Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-03 / 258. szám
%MmÍíw 1970. NOVEMBER 3., SZOMBAT ORSZÁGOS MEGNYITÓ SALGÓTARJÁNBAN Politikai könyvnapok Tegnap a salgótarjáni József •Attila Művelődési Központban megnyitották az idei, sorrendben már 18. alkalommal megrendezett politikai könyvnapokat. Maxim Tank és Majakovszkij versei, a bányász kórus hangversenye után Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség közönségét. Megnyitó beszédet dr. Szabó József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolájának rektora mondott. Az idei politikai könyvnapokra huszonhárom új kiadmány jelent meg, bőséges muníciót szolgáltatva a párt- és tömegszervezeti propaganda- munkához, a XII. kongresszus előkészítéséhez, felszabadulásunk 35. évfordulójának méltó megünnepléséhez a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek, Kádár Jánosnak, Németh Károlynak. Nemes Dezsőnek és Aczéi Györgynek megjelent könyvei mellett a szónok felhívta a megnyitó ünnepség közönségének figyelmét a testvérpártok vezetőinek, Fidel Castronak, Gus- táv Húsúknak, Todor Zsivkov- nak, de mindenekelőtt Leonyid Iljics Brszsnyevnek most megjelent könyvére. TELEVÍZIÓS FILMSIKER Gyermekekről — gyermekeknek Az UNESCO — az 1979-es gyermekévet előkészítendő — felhívást intézett a világ jelentős televíziós társaságaihoz, hogy készítsenek dokumentumfilmet a nemzetközi gyermekév tiszteletére. A milánói vásárra érkezett alkotások közül kiválogatták azt a 100 művet, amelyik a gyermekekről és a gyermekeknek szól. A neves filmszakemberekből álló fesztiválzsüri e filmek közül a gyermekekről szóló kategóriában a Magyar Televízió és a MAFILM közösen készített Kéznyomok című alkotásának ítélte az abszolút fődijat. A Móricz-emlékek útján TALÁLKOZÁS GÖDÖLLŐN AZ ÍRÓ LEÁNYÁVAL Emlékezni jó. Persze, jobb lenne kezet szorítani vele, vagy még inkább: részesülni atyai intelmeiből, útravalót kapni tőle, hogyan lehet eligazodni a világ kisebb-na- gyobb dolgaiban. S ami ennél is több: megtanulni tőle a visszásság, a nemtörődömség, a bűn, az igazságtalanság elleni keményebb harcot. De hát ne sopánkodjunk, mert mindezen titkokat, cseppet sem rejtve, ő maga hagyta ránk a Hél) krajcárban éppúgy, mint az Úri muriban, a Rokonokban, a Szegény emberekben és persze, sok más regényében, novellájában, riportjában. Mert ezúttal róla van szó, Móricz Zsigmondról. Rá emlékeztek, s róla szóltak r.zon a kis összejövetelen, amelyet az író lánya,* Móricz Virág meghívásával a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartottak. Nem önmagáért író-olvasó találkozó volt ez, de nem a megszokott, hiszen szinte az egész estét a visz- szaemlékezés töltötte ki. A kérdező dr. Lencsés György, az egyetem adjunktusa volt, aki alaposan felkészült, hogy minél többet megtudjanak az egybegyűltek — s a kollégiumi rádióból az egyetem hallgatói is — Móricz Zsigmondról. S ha mindenről pár órában nem eshetett is szó, a jelenlevők élvezhették Móricz Virág személyes varázsát, az igazi hírnökét, akiben egy-egy válaszadás közben felcsillant a mó- riczi dac, igaz, illő asszonyi bájjal. Mit s hogyan írt Móricz? Ezt ma már az egész világ tudja. Ennél érdekesebb, izgalmasabb a kérdés, ha úgy tesszük fel, mi volt a célja, mit akart. Mindenáron író akart lenni, mondta leánya, semmi sem érdekelte úgy, mint az írás, de nem önmagáért, mert azt írta, amit az akkori Magyarországról tudnia kellett volna mindenkinek. Vonaton és gyalog Az igazi hírnök, persze, nem ül négy fal között, Móricz Zsigmbnd 1910-ben váltotta ki az első bérletjegyet, amely egyszerűen Magyarországra, vagyis annak minden vasútvonalára szólt. Ez aztán már élete végéig megmaradt, s ha magasabb osztályú kupékra szólt is egy-egy évben, a kalauzok minduntalan a fapadosban, a harmadosztályú helyeken csodálkozhattak rá. Ott szeretett ülni, ahol többen voltak, ahol a magyar valóság teljesebben mutatkozott meg. Innen lépnie sem kellett volna, de megtette. Nem telt el úgy két hét, hogy ne utazott volna el valahova. A regények mellett évente százharminc-száznegyven cikket írt. Emlékezni jó, írtuk előbb, tőle kölcsönözve a gondolatot, hiszen Móricz Zsigmond meg azt vallotta: Gyalogolni jó. Mert vonattal s gyalogszerrel egyaránt a mély magyar valóságig jutott. Így lehetett, hogy amikor egy megbízás szerint népzenét gyűjteni küldték, bár ebben is teljesítette, ami tőle tellett, kutatásai emberszabású műszerét az emberi viszonylatok áramkörébe csatolta, az ellentmondások példáit regisztrálta vele, majd tollával, írógépével maradandóan megörökítette. Parasztizárma- zású volt, de a falusiakkal való találkozása, érzett elhivatottsága révén, más minőséget kapott a paraszti réteg életének alaposabb tanulmányozása folytán. Művei tanúsítják Mi lehet Móricz írásainak szerepe a mai, falui-a kerülő fiatalok életében? — hangzott az egyik kérdés. A móriczi világot ma nem aktualitása miatt érdemes fölidézni az olvasmányokban, mondta az író lánya. Hiszen a felszabaduláskor létrejött új lehetőségekkel megváltozott a mezőgazdaság, a Móricz és haladó társai által óhajtott változások bekövetkeztek. Nemcsak a társadalmi viszonyok javultak, a termelés is korszerűbb lett, s javult a parasztság . helyzete. S az is következik írásaiból: közel érezte, hogy a világ meg tud változni. Móricz Zsigmond most lenne százéves. Tulajdonképpen már elkésett kérdésnek tűnhet: milyen ember is volt? A mondottak után aligha kellene bármit is hozzátenni, hiszen műveinek sora mindennél ékesebben szól emberségéről, amely sokszor utal fel- lobbanó, keményen tiltakozó egyéniségére. Derűs, alapjában vidám ember volt. Igaz, mondja Móricz Virág, akire kellett, úgy tudott mosolyogni, hogy az elsüllyedhetett szégyenében. Nagy érdeme Móricznak, hogy az egykori zsarnokság, az úri osztály így járta meg vele. ' Feliér István KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Színek, formák, faragások A találkozó után: Móricz Virág dedikál A Kohán Múzeum Gyulán hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között van nyitva. Ágh Ajkelin Lajos tárlata november 18-ig látható a Műcsarnokban. Szibéria és a Távol- Kelet népi iparművészete c. kiállítás a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában tekinthető meg novemberben. Kolián György Lassan, vagy pontosabb, ha úgy fogalmazunk; szívósan fejlődik kulturális életünk. Módszerekben, intézményekben egyaránt. Szigetszantmik- lóson, Szentendrén és Gyulán is. A közelmúltban avatták fel Ádám Jenő és Kohán György múzeumát, újították fel a Kovács Margit gyűjteményt. A Kohán-élet mű is páratlan. Mennyiségben is, még inkább erejében. Értekeinek klasszikus mértéke közismert, de az Gyula városát dicséri, hogy hozzájárult e nagy művész alkotásainak közkinocsé tételéhez”. Ezt jegyezte a vendégkönyvbe Pozsgay Imre kulturális miniszter, s hogy mennyire találó e megállapítás, bizonyítja a tény: a Kohán Múzeum valóban azonnal közkinccsé is vált. Felfedezte a világ, az ország, Pest megye közönsége is. Igaz, nem olyan intenzitással, mint a szentendrei Kovács Margit-gyűjtsmányt, de ez nem a minőségből, hanem abból adódik, hogy Gyula félreesőbb hely. Ettől függetlenül megyénk közművelődésének is mutatója, hogy e nagyszerű alföldi festő alkotásait már a Kohán Múzeum júliusi ^avatása óta sokan keresték fel Ceglédről, Nagykőrösről, Vácról, Százhalombattáról, sőt a Kohán Múzeum aulájában látható a pílisvörös- vári Bajnok Béla szoborportréja a festőről. Gyula önmaga városi rangját emelte azzal, hogy szorgalmazta e kimagasló festői életpálya múzeumi elhelyezését, mely éppen azzal válók közkinccsé, hogy hívja, fogadja az ország lakosságát a festészet új európai minőségével. ' * Ágh Ajkelin Lajos Nem is annyira kuriózum, amire vállalkozott Ágh Ajkelin Lajos, hanem sürgős hiánypótlás. Régebben az Aggteleki cseppkőbarlang festői látványát elemezte — most egy lepke, egy csipke kapcsán jut el a képhez. Kiválasztja például a sziklát, villámot — Maeterlinck nyomán a vad- máheket, s addig vizsgálja szerkezetüket, míg egy különleges és m éhektől is fügKohán György: Euridike 1959. Magyar Gregoriánum getlen képi igazságig jut el. Problémái kamarajellegűek, de a felületkezelés elbűvölő. Vonalak cikáznak, színek esője hull sajátosan áramolva, mely Ágh Ajkelin Lajos mikroszkopikus festőiségének lényege. Olyan világ ez, melyet pazarul birtokol — a valóság egy töredékének megfejtett részeként, hol az irányjelző műszer a festészet. A., Szibériai népművészet A nép abból teremt művészetet, mely környezetének anyaga. Kamcsatka, Habarovszk környékén sok az állat — itt a prémek viselik magukon a népművészet nyomait. az élénk színeket, mely- lyel dúsítják az északi szürkeséget. Ha napfénnyel nem is lehet, de tárgyakkal igen, melyek visszasugározzák a Nap színgazdagságát. A népművészet ezzel korrigálja a természetet. Vologda, Arhan- gelszik, Tornszk környékén sok a fa — ez a faragások fejlődését serkenti — Jakutszk és Tyumeny a csontszobrászaiá- ról híres. Tél és hideg nem csorbíthatja a nép tehetségét, különösen akkor — ha inspirálják, mint ezt a szovjet hatalom tette és teszi ma is. Ez a tényező nagy mértékben meghatározza azt a termő folyamatot, mely a csukcsok, tunguzok, korjákok, j akutok, burjátok, tuvaiak művészetében — a dimkovói játékokban, a burját ékszerekben, a vo- logdad csipkékben, a tuvini kő- faragásokban és az arch angol szki szőnyegekben jelentke-" zik. Losonci Miklós Módszertani munka Szobon MŰVELŐDÉSI ALKÖZPONT AZ IPOLY MENTÉN zsámbéki templom (fotójuk díszíti a második, illetve a harmadik lemez tasakját), a tihanyi apátság alapítólevele, az Ö-magyar Mária siralom, valamint M. S. mester Vizitá- ciója az esztergomi Keresztény Múzeumban. A kottaanyag élővé tételével, vagyis előadásával nemcsak a régmúltba pillanthatunk vissza, hanem a nagyközönség is tudomást szerezhet a lélekábrázolás nagyszerű középkori gazdagságáról. ' Mindehhez sok segítséget nyújt a borítókon olvasható ismertető szöveg. R ajeczky Benjámin úgy fogalmazza meg mondanivalóját, mintha nem is Európa-hírű tudós lenne, hanem a nép legegyszerűbb gyermeke. Persze, valahol itt kezdődik a tudás is: minél nagyobb az ismeretanyag, annál könnyedébben, olvasmányosabban, mindenki által érthetően lehet fontos dolgokat elmondani. Tőle tudhatjuk meg, hogy középkori világi zenénkből alig maradt fel kot- tafejnyi feljegyzés. A megőrzött liturgikus zenéből nemcsak az eredetre tudunk következtetni, hanem egy sajátos magyar kottaírás kialakulását is nyomon követhetjük. Akit részletesebben is érdekel ez a kérdés, az beszerezheti a Zeneműkiadó gondozásában megjelent Magyar Gregoriánunk teljes kottaanyagát, s részleteiben is elmerülhet emlékeink tanulmányozásában. Aki viszont csak a hanglemezekre szorítkozik, bizonyára annak is lenyűgöző élményt jelent a magyar középkor muzsikája. Utoljára említjük meg, hogy a sorozat zenei felvételei az ácsai templomban készültek. Az eddig közreadott lemezek azt példázzák, hogy a világosan csengő hangzás felér az ihlet tiszta forrásával. Az ócsai templom különlegesen szép és vonzó akusztikája alighanem páratlan a maga nemében: hihetetlen mélységekig képes magával ragadni a hallgatót. Mindehhez természetesen Szendrei Janka és Dobszay László szakértelme is hozzájárul, akik a Schola Hun- garica Ensemble, élén sikerre viszik ezt a számunkra felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű kulturális hagyatékot. Molnár Zsolt A regionális központokban létesült megyei, járási művelődési házak tevékenységének fontos ága a módszertani munka. Ennek lényege a művelődési házak munkájának segítése, a követendő módszerek összegyűjtése és közreadása, bemutató foglalkozások szervezése. Ide tartozik a népművelők továbbképzésének megszervezése, a szakmai v műhelymunkának a kialakítása is. Az első év A szobi községi művelődési ház vezetősége egy évvel ezelőtt kapta a feladatot, hogy a váci járás északi részén a váci Madách Imre Művelődési Központ módszertani alközpontjaként is működjön. Hozzá tartoznak azóta Ipolydamásd, Má- rianosztra, Letkés, Tésa, Vá- mosmikola, Peröcsény és Kemence művelődési házai. — Milyen eredményeket értek el az elmúlt évben —kérdeztük Preissing Frigyesné igazgatót. — Első feladatunk a terület megismerése, a közművelődés tárgyi és személyi feltételeinek áttekintése volt — mondta. — Eléggé kedvezőtlenek a tapasztalataink. A művelődési házak vezetői mindenesek, ezért sokszor nem tudnak az elvi kérdésekre koncentrálni. Ha kilépnek a művelődési házból, be kell zárni a kapukat, mert nincs kire bízni az intézményt. Más kérdés, persze, hogy a főállású népművelők közül senki sem rendelkezik képesítéssel. Ez nagyban meghatározza a továbbképzésük tartalmát Is. További tervek A költségvetés előkészítésekor rövidesen sor kerül a jövő évi kulturális és pénzügyi tervekről szóló tájékoztatásra é3 egyéb módszertani kérdések megbeszélésére. Külön témánk lesz a művelődési házak ügyrendjének kialakítása. A jövő év elején a szobi óvodások rajzszakköre és a művelődési ház táncosai tartanak bemutató foglalkozást. A művelődési háznak a munkatársai jelentősen hozzájárultak a nemrég befejeződött nagybörzsönyi napok megrendezéséhez is. Nagy- börzsönyben egyébként kihelyezett szabás-varrás tanfolyamot is rendeztünk. Valóban drága? A kérdés: valóban szellemi központjává válhat-e a tájnak e földrajzilag, közlekedésileg középpontjában álló művelődési ház. Az igazgatónő szerint főleg a fiatalok körében tapasztalható lelkesedés. A környező falvakból sokan eljárnak az esti műsorokra, 9— 10 órakor utaznak haza. Sokan azonban a 20 forintos belépőjegy mellé odakalkulálják a közlekedési költségeket is, s ezért a Szobon töltött estéket drága szórakozásnak tekintik. Módszertani munkájukhoz 60 ezer forint támogatást kaptak a művelődési ház dolgozói, a községi tanács pedig módszertani előadó alkalmazását hagyta jóvá. K. T. I. A Hungaroton kiadványai fontos részt vállalnak kulturális örökségünk megismertetésében. A Magyar Gregoriánum középkori zenénket tárja fel, lehántva róla a rárakódott sallangokat. Zenei örökségünk feltérképezése csöppet sem könnyű feladat, mint ahogy azt többen tudni vélik. A zenetudós Rajeczky Benjáminnak és munkatársainak szinte sziszifuszi munkájába kerül, míg sikerül a középkori kódexek és a templomi énekeskönyvek lapjairól kideríteni mindazt, ami nemcsak leírt, hanem hangzó nemzeti kincsünk. A vállalkozás természetesen hosszú évek munkáját igényli. A sorozat első kiadványa a karácsonyi ünnepkör dallamainak XV. századi kéziratok alapján történt bemutatása volt. A második lemez a több szólamú énekek alcímet viseli: az adventhez és pünkösdhöz kapcsolódó liturgikus dalok gyűjteménye. Az újólag megjelent harmadik felvétel a nagyhét szertartásaihoz kapcsolódik. Mindhárom lemez igényességével emelkedik ki a többi közül. Megismerésük, meghallgatásuk nem kíván mindennapos gyakorlatot. Ám minden egyes felcsendülő gregorián dallam éppúgy építőköve a magyar művelődéstörténetnek, , mint a karcsai és LEMEZFELVÉTELEK ÖCSÄN
