Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-07 / 261. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 361. SZÄM 1979. NOVEMBER 7., SZERDA Mit tegyen az óvoda? Bemutató tanítás elsősöknek Népfront és városi tanács Az általános iskolák tan­terveinek változásai, az új el­képzelések bevezetésének lép­csői hozták magukkal, hogy ezekben a hetekben a harma­dik és az ötödik osztályosok matematikából éppen ugyan­azt tanulják. Nevezetesen a kettes számrendszerben való számolást. Így aztán elég sok nebuló lepi meg szüleit azzal a különös állítássl.1, hogy ez a szám: 101, egyáltalán nem százegyet jelent, hanem ötöt. S nem is százegynek kell ol­vasni, hanem egy-nulla-egy- nek. Összekevert számok A matematika rejtelmeiben járatlan szülők előbb őrült­ségnek vélik a bejelentést, majd kétségbeesnek gyerme­kük sanyarú sorsa miatt. Nos, szeretném megnyugtatni őket. A gyerekek különösebb ne­hézség nélkül megtanulják a kettes, sőt, a hármas, né­gyes vagy bármilyen szám- rendszer alapelveit. Ők még nem tartják egyedül üdvözí­tőnek a tízes, a megszokod számrendszert, pusztán azért mert tíz ujjunk van. Bizonyság erre, hogy nem­csak a harmadikosok és az ötödikesek tanulják e furcsa­ságokat, de az első osztályo­sok is! S még ha csak tanul­nák! A különös az, hogy a maguk módján tudják is. Leg­feljebb arról nincs fogalmuk, hogy amit csinálnak, azt ho­gyan hívják. Viszont nagysze­rűen elosztanak öt csokoládét négyes, semmi kettes és egy egyes csoportra. Vagyis meg­fejtik az 101 rejtélyét. ......... Me gkapó v.Ät látni ;a napok­ban az Arany János általános iskola elsőosztályosainak igye­kezetét, amikor Sztapárszki Judit tanítónő irányításával megbirkóztak az előbbi fel­adattal. S nézőkben ezúttal nem volt hiány. A város több mint harminc óvónője jött el a bemutató tanításra. Attól a szándéktól vezéreltetve, hogy megtudják, mire is kell elő­készíteni az iskolába induló óvodásokat. A táblán nyulacska ücsörög. Persze csak rajzolt. Előtte két szám. Egy és három. A szá­mok között nyíl. „A nyúl, kép­zeljétek el” — mondja a ta­nítónő, „a számegyenesen ug­rándozik a nyíl irányában, s mindig ugyanakkorát. Hova jog ugrani legközelebb? És azután?” Andris már jelent­kezik. Egy. három, öt, hét, ki­lenc ... sorolja egészen 23-ig. Ügy látszik, eddig terjed a tu­dománya. Nincs még két hónapja, hogy iskolába jár. A követke­ző feladat: összekevert számo­kat sorba rakni. Aztán három szám közül meg kell monda­ni melyik melyiknél kisebb vagy nagyobb. Az eredményt Anti, Erika és Betti mondja. Jól. Rajtuk kívül még 19-en kapnak piros pontot. Az osz­tályba 28-an járnak... Útbaigazító jelek Előkerülnek a színes rudak. Egyszer a fehérekkel kell mérni, máskor a citromsárgák­kal mondjuk ' a kékek, vagy a pirosak hosszát. A tanulság: amikor mérünk, különböző egységeket használhatunk. A tanterem falán képek. Anyu, apu, Éva, Balázs, To­mi, Ági, nagypapa, nagyma­ma és Gubanc. A különös ne­vű családtag hamisítatlan pu­li kutya. Olyan barátsággal néz a nebulókra és a vendég óvónőkre, mintha kifejezetten | öröme telnék a matematika órában. Éppúgy mint a gyere­keknek, akik most „szönye- geznek" vagyis kipróbálják, hányféleképpen lehet hat egységet kettéosztani. Attila is rájött a megoldásra, aztán Zsolti is. Végül kiderül, hogy mindenkinek sikerült vala­mennyi lehetőséget meglelni. S most következik az előbb már említett csokoládé cso­magolás, képzeletbeli édesség- szeletekkel persze. S aztán va­lami még izgalmasabb feladat. A