Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-14 / 266. szám
/ SKIP NOVEMBER 14-TOL DECEMBER 8-IG DUNAKESZIN, mv&XB ! hi,,..., . az Állomás sétány Jälli 4. szám alatt. MtcrtX 1979. NOVEMBER 14., SZERDA Poskavégre tenyésztik Vadkacsatenyésztéssel hasznosítják a kisebb tavakat, tocsogókat a Fejér megyei vadásztársaságok: az idén. kísérletképpen öt társaság próbálkozott meg a jövendő zsákmány tenyésztésének új, természetes körülményekre alapozott módszerével. Nem tartják védett körülmények között sem a szülőpárokat, sem a kicsinyeket, csupán arról gondoskodnak, hogy a vad- kacsaszülők ne tudjanak elrepülni a számukra kijelölt területről. A tenyésztésnek ez a módja rendkívül előnyös, ugyanis minimális beruházást igényel, mert nincs szükség a gépi keltetésre. Az idei kísérlet igen jó eredménnyel végződött: kétezsrötszáz vadkacsa látta meg a napvilágot a társaságok halastavain. A tervek szerint jövőre újaítife vadásztársaságok látnak hozzá a vadkacsaién yesztéshez. Szoknyák — mintaboltnak * f&emtr :mm A PEVDI budakalászi részlegének varrodájában a vállalat mintaboltjának gyártják az import anyagból készült szoknyákat. Havonta mintegy 1000 darabot szabnak ki. Halmágyi Péter (elvétele A n'agvkátiai járás sem kivétel: az esztendő végén mér a következő tervidőszak előtti számvetéssel foglalkoznak a járás vezetőn. Azt mérlegelik: hogyan tovább, s milyen alap-. iól? A lehetőségek és szükségletek latolgatása idején hívtuk beszélgetőpartnerul Kollár Ijajost, a nagyításai járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét. Témánk az óvodák, iskolák ügye, a nevelés helyzete. A zsúfoltság ellen — Alig évtizede még az óvodai helyhiány volt az egyik legsúlyosabb gond a járásban. Mit értek el azóta, hol tartanak ma? — Az utóbbi lévek legszembetűnőbb fejlődése éppen az óvodaépítésben tapasztalható. 1975 Óta íns.t-ró; 19Ü0 fölé nőtt az óvodai helyek száma, 100 személyes gyermekintéz- rriény készült például Tápió- szecsőn, 75 gyermeket fogadó óvoda Nagykátán■ s Tápiószelén, s kisebbek. Tóalmáson, Tápió szőlősön. Farmoson, Szentlőrinckátán, Szentmárton- kátán és Újszilváson. Jelenleg 2300-nál 'több az óvodás- gyemmekek száma. A helyzet mégsem megnyugtató, az igények növekedésével nem tudtunk lépést tartani, s akad óvoda, ahol egy csoportban — az optimáf.liis 25 helyett — 30- mál is több kisgyermeket nevelnek. Az idei őszön 422 felvételi kérelmei kellett elutasítania a járás óvodáinak a helyihiány miatt, s csupán a gyermekek 74 százaléka jutott be. — Jó példa a probléma illusztrálására Niagykáta, . ahol ta/va,ly három új óvodai csoportnak teremtettünk helyet, mégis a felvételek időszakában 158 kérelemre kellett nemet mondani. — Tervünk? Még a mostani ötéves ciikluistan szeretnénk átépítésekkel, bővítésekkel újabb óvodai csoportoknak otthonit teremteni, s a következő tervidőszakban úgy kívánjuk enyhíteni a gondot, hogy tovább bővítjük a már meglevő óvodákat — körülbelül 300 hellyel —. s aho" nyomasztó a hiány, új óvodákat is építünk. r Építési tendenciák — Hasonló-e az általános iskolák helyzete? — Több tekintetben is. A járás 18 önálló isis 5 tagiskolájában csaknem 7200-an tanulnak, s ‘a 18 kisegítő iskolai csoportban 215 gyermeket nevelnek. Minden reményünk megvan arra, hogy elkerüljük a hármas váltást, iskoláink 60 százalékában azonban váltott műszákban tanulnak a kisdiákok. Jelenleg 198 tanterem van. Nagykátán ez év szeptemberiében átadtunk 4 tantermet, s rövidesen újabb négyet avatunk. Ugyancsak a tervidőszakban készült el Kákán 4, Pándon 2, Tápióbicskén 5 és Tápiószentmártonba<n 2 terem. — Szentlőrinckátán tető alatt van már az új nyodctantermes, tomatermes