Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-14 / 266. szám

1979. NOVEMBER 14., SZERDA Tudomány és technika Akadémiák tanácskozása 1 A tudomány és a technika fejlődésének elméleti kérdé­seiről kezdődött kedden há­romnapos tanácskozás Buda­pesten a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA Szocioló­giai Kutató Intézetének ren­dezésében. A szocialista or­szágok tudományos akadémiái a több oldalú együttműködés alapján egy évtizede láttak hozzá a KGST tudományos programjaiban is szereplő té­ma közös kutatásához. A bu­dapesti tanácskozáson az eu­rópai szocialista országok, va­lamint a Vietnami Tudomá­nyos Akadémia szakemberei számba veszik a közös kuta­tások legfrissebb eredményeit, s megfogalmazzák a követke­ző esztendő munkatervét. A konferencia zárónapján, csütörtökön A tudományfejlő­dés útjai címmái kerékasztal! - vitát rendeznek magyar tudó­sok részvételével az akadé­mián. A munkajog egyszerűsítés© Tcníuskozott az országgyűlés ipari bizottsága A gazdaságpolitikai felada­tok megoldásának elősegítésé­re hatékonyabbá kell tenni a munkaerőgazdálkodást, elő kell mozdítani a munkaerő tervszerű átcsoportosítását és javítani kell a munkamorálon is — s mindezt a jogi sza­bályozás eszközeivel is támo­gatni szükséges — hangsú­lyozta az országgyűlés ipari bizottságának keddi ülésén Trcthon Ferenc munkaügyi miniszter. A munkajogi szabályozás időszerű kérdéseiről szóló tá­jékoztatójában rámutatott, hogy a Munka Törvényköny­vét a többszintű központi sza­bályozás keretében jelenleg nagyszámú — s gyakorta vál­tozó — miniszteri végrehajtási jogszabály egészíti ki, s az alkalmazást nehezíti ez a túl­szabályozás. Kívánatos tehát az ide vágó rendelkezések egyszerűsítése. Szólt a miniszter azokról a javaslatokról, amelyek az in­Megtesksarsfasok a gödi isz-h&n Csínján az energiával ! Mi tennivalója lehet az energetikusnak egy termelő- szövetkezetben? Ha a kérdést a gödi Dunamenti Termelő- szövetkezetben tesszük fel, a válasz az: az utóbbi hónapok­ban nagyon is sok. Augusztus óta ugyanis energetikus cso­port tevékenykedik a gazda­ságban, annak jeleként, hogy nagyon is komolyan veszik a takarékosságot. S, hogy mi mindennel foglalkozik a cso­port, arról Arnóczy hajós fő­energetikust kérdeztük. — Tavaly a szántóföldi nö­vénytermesztésben 300 tonna üzemanyagot használtak el a gépek, a gabona és a kukori­ca szárításánál 90 tonna kő- olajterméket és 75 ezer kilo­watt villamos • energiát fo­gyasztottunk, . -tehát miből megtakarítanunk jócs­káit—- magyarázza. Irány a műhely Az energiamegtakarítást éppen ott kezdték, ahol leg­jobban szorít a cipő: a gaz­daság járműveinek, erő- és munkagépeinek ellenőrzésénél, azaz az üzemanyag-fogyasz­tásnál. S éz nem kis munka. Négy-öt hónapot is igénybe vesz, amíg a 200—250 gépet átvizsgálják. A mintegy 15 ezer forintos beruházást igénylő műszerek segítségével megállapíthatják, mennyi ben­zint, gázolajat esznek a masi­nák, beszabályozzák a megen­gedeti értékre, s ha kell, ja­vítóműhelybe irányítják a ko­csikat. Ha a KPM-norma 10 százalékát túllépi a fogyasz­tás, a jármű vagy a munka­gép legfeljebb hat napig le­het még forgalomban. Javítás után ismét bemérjük a gépe­ket. s ha ezek után sem csök­ken a magas fogyasztás, a gépkocsivezető zsebe bánja. A kezelőn múlik Egyébként nem egy esetben kellett az energetikusnak be­bizonyítania azt, a vezetési stílusnak is szerepe lehet a túlfogyasztásban. A javítómű­helyben dolgozókra sok mun­ka vár az elkövetkező hóna­pokban, de besegítenek azok a gépkocsivezetők is, akiknek a gépe éppen soros a javítás­ban. A szárítógépek a gazdaságok legnagyobb gyomrú villamos- energia-fogyasztói. Sok