tanítónő zsebében ott la­pul egy figura a logikai kész­letből. Vagyis abból a játékos segédeszközből, melyben pi­ros, kék, sárga, zöld körök, háromszögek rejteznek. Egyi­kük kicsi, a másik nagy, is­mét másik lyukas, vagy éppen nem lyukas. A táblán a függöny mögül előkerülnek az útbaigazító je­lek. Jutka néni zsebében — állapítják meg a gyerekek — olyan figura van, amelyik nem kék, nem sárga, nem zöld, nem háromszög alakú, nem is négyzet, nem lyukas és felte­hetőleg nem kicsi. Néhány má. sodperc, s 28 kéz emeli ma­gasba a nagy méretű, nem lyukas, piros színű, kör ala­kú lapocskát. Citromsárga A bemutató tanításnak vé­ge. A gyerekek felállnak s jókedvűen éneklik: Süss fel nap, fényes nap. Odakint vigasztalanul, őszi makacssággal zuhog az eső. A vendégek átmennek a másik tanterembe. Teázni, be­szélgetni. Már útközben ér­tékelik a látottakat. Lénárd módszer — vélekedik valaki. Ez nem, mondják mások. „Lá­tod, ezt kell tudni az .óvodás­nak. Eszközökkel bánni, a színeket, formákat ismerni...” — A gyermek képességeit Csák, .teyé|cenykedt€tésse.l le­het féjleszténi.' Ez a módszer lényege. A tananyag változott, de ez, amit láttunk, a Lénárd módszer volt — mondja dr. Kovács Gábor igazgató a be­szélgetőknek. — A feladat ez volt: mit tudsz a hatos számról — ma­gyarázza az egyik példával kapcsolatban Papp Lászlóné az első osztályosok munkacso­portjának vezetője. A gyere­kek tudták, hogy ezt a s>zá­1944 OKTOBER közepén közel ért Nagykőröshöz a hit­leri őrület által elindított há­ború. A Tisza körül folytak a harcok. Légiriadót jelezve, gyakran sikoltoztak a szirénák. Esténként szigorú elsötétítés volt, s többnyire pincékben és földbunkerekben várták az emberek a következő napot. Egy este az egyik IV. ke­rületi ház ablakait, nem jól sötétítették el, és fény szivár­gott ki. Ezt észrevette a vá­ros fölött köröző repülő és két bombát dobott le, me­lyek B. Tóth Albert és Nagy József né udvarára estek. Sok kárt tettek az épületekben, de szerencsére, emberéletben nem. A háború sok körösi férfit messzi harcterekre sodort, de az itthon maradt öregek és asszonyok becsülettel helyt­álltak. Szomorú harc'.éri leve­lek és hivatalos listák kö­zölték sok jó apa és fiú halá­lát. Kegyetlenül sújtotta a népet az adó, s mégjobban a beszolgáltatás, melynek so­rán a gabonatermés legna­gyobb részét, már a cséplő­gép alól elvitték. Kevés húst, zsírt, cukrot, sót és szappant, csak néha adtak — jegyre. De folyt az élet, a munka, öregek, asszonyok, s fiatal gyerekek álltak az eke, meg a munkapadok mellé, és 1944 októberében is szüreteltek, s indult a szántás-vetés. De már egyre többen jöttek mindenfe­lől a városba, a háború elől menekülők. AZ ARANY JÄNOS Gimná­ziumban nagv hadikórház volt, melyet a háború közeledte folytán elvittek a Dunántúlra. Október közönétől a Tisza tá­járól és a bácskai harcokból I mot összegként is ki lehet fe­jezni. Ehhez használták a szí­nes rudakat. Az év végére már eljuthatnak oda, hogy nincs szükségük ilyen segéd­eszközre, s ennek alkalmazá­sát mi sem kényszerítjük. — Sokat tanultunk ezen az órán — vélekedik Pethes lm- réné óvónő. Köszönjük, hogy eljöhettünk. — Az óvodai matematika foglalkozások is hasonlítanak erre az órára — állapítja meg Karaj Zsuzsa vezető óvónő. Kár, hogy nálunk nincsenek színes rudak. — Mi, első osztályos taní­tónők — veszi át a szót Szta­párszki Judit, azt kérjük az óvódáktól, hogy ne csak az alapszíneket, hanem a fonto­sabb árnyalatokat is tanítsák meg. A gyerekek tudjanak különbséget tenni a citromsár­ga és a narancssárga között. Másik gondunk, hogy a gyerekek nagyon nehezen iga­zodnak el a füzetükben. Most ez nem derült ki, mert min­den feladatot én magam elő­re beírtam. Egyébként nem tudják ezek az apróságok, hogy egy füzetlapon merre is van a fent, lent, vagy hol van a lap közepe. Pedig tudom, hogy ezeket a fogalmakat ta­nulják az óvodában. Díszítő minták — Talán a díszítő minták rajzolásánál taníthatnánk meg jobban ezekre az ismeretekre az óvodásokat — vélekedik Karaj Zsuzsa. Köszönjük a figyelmeztetést. — Nekem az a kérdésem, bogy... Újabb kérdések, alapos vá­laszok. Az Arany János álta­lános iskola régóta tartja a kapcsolatot az óvodákkal. Egyszerűen azért, mert a ta­nárok jól tudják: két iskolá­ban töltött hónap után a hatévesek csak akkor dolgoz­nak ilyen jól, ha az óvoda felkészítette őket az iskolá­napról napra hozták a ma­gyar, orosz és román sebesült katonákat, akiket minden le­hetőséget kihasználva, dr. Csu- torás Sándor és dr. Técsy Bá­lint magánszanatóriumában helyeztek el. Egy alkalommal ellátogat­tam a Técsy-szanatóriumba. Egy szobában négy magyar és két orosz sebesült katona fe­küdt, az egymás melletti ágya­kon. Mikor beléptem, az egyik lábsérült nagyváradi magyar huszár, Barducz Péter, éppen cigarettát adott a szomszéd ágyban fekvő szintén comb­lövést kapott Vaszilij nevű szovjet katonának. — Ö is gyári munkás Har­kovban — magyarázta a ma­gyar huszár, az orosz katoná­ra mutatva. EGY MÁSIK MAGYAR KA­TONA, Tóth János Szegedre való volt, s gerinclövés,sei na­gyon szenvedett, és lecsúszott róla a takarója, melyet mind­járt megigazított a szomszédja, egy Szása nevű szovjet ka­tona. Közben leányok jöttek, a kö­rösi leánykörök tagjai. Gyü­mölcsöt, bort, süteményt és virágot hoztak. Hogy az ak­kori nyomorúságban honnan vették, nem tudom. És kedve­sen kínálgatták a magyarokat, oroszokat és románokat egy­aránt. — Keszenem... Nagyon iá lenni... motyogta a 30 éves Szása, szovjet katona, és a meghatódottságtól könny szö­kött a szemébe. A magyar huszár azzal kö­szönt el: Nyílt várospolitika... Szí­vesen és gyakran használt szavak. Közkedveltségük ért­hető, hiszen nincs olyan vá­roslakó, aki ne hirdetné fen­nen, hogy ő bizony részt vesz lakóhelye sorsának alakításá­ban. Ez a részvétel ugyanis rangot és tekintélyt ad. Még akkor is, ha csak szavakban létezik. Másfelől, mindenkiben él az igény, hogy valóban ak­tív tagja legyen élete szű- kebb közösségének. S ha va­lamilyen oknál fogva mégsem az, akkor inkább lódít, mint­sem bevallja az igazságot. Persze, akik csinálják is a nyílt várospolitikát, jól tud­ják, hogy magától semmi sem megy. Elsősorban közveti',ölere van szükség. Mert amit Já­nos bácsi vagy Mari néni csak úgy vélekedésképpen el­mond a kiskapuban vagy a lépcsőházban, az lehet eget- földet megrengető igazság, de valószínűleg soha nem ke.'ül a várospolitika igazítói elé. Közéletben járatosak A két derék öreg egysze­rűen restell elmenni a tanács­ülésre, pedig hát az nyilvános tanácskozás. Minden állam­polgárnak ott a helye. Szóval a véleményük úgy elveszne a lépcsőházban mint a huzatos ablakon beóvakodó szellő, ha nem kapnák el időben a köz­életben járatosabbak. A lakó- bizottság tagjai, a 'tanácstagok, a népfrontaktivisták. És per­sze, egyáltalán nem utolsósor­ban a párttagok. A Hazafias Népfront városi bizottsága elnökségének leg­utóbbi ülésén mégsem róluk esett szó, hanem a tanácsta­gokról és a népfrontmozga­lom tevékeny részeseiről. Az elnökség egészen egyszerűen arra volt kíváncsi, hogy a tanácstagok miként látják el feladataikat, s miként lehetne még hasznosabbá tenni a vá­rosi tanács és a Hazafias Nép­front közös munkálkodását. Ez alkalommal e kérdések­kel kapcsolatban Kocsis Já­nosáé, a városi tanács elnöke mondotta el véleményét. Elé­gedetten szólt arról, hogy az igen hosszúra nyúlt válasz­tási ciklus ellenére a 70 nagy­kőrösi tanácstag töretlen len­dülettel végzi munkáját. Va­lamennyien jól tudják, hogy nemcsak egyszerűen jogaik és kötelességeik vannak, hanem általában kötelességük jogai­kat gyakorolni. Ehhez igyekeznek segítséget nyújtani a szakigazgatási szer­vek is. Egyebek között azzal, hogy a tanácsüléseket alapo­san előkészítik. A testületi eszmecserén valamennyi ta­nácstag felkészülten jelenhet — A háborúnak most már vége lesz, megverik a néme­teket az oroszok. A SZANATÓRIUMBÓL utam a gimnázium felé veze­tett. A németek által kiürített hadikórházat takarították a körösi asszonyok és lányok. A jó emberek adományaiból állították az ágyakat, hogy a Tisza felől és a bácskai har­cokból érkező sebesült kato­náknak kórházi helyet, gyó­gyulást és életet biztosítsanak. A lelkes csapatot dr. Kovács- Ferencné és Kocsis Judit ve­zette. akik már mindketten elhaltak. A helyzet napról-napra sú­lyosbodott, reggelenként az óvóhelyekről előjövő emberek­nek az volt az első kérdése: mikor jönnek már az oroszok? Október 10-én Erdős Árpád akkori polgármester összecso- magoltatta a város értékeit és fontos iratait, s kocsin el­indult több tisztviselővel Pót- haraszt felé, hogy onnan a Dunántúlra menjenek. A város vezetésével dr. Kiss László ügyvédet bízta meg a polgármester, aki mellé inté­zőbizottságot választottak, melynek Jalsoviczky Sándor volt polgármester, dr. Csuto- rás Sándor főorvos dr Gere- cze László jegyző, Kutasy Al­bert és Göbölyös Sándor ta­nító lettek a tagjai. Jalso­viczky Sándor javaslatára el­határozták, hogy a közelgő szovjet csapatokat, az akkori ^vásártérnél (a mai szovjet laktanyánál) a város nevében, ősi orosz szokás szerint, ke­nyérrel és sóval, ünnepélye­meg. A tanácsi állandó bi­zottságok ellenőrzéseikkel, vizsgálataikkal könnyítik meg a tanácstagok tevékenységét. Alapos tájékoztatás Mindezek eredményeként a tanácstagok, ha munkahelyi gondok vagy családi nehézsé­gek nem akadályozzák őket, kifogástalanul elláthatják azt a közvetítő szerepet, mely reá­juk hárul. Alapos tájékozta­tást adhatnak valamennyi, a körzetüket és a várost érintő kérdésekről választóiknak, ugyanakkor azok véleményét kellő megalapozottsággal tár­hatják a tanács testületéi, szakigazgatási szervei elé. A nyílt várospolitikát, a tanácstagok és a tanácsi szak- igazgatási osztályok tevékeny­ségét segíti a Hazafias Nép­front is. Közreműködését szer­ződés szabályozza, mely jól Asztalitenisz Vecsés: megyei November 7. Kupa-viadal. Dabas: D. Járás —Nk. város, Ifjúsági és úttörő találkozó. Kézilabda Dabas: D. Járás—Nk. város, ifjúsági női és úttörő leány mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 8.30: a TRAKIS kispályás villámtor­sen fogadják a város számos különböző foglalkozású lakó­jával. A KŐVETKEZŐ NAPOK­BAN azonban Kiskunfélegy­háza után megállt a front és Erdős Árpád polgármester visszajött Nagykőrösre hivata­lába. Néhány nap múlva azon­ban újra megindultak a szov­jet csapatok és Erdős Árpád búcsú nélkül távozott. A parancsnokoló Mátyás Ist­ván ezredes pedig szigorú vá­roskiürítési hirdetményt adott ki, hogy a lakosság megsza­bott útvonalon induljon el a Dunántúlra. Ö maga másnap el is ment, de a lakosság so­rából a szigorú rendelkezés ellenére szerencsére nem so­kan követték, legfeljebb ta­nyákra mentek ki. Akik el­mentek, az esős. hideg idő­ben sok szenvedésnek tették ki magukat és többen nem is kerültek haza. Közben fosztogatva mene­külő német csapatok vonul:Axí át a városon és teljes lett a zűrzavar. November 2-án a kora reggeli órákban végre fellélegzett a város a megpró­báltatásteli napok után. Több oldalról bevonultak a szovjet csanatok. AZ UTCÁKON ünneplő nép­sor közepette a város vete­rán kommunistái köszöntötték a felszabadítókat, élükön Vá­gó Lászlóval és Bartha Antal­lal, akik ezután a régi úri kaszinóban megszervezték a Kommunisták Magyarországi Pártját, s a szovjet parancs­noksággal karöltve, lerakták a rend, a nyugalom és az új élet alapjait. Ennek a nagy napnak 35. évfordulóját ün­nepeltük október 2-án. Kopa László igazodik az élet változásaihoz. A HNF eredményesen fára­dozott a választások előkészí­tésén, hatékonyan mozgósított a várost segítő akcióban. Rendkívül hasznosnak bi­zonyultak fontos kérdéseket tárgyaló fórumai, városkör­zeti tanácskozásai. Sokat köny- nyített a tanácstagok mun­káján, hogy a városi tamács és a HNF vezetői csoportmeg­beszéléseket szerveztek, melye­ken 'több körzet gondjainak megvitatására nyílt alkalom. Erősítik a kapcsolatokat A HNF városi elnöksége elégedetten vette tudomásul Kocsis Jánosné tájékoztatóját és úgy határozott, hogy a nyílt várospolitika érdeké­ben még tovább erősíti kap­csolatait a városi tanáccsal és a tanácstagokkal. F. P. nája. Kinizsi-sporttelep, 12: Nk. Kinizsi ifi—Gyömrői SE ifi, 13.30: Nk. Kinizsi—Gyöm- rő, összevont járási I. osztá­lyú bajnoki mérkőzés. Üllő: Ü. Tsz SK serdülők—Nk. Ki­nizsi serdülők, területi bajno­ki mérkőzés. Dabas: D. járás— Nk. város, kispályás ifjúsági és úttörő mérkőzés. Sakk Dabas: D. járás—Nk. város, ifjúsági és úttörő viadal. Természetjárás Pilisnyereg: a Toldi ODK- sainak túrája. , Csütörtöki műsor Asztalitenisz Békéscsaba: B. TASK—Nk. Kinizsi, N3 III-as férfi csa­pa tbajnoki mérkőzés. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 15: Nk. Petőfi napközi—Kocséri Isk. ál­talános iskolás leány Áfész Kúp a-m érkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk. Gimnázium—Dunaharaszti Gimnázium, megyei középis­kolás visszavágó kupamérkő­zés; 15: Nk. Petőfi napközi— Kocséri Isk., általános iskolás Áfész Kupa-mérkőzés. Nők akadémiája A nők akadémiája követke­ző foglalkozása november 8- án csütörtökön délután 6 óra­kor lesz a művelődési köz­pontban. Moziműsor Lövés a ködben. Magyarul beszélő szovjet bűnügyi film. Előadás kezdete: 4 óra. Hívj a messzeségbe! Magya­rul beszélő, szovjet film. Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. Csütörtöki műsor Szerencsés bukás. Színes szovjet filmvígjáték. Előadás kezdete: 4 óra. A Saturnus nem válaszol, I—II. Magyarul beszélő szov­jet film. Előadás kezdete: 6 óra. ra. Farkas Péter Emlékek a felszabadulásról A beruházásokat tervezik A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy­kőrösi üzemében működő tervezőcsoport a gazdaság terüle­tén megvalósuló beruházások 'előkészítését és tervezését végzi. Felvételünkön: Csapó Fercncné műszaki rajzoló a Tiszafüredi Erdészeti Igazgatóság központi telepének terveit rajzolja. Ifj. Fekete József felvétele Összevont ünnepi sportműsor

Next

/
Thumbnails
Contents