Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-14 / 266. szám

Patika az állomás közelében Nemrég nyílt meg Cegléden a Rákóczi úton a korszerű, 250 négy­zetméter alapte­rületű Tömör­kény Gyógyszer- tár. A felső ké­pen: Halasi Ilona köhögés elleni gyógyszert állít össze. Az alsó képen: Kovács Júlia gyógyszert ad ki. Apáti-Tőth Sándor felvételei Patkós Irma az EVIG-ben Csütörtökön, november 15- én délután negyed háromkor az ÉVIG kultúrtermében szí­nész—közönség találkozót ren­deznék a munkahely és a Kossuth Művelődési Központ közötti kulturális együttmű­ködési megállapodás kereté­ben. A gyáriak vendége a városban élő Patkós Irma színművésznő lesz. Filmekben és a televízió műsoraiban gyak­ran látni őt, s most alkalom nyílik a személyes találko­zásra, beszélgetésre is. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J APÁS ÉS CE XXIII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1979. NOVEMBER 14., SZERDA Takarmány húszezer hektáron Hasznosítják a melléktermékeket Tizenkilenc gazdaság társulása A Ceglédi Lenin Termelő­szövetkezet keretében műkö­dik a Fehérje Takarmányter­melési Gazdasági Társulás, melynek hat megyéből össze­sen 19 termelőszövetkezet a tagja. A taggazdaságok szer­ződésileg meghatározott felté­telek között termelnek fehér­je alapú tápanyagokat, és a kapott kezdvezjmények, terme­lési technológiák, az értékesí­tés fejében anyagi hozzájáru­lást fizetnek a ceglédi köz­pontnak. Devizát hoz a pelei Tőzsér János, a társulat ve­zetője és Párdi Zsolt technoló­gus elmondotta, hogy a takar- mánytenmelési kooperáció 20 ezer hektárnyi területre ter­jed ki, ebből 8600 hektár lu­cerna és egyéb pillangós, 4300 hektár a rét és legelő, 5800 hektár a silókukorica vetéste­rülete. Nagy hangsúlyt kap ebben a termelési társulásban a me­zőgazdasági melléktermékek hasznosítása. A gabonafélék szalmája, kukoricaszár, répa­fej, törköly — alkalmas mód­szer megválasztásával — érté­kes takarmánnyá alakítható. A szakemberek peleinek ne­vezik. a legkülönbözőbb alap­anyagokból darálás, szárítás es préselés útján nyert termé­keket, ami mind nagyobb de­vizaforrás a népgazdaság sza­mára. Növekszik a bevétel Egy brigád két kenyérboltban Jó a személyes kapcsolat is A néni fizetne, indulni ké­siül. — Ne haragudjon — fordul vissza kérőn —, valamiről meg­feledkeztem. Kakaóscsigát ígér­tem az unokámnak. Tudja, az a kedvence, még a tortánál is jobban szereti... — Hányat adhatok ? — kér­dezi Czerkóczki Jánosné, a tü­relmes eladó. — Négyet. — Van finom új fajta na- rancsitalunk. Jói csúszik sósra, édesre. — Azt megkóstoljuk — örül a nőni a kedves törődésnek. — Nagy a család, adjon két üveggel. A jelenet a törteli kenyér­boltban játszódott nemrégiben. De mondják, a map bármely időszakában be lehetne menni, az embert mindig így fogadják. Az Ady brigádra soha nincs panasz. Nagyobb forgalom Rajtam a sor. Kérdem: egy kis beszélgetésre lanne-e ide­jük? — Mindjárt szólok a bri­gádvezetőnek — mondja Stum­mer Julianna, s máris fut a raktárba. — Áruátvétel volt az imént — szól vissza az ajtóból —. a főnökök még rendezked­nék. — Hétszemélyes kollektí­vánk a jászkarajenői kenyér- bolt dolgozóival az elmúlt év májusában egyezséget kötött: ,'cöscis brigádot szervezünk. Egy' év elteltével elnyertük a ki­váló brigád címet — tájékoz­tat Mari Margit, a fiatal bri­gádvezető. — Kollektívánk Ady Sndre költő nevét választotta, születésének 100. évfordulója alkalmából. És hát kereskedők vagyunk, pénzzel bánunk: ki ne szeretné azt az Ady-port­rát, amely az ötszáz forintoson látható? Naponta sok kerül a kezünk ügyébe. — Mennyi fut be havonta a kasszába? — A bevételt mutató görbe erősen felfelé ívelő. Körülbe­lül 5 évenként megháromszo­rozódik a bolt forgalma. Tíz évvel ezelőtt 60 ezer, 1974-ben 180 ezer forint volt :a havi be­vétel, most a 600 ezernél tar­tunk. — Mennyi fogy a főbb élel­miszerekből? — A belterületen a miénken kívül négy üzletben lehet ke­nyeret, tejet s más élelmi­szert vásárolni. Mi 9—10 má­zsa kenyeret, úgy 400 liter te­jet, jelentős mennyiségű süte­ményt és üdítő italt mozga­tunk meg naponta. — Milyenek a vevők? — Különbözők. Türelmesek és k&vésbé türelmesek. Igyek­szünk mindenkihez udvaria­sak, szolgálatkészek lenni. Em­berek vagyunk. Nekünk is vannak gondjaink, de azokat a szolgálat idej'áre félre kell tenni. Szeretünk a vevőkkel együtt gondolkodni. Például: a kórt élelmiszerekből ki lehet találni, mi készül belőlük. Há­lásak a vevők, ha egy-egy ki­felejtett hozzávalóra rákérde­zünk. — Az élelmiszer-eladónak tehát előny, ha maga is jó gazdasszony. — Ez természetes. Társadalmi munka — A bolti munkán kívül, mi­lyen elfoglaltságaik vannak? — Mindent bajos lenne fel­sorolni. Mint a legtöbb nő, mi is több műszakot teljesítünk. A brigádtagok közül majd’ mindenki családos. Hogyan ha­lad a gyerek a tanulásban, mit szeretne a férj ebédre, va­csorára? Ilyen kérdések fog- leltooztatnaik, ha az üzletből hazlamegyünk. Azután ott a házi munka, a porszívó, mo­sógép. De a vasaló sem tűri sokáig, ha egymás hegyén-há- tán a kimosott holmi. — A brigádvállalásokat még nem is említettük. — Részt veszünk, a község és szűkebb környezetünk fej­lesztésében. szépítésében. Idén a helyi óvodát és a sütőipart segítve vállaltunk társadalmi munkát. Patronálunk egy idős nénit. Ez a vállalásunk folya­matos, de nem sajnáljuk rá az időt. Tapasztaljuk: egy kanna víz, tízpercnyi beszélgetés is elég, olykor kincset ér az egye­dül élők számára. Szívből örül­nénk, ha hasonló módon vala­mennyi idős, rászoruló ember pártfogóra találna a község­ben. Közös rendezvények — Mutassuk be a brigádta­gokat is! — Tóth Lászlóné 11 éve boltvezető, az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetés tu­lajdonosa. Dudás Sándorné és Rátóti Pálné most végzik a kereskedelmi iskolát. Rátótiné — mondannyiunk véleményét mondom — a legszorgalma­sabb közöttünk. Fajka Anna ipari tanulóként nálunk gya­korolt. Megtetszett neki a légkör, itt folytatja a munkát. Én pedig, ha van egy kis időm, olvasok, kézimunkázom. Brigád vezetőként azon fára­dozom, hogy a jásZkarajenői brigádtagokkal — Gajdos Ist- vánnéval. Nagy Bélánéval és Czigány lstvánnéval — élőbbé tegyük a kapcsolatot. Több kö­zös réndezvénnyel próbálko­zunk majd ez ügyben. Gy. M. A technológiai megoldásokat mindig az adott termesztési környezetre, táblára (talaj, ég­hajlat, speciális üzemi adott­ságok) szabják meg. A gazda­sági társulás munkáját köny- nyítik a kutatási és kereskedel­mi szervekkel kötött szerződé­sek. Kapcsolatban állnak a Szarvasi öntözési Kutató In­tézettel, valamint a Kompolti Agrotechnikai Kutató Intézet tel. Szarvasról a növényápo­lásra és a műtrágyaadagok megválaszására kapnak érté­kes javaslatokat. A tudomány és termelés közvetlen kapcsolatát segítik a kompolti kutatók növényvédő szereket kipróbáló és fajtaal- kalmassági kísérletei. A 17 ta­gú irányító csoport Cegléden folyamatosan gondoskodik a szakemberek továbbképzésé­ről. Így kapnak korszerű is­mereteket a szakemberek a rét- és legelőgazdálkodás, ta­karmánytermesztés, a gépesí­tés, a szárítás és karbantartás ■kérdéseiről. Nagyobb mennyiség A helyre szabott technoló­gia magában foglalja a legal­kalmasabb betakarítási idő­pont meghatározását is. A pil­langósok és más takarmány- növények zöldtömegét E—280. E—301 és Droning—Borg tí­pusú gépek takarítják be. Ezek ellátása, javítási és kar­bantartási kiszolgálása, sőt a fődarabcserés javítás és a gé­pek beszerzése is a gépészeti és kisegítő csoport feladata. A silózás mellett a legfon­tosabb, béltartalmai értéket vé­dő eljárás a szárítás. MGF— 1 OB, MGF—10, MA—60. MA— 100, TGSZ—08 és Unifajta szá­rítógépek üzemelnek a tag­gazdaságokban. A társaság központja megoldja a zavar­talan alkatrészellátást, a leg­különbözőbb javítási munká­kat (égőfejek javítása, kazán­karbantartás. Újabban a ka­zánépítő brigád a társulás tag­jain kívül más megrendelők­nek is épít kazánokat. A gazdasági társulásnak nem elsőrendű feladata a kereske­delmi haszon képzése, sokkal inkább a taggazdaságok mi­nél magasabb színvonalú ta- karmánytermelésánek elősegí­tése. A gazdaságok igényeit, meghaladó felesleget a társu­lás kereskedelmi irodája ér­tékesíti. Nyolcvanmillió forint értékű tőkés export származik a takarmánygranulátumból és lucemalisztből. A kazánépítés és -javítás 6 millió forint, a szervizüzemi 1,5 millió forint bevételt nyújt. A közeljövőben az export, a melléktermék­hasznosítás és a melléküzem- ági tevékenység növekedése várható. Jelenleg az országos átlagnál 13 mázsával nagyobb a hektáronkénti lucerna- (szé­na-) termés, a rétek és legelők hozama eiéri az országos átla­got, illetve meghaladja, ám gazdaságonként nagy az elté­rés. 1978-ban a silókukorica is többet termett a taggazdasá­gokban, mint általában az or­szág más mezőgazdasági üze­meiben. A társulás vezető szakem­berei elmondották, hogy a kö­vetkező években fokozzák a belterjességet. A lucemater- mesztés helyzete még ma sem megnyugtató. A 80—85 má­zsás termésátlag, az évenkénti 4—5 kaszálás és a lucernások öntözése fontos célkitűzés. Akár 50 mázsás hozammal is lehetne számolni a réteken és legelőkön, ha azok felújítása, Újratelepítése, gyommentes ál­lapotban tartása, az altalaj szellőztetése, a műtrágyázás színvonalának növekedése a kívánt ütemben valósulna meg. Jobb minőség kell Silókukoricából már nem a termésátlag növelése a cél, hanem — a jelenlegi hozam megtartása mellett — a szá­razanyag-tartalom fokozása, ugyanis 40 százalék körült szárazanyag-tartalmú takar- mányalapanyagok silózása, szárítása sokkal egyszerűbb, mint a nagy víztartalmú ter­ményeké. A melléktermékek hasznosítását is lényegesen ol­csóbbá tenné az egyszerű és biztos silózási módszer kiala­kítása, valamint a szárítóbe­rendezések jobb kihasználása. Ilyen eredményekkel és gon­dokkal ténykedik a ceglédi gazdasági társulás. Az eddigi tapasztalatok birtokában biz­tosan állítható, hogy haté­konysága a következő évek­ben tovább javul. Surányi Dezső Kányádi Sándor volt a vendég A napokban a ceglédi Kos­suth Gimnázium diákjai töl­tötték meg a Dózsa György ifjúsági klubot. Kányádi Sán­dor erdélyi költő látogatott el az ifjú irodalombarátokhoz. Velkey Imre tanár beszélge­tett a vendéggel, aki az is­kola könyvtárának ajándékoz­ta a 400 éves kolozsvári lí­ceum évkönyvét. A verskedvelő növendékek kérdései arra vallottak, hogy ismerik a hazánkban is nép­szerű költő líráját. A találko­zón versek is elhangzottak, Havas Judit előadóművész és a szerző tolmácsolásában. Kö­zös versmondás és -tanulás, végül a diákok birtokában lé­vő kötetek dedikálása tette teljessé ezt a gyorsan elröp­pent délutánt. Tanácskozás a véradásról ■ A ceglédi járási hivatal nagytermében tanácskoznak november 21-én, szerdán dél­után 14 órai kezdettel a ceg­lédi járás és a város vörös­keresztes véradó reszortfelelő­sei. A közeli hetekben ünnep­ségre is sor kerül majd: mint minden évben, most is ju­talmat kapnak a rendszeres, térítésmentes véradók. Irodalmi előadás A vendég: Pécsi Ildikó A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ ismeretterjesztő termében kerül sor szerdán, november 14-én délután 16 órai kezdettel Pécsi Ildikó színmű­vésznő önálló előadására, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, va­lamint a művelődési központ kulturális együttműködése ke­retében. A NEB-MUNKÁT SEGÍTIK Szakbizottságok alakultak Körültekintőbben, alaposabban dolgozhatnak Szakcsoportot létesített. Pest megyében elsőként, a Ceglédi Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy a munkát még körültekintőbbé, szakterületen­ként rendszerezettebbé, ered­ményesebbé tegyék a jövőben. A szakcsoportok munkája egész területükre kiterjed, részt vesznek benne a járásbeli és a nagykátai népi ellenőrök is. Képzettségüknek, munkakö­rüknek megfelelően egy-egy területtel, kellő részletességgel így azok foglalkoznak, akik ah­hoz a legjobban értenek. Egy- egy munkacsoport a mezőgaz­dasággal, a kereskedelemmel a szociális és a kulturális té­makörökkel törődik. Rendsze­resen figyelemmel kísérik az adott szakterület fejlődését, is­mereteikre alapozva, felkérés­re tájékoztatást adnak a NEB- nek. Tájékozottságuk alapján az éves munkaterv és ellenőr­zési terv kialakításához javas­latot adhatnak, indítványoz­hatják egy-egy kiegészítő vizs­gálat szervezését, ha szüksé­gesnek látják. A csoportok, az ellenőrzési tervek birtokában sokat segíthetnek a témavizs­gálatot megelőző tájékoztató anyag gyűjtésében, ellenőrzé­sében. Javaslatukat figyelembe veszik a munkabizottságok összeállításával kapcsolatban, és ők is tevékeny részesei le­hetnek ezeknek a bizottságok­nak, tagjaiként a feladatok el­végzésének. A szakbizottságok szerepe igen fontos a vizsgálati ered­mények összesítésénél, és a döntések előkészítésénél. Se­gítséget adhatnak ahhoz, hogy az eredmények a gyakorlat­ban formát öltve megvalósul­hassanak. Bekapcsolódhatnak ankétok, tanácskozások szerve­zésébe. Tarthatnak előadáso­kat. szakcikkeket írhatnak, ez­zel segíthetik a lakosság kellő tájékoztatását. Feladatuk lesz, hogy figyelemmel kísérjék: ho­gyan hasznosulnak a befeje­zett. jelentősebb vizsgálatom eredményei, eredményesek-e a tervezett, vagy megtett intéz­kedések ? K. D. A gyermekorvosi rendelőkben Megváltozott rendelési idő Cegléden megváltozott a gyermekorvosok rendelési ide­je. A párban dolgozó körzeti gyermekorvosok az eddigi dél­előtti, délutáni osztott rende­lés helyett három óra hosszát egyhuzamban rendelnek, egyi­kük délelőtt, másikuk délután. Ezzel a rendelési idő a két körzet betegei számára jelen­tősen meghosszabbodik. A Kozma Sándor utcai ren­delőben dr. Kerekes Tamás hétfőn, szerdán 14-től 17 óráig, kedden, csütörtökön délelőtt fél 8-tól fél 11-ig rendel. Dr. Pataki Zsuzsanna hétfőn, szer­dán fél 8-tól 11-ig, kedden, csütörtökön 14-től 17 óráig rendel. Pénteken és szombaton valamennyi körzeti rendelő­ben változó munkarend van, szombaton fél 8-tól fél 11-ig tart a rendelés. Az Ady Endre utcai rende­lőben dr. Szatmári Erzsébet hétfőn, szerdán 14-től 17 óráig, • ruló betegeit. kedden, csütörtökön fél 8-tól fél 11-ig, dr. Füle Loránd hét­főn, szerdán fél 8-tól fél 11-ig, kedden, csütörtökön 14-től 17 óráig rendel. Pénteken a többi nappal azonos a rendelési iűő, szombaton fél 8-tól fél 11-ig tart. A Bocskai úti rendelőben dr. Nagy Béla hétfőn, szerdán fél 8-tól fél 11-ig, kedden, csü­törtökön 14-től 17 óráig, dr. Mohos Imre hétfőn, szerdán 14-től 17 óráig, kedden csü­törtökön fél 8-tól fél 11-ig rendel. A pénteki és a szom­bati időbeosztás a többi ren­delőével azonos. A Bocskai úti rendelőben dr. Makány Éva hétfőn, ked­den fél 8-tól fél 10-ig. délután 16-tól 17 óráig, szerdán 14-től 17 óráig, csütörtökön délelőtt fél 8-tól fél 11-ig rendel. Szer­dán délelőtt és csütörtökön délután dr. Nagy B*la fogad­ja sürgős orvosi ellátásra szó-

Next

/
Thumbnails
Contents