mú­lik a berendezés kezelőin, mert a túlszárítás nemcsak energiapocsékolással jár, ha­nem a kukorica fehérjetartal­mának. tápértékének csökken­tésével is. Idén ezzel nem volt gon­dunk — mondja a főenerge­tikus. A gabonát nem kellett szárítani, a kukoricát optimá­lis időben betakarítottuk, és 30 százaléknál magasabb ned­vességtartalmú szemes takar­mány nem is került a szárító­ba. A gazdaság egyéb területein iá csínján bánnak az áramfo­gyasztással. Az elektromos fű­tőberendezéseket nyugdíjba, azaz raktárba küldték, így na­pi 300 kilowatt, egy fűtési szezonban mintegy 50—60 ezer kilowatt energiát spórolnak meg. Mintegy 350 ezer forin­tot takarítottak meg a közös­nek azzal is, hogy az első há­rom negyedévben a lekötött villamos energiát jól haszno­sították, s ez a folyamatos munka bizonyítéka is. S már a továbblépés útjait is kere­sik. Ideális kapcsolat A nagy teljesítményű, drága gépek jobb kihasználá­sa érdekében Slip-mérőt sze­relnek fel a masinákra, pél- dáult a Rába—Steigerre, amely . biztosítja’ az erőgép és a- ■-'hozzákapcsolt munkagép ideális kapcsolatát, s ezáltal a gépek működése, munkavég­zése, fogyasztása megközelít­heti az ideálist. Gáspár Mária dokolt és szükséges munkaerő­mozgást, a munkaerő éssze­rűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a munkaidő hatékony felhasználását, a munkafegyelem következetes érvényesítését szolgálják, egy­szersmind a dolgozók érdekei­nek fokozott védelmét szava­tolják. Az ülésen — amelyen jelen volt Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke — Gorjanc Ignác elnökölt; a vitábán felszólalt Kangyalka Antal, Csongrád megyei, Vida Mik­lós budapesti, Ollári István Borsod megyei, Weiszböck Rezsőné Györ-Sopron megyei, Magyar Sándor Pest megyei (20. százhalombattai vk.), Jaz- binsek Vilmos Baranya me­gyei, Jávorkai István Komá­rom megyei és Péter fi Ferenc Vas megyei országgyűlési kép­viselő. Országos konferencia Kedden Békéscsabán meg­kezdődött a nemzetközi gyer­mekév egyik rangos hazai eseménye, a gyermekek ide- gennyelv-oktatásával foglal­kozó országos tudományos ta­nácskozás. Több mint két­száz szakember elemzi és összegzi a óvodások, általános iskolások korszerű, játékos nyelvtanulásának tapasztala­tait A konferencián több elő­adás hangzik el a hazai és külföldi kísérletekről, az ide- gannyelv-tanítás lélektani, pe­dagógiai kérdéseiről, valamint a játékos nyelvtanulásról. Az előadásokat viták követik. Az általános tapasztalatokat ke- rel<asztal-beszélgetésen ösz- szegzik. A programhoz tarto­zó tananyagbemutatókat, illet­ve a bemutató tanítást a vendéglátó város iskoláiban tartják. A konferencia első­sorban az orosz és az angol nyelv tanításával foglalkozik. Ako&y a beruházók Sót iák... Szép házakat, pereskedés nélkül íme egy kérdésesekor: ml a beruházók véleménye arról, hogy a kivitelezőknek a mű­szakilag átadott lakásokban a hibák kijavítása gyakorta hó­napokig tart? Van-e ennek anyagi következménye ? Kiszol­gáltatott-e a beruházó a kivi­telezőnek? Találnak-e olyan új együttműködési formákat, amelyek elősegítik a takásel- látás'i gondok enyhítését? Nem szemléleti kötelesség Válaszol: Jankó Zoltán, a Pest megyei Beruházási Vál­lalat igazgatója. — Először is két dolgot tisz­tázzunk. Az egyik az, hogy mi is a dolga a b&ruiházcinak? Idán a Pest megyei tanács­tól 3 milliárd 800 millió forint értékű beruházás szervezésére és lebonyolítására kaptunk megbízatást. Ez az összeg nem kevés, 400 millióval több, mint amennyit tavaly felhasznál­tunk. Ebből iá pénzből több mint kétezer laká-s, több száz óvodai hely, kevés bölcsőde, s egy sor üzlet, áruház készüli. Idetartozik még a milliókban