iskola, amelynek átadása a jövő tanév elejére várható. De nemcsak az építkezésekkel nyerhetnek termet az iskolák. A tanácsok vezetői úgy igyekszenek segíteni, hogy a helyi erőforrásokat kihasználva az ipari és mezőgazda- sági üzemek, a lakosok segítségével korszerűsítenek, bővítenék. Például Tápiószentmár- tonban 2, Tápiógyörgyén ugyanennyi tereim készült, s Tápiószelén a napközis konyhát varázsolták újjá így. — Számítálsunk szerint a következő tervidőszakban kevesebb lesz la bővítés, s több új iskola iiS épül — például Tápiószecsön, Tápiószelén, Újszilváson, Nagykátán, Szent- mártoníkátán és Tápiógyörgyén. A legnagyobb az igény tornatermekre, ezekből 11 kellene miág a járásban. — Amiről eddig szó volt, természetesen nem a végleges terv, csupán felmértük a legszükségesebb tennivalókat, hogy ez oktatás körülményei minél kevesebb gondot okozzanak. Tartalmi munka — Az'óvodák, iskolák nevelő intézmények, s pedagógusok tartalmi munkája legalább olyan fontos, mint az oktatás tárgyi feltételei. Éppen ezért már most számiba vesszük feladatainkat. amelyek a neveléssel kapcsolatosak. — Mit tehetnek ez utóbbi célért? — Vegyünk néhány példát: napjainkban az első osztályba kerülő gyerekeknek 5—6 százaléka még mindig teljesen felkészületlenül lén az iskolába. Módot kell találnunk a teljesebb iskolaelőfcészításne. — Az iskolaérettségi vizsgálatok a legutóbbi időkig sok kívánnivalót hagytak, s csupán .az idén februárban kezdte meg tevékenységét a járási nevelési tanácsadó, ahol gyógypedagógus, gyermek-ideggyógyász és pszichológus tartja a vdzsálátok'at. Nem a felmentettek számának csökkenésiét várjuk, hanem elsősorban* azt, hogy minden tanköteles korú gyermek a fejlettségének leginkább megfelelő korban, s az előmenetellát legjobban elősegítő iskolatípusban kezdje tanulmányait. — Ugyancsak sok a tennivaló a mulasztások, tanévvesztesek számának csökkentese érdekében. Az utóbbi esztendőkben egy tanulóra átlagosan 7,3 mulasztott nap jutott egy tanévben, s ez sok. Gondot okoz laz is, hogy a mulasztások és felmentések miatt elégtelen osztályzatú gyerekek — az osztályozóvizsgán javarészük meg sem jelenik — tanévet vesztenek, ök évente csaknem 200-on vannak ... Ezért a tankötelezettségi törvény ellen vétő, s az igazolatlanul mulasztó tanulók szüleivel szemben következetesebben kell eljárnunk, az iskolák korrepetáló, felzárkóztató munkáját pedig jobbá kell tennünk. V. G. P. Ki korán kei, néha elkésik? Csörömpöl a vekker. Jó lenne maradni még, álom és ébrenlét határán, e valószínűtlen zónában, hol nincs tér és idő, de nem lehet, az óra szigorú, fél ötöt mutat, muszáj felkelni. Hajnal van, esőtől harmatos az ablak, a testmelegtől párálló szoba után jéghideg a konyha, az ember rögvest felébred tőle, kávét főz, mosak- szik, s hallgatja a rádió vízcsobogáson átszűrődő hangjait: Jó reggelt kívánunk, ma november 12. hétfő van ... Aztán már a lakásajtó csapódik, majd a kapu, az utcán elhúz egy villamos, hideg-sárgán világító téglalapok, az ablakok, mögöttük csak kontúrjaiban kirajzolódó, elmosódó foltok: munkába induló, hajnali utasok. Útban Szigethalomra Történetünk főszereplőjének neve Szűcs János, 28 éves, ötéves kislány apja. Szakképzett autókarosszérialakatosként immár' 13 esztendeje dolgozik Szigethalmon, a Csepel Autógyár Lapplander- üzemegységében. Zömölt, fekete, higgadt ember. Most lépked a néptelen Rákóczi úton, majd a Nagykörút sarkán megáll a 12-es autóbusz mgálló- jában, s rágyújt az első cigarettára, amely a hétköznap reggelek pontosan megírt forgatókönyve szerint éppen addig tart, amíg feltűnik egy autóbusz. Aztán már a József körút bérházait bámulja, amelyeknek ablakaiban egyre több fény gyűlik ki. Jóleső érzés, az ember nincs egyedül. A Boráros téren átvergődik a sűrűsödő tömegben a csepeli gyorsvasúthoz. Nincs vész, hat óra lesz öt perc múlva, ha kis szerencséje van, négyedre már ott állhat a piros 38-as autóbusz megállójában. Nincs szerencséje ... Orra előtt kanyarodik Szigethalom felé a gyorsjárat. Mit lehet tenni? Az ember elfojt magában egy cifra káromkodást, s rágyújt a második cigarettára. Tompán sajog a halántéka, a gyomrát valami konok, fájó kaparás kínozza, ismeri már, szinte menetrendszeA MEZOGEP KÜLHONBAN Exportmalom, vágóhíd A Mezőgép Tröszit az idén is fennakadásmentesen teljesíti exporttervét. De beszéljenek a számok. Az idén mintegy 129 millió rubel értékben szállítanak különféle mezőgazdasági, élelmiszeripari gépeket a szocialista országokba. Ebben nem volt fennakadás, s szeptember 30-ig mintegy 87 millió rubel bevételt könyvelhettek el. Külkereskedelmi forgalmunkban, a szocialista relációban a Szovjetunió és az NDK vezet. A forgalom mintegy 60—70 százalékát bonyolítják le ezzel a két országgal. A Szovjetunióba kizárólag késztermékeket szállítanak, az NDK-val azonban zömében gyártásmeg- osztásos kooperációt folytatnak és főleg alkatrészeket, rész- ■ egységeket szállítanak. A szocialista országok közül az NDK-n kívül még Csehszlovákiával folytatnak hasonló jellegű kereskedelmet. A tőkés export mintegy 50 százaléka irányul a fejlett nyugati országokba, valamint az USA-ba. Itt Is a gyártásmegosztás dominál, például a nyugatnémet Claas cégtől a kooperáció eredményeként kész kombájnokat kapunk, az alkatrészek és részegységek fejében. Ugyanilyen a helyzet az amerikai Hesston céggel is, amely szállításainkért önjáró szecskázógépékkel fizet. Más a helyzet a fejlődő országokba irányuló exportnál, amelyben legfőbb partnereik Algéria, Irán és Irak. Ide csak kész malmokat, kenyérgyárakat és vágóhidakat küldenek. Legutóbb például a nigériai Kano városában adtak át egy vágóhidat. K. A. E. rűen jelentkezik, majd elmúlik az első falat után. Hogy ne fázzék, járkál falai á, s arra gondol: kialvat- lan, fáradt, s még kemény hajtás vár rá december végéig. Rendszeresen túlóráznak. Persze, nem kötelező, mondta a gyáragységvezető, a szakszervezetis pedig sietett megjegyezni, hogy hatvan óránál többet nem engedélyeznek. Nem kötelező, no, meg bárkit nem kémek rá... Másképpen ízlik a munka, ha felpiszkálják kicsit a rnelós hiúságát: szükségünk van rád, az ügyes kezedre, s ami a fejedben van. Mesélte ezt az asszonynak is. Csöndesen mosolygott, majd annyit mondott: jó, de a több pénz sem mellékes. Hány óra lehet? Jócskán elmúlt háromnegyed hat, biztosan élkésik.., Hallgatag emberek A portás véleménye szerint kerüljük a feltűnést, álldogáljak az előtérben, beszélgessünk. Mert ha az emberek látják, riport készül, nem válaszolnak őszintén. Miért? Ki szereti, ha öt-tíz perc miatt kiírják az újságba? Rendes, dolgos emberek mindannyian, csakhát a közlekedés! Két hete történt például, hogy Soroksár környékén leszakadt a HÉV felsővezetéke, négyszáz ember gyalogolt be a szigethalmi gyárba. — Haragszk: a későnjövők- re? — kérdezem. — Megértem őket! — válaszolja diplomatikusan. Az arcáról mintha letörölték volna a nyájas mosolyt. Hangjában óvatosság bújkál. Negyed hat, az újságárus bódé már kinyitott, .Borbély Sándor hegesztő, az V. gyáregység dolgozója éppen Népsportot vásárol. Azt mondja, ő nem az én emberem, neki könnyű dolga van, helybeli. Legfeljebb akkor késik, ha a gyerekek váratlanul megbetegszenek, vagy teszem azt, ég a ház. Egyébként elvből nem akar elkésni... Szocialista brigádban dolgoznak, most éppen óráznak, reggel korábban kezdik a műszakot, s délután is dolgoznak egykét plusz órát a tervteljesítés érdekében. Az ember ne járassa le magát... Czipán Andrást, a Duna- varsány—Szigethalom közötti autóbuszjárat vezetőjét a mögötte ülő hajnali utasokról faggatom. Bőg a motor, újabb fordulóra készül, próbál átkiabálni a zajon: — Milyenek? Hallgatag emberek. Álmosak, szótlanok, Teszik a kötelességüket. Amikor üres a szoba... Lapplander-üzemegység, fél nyolc, már a hétre járó műszaki vezetők és az adminisztrátorok is a helyükön ülnek. Herczog Istvánná állományvezető előtt, az íróasztalon ott hevernek az ominózus kapukártyák. Kísérőmtől, Pálfi Kálmán munkaerőgazdálkodási osztályvezetőtől tudom, hat esztendeje vezették be a bőrtokba zárt, fényképes, névre szóló belépő kártyákat, amelyeket a főportán felmutatnak, majd ki-ki a gyáregységében odateszi az állományvezető asztalára. Korábban blokkoló órák regisztrálták az érkezést és távozást, ám, számtalan visszaélés, hamis adat került azokra. Hogy a kapukártya abszolút pontosan, hitelesen jegyzi az időt? Jó lenne azt válaszolni rá: természetesen! Ám, a tapasztalatok szerint e módszernek is vannak gyönge pontjai. Csupán némi lelemény kell hozzá. Am erről nem beszélünk. — Műszakkezdéskor seregnyi apró dolgot kell elintéznem, rögtön nem foglalkozom a kártyákkal — magyarázza Herczogné. — Megesik, hogy olykor percekig üres az irodám. A furfangos későnjö- vő kilesi az alkalmas pillanatot, s a már ott Itvő kupac aljára csúsztatja a kártyát, Fülöncsíptem-e valakit? Ugyan!!! Ezen a reggelen a 240 embert foglalkoztató üzemből egy fiatalasszony késett el. Tíz percet. Emiatt a munkaidejéből levontak fél órát, a béréből pedig 11 forintot. Az indok? Hosszabb szabadság után jött dolgozni, s nehéz volt az átállás a korai felkelésre. Szűcs János, akinek útját Budapestről kísértük végig, ma pontosan hat órakor a gyárkapuban volt. Bruzsa Mihály gyársgységvezető szelíd korholással megjegyzi: ma igen! De máskor! írásbeli figyelmeztetést is kapott az 5—10 percek miatt, csoportvezető, illene példát mutatnia. — Az emberek különféle módon reagálnak a késésekre, s az ezzel járó szankciókra. Van, aki vállat rándít — a levont pénz bagatellnek tűnik, — akad, aki röstelli, egyesek pedig visszavágnak: könnyen beszél, akit hoznak- visznek, vagy éppen személykocsival jár. Mint magánember, megértem a keserves hajnali bumlikat, az átszállásokat, a versenyfutást az idővel. Mint gyáregységvezető, nem fogadom el az érveket, megbüntetem a későket, ahogy megérdemlik. De egy dolog lényeges: utána már csak azt nézem: a műszak alatt hogyan dolgozik? A gyenge képességű, lógásra hajlamos, fegyelmezetlen emberek öt-tíz perces késéséből nagyobb Ügyet csapok. Sok kies! sokra megy Végül a száraz adatok. A Csepel Autógyár szigethalmi törzsüaemében — 7529-en dolgoznak — a III. negyedévben mindennap minden ember 25 perccel dolgozott kevesebbet a nyolcórás munkaidőnél. Átlagról van szó, mögötte szélsőséges, helyenként kirívó esetek, hol meg tsip-csup ügyek húzódnak meg. A fizikai állománynál ugyancsak a vizsgált időszakban 81,1 százalék volt a munkaidőalap-kihasználás. Szabadság, betegség, igazolt, avagy igazolatlan hiányzás, jogos kilépés avagy formálisan igazolt, napközbeni lógás miatt 107 munkaóra esett ki a termelésből. Ugyanakkor egy dolgozó átlagosan 15,8 túlórát dolgozott. A III. negyedévben a munkaidő-kihasználásban a legjobb aránnyal, 84,8 százalékkal a 3. számú egri gyáregység dicsekedhet. A legrosszabbak 77,1 százalékkal a szigethalmi Lapplander-üzem. Kahutek Magdolna (Következik a 7., befejező rész: Az álom reggelig hazavisz.) „ Újabb óvodák, tantermek Tervkészítés előtt a nagy kát ai járásban
