Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-04 / 259. szám
Silót készítenek belőle A sülysápi Tápióvölgye Tsz 40 hektáros kukoricatábláján folyamatosan haladnak a szálsilózási munkálatok. Halmágyi Péter felvétele A kézbesítők gondjai Községi tanácsaink dolgozói igazán nem panaszkodhatnak, bőven volt tennivalójuk az elmúlt hónapokban, s lesz az elkövetkező időszakban. Az egyik legnagyobb munkát a jövő évi népszámlálásra való lelkészülés jelentette, ezzel összefüggésben kerültek, illetve kerülnek kiosztásra a személyi számok. A járási székhelyen valamennyi lakóház-tulajdonost új házszámtáblával látott el a nagyközségi tanács, amelynek darabjáért 30 forintot kellett fizetni a tulajdonosoknak. Több lakóház számozása is megváltozott, igaz, ennek helyességéről még ma is vitatkoznak a járási székhelyen lakók. A házszámtáblákat kiosztották azzal az ajánlással, hogy azt az épület falán jól láthatóan helyezzék ki. Sokan azonban még ma is a sutban tartják a táblácskákat, mondván, „ejh, ráérünk arra még ...” Pedig ezzel sok bosz- szúságot, kellemetlenséget okoznak például a monori postahivatal kézbesítőinek. A postahivatal vezetője Demjén András hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hiányzó házszámtáblák menynyire megnehezítik a kézbesítők dolgát. A leveleket és egyéb küldeményeket sokszor nem tudják pontosan kézbesíteni a megváltozott címekre. — Nálunk sok az új kézbesítő, ők tényleg rá vannak utalva a házszám leolvasására. Ezért is volna szükség, hogy minden ház falára odakerüljön a szám — mondta a hivatalvezető. Felesleges többletmunkát jelent ez a nemtörődömség. Jó lenne, ha a gyakran levelező rokonokkal, ismerősökkel is tudatnák az új címet azok, akiknek változott a házszáma, s erről értesítenék őket. Egyet kell értenünk a postahivatal vezetőjével. Ha mindenütt helyére kerülnek a házszámok, kevesebb lesz az utcán vagy a kertben hány- kódó levél, vagy újság. Ezt kívánja a lakosság és a posta közös érdeke. G. J. M0M0MIDOI XXI. ÉVFOLYAM, 259. SZÄ1W 1979. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Körkép a boltokból Korai, gazdag választék Félmilliónál is értékesebb készlet Amikor az üzletek kirakataiban megjelennek az első Télapófigurák, óhatatlan, hogy ne jusson a járókelő eszébe: lehet készülődni... Mármint a karácsonyi vásárlásra, ami szinte járványsze- rűein lázas állapottal jár. Az előrelátóak tudják, nem kell decemberig várniuk, akár most elindulhatnak a bevá- sárlandók listájával. Az üzletek ugyanis időben felkészülnek a forgalomra, s ilyentájt még válogatni is lehet. Méghozzá olyannyira időben készülnek, hogy a monori játék- és papírüzletbe már a nyári kedvezményes vásár alatt olyan szállítmány is érkezett, amely már karácsonyra „szól”. — Dugig van a raktárunk, a pincénk — hallottuk a játéküzletben. — Hatszázezer forintnyi játék vár gazdára. A szánkó például máris fogyóban van, s azt is észrevesz- szük, hogy a karácsonyi elővásárlás megkezdődött. Pillanatnyilag nemigen kell azt mondanunk, hogy sajnos, nincs ... Szinte mindennel szolgálhatunk. Van például diavetítőnk, elegendő kisfil- münk. Bőven kaptunk a népszerű és sokszor hiába keresett nagy dömperből, s rengeteg elemes játékunk van. A 620 és 1 ezer 150 forintos elemes és hálózatról működő autópályát is veszik, viszik, van még belőlük, s van féménítőnk, konstrukciós és logikai játékunk. Külföldi kapcsolatok Megtakarítják az importot Műanyag por hazai piacról A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat gyömrői vegyi gyáregységének szinteKét nap kulturális programja Mondén, hétfőn 16 óráitól: könyvtári órák és az asztalitenisz-szakkör foglalkozása, 18- tál: KlSZ-nap, 19-itől a pávakör próbája. Monoron, holnap, ismeret- terjesztő előadás A család feladatai címmel. Előadó: Csák Orvosi ügyelet a járásban András tanár (a Kossuth iskolában), 18-tól: kismotor-vezetői tanfolyam. Űriban, 184től:: búcsúi bál, holnap 14-től: a bábszakkör foglalkozása. Üllőn, 18-tól: a kertbarátok klubjának összejövetele, hétfőn, 14-től: társastánctanfolyam, 16-tól: asztalitenisz- klubfoglalkozás. rezőüzeme jó kapcsolatban áll az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárral. A világhírű autóbuszokat gyártó vállalat részére az úgynevezett kapaszkodórendszerek felületkezelését végzik ebben az üzemrészben. A műanyagport eddig teljes egészében Franciaországból szerezték be, a második félévben azonban jelentős hányadot a hazai és a szocialista piacon szerezték be. A gyáregység az év végéig 30 ezer dollár importot takarít meg ezzel a változtatással. társasjátékunk is bőven. Aki tehát keres, időben keres — és talál. Nagányi Árpádot, a FÜ- SZÉRT monori fiókjának vezetőjét is megkerestük a kérdéssel: lesz-e elegendő szezonáru az ünnepekre? Szaloncukorból 1 ezer 261 mázsát „terítenek” a boltokba — tájékoztatott — ebből 180 mázsányi a népszerű zselés szaloncukor. Mikulásfigurából 273, újévi figurákból 32 és fél, csokoládéfüggelékből 158 mázsát szállítanak, ez arányaiban és választékában is jobb a tavalyinál. A banánt a napokban már elkezdik árusítani a nagyobb üzletek, ám a kedvelt gyümölcsből az idén várhatóan közel 3Ö százalékkal kevesebbet értékesíthetnek, mint az elmúlt évben. Rövidesen lesz narancs és grape fruit, mikulásra mandarin is kerül az üzletekbe. Igyekeznek kielégíteni az igényeket, s máris szolgálnak egy újdonsággal is, ami talán ajándéknak sem megvetendő: megkezdték a Bánffy-hajszesz értékesítését. K. Zs. Régen és ma Érdekes kiállítás Vecsésen November 6-án nyitják meg a vecsési művelődési házban azt a kiállítást, amelyet a KIOSZ helyi csoportja rendez. A kézműipar régen és ma Ve- ' esésen, című tárlat bizonyára sok érdeklődőt vonz majd. A kiállított darabokat kézimunka eszközöket és gépeket november 12-ig tekinthetik meg a látogatók. Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron; központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet, dr. Óberle Lenke (Monoron, az egészségházban), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Sülysápon és Űriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga János Monor, Dózsa Gy. u. 63. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Harc az őszi elsőségért Az őszi hajrájához érkezik ma a monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokság. A 12. forduló előtt a Ve- csés és az Albertirsa különver- senyt vív az őszi elsőségért. A vecsésiek esélyesebbek a félidei elsőségre, hiszen hátralévő ellenfeleik aligha tudják keresztülhúzni számításaikat. Mindehhez persze hozzá kell fűznünk, hogy a vecsésieknek rendkívül jó az őszi sorsolásuk, ugyanis a rangadók zömét saját otthonukban vívják. Ennek ellenére eddigi szereplésük dicséretet érdemel. A mostani gárda jobb szellemű a réginél és a sikerek jórészt ennek is köszönhetők. Ma hazai pályán minden bizonnyal legyőzik a maglódiakat. A rivális a törteliek otthonába látogat, s szintén van esélye a győzelemre. Bár ha a hazaiak „felszívják” magukat, akár meglepetést is szerezhetnek. Az Üllő—Nyáregyháza, a Gyömrő—Dánszentmiklós és a Monor—Mende találkozókon a hazai csapatok látszanak esélyesebbnek. A gyömrőiek hetek óta nem találnak magukra, ezt bizonyította a múlt vasárnapi maglódi vereség is. A hátralevő mérkőzéseken jól kell szerepelniük, ha az élmezőnyben akarnak maradni az őszi szezon végén. Nyílt harcot ígér a Péteri— Abony és a Ceglédbercel—Karatetétien találkozó. Kíváncsian várjuk, hogy az elmúlt vasárnapi idegenbeli siker után a gombaiak mire lesznek képesek Káván a Nagykőrös ellen. A megyei labdarúgó-bajnokságban a pilisiek Szokolyát fogadják. A nyári osztályozón ez a csapat verte ki a gyömrőie- ket, ma azonban alighanem pont nélkül térnek haza Pilisről. A Sülysáp a Budaörs ellen szerepel. A kelenvölgyi pályán rendkívül nagy szüksége lenne a járásbeli csapatnak a két pont megszerzésére. Rangadó lesz a járási II. osztályban is: a Sülysáp 11— Gyömrő 11 találkozón esélyesebbek a hazaiak, akik most is Űriban fogadják ellenfelüket. Teljes forduló lesz a serdülőknél is. Itt említjük meg, hogy november 7-én, szerdán, teljes forduló lesz az összevont járási bajnokságban és a serdülőknél is. Két megyei csapatunk is pályára lép, méghozzá idegenben. D. L. meg örökifik a múltat Közkinccsé váló értékek Újra lesz falumúzeum Gyömrőn? A gyömrői Petőfi Művelődési ház csoportjainak tevékenységéről, eredményeikről sok jó nírt hallani az utóbbi hónapokban. Közülük is érdekes külön értékelni idős Pál Mihály baráti kör munkáját, amely önálló kezdeményezéseivel is gazdagítja a művelődési ház programját. A nagyközség felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tervezett — november 14-en nyíló — nagyszabású helytörténeti kiállításuk a mai Gyömrő teljes történetét ismerteti majd, főként írásos dokumentumok és tárgyi emlékek bemutatásával, de korabeli fotók, eredeti okiratok kópiái is láthatók lesznek. Lelkes patrióták A 12 ezer lakosú nagyközség 1974-ben ünnepelte fennállásának 700 éves jubileumát. Hogy a helytörténészek által feltárt hatalmas mennyiségű dokumentum, ismeretanyag fönimaradjon és közkinccsé válhasson, lelkes patrióták már az 1950-es évek közepe táján kezdeményezték azok öss zegyű j tését; m egmen tését az utókor számára. Gyömrőn rövid ideg működött is egy falumúzeum. Első igazgatója néhai idős Pál Mihály helybeli szobrászművész volt, később megfelelő gazda hiányában a ceglédi Kossuth Múzeum vette át az ott összegyűlt anyagot. A Pál család szobrászművész tagjai 1973-ban fölajánlották a községnek alkotásaik egy részét, amelyek a községi park területén az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat támogatásával kialakított szoborkertben lettek elhelyezve. Ez idő tájt alakult meg a Szoborkert Baráti Kör, tagjai grafikusok, festők, fotósok, a régi Gyömrő ma még fellelhető nyomainak — jellegzetes parasztházak, településvonulatok, növényi mikroílóra stb. — felkutatásával és azoknak a grafika, a festészet, a fotográfia eszközeivel való megörökítésével foglalkoznak. Gazdag esztendő A helytörténeti munka újjászervezése 1978-ra tehető, amikor a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház fölkarolta a falu múltjának lelkes kutatóit, valamint a szo- borkert-barátok körének is otthont adott falai között. A két csoport fúziójából jött létre az egyik alapító, idősebb Pál Mihály szobrászművész nevét felvevő új „klub”, amely ma jóval több, mint félszáz állandó tagot számlál. A helytörténeti és művészeti ágazat mellett az ifjúsági csoport is megalakult. A Pál Mihály baráti kör megalakulása óta eltelt egy év tapasztalatai' igazolták a fúzió, helyességét, több hely- történeti anyag gyűlt össze eddig, mint az utóbbi negyed évszázad'alatt összesen. A jó eredmények arra ösztönözték az érintetteket, hogy ismét foglalkozzanak a falumúzeum létrehozásának gondolatával. A nagy álom megvalósításához és általában a helytörténeti munka színvonalának növeléséhez, népszerűsítéséhez patronálási ajánlatot tett a ceglédi Kossuth Múzeum, a gyömrői nagyközségi tanács és a helyi pártbizottság, valamint a Hírlapkiadó Vállalat. Lapunk korábbi számaiban hírül ádtuk, hogy a gyakorlatilag egy esztendeje tevékenykedő baráti kör a június 4-én rendezett találkozón hivatalosan is megalakult, vagyis működésük jogi formát nyert. Az új szakkör tagsága azonban nem elégedett meg a művészettörténeti, illetve hely- történeti anyagok felkutatásával, azok közkinccsé tételéhez is hozzálátott, például az ifjúsági csoport bevonásával: így kerül majd sor Gyömrőn a Ságvári Endre Űttörőházban november 10-án a helyi általános iskolák tanulói közötti helytörténeti vetélkedőre. Ingázók ezrei Gyömrőről mintegy 7 ezer ember jár dolgozni a fővárosba. róluk sem feledkeznek meg, budapesti nagyvállalatokkal tartanak kapcsolatot, amelynek hamarosan ismeret- terjesztő előadások, szocialista brigádtalálkozók - közvetlen kapcsolatfelvételek, közös kulturális rendezvények lesznek a kézzelfogható eredményei. A. L. A. Vasárnapi jegyzet Forgácsíészek Hátborzongatóan szenvtelen hangú tudósítást hallottam pénteken a rádió reggeli műsorában. A Madártani Intézet szakemberei számukra szokatlan területen — hazánk egyik legnagyobb kohójában és közvetlen környékén végeztek kutatást, és meglepő dolgokat tapasztaltak — közölte a vidéki stúdió munkatársa. — A hatalmas vastornyokon, a zajos üzemcsarnokokban, a hulladékanyagokat jótékonyan takaró gázban több mint harminc madárfaj él. A mindenütt megtalálható verebeken, galambokon túl többek között vércsét, ku- vikot, foglyot és fácánt is láttak a kutatók. A vasak között élő madarak fémforgácsból építenek fészket maguknak — csattant a poén a tudósítás végén. Ideglázban alkotó festők, grafikusok látomásai, zaklatott hangulatú, visszataszító figyelmeztető képei jutnak eszembe, s gyengécske, értéktelen sci-fi regények. Egyiknek sem tudtam elhinni, hogy az ember eljuthat önmaga és a természet elpusztításáig. Valószínűleg a világon senki sem gondolhat komolyan arra, hogy az élő, hús-vér szervezet gépi modelljével működtetett robotok valaha is „fellázadhatnak”, átvehetik a hatalmat alkotóiktól. Műfű, műklíma, már létezik. A mű- álmolc, művágyak, műeszmék — ha fel-felbukkannak is — rövid életűek. A rádió tudósítója a hírből nem vont le következtetéseket, csak közölte a tényeket. A kutatók nyilván értékes szakmai tapasztalatok birtokába jutottak. A hallgatók többsége pedig a reggeli rohanásban öt percen belül elfelejtette az egészet. Hiszen valójában min is csodálkoznánk? Annyiszor megírtuk már, annyiszor figyelmeztettek már a Hazafias Népfront környezet- védelmi bizottságának aktivistái, hogy a felelőtlenül, szakszerűtlenül kiszórt vegyszerek, az illegális, mégis lépten-nyomon található szemétlerakó helyek, a bűzös, eltömődött szennyvízlevezető csatornák, a ritkuló erdők mind környezetünket mérgezik. Mégsem némultak el a völgyek, a cserjések — bár a vadászok időnként panaszkodnak, hogy kevés a nyúl, a fácán, annyi bőven akad, hogy a fényképezőgéppel kirándulók számára örömet jelenthessen egy-egy hajnali vagy esti túra. A természet ellenáll a hódításnak. Iskoláskönyvek terjesztik csupán a tévhitet, hogy az ember legyőzi élő környezetét, igába kényszeríti a természet erőit. A valóságban a föld sorsa függ a fák, virágok, az állatvilág lététől. A forgácsfészkek bizonyítják, hogy a madarak képesek alkalmazkodni hozzánk. És mi egymáshoz? Emberi környezetünket is mérgezzük a füsttel, zajjal, a rosz- szul tervezeti lakótelepekkel, a tömegből beleié forduló magatartásunkkal. Zsúfoltak a rendelőintézetek idegosztályai, egyre gyakoribb a szív- és érrendszeri betegség — panaszkodunk. Az orvosok v°dig kitartóan hajtogatják: rosszul élünk, tönkretesszük egymást, önma- nunkat. Űpv tűnik, kevesen hiszünk nekik. A természet azonban nem visel álarcot. Megmutatja azokat a sebeit, amelyeket a felelőtlen emberi tevékenység okozott, c hegeket, amehiek újra meg újra begyógyulnak. A madarak képesek fa helyett fémből fészket építeni, ha nem találnak ágakat. Felhúzós, műanyag aalambok azonban nem fognak az emberek feje felett röpködni. Vagy az már nem az Ember lesz. Vereszki János > i