Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-09 / 262. szám
1979. NOVEMBER 9., PÉNTEK "xMhm ENSZ-konferentia Környezetvédelem November 13-án négynapos összeurópai környezetvédelmi tanácskozás kezdődik Genf- ben az ENSZ európai gazdasági bizottsága szervezésében, 35 ország, közöttük hazánk képviselőinek részvételével. A konferencia előkészületeiről csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetői Budapesten. A helsinki konferencia záróokmányának szellemében a Szovjetunió kezdeményezte évekkel ezelőtt az összeurópai környezetvédelmi konferencia összehívását. A tanácskozás előkészületei 1976-ban indultak meg a szocialista országok aktív közreműködésével. A tanácskozáson azok a kérdések szerepelnek, amelyek ::ek megoldása közös ösz- szefogást, erőfeszítést igényel. Tsz-ek érdekképviselete illést tartóit ax orsxággyűiés mexög&xdlasági kmtfsága Mintegy másfél ezer mező- gazdasági szövetkezet, ötven mezőgazdasági és mintegy száz egyéb szövetkezeti alapítású közös vállalat 970 ezer tagjának, s 118 ezer alkalmazottjának helyzetéről, valamint a termelőszövetkezetek érdekképviseletéről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Szabó István, a Termelőszövetkezetiek Országos Tanácsának elnöke, a napirend előadója kiemelte: a gazdálkodás m.ai bonyolultabb és szigorúbb feltételeihez kiválóan alkalmazkodott a szövetkezetek élenjáró csoportja, mintegy 400 közös gazdaság. Ugyancsak az előrelépést jelzi, hogy — jelentős állami támogatással — a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek mintegy egy- harmada az élmezőnyhöz zárkózott fel. Ugyanakkor hozzávetőlegesen 100—120, tartósan veszteséges gazdaság helyzete jelentősen romlott az elmúlt években. Éppen e témakör körül csúcsosodott ki a vita is, s több mint 10 képviselő kérdései, észrevételei célozták a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének, jövőjének sarkalatos pontjait. A vitában — többek között — felszólalt Antal Imre (Érd, 19. vk.) és dr. Varga János (Monor, 11. vk.) képviselő is. Síeílendő-e a magyar mrág kiiií^M©s§ ? Egymásra mutogatás helyett A kérdésre a válasz egyszerű, egyértelmű: az utóbbi években mind kevésbé. Erről panaszkodnak a Pest megyei nagy virágtermesztő gazdaságok is, melyek egyre nehezebben tudnak túladni ilf.atos portékájukon a külhoni piacokon. A felelet a miértre annál összetettebb, szerteágazóbb. Farkas Dezső, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kertészeti fő- munkatársa, aki alig több mint egy hónapja tölti be ezt a tisztséget, készségesen segít az oknyomozásban; Nem súg a Morimpex — Első helyen említem, hogy nincs meg az összhang a termesztő és a kereskedelem között. A belföldi piac is ingadozó, a külföldi értékesítési lehetőségek sem kellően megalapozottak, és meg is csappantak. Beszűkült a tőkés export A külföldi partner olyan magas minőségi és csomagolástechnikai követelményeket támaszt a termesztőkkel szemben, amelyekre a magyar vi- rágkertásaet nem készült fel eléggé. Nem vagyunk ott folyamatosain a | piacon, így nem tudjuk meg idejében, mit is igényel a külföld. Várjuk a megrendelőt, ahelyett, hogy piacképes kínálattal magunk jelentkeznénk. A Monimpex — az illatos áruk exportőre — sem súg mindig kellőképpen a gazdaságoknak a piaci igényekről. Valahogy nem elég olajozott az együttműködés. A világpiaci tendenciákkal összefüggő árcsökkenés is beleszólt a zavartalannak látszó virágexportba. Míg tavaly 4— 500 ezer forintot ért egy kamion zöldnövény. addig az idén már csak 2—300 ezer forintot kap érte a termesztő. Jelentősen lecsökkent a korábban nagy piacot jelentő, Jugoszláviába és Ausztriába irányuló export, lényegesen kevesebb vágott virág utazott a megyéből a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK- ba is az idén, mint korábban. Termálvízzel olcsóbb Mi a lehetséges kiút ebből a helyzetből? — Ha még idejében összefognak a szakemberek — véli Farkas Dezső. — Ezt indokolja az is, hogy a dísznövény- termesztés valutakitermelése gazdaságos, az 1970-es évek elején eszközölt beruházások most kamatozhatnak igazán. A legfontosabb, hogy elkerüljük a kereskedelem és a termesztők egymásra mutogatását. A jövő év elején az ország valamennyi dísznövénytermesztő gazdasága és a kereskedelem képviselői tanácskozáson dolgozzák ki, vitatják meg . a továbblépés lehetőségeit. Amivel mindenekelőtt számolni kell: a szakemberek becslése szerint a dráguló energia miatt — az önköltségek 20 százalékkal nőnek —, a vágott virág lesz a sláger, mert gazdaságosabban, rövidebb idő alatt nevelhető fel, mint a sok fűtést igénylő cserepes fajtáik. Kedvező helyzetben azok a gazdaságok lesznek — miként a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz —, amelyek a kevésbé kő'tsé- kes termálvizet hasznosíthatják az üvegházak fűtésére. A háztáji és kisgazdaságok fóliasátrai alatt is várhatóan inkább a hidegtűrő dísznövény- kultúrák — például a szegfű — lesznek az uralkodók. — A holland—magyar együttműködés révén lehetőség van az export fejlesztésére is. A hazai klíma megfelelő a virághagyma-termesztésre, amely egyébként is kevésbé energiaigényes. Az együttműködésben a Pest megyei gazdaságok közül a Sasad, a kis- kunlach'izi Petőfi és a sziget- szentmiklósi Szigetfő termelő- szövetkezet vesz , részt. Több mint hatvan hektáron tulipán- és kardvirághagymát termesztenek, s ez már komoly nagyságrendet képvisel. A kooperáció haszna azonban nemcsak ez. Hozzásegít a megfelelő technológiához, a kellő piaci információkhoz. Rendszerben termeszteni Az igazi megoldás azonban itt is a termelési rendszer. Az Óbuda Tsz gesztorsága mellett működő rendszer 40 gazdaságot fog össze. Az összehangolt, kellő szakmai tanácsadás és technológia mellett folyó termesztéssel a szakaszos előállítást, a nagyjából folyamatos áruellátást is produkálni tudják a gazdaságok. A technológiai fegyelem betartásával egy-kát éven belül hasonló, j ó minőségű virágot termeszthetnek a rendszer taggazdaságai. A szervezettebb, összehangoltabb termesztés a jobb piaci kancsolatokat, az export újbóli fellendülését is segítheti. Gáspár Mária Akaratuk tettekkel párosult BesxéSgefés Baiáxs Céxánévat, ax MSMMP SxáxiaaSomhatta városi Bixottságának első titkárával Százhalombatta — napfényben csillogó lepárlótornyaival, halk morajjal forgó turbináival — nemcsak Pest megye, hanem az ország iparfejlődésének jelképévé vált. Egy ünnep sem múlik el, hogy valamelyik újság ne foglalkozna velük. Csaknem az ország felének villamos energiáját biztosítja az éjjel-nappal szakadatlanul ziháló erőmű, s itt dolgozzák fel a munkások a hazánkba érkező kőolaj több, mint 80 százalékát. A Duna-parti város évek óta Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Ezekben a hetekben megpezsdül, megélénkül a városi pártbizottság, s a hozzá tartozó alapszervezetek kommunistáinak élete is. Beszámoló taggyűléseken értékelik a párttagok az elmúlt időszak mozgalmi munkáját, s egyben meghatározzák a soron következő tennivalókat, megvitatják a gazdaságpolitikai cselekvési programokban összefoglalt feladatokat. Az idén összetettebb a város kommunistáinak a dolga, hiszen munkájuk középpontjában az MSZMP jövőre sorra kerülő XII. kongresszusa áll. Vagyis nem csupán egy esztendő, hanem az elmúlt kongresszus óta eltelt időszak áttekintése a feladatuk. Balázs Gézánéval, az MSZMP Százhalombatta városi bizottságának első titkárával beszélgettünk a főbb gazdasági és várospolitikai feladatok megvalósításáról, amelyekről hamarosan a beszámoló taggyűléseken adnak számot. -Tájékoztatást kaptunk egyben a beszámoló taggyűlések előkészületeiről is. Itt minden országos ügy • Hogyan kapcsolódtak be a kommunisták az elmúlt időszakban a város politikai életének alakításába, érvényesült-e a munka minden területén a párt irányító és ellenőrző szerepe? — A városi pártbizottság az MSZMP XI. kongresszusa és az azt követő központi és megyei párthatározatok alapján készítette el, s hagyta jóvá a gazdaságpolitikai munka középtávú és éves terveit. Aki ismeri Százhalombattát, tudja: állandóan változó, fejlődő település városunk. Országosan fontos beruházások valósultak meg, s valósulnak meg napjainkban. Elég. ha a Dunai Kőolajivari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű Vállalat építkezéseinek különböző szakaszaira utalok. E milliárdokba kerülő munkák közepette is a pártszervezetek cselekvési programjaikban évről évre az egyik legfontosabb tennivalóÁ jobb ©Hálás érdekéi©!! feikéssiMi ess óssi-iéM í®rgssk&mrsa ess Az ÁFOR közép-magyarországi központja hivatott kőolajipari termékekkel ellátni Pest megyét és Budapestet. Az őszi-téli felkészülésekről, a forgalom várható alakulásáról Salamon László, a vállalat kereskedelmi vezetője adott tájékoztatást. A korábbi évek felhasználását figyelembe véve, fűtőolajból némiképpen csökkent a forgalom az elmúlt kilenc hónapban. Az otthoni olajtárolókat a nyáron feltöltötte a lakosság, s ugyanakkor érezhető a fogyasztásnál bevezetett takarékossági intézkedések hatása is. Az őszi-téli idényben a vállalat mintegy 870 ezer tonna kőolajtermék forgalmazásával számol. 'Ez a mennyiség a négy elosztótelepről — Csepel, Százhalombatta, Cegléd, Ocsa — egyrészt a saját, másrészt a vevők, tehát a vállalatok, szövetkezetek tulajdonában levő kocsikkal jut el a kiskereskedelmi hálózatba vagy közvetlenül a fogyasztókhoz. Az elosztóhálózat, a gépkocsipark — mely 105 különféle térfogatú tankautóból áll — már felkészült a várható nagyobb fogyasztásra, a zordabb időjárás viszontagságaira. Az előzetes számítások szerint 1980 januárjában — mert az ÁFOR-nél január mindig csúcsforgalmat jelent — mintegy 160 ezer tonna kő- olajtermék eladásával számolnak. Az őszi-téli csúcsforgalom lebonyolítására még az idén nyáron intézkedési tervet készített az ÁFOR közép-magyarországi központja. Mégpedig azzal a céllal, hogy biztosítsák a zavartalan ellátást. A téli ellátás sikere elsődlegesen a tankautós szállítások szervezettségén, tehát a jó fuvarozás szervezésen múlik. A szállítóeszközök összetétele, műszaki állapota jó. Élppen ezért számíthatnak arra, hogy a termelékenységi mutatók mintegy tíz százalékkal javulnak. A munkaszervezéssel biztosítják azt is, hogy a gépkocsi- park kieső százaléka — tehát a javítás, a szerviz, a fuvar hiánya miatt álló kocsik hányada — a korábbi 39,2 százalékról 33-ra csökkenjen. Éppen ezért vezették be most, november elsejétől a gépkocsivezetők ösztönzőbb bérezését, valamint az éjszakai szállítások fokozását. Mindennek csak az lehet az eredménye, hogy javul az, ellátás. Pest megyében a korábbi években sok gondot okozott a Szentendrei-sziget, illetve a Vác környéki, nem ÁFOR- kezelésbsn levő viszonteladói hálózat folyamatos ellátása. Az okok között az eladóhelyek korszerűtlensége, a tárolókapacitás minimális volta szerepelt. Az idén azonban — ahogy Salamon László tájékoztatott — az ellátás eme buktatóit szeretnék elkerülni. (Éppen ezért jobban szervezik az említett területek kiszolgálását. A szervezésre szükség is van, hiszen az árufedezet, az elosztótelepekről a folyamatos utánpótlás mindenkor biztosított. V. E. Érdiek és monoriak közösen Kétmillió forint értékű sertésforrázó kádat készít a MEZŐGÉP érdi gyára a szombathelyi Húsipari Vállalatnak. A berendezés a higiéniai előírásoknak megfelelően rozsdamentes anyagból készül. Hajtóművét a monori gyáregység fejlesztette ki. Műszaki próbája ezekben a napokban kezdődik. Bozsáu Péter felvétele ként fogalmazták meg a termelés hatékonyságának növelését, a munka minőségének javítását — kezdte Balázs Gé- záné, majd így folytatta: — A DKV építése tovább folytatódott a mostani tervidőszakban is, s a nagyberuházás harmadik szakaszának költségei elértek a 3,3 milliárd forintot. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy a tartály, parképítések a tervezettnél gyorsabban valósultak meg, s ez enyhítette az ország energiagazdálkodásának szezonális gondjait. A kőolajimport szélesítésére jugoszláv, csehszlovák és magyar nemzetközi megállapodás alapján került sor az Adria kőolajvezeték megépítésére. A létesítmények megvalósításában nagy szerepe volt a beruházás felett vállalt KISZ-védnökségnek. Ismeretesek a világgazdaság és népgazdaságunk gondjai. A beruházások, s a hétköznapi termelés közben is igyekeztünk alkalmazkodni az új követel, menyekhez. A DKV például — az időközben végrehajtott t er mák szerkeze t-á t alaki fással — az idei év elején tervezett 37,7 millió dollárnyi exportját várhatóan 100 millió dollárra teljesíti. — Százhalombatta napjainkban kétségkívül országosan is jelentős iparközpont. Száraz adatnak tűnik, azonban jellemző: Százhalombattán az ipari termelés értéke 1979-ben eléri a 30 milliárd forintot. A termelő állóeszközök értéke pedig meghaladta a 21 milliárd forintot. Mindez nagy felelősség a pártszervezetek kommunistáinak életében, hiszen mindenki tisztában van a jogos várakozásokkal. — így igaz ez a Dun amenti Hőerőmű Vállalat kommunistáinak a helytállására is. A százhalombattai hőerőmű tudvalévőén csúcsüzem. Ebben az utóbbi szóban minden benne van. A hőerőmű kapacitásának tört részén üzemel. Amikor a fogyasztói igény azonban úgy kívánja, maximális megterhelésnek vannak kitéve a berendezések. Órára, percre kész felkészültséget követel mindez a dolgozóktól. Fokozza a felelősséget. hogy a termelő blokkoknak rugalmasan kell a villamosenergia-rendszer rendelkezésére állniuk. Ezt bizonyítja, hogy míg 1977-ben 288-szor, addig 1978-ban 322-szer kellett beindítaniuk — a megváltozott igényeknek megfelelően — a berendezéseket. Vagyis előfordult, hogy 24 óra alatt többször is. A Százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság is dinamikusan fejlődött. A halivadékok 35 százalékát itt nevelik. — E feladatokat csak úgy teljesíthettük, hogy a kommunisták a termelés minden területén élen jártak személyes példájukkal, munkaszeretetükkel. Értem ezalatt a részvételt a gazdasági vezetésben, a tömegszervezetek munkájában, a szocialista brigádok életében. Nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évek tevékenységében a.z, hogy a kommunisták részleteiben ismerjék a párthatározatokat, hiszen csak így lehetnek tisztában törekvéseinkkel. Ennek köszönhető, hogy a párttagok rendszeresen kivették a részüket a gondok feltárásában, a. fejlődés lehetőségeinek a kidolgozásában, Érdekek szférája • Százhalombattát gyakran érte a kritika: az üzemeket felépítették, a termelés feltételeit megteremtették, ám ezt nem követte kellőképpen a város fejlődése, az egészségügyi hálózat, a művelődési lehetőségek kialakítása, a kommunális ellátás javítása. Milyen eredményekről számolhatnak be a kommunisták a taggyűléseken, a pártértekezleteken. az elmúlt évek munkájának áttekintésekor? — Nehéz lenne egy újságcikkben a város életének, minden részletét elemezni, de a legfontosabb intézkedések mutatják törekvéseinket —mondta ezután Balázs Gézáne. — A kritikákban kétség kívül van némi igazság. Ám egy új iparváros létrehozása az érdekek olyan szövevényét kelti életre, melyek kielégítése nem egy-két év, hanem évtizedek munkája. Értem itt a népgazdasági, a városi, a kisebb, a nagyobb csoportok, rétegek érdekeit. jVIindezt bonyolította, hogy a város lakóinak száma az elmúlt négy esztendőben 4000-rel gyarapodott. Az ötödik ötéves tervidőszakban 825 mii. lió forint állt a város irányító szerveinek rendelkezésére, fejlesztésekre. A XI. kongresz- sus óta eltelt Időszak a legeredményesebb volt a város életében. Nem lehet valamennyi sikert részleteiben ismertetni, de nézzünk egy-egy jellemzőbbet. A vizsgált tervidőszakban például eddig elkészült 848 lakás, felépült egy 150 gyereket befogadó óvoda, egy tizenhat tantermes iskola, egy 570 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. A déli lakótelepen átadásra került egy tej- és húsbolt, egy eszpresszó, egy iparcikküzlet — Fontosabbnak tartom azonban felhívni a figyelmet a helybeliek társadalmi, közéleti tevékenységére, melynek ösztönzésében a kommunisták jártak mindenütt az élen. Ügy terveztük, hogy öt év alatt a lakosság 13 millió forinttal segíti feladataink megvalósítását — társadalmi munkában. Az akaratot, a tettre készséget jellemzi: ez az összeg napjainkban meghaladta a 23 és fél millió forintot. Százhalombatta 1976-ban a harmadik, 1978-ban és 1979-ben a második helyen végzett a megyei településfejlesztési versenyben. Munkánkban jő partnereink voltak a városban dolgozó tömegszervezetek, az üzemek szocialista kollektívái. A kriikák későbbi haszna • Hogyan készül Százhalombatta 1170 kommunistája a beszámoló taggyűlésekre? — Százhuszonöt pártcsoportunk október 20-ig értékelte munkáját. A pártcsoport-bizal- miak és a vezetőségi tagok beszélgettek az alapszervezetek kommunistáival ötéves munkájukról. A sokszor kritikus észrevételek később hasznosíthatók lesznek az alapszervezetek beszámolóiban. Két alapszervezetünk vezetősége már megtárgyalta, ötven pedig no. vember 30-ig vitatja meg a beszámolókat. Az irányító pártbizottságok már megkezdték a hozzájuk tartozó alap- szervezeiek munkájának értékelését. Megfelelően, jól működik információs hálózatunk. Véleményünk szerint a beszámoló taggyűlések előkészítése a kommunisták fegyelmezettségét. politikai felelősségét tükrözi. Mindez a majdani sikeres taggyűlések záloga. Virág Ferenc *