mérhető út-víz-csatonnázási és vili any építési munka. Ha te­vékenységünkről van szó, gyakran emlegetnek valamifé­le beruházói szemléletet. Ilyen pedig nincs. Nekünk, megbí­zóinkkal együtt, egyetlen kö­zölj érdekünk lehet és van, s az pedig, hogy a szerződésben foglaltaiénak megfelelően jó minőségű lakásokat éj egyéb épületeket vegyünk át. Nem­egyszer azt is iá fejünkhöz vágják, hogy indokolatlanul hosszadalmas a beruházások előkészítése, s ezáltal hajrá­zásra kényszerítjük az építő­ket. Kialakult gyakorlat, és én ezzel egyetértek, hogy a teljes elkészülés! idő hatvan százalé­ka jut az előkészítésre, negy­ven pedig az építkezésre. Nem hiszem, hogy túlságosan bi­zonygatnom kellene, hogy a megfelelő előkészítés az egész i/isíáh €3 járanáiavítóban Sok, vagy kevés hárommillió? Sok kicsi sokra megy. Hogy mennyire igaz a közmondás, azt igazolni látszik a MÁV Dunakeszi Járműjavító Gyá­rának újítási haszna is. Bő- czy Zoltán újítási előadó el­mondta, hogy az idén be­nyújtott javaslatok több mint hárommillió, .forint hasznot hoztak eddig. Az újítóknak pedig csaknem 200 ezer fo­rintot'fizettek ki. Sok ez, vagy kevés? — erre szeretnék választ kapni. Az újítási felelős, s maguk az újítók is elégedetlenek ezzel az eredménnyel, a MÁV-jár- műjavítók közül az újításo­kat elemezve az utolsók kö­zött állnak. Húzzák az időt — Lehet, hogy mások nem osztják a véleményemet, de annyi bizonyos, hogy ilyen üzemben, mint a miénk, ne­héz újítani. Jól képzett a műszaki és a szakmunkás- gárdánk. Legény legyen a talpán, aki még mellettük újat tud mondani — vallja az előadó. Hogy így van-e vagy sem, nehéz lenne a tények ismere­te nélkül eldönteni. Azt, hogy miért elégedetlenek, mondják el maguk az újítók: Matány Gábor aranyérmes így vélekedik: — A vasút veszélyes üzem. Egy újítás benyújtása után sok vizsgálatra van szükség. A baj azonban ott kezdődik, hogy a veszélyesség címén az elbírálók túl sokáig húzzák az időt. Nekem például egy újí­tásom nésv éve vár sorsára. Ennek ellenére azt mondom. érdemes.újítani, még akkor is, , ha néha keserű lesz az em- j bér szájíze. I Peták Tibor főkonstruktőr, ezüstérmes. Véleményére ér­demes odafigyelni: — Néha az jár jobban, aki elhallgatja az újítását, és csak a saját normáját növeli egy- egyúj fogással. Azért fordul­hat elő az ilyesmi, mert ala­csony a díjkulcs, amely sze­rint bennünket fizetnek. S valljuk ba, nemcsak az er­kölcsi, hanem az anyagi el­ismerés is fontos. Van, aki ezt elhallgatja, én kimondom. Kinek az érdeke ? Mészáros László csapágy- szerelő művezető, többszörös újító, ö megint másban lát­ja a hibát: — Ne csak az újat akaró ember érdeke legyen egy jó ötlet bevezetése! Sajnos, ma még mindig úgy tűnik, hogy csak felesleges nyűg és teher egy újítás bevezetése. Oly­kor fallal találja magát szem­be az ember. Ketten köny- nyebben vesszük ezeket az akadályokat. Ilyen meggondo­lásból alakulnak áz újítópá­rosok. Szmrzsik Ferenc galvanizáló lakatos, bronzérmes. Egész­ségre káros munkahelyen dol­gozik. Éppen ezért újításaival a munkavédelmet szolgálja, így elemzi helyzetét: — Szerintem különösen ne­héz a munkavédelemmel fog­lalkozó újító helyzete. Az ilyen jellegű, tartalmú újítások hasz­na nehezen mérhető forin­tokban. Pedig egy ember egészsége bármilyen anyagi haszonnál többet ér. Szabó Vilmos gyártásvezető, ezüstérmes. Beszélgető partne­reim közül az egyetlen, aki elégedett az újítók helyzeté­vel. — A körülöttem tapasztal­ható anyaghiány, vagy a fel­ismert baleseti forrás arra ösz­tökél, hogy megoldást keres­sek. Éppen ezért javaslataim, benyújtott ötleteim ezek meg­szüntetését szolgálják. Aligha hinné az ember, hogy ennyi gc/