem is. Politizálni alig­hanem csak a munkával le­het. Nos, örülünk annak, hogy a szállítók munkafegyelme ja­vult. Ez szerintem óriási, va­lamennyi gyári dolgozót érin­tő eredmény. A másik terü­let a nyersanyagellátás meg­szervezése. Mármint a másik fontos terület, melyhez’ a párt­tagokon keresztül közünk van. Hat az az igazság, hogy az elmúlt öt évben voltak nyersanyagellátási gondjaink. Ezek megoldásában sokat se­gítettek a szocialista brigádok munkaverseny felhívásaikkal. öriUtünk annak, hogy a mi munkalreiyj 'göndjáiltkban má­sok is osztoztak. A szolnoki rádió műsora December 10-től 16-ig Kedd, 17.00: Hírek. A Beat­les együttes felvételeiből. 17.15: Exportőrök premierje. A tör­teti Áfész népi zenekara ját­szik, Vígh Ferenc vezetésével. 17.40: Nők negyedtórája. (A tartalomból: Hol szorít a csizma? Egy élet műve. Tük­röm, tükröm. Mikrofonpó­dium.) Könnyű hangszerszo- lók. 18.00: Alföldi krónika. Máté Péter énekel. 18.28— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Pár perc dzsessz. A szegedi .ifjú­sági ház „Hot” quarbettje ját­szik. 17.15: Év végi számve­tés. 17.20: Táncházi muzsika. 17.30: Zenés autóstop. (A tar­talomból: Év vége a közleke­désben. Kerekasztal beszélge­tés Szolnok megye közlekedé­sének fejlődéséről, a hiá­nyosságokról és a következő év feladatairól.) 18.00: Alföldi krónika. Ritmuskaktél. 18.28— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzstes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. — Ezek szerint a szállítók és termeltetők nem különül­tek el a többiektől. Vajon részt vettek-e a város életé­ben? — Ez magától értetődik. Mindig és mindenütt igyekez­tünk segíteni. A város közös­ségéért végzett munkával kapcsolatban arra a tizenhá­rom alapszervezeti tagra va­gyok különösen büszke, akik munkásőrként szolgálják közös érdekeinket.. Azt már talán felesleges is megemlíteni, hogy akad közöttünk zászlóalj- és századparancsnok is, — Van-e kapcsolata az alap­szervezetnek a munkahelyi tömegmozgalmakkal, szerve­zetekkel? — Mi magunk is tanulunk, de akadnak közöttünk olyanok, akik másokat oktatnak. Alap­szervezetünk tagjai közül min­den esztendőben ketten-hár- man elvállalják^ különböző szakszervezeti szemináriumok vezetését. Az idő kérlelhetetlen — Elégedett-e az alapszer­vezeti titkár a beszámoló tag­gyűléssel? — Eddig a bonyolult mun­kánkról volt szó. Nem volt egyszerű a taggyűlésünk sspi. Valószínűleg ennek köszönhe­tő, hogy elégedett vagyok. Sok mindenről esett szó, s én azt hiszem, éppen erre volt szük­ségünk. Az idő kérlelhetetlen, haladnunk kell. Ezt a haladást szolgálta a hibák feltárása, s a jövő feladatainak meghatá­rozása. .. ­A bírálatban és a tervezés­ben is egyetértettünk. Az a dolgunk ugyanis, hogy előbb­re lépjünk. Én azt hiszem, hogy ezt csak akkor tehetjük meg, ha közösen gondolko­dunk. Erre kínált alkalmat a beszámoló taggyűlés, Meg va­gyok győződve arról, hogy ki­használjuk ezt a lehetőséget. B. I.-né Bugylibicska, fatányér Ritkán késtelt ízek. zamatok A vendég is lehet nyerte: A jó szimatú haspártinak még a fedőket sem kellett fel­emelni, hogy megtudakolja: mi minden fő a nagykőrösi Kalamáris konyháján. A fő­nök és a kuktahad ezen a napon a lábát lógathatta, más szakácsok főzték most kivé­telesen a kiváló étkeket. Pon­tos nevén nevezve, a Vendég­lő a Kalamárishoz címzetű intézményben hét határra szóló vetélkedő zajlott. A sok­sok ötlettel és ízléssel felte- rltett asztalok menükártyái jobbnál jobb ételsorokat kí­náltak. Hidegtálak parádéja Korán kellett annak kelni, aki a Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat ceglédi igaz­gatósága által rendezett Ki minek mestere? vetélkedő ver­senyzője akart lenni. Pé­cséiről, Üllőről, Monorról, Ceg­lédről már reggel hat órára meg kellett érkeznie, fehér köténybe, csokornyakkendős pincéröltözékbe bújnia, hogy a megszabott sorrendben, a kellő időre eleget tegyen fel­adatának. A szakácsok hidegkonyhai remekeket készítettek és ebé­det főztek, az általuk megsza­bott menüsort állítva össze. A saját szájuk íze szerint ad­hatták meg mindennek a sa- vát-borsát, bemutathatták re­ceptjeiket. A zsűri viszont kalóriaértéket és forintokat számolt, a négyfogásos me­nü nyersanyagára nem ha­ladhatta meg adagonként a hatvan forintot. Gusztusos volt a hidegtálak parádéja, s a korszerű táp­lálkozást hirdetendő, aszpik- ban remegő zöldborsót, sár­garépát és zöldbabot is fel­fedezhetett az érdeklődő. En­nél sokatmondóbb volt — bár a francia konyha hagyomá­nyaitól eltérő — az a fatá­nyér, amelyen bugylibicskák­kal spékelve köröm közötti falatozásra ingerlő szalámi- szeletek, füstölt húsok, egyéb finomságok kellették magu­kat. Alkalomra terítettek A cukrászok a ceglédi Ta­vasz cukrászüzemben adtak egymásnak randevút. Sokféle édesség kikerült a kezük alól, a kívánalmak szerint mind­egyiküknek egy-egy dísz­munkát — afféle mester re­meket —, egy mindennapi ké­szítményt és valamilyen tea- süteményt kellett sütniük. A pontozó szakemberek a kor­szerűséget, a díszítést, a színt és a formát épp olyan szi­gorúan elbírálták, mint a cukrászköltemények ízét. Kritikus szemek figyelték a felszolgálók minden moz­dulatát. Sokrétű volt az ő teendőjük is. Először kinek- kinek diszasztalt kellett terí® tenie valamilyen alkalomra, a saját maga által komponált képzeletbeli fogásokhoz he­lyezve el az asztalneműt. Ilyen módon terítettek kong­resszusi munkaebédekhez, va­dászvacsorához, magyaros ebédhez. A második menetben a szakácsok által készített me­nükhöz terítettek, s ezeket a fogásokat fel is szolgálták a vendégeknek. Az étekfogók a terem közepén trónoló zsűri­nek mutatták be és kínálták a soron lévő fogást, majd azután szervírozták. Gondo­san összeválogatták az éte­lekhez illő italokat, s arra is ügyelniük kellett, melyik oldalról kínálják a vendéget és merről szedik le a hasz­nált terítéket. Rejtett fortélyok Kűri János, a Pest megyei Vendégiátóipairi Vállalat ceg­lédi igazgatója elégedetten fi­gyelte a sürgés-forgást. Sza­vai szerint végül is a vendég profitál ebből a seregszemlé­ből — és természetesen a vállalat is. A szokványos na­pi munka kevés lehetőséget ad, hogy kinek-kinek a tehet­ségét felismerjék. Ez az után­pótlás szempontjából lénye­ges. Itt tapasztalokat sze­rezhetnek a fiatalok, elleshe­tik egymás erényeit, szak­avatott mesterek korrigálják hibáikat. Megtanulhatják a mesterség rejtett fortélyait, gyakorlatot szereznek a na­gyobb rendezvények, banket­tek, esküvői vacsorák lebo­nyolításában. A vendéglőbe járó közönség olyan étlapok feltűnésében reménykedhet, amelyeken a fantáziatlan pörköltek és rántott húsok mellett gasztronómiai megle­petések, új ízek, zamatok is megjelennek. Folytatás Szentendrén Az étkek kavalkádját & szellem sziporkái váltották fel, mert természetesen a jó­féle harapnivalók elkészítess. és felszolgálása után az elrí. méleti vetélkedő tette teljessé, a fiatalok versengését. Az összesített ponitszámok alapján szakmánként az első és a második helyezett a vállalati döntőbe jutott. Né­hány nap múlva a szentendr rei Teátrum Étterem lesz az újabb próbatétel színhelye. Az alábbi első és második he­lyezettek vesznek részt a ver­senyen: Urban István, a mo- nori Vigadó Étterem és Sző­ke József, a ceglédi Kossuth Étterem szakácsa, Urbán Já­nos, a vecsési Pacsirta bisztró és Szélesi László, a nagykőrö­si Kalamáris Vendéglő fel­szolgálója, Károly Tiborné és Ü. Kovács Károlyné, a ceglédi Tavasz cukrászüzem cukrászai. Tamasi Tamás Sajt — vaj — túró Teljesítette tervét a tejüzem m ta m /r “tg3 tr r . . n a h Az Arany János larsasag gondjai Csütörtök, 17.00: Hírek. Ope- rettindulók. 17.Iß: Anna né­ni. 17.45: Űj felvételeinkből. Mai dalok, megzenésített ver­sek. A jászberényi Bacsa Fe­renc énekel és gitározix:. 18.00: Alföldi krónika. Beatparádá. i 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, i van lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Kel­lemes délutánt! Caterina Va­lente és Vico Toriani énekel. 17.20: Oázis a Dél-Alföldön. Karácsonyi lemezújc’pnságok a szolnoki Antikvárium és Hanglemezboltban. 18.00: Al­földi krónika. Délutáni mini­koktél. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelő­zetes. Szombat, 17.00: Híreik, in­formációk, tudósítások. 17.10: öt régió — öt áruház. 18.26— 18.30: Műsorzárás. Vasárnap, 17.00: Kuruzslók, jósck, szélhámosok és egyebek. 18.00: Sport és muzsika. A napokban a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége az Arany János Társaság tevékenységét 'vizs­gálta. Azét a közösségét, mely eredetileg irodalmi és tudo­mányos célokat tűzött maga elé, ám újabban mind keve­sebb elképzelést vált valóra. Az utóbbi években egészen egyszerűen rendező irodává vált a társaság. Olyan szerve­zetté, melyre számítanak a nagykőrösiek, de nem a hely­beli értékek képviselőjeként, hanem a világhírességek szer­vezőjeként. A Hazafias Népfront elnök­sége ezzel a változással is szá­mot vetett s véleményével igye­kezett a társaság segítségére lenni. Nem kell aggódnunk hát a társaság fennmaradásáért, to­vábbi sorsáért. Mégsem mehe­tünk el szó nélkül e mozgal­mi tájékozódás mellett. Arról szó ugyanis, hogy az Arany János Társaság ma nem vonzza a fiatalokat, s az idő­sebbek is csak a nagyon jó, de idegenből hozott műsorok reményében tartanak ki tag­ságuk mellett. Estéket rendez Valamikor, mondjuk a 20- as, 30-as években ez nem így volt. A nagy költő emlékét, s általában az irodalmat párto­lók csak akkor lehettek a tár­saság tagjai, ha székfoglaló értekezést gyártottak. Sok ér­dekes írás született azokban az években, ám azt is be kell látnunk, hogy az Arany János Társaság bizony nem éppen a haladó gondolatok pártolója volt. Sőt, a helybéliséget, vagy a helyhez kapcsolódást pár­tolva értéktelen alkotások gondozójává vált. Ugyanakkor olyan haladó gondolkodású embereket' is szóhoz juttatott, mint például dr. Inárcsi Far­kas László. Mindebből egyetlen követ­keztetést vonhatunk le. Nagy­kőrösi irodalmi társaságunk már jí megalakulása pillana­tában ellentmondásos szerke­zetű közösség volt. Ezt a sú­lyos örökséget ma sem vet­kőzte le. Alkalmat ad arra, hogy a helybéli tudományos kutatók elmondják vélemé­nyüket, de mégiscsak estéket rendező szervezet. Alig több, mint a művelődési központ egyik szakköre. Bárki tagja lehet, némi csekélyke tagsági díj befizetése árán. Idősebb irodalombarátok Egyébként éppen ez az újí­tás az, amiért dicsérni lehet egyértelműen az egyesületet. Mert Arany János emléke s általában az irodalom szét- oszthatatlan kincsünk. Képte­lenség volna azt mondani, hogy Arany János csak az irodalomtanároké, a gimnazis­táké, vagy az olvasó kedvű más szakmájúaké. A költő ér­telemszerűen mindenkié. A társaság mégsem képes ennek a törvénynek érvényt szerez­ni. Mint a Hazafias Népfront elnökségének ülésén kiderült, a társaság elöregedett, prog­ramja inkább az emlékezőket, semmint az olvasókat mozgó­sítja. Valóban nagyon színvona­las, országos hírességeknek szereplésre alkalmat adó est­jeire többnyire idősebbek jár­nak. Olvasó, vagy emlékező idősebbek, akik maguk is ide­genkednek attól, hogy alkos- 1 sanak. Az eredeti elképzelés­ből ezek szerint nem sok ma­radt. Ez már csak azért is különös, mert jól tudjuk, vá­rosunk diákjai, ifjúkommunis­tái szívesen kapnak az alkal­mon, ha mondjuk valamilyen pályázat keretében alkotásra szplítják fel őket. A fiatalok közül több mint háromszázan rajzoltak plakátot a gimná­zium meghirdette pályázaton, s élnek az iskolai újságok is. Vannak tehát alkotó ifjak, s tegyük hozzá, hogy idősebbek is. Rájuk számítva Az Arany János Társaság­nak tehát az a gondja, álla­pította meg a HNF elnöksége, nem serkenti tagjait alkotó irodalompártolásra, hanem egyszerűen rendező szervvé vált. Tagjai többségükben azok az idősebb irodalomba­rátok, akik szép emlékeket őriznek a társaság korábbi éveiről, s kedvelik a mostani, egyébként nagyon színvonalas irodalmi esteket. A társaság életével kapcsolatos legkülö­nösebb jelenség egyébként az, hogy a város értelmisége meglehetősen távol tartja magát tevékenységétől. Pedig a társaság éppen rájuk szá­mítva szerveződött meg an­nak idején. A jelenség meg­magyarázhatatlan, adós maradt okainak feltárásával a HNF elnöksége is. F. P. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat nagykőrösi üze­me az idén is kiemelkedő eredménnyel zárja az eszten­dőt. Pintye Attiláné üzemigaz­gatóval erről beszélgettünk a napokban. — Ahhoz, hogy a magas termelési terveket és a válla­lásokat teljesíteni tudjuk, bi­zony valamennyi dolgozónk­nak nagyon meg kellett fogni a dolog végét. A munka dan­dárja idején «nem volt se ünnepünk, se vasárnapunk. Az eredmény nem is maradt el. re tekintettel, igyekezünk fo­kozni a Hajdú sajt gyártását, és saját köpülésű vajgyártá­sunkat is növelni törekszünk. A kereskedelem kívánságára, megpróbálkozunk az eddigi 8 kilogrammos Hajdú sajt mel­lett, 2 kilogrammost is készí­teni. Új ömlesztő — A túlnyomórészben ex­portra készülő, évről-évre jobban keresett Hajdú saj­tunk, 50 vagonra tervezett gyártási tervét, már október végére, 52,8 vagonra teljesítet­tük. Vagyis csaknem 3 vagon­nal túltelj esi tettük a tervet, és a .Hajdú sajtból októbertől december végéig, további na­gyobb mennyiséget készítünk. A vajgyártással is ugyanez a helyzet. A 90 vagonos gyár­tási tervet szintén október végére teljesítettük. — Csak a harmadik fő­gyártmányunkból, a gomolya- túróból nem készítettük el a tervezett 36 vagonnyit. Ennek fogyasztása, az utóbbi időben kissé visszaesett.. Mivel hosz- szabb ideig nem tárolható, csak annyit gyárthatunk belő­le, amennyi éppen elfogy. — Hogy alakult az idén a tejfelvásárlás? — A tejtermelés az idén a tsz-eknél, és az állami gaz­daságnál, 3—4 százalékkal emelkedett. A kistermelőknél a korábbi emelkedés megállt, ami a termelők szerint, a le­gelő és a takarmányellátás körüli problémákkal magya­rázható. — Az idén fejlesztették-e az üzemet? — Igen. A vállalat a vaj 10 dakás csomagolását vég­ző elavult gépet felújította. A Hajdú sajt gyártásához pedig, új, ömlesztő gépet kaptunk, melyet beszerelés után, elő­reláthatólag a jövő évben állítunk munkába. *. — Jövőre milyen terveket készítenek elő? A nagy külföldi kereslet- 1 Napi átlag A Tejüzemben, az egyik szo­cialista brigád vezetöhelyetie- sével, Csontos László, üzemi szakszervezeti titkárral is be­szélgettünk, brigádjuk mun­kálkodásáról. — Mező Imre nevét viselő, ezüstkoszorús szocialista bri­gádunknak, 11 nő és 2 férfi tagja van. Csaknem vala­mennyien a törzsgárdához tartozunk. Az idén az arany­koszorúra pályázunk. Vállalá­sunkat 150 százalékra teljesí­tettük. Napi átlagban, két műszakban, 24 ezer liter tej­ből, 250 8 kg-os Hajdú sajtot gyártunk. Délelőtt az alap-, anyagot készítjük, délután a sajtokat alakítjuk, s csoma­goljuk. Brigádunk tagjainak havi átlagkeresete 3000—3500 forint, úgyhogy elégedettek vagyunk helyzetünkkel. Kopa László Moziműsor Az ördög menyasszonya. Szí­nes, szovjet film. Előadás kez­dete: 4 óra. Piedone Afrikában. Színes, olasz kalandfilm. Előadás kez­dete: 6 és 8 órakor. HÉTFŐI PROGRAM Hajókkal a bástyák ellen. Színes, szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Az elveszett múlt. Színes, szinkronizált, francia—holland filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Előadás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT —SPORT —SP * S. HÉTFŐI SPORTPROGRAM SAKK KlOSZ-székház, 19 óra:, a November 7. Kupa minősíti egyéni verseny 17. játéknapja S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents