Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-04 / 259. szám

------ A r PE ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EGLEDI JAQAS ES CEGLE XXIII. ÉVFOLYAM. 259. SZÁM 1979. NOVEMBER 4., VASÁRNAP A KISZ feladata Felkészülten a mezőgazdaságban Többet kell foglalkozni a parasztifjúsággal Járásunkban a legfőbb meg­élhetési forrás napjainkban is a mezőgazdaság. Amióta vég- ' bement a nagyüzemi átszerve­zés és azt követte a gazda­ságok megerősödése, szakoso­dása, mind jobbak a munka­körülmények, kedvezőbbek a kereseti viszonyok, közelebb kerül egymáshoz a városban és a falun élő ember élet- színvonala. Eltűnőben vannak a különbségek a paraszti és az ipari munka között, A tsz-alapítók sorra nyug­díjba mennek, és a gazdasá­gokban kialakult az ifjú nem­zedék. Az utóbbi időben a 17 termelőszövetkezetben és a tangazdaságban 666 személy- 'yel nőtt a harminc éven alu­liak száma. Jelenleg az emlí­tett nagyüzemekben 10 874 aktív dolgozót foglalkoztat­nak, s ezek egyharrmada még nem töltötte be harmincadik életévét. A számok meggyőzően mu­tatják, hogy a panasztifjúság körében nagy jelentősége van a KISZ politikai, ideológiai tömegbefolyásánaik, szerve­zettségének. A KISZ járási bizottságának titkára, Molnár Sándor erről és az ezzel kap­csolatos feladatokról adott számot a közelmúltban az MSZMP járási végrehajtó bi­zottságának ülésén. A járás mezőgazdasági nagyüzemeiben 33 KlSZ-alap- szervezet működik, s tagjai­nak száma 810. Jónak értékelhető az abo­nyi, a ceglédberceli, a dánszentmiklósi termelő- szövetkezetekben folyó KISZ-t építő tevékenység. A továbbiakban javítani kell a szervezettségen az albertir- sai, a ceglédi, a csemői. a ko- cséri, a nagykőrösi, a törteli tsz-ekben. A KISZ járási bi­zottságának határozata alap­ján az alapszervezeteknek fontos feladatként kell kezel­niük az ifjúsági szövetség po­litikai, kommunista jellegé­nek, szervezeti fegyelmének erősítését, tömegbefolyása szé­lesítését. Ebből adódóan nö­velni kell a minőségi követel­ményeket. A mezőgazdaságban dolgo­zó KISZ-tagok, általában a fi atal ok többsége becsülettel, képességeinek megfelelően helytáll a munkában. A gaz­dasági tevékenységhez kap­csolódó akciókban érvényesül a KISZ kezdeményező szere­pe. A társadalmi munkaak- ciókbam élen járnak tagjai, mozgósítva a többi fiatalt is. Ebben és a védnökségi moz­galomban az abonyi, az al- bertirsai és a kocséri KISZ- eseket illeti dicséret. A ter­melési akcióban, a szocialista brigádmozgalombain eredmé­nyesen és példamutatóan vesznek részit. A társadalom igénye meg­növekedett a fiatalokkal szemben. Megalapozott szak­mai tudást és harmonikus munkahelyi beilleszkedést vár tőlük. Ebben jelentős része van a politikai munkának épp úgy, mint a személy sze­rinti segítségnyújtásnak. A KISZ járási bizottsága a pa­rasztfiatalok körében tervsze­rűvé és tudatossá tette a tö- megpolitikai munkát, amely­nek közösség- és személyiség­formáló hatása számottevő. Ez a törekvés érvényesült a XISZ-en kívüli ifjak körében 's. A munkaformák megvá­lasztásában fejlődés tapasz­talható, de a módszerek és az eszközök változatos alkalma­zása még elmarad a követel­ményektől. Kevés az igazán vonzó program, amely a sza­bad idő tartalmas, színvo­nalas, élményt adó eltöl­tését Ígérné. A képzési körök munkájá­ban 736-an vesznek részt, 138-an párt-, állami és más­fajta oktatásban részesülnek. Jó lenne viszont a vitakö­rökbe még több KISZ-en kí­vülit bevonni. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a pro­pagandisták kiválasztására és felkészítésére. A fiatal párt­tagokat nagyobb számban kell bevonni ebbe a tevékenység­be. összességében megállapít­ható, hogy a politikai ren­dezvények tartalmasabbakká, érdekesebbekké, vonzóbbá váltak. A jövőben többet kell törődni az általános és a szakmai műveltség fejleszté­sével. A fiatalok aránya megfele­lő a vezető testületekben, kezdeményezők a szövetkezeti demokrácia fórumain. A KISZ párttaggá nevelő tevé­kenysége a járásban tervsze­rűen, tudatosan és folyamato­san megy végbe. Általában a KISZ-szervezet az egyik aján­ló a felvételnél. A közműve­lődési intézmények az ifjú­ságnak tartalmasabb progra­mokról gondoskodnak és ja­vultak a KlSZ-szervezefcekkel a kapcsolataik. Ennek ellené­re a szabad idő hasznos eltöl­tése még nem vált általános­sá, kevés a vonzó, igényes összejövetel. Ezen a téren fel­adatok várnak az ifjúsági klubokra is. Általános érvé­nyű követelmény, hogy a tanyavilágban élő pa- raszífiatalok bevonására • törekedjenek fokozott mértékben, mivel jelenleg az ő eszmei, politikai, kulturális nevelésük a legnehezebb. Az Edzett ifjúságért mozga­lom fellendülést hozott a tö­megsportban, ám az öntevé­keny, rendszeres testedzés még nem vált általánossá a fiatalok körében. A járási párt-végrehajtóbi- zottság, a jelentést egyhangú­lag elfogadva, meghatározta a további feladatokat. Célul tűzte, hogy a jelenlegi idő­szakban valamennyi KISZ- alapszervezet készítse el tag-, építési tervét, a káderképzés, utánpótlás, beiskolázás prog­ramját. Javítani keli a politi­kai képzés színvonalát, meg­felelő felkészültségű propa­gandistákat vonva be az ok­tatásba. A parasztifjúság köz­életi tevékenységéinek szélesí­tésére, az agrárszakemberek bevonására kell törekedni. Még hatékonyabb politikai, közművelődési és sportakciók- ra van szükség, továbbá a ta­nyán élő ifjak megnyerésére a közös céloknak. T. T. Olvasmány, naponta utazóknak A címlapon öreg óra. Nyol­cat mutat a mutatója. A kiad­ványban tájékoztatás, hírek, tudósítások, a nagyközség életéről. Az abonyi nagyköz­ségi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága együttesen kiadta az Ingázó című híradó első számát, amely a szom­szédos települések munkahe­lyeire eljáró „ingázók” — nap mint nap utazó munká­sok — számára készült. A ki­advány informálásuk egyik formája. A megyei pártbizott­ság határozatát követte a megjelenése, a határozat ugyanis kimondta, hbgy töb­bet kell törődni, foglalkozni azokkal, akik dolgozni eljár­nak más településekre. Ahányból közel 4 ezren járnak el, közülük majd’ 1900-an a közeli Szolnok üze­meibe, gyáraiba, vagy Pest megye különböző munkahe­lyeire. Tervezik, hogy most,- novemberben megrendezik a bejárók fórumát: ez is egy lé­pés lesz, a lakóhely közeledik a munkahelyhez. Szeretnék, ha az eljárók is aktív része­sei lennének a település min­dennapi életének. Az igazság­hoz tartozik, hogy erre már nem egy példa akadt, hiszen a településfejlesztésért folyó társadalmi munkákból több ízben a bejárók is kivették a részüket, pihenőnapjukat, sza­bad óráikat áldozták járda­építésre, parkosításra, autó­busz-pályaudvar készítésére. Az Ingázó a soron következő fejlesztési munkákról is in­formálja olvasóit. Tájékoztat a vízműépítésről, a környe­zetvédelemről, a közegészség- ügy helyzetéről. A kiadványt a naponta uta­zók örömmel fogadták. A ter­vek szerint félévenként fog megjelenni. Gerbera, szegfű és flamingóvirág Mögötte hatvan dolgos év van A csokrok divatja is változik — Amikor én Ceglédre ke­rültem virágot kötni 1919 szeptemberében, bizony, meg­nézték, hogy ki, kinek és miért küld őszirózsás csokrot, vagy miért tűz őszirózsát a kabátja gomblyukába. Ügy tizenkét-ti- zenhárom éves gyereklány voltam, keresztanyám kért el a szüleimtől, kis segédnek, ta­nítványnak. Ügy fogadott, mintha a saját lánya lettem volna. Voltam én kifutó, be­szerző, árus, szóval minden. Inkább a fenyő Bordó színű krizantémokat köt csokorba Király Istvánná. Eligazítja a leveleket, must­rálja: borostyán kellene job­ban hozzá, vagy fenyő? Az­után a fenyő mellett dönt. — Üdébb, jobban illik annak a kedvére, akinek viszi. Ugye, jól tudom, kedves? — fordul mosolyogva a csokorra váró­hoz. — Tavaly is, tavalyelőtt is így szerette. Sietősen kopogtat be újabb ügyfele. Csak bekukkant. s már szalad is: — Király néni, kössön vala­mi szép csokrot. Azt hiszem, a szegfű lesz a legszebb. Nagy ég, hány is kellene? — Éppen húsz, mert tavaly tizenkilenc volt. És rózsaszín. Sok aszparágusszal. Ugye, ki­találtam, hogy a házassági év­fordulóra kéri? Számon tar­tom ám az ilyet! Én is sok sze­rencsét, boldogságot kívánok. Meglesz a csokor. A keresztanya igényes asz- szony volt, boltja a város fő­utcáján. Szinte szemük előtt zajlott a régi Cegléd minden­napi élete. A lánykát gyakran küldte a fővárosba, neves cso­korkötőkhöz, hadd tanuljon. Ne csak a virágokhoz értsen, hanem a vevőkkel is tudjon bánni. Ezt az iskolát az eltelt évtizedek sem koptatták le Király néniről. Fiatalok, ha betévednek kis boltjába, a Bé­ke utcai házba, elcsodálkoznak beszéde hallatán. Nem tesz különbséget törzsvendég és betérő között. Legalábbis aki virágért jön, ezt észre nem ve­szi., Emberigmerete, mint a pszichológusé. Fellépése? Elő­adóművész lehetett volna. Művészet ez is — Művészet a virágkötés is. Nekem azt ne mondja senki, hogy elég, ha a zöldet a pár szál virággal összekötik. Az már csokor? A csokorban — legyen bár egy-két szál virág­ból — szívnek, léleknek benne kell lenni. Így tanultam. Da nálunk az egész család virá­gos volt ám! Nagyapám, Kalo­csai Mátyás a város néhai ker­tésze. A Rákóczi úton sokan ismerték a Kalocsai nővérek virágüzletét. Mesél emlékezetes csokrok­ról. Sosem felejti: több évti­zede Özáéknek mimózakoszo­rút készített sárga moaré sza­laggal. És görögkoszorút, va­lódi babérból, levelen.ként ösz- szeállítva — de magnóllale- vélből is lehetett koszorút köt­Huzalok, tekercsek, foglalatok «5, ni. A babért és télen az ibo­lyát, mimózát, kaméleát, gyöngyvirágot messzi Itáliából hozatták. A gyöngyvirágot szá­lában számolták, drága volt, mint a gyöngy. — A fővárosi Kossuth-szo- bor koszorúzásához a ceglédi, Turini 100-ak küldöttsége ren­delésére készítettem gyönyörű­ségest! Akkora volt, hogy két ember vitte. Pálma fogta köz­re a virágokat. Azután régen díváit volt, hogy eljegyzésre, lakodalomba, házassági jubi­leumra virágkosarakat vittek. Nem egyet, hanem sokat. Most nem divat a kosár. Csokrok, szokások Fürgén jár a keze, cirmos szegfűt köt csokorba (bohó- kás, csitri lánynak lesz tizen­hatodik születésnapjára). A mai szokásokról beszélgetünk. — Gerbera, flamingóvirág, szegfű, ez a divat. A múltkor egy menyasszonyi csokrot ké­szítettem, piros szegfű volt hó­fehér tubarózsa girlanddal. Van, aki jön, bonbonosdobozt hoz; pár szál élő virágot, cik­láment kössek rá, így kéri. Szép is lesz a doboz, rögtön „megnő”. Néhány éve a ro­mantikus csokrok hódítottak. Elmondja: a gyöngyvirágot szereti legjobban. Nem ked­veli a művirágot. A művirág halott. De ha kérik, foglalko­zik vele, hiszen az üzlet, az üzlet. Ebből él az ember. Kér­dem, meddig győzi még. Elmo­solyodik, és a sarokban levő hervadt, enyésző kis virágku­pacra mutat. — Egészen addig. Nagyon szeretem a foglalkozásomat. Eszes Katalin Téli előzetes Déligyümölcsök, édességek A napokban télies képet vál­tott Cegléden és a járás szá­mos településén több élelmi­szer- és édességbolt kirakata. A FÜSZÉRT raktárából kiszál­lították a csokoládéból készült télapófigurákat, édességgel te­li. piros kis műanyag csizmá­kat. Megérkezett Ceglédre az el­ső déligyümölcs-szállítmány is, több láda banánt adtak ki, elsősorban a nagy forgalmú üzletekbe, így a lakótelepi ÁBC-kisáruházba is. A szalon­cukrot már napok óta árusít­ják. A tavalyihoz hasonló el­látás ígérkezik belőle. Kelen­dőbb már a citrom is. Ebben az évben szinte folyamatos volt az ellátás. Cegléden és környékén több tonnányit el­fogyasztottak belőle. -----------------1— AS ZTALITENISZ A fiataloktól többet várnak A FELNŐTTEK JÓL SZEREPELTEK SZEGEDEN A C—25-ös aszfaltkeverő elektromos berendezéseit a KÖZGÉP 2. ceglédi gyáregy­ségének elektromos műhelyében készítik. A képen szerelői apókat huzaloz Sebők Sándor, Csizmás Alajos és Varga Mátyás. Apáti-Tótli Sándor felvétele Jól szerepeltek Szegeden az országos egyéni ranglista-ver­senyen a Ceglédi VSE felnőtt asztaliteniszezői. A főtáblán Karsai és Kudelich csak nagy küzdelemben, három játszmá­ban szenvedett vereséget Ma- rosffytól (Bp. Postás) és Grá- czitól (Ganz-MÁVAG), Péter a legjöbb nyolc közé vereked- te be magát. Legyőzte a vi­lágbajnok magyar csapat egyik játékosát, Kreiszt és a válogatott kerettag Pótárit (BVSC) is. Végül Asztalos (Ganz-MÁVAG) 3-1-re verte a ceglédi fiút. Legtovább Németh jutott, aki bravúros játékkal nemcsak Nozicskát, hanem Gergely Gá­bort is kétvállra fektette. A harmadik BVSC-s, Frank Bé­la is csak nehezen győzte le Némethet, aki végül a harma­dik helyet szerezte meg. Né­meth nemcsak egyéniben, ha­nem párosban1 is bronzérmet nyert. Kocsis 11-vel (Ganz- MÁVAG) az oldalán sorra győzték le ellenfeleiket, köz­tük a Molnár—Tímár (Bp., Spartacus, DÉLÉP) párost. Az elődöntőben a Bp. Postás vé­dekező stílusú kettősétől, a Kreisz—Milos párostól szen­vedtek vereséget. Gyúr a Ró­zsahegyivel (DVTK) szintén kiemelkedő eredményt ért el ebben a versenyszámban. Ök legyőzték a jugoszláv ranglis­tán az élmezőnyben álló Kut- res—Subotin párost. Ezzel a legjobb 16 közé kerültek be. A Karsai—Péter duó égy for­dulóval hamarabb, a 32 között búcsúzott a mezőnytől. Az ifjúságiak szerepléséről nem lehet semmi jót mondani, Horváth, Gyura és Kottlár a kiemeltek közé tartozik, s csak a legjobb 32 között kell asz­talhoz állniuk. Csupán Hor­váth ment egy fordulót, Gyu­ra és Kottlár még ennyit sem, mindjárt kiestek. Ennél többet kell nyújtaniuk a versenye­ken. Labdarúgás Az NB tartalékbajnokság két legutóbbi fordulójában három pontot szerzett a Bem SÉ tar­talékgárdája, amely így tartja helyét az élcsoportban. Bem SE II.— Vasas Izzó II. 4-2 (2-2) Góllövők: Csapiár (2), Pat­kós. egy alkalommal az Izzó saját kamtjába talált be. Bem SE II.— Erzsébeti Sp. MTK 3-3 (1-3) Félidőben még a hazai er­zsébetiek két góllal vezettek. Góllövők: Diószegi, Patkós, Csapi ár. A megve! Ifjúsági baínok- i ságban Kerepestarcsán máso- i dik vereségét szenvedte el a Ceglédi VSE. Kerepestarcsa— Ceglédi VSE 1-0 (0-0) CVSE: Kenyó — Gracza, Koltai, Kistamás, Ecseri, Ko­vács, Kelemen, Szebenyi (And­rus), Fekete, Dankó, Polónyi. Tartalékosán játszottak a ceglédiek. A rossz ‘talajú pá­lyához jobban alkalmazkod­tak, és a kapura több ve­szélyt jelentettek a hazaiak, de győzelmük csak egy hajszálon múlt. 0-0-nál a Cegléd bünte­tőt hibázott, Kerepestarcsa egy ártalmatlannak tűnő hely­zetből — befejezés előtt 15 perccel — lőtte győztes gól­ját. Jók: Kenyó, Fekete. Tömegsport Végéhez közeledik a No­vember 7. kispályás labdarúgó kupa. Az utolsó olyan fordu­lóban, amikor a vesztes ki­esik, Élelmiszer Kisker.—Me­zőgép, és Lenin Tsz—PENO- MAH párosításban mérkőz­nek a csapatok. A győztesek­hez a körmérkőzéses hármas döntőben a most erőnyerő Bo­kor utca csatlakozik. Teke A Vasas Ikarus pályán több mint háromszáz fás vereséget szenvedett a Bem SE NB III- as csapata. Vasas Ikarus— Bem SE 7-1 (2799-2442) Jók: Tarjányi (428), Rimó- czi (425), Czira 423 fával már nem szerzett pontot. ' U. L. unni muhiiiuj».! m»uj immin'—nw Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak a kedves rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyám, nagy­mamánk. dédmamám, özv. Ba*kos Károlyné szül. Nyilas Veronika temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fáidalmunkat enyhíteni igyekez­tek, valamint külön mondunk köszönetét a kórház sebészeti osz­tály vezető orvosának és ánoló- személvzetnek odaadó munkáju­kért. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapám, id. Bállá László temeté­sén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetün- ket fejezzük ki a ceglédi és a gödöllői Járási Pártbizottság mun­katársainak részvételükért és a küldött koszorúkért. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét azoknak, akik szeretett jó férjem és édes­apánk ANTAL SÁNPOR temeté­sén r^s?;t vettek, sírjára koszorút és világot helyeztek. A gyászoló család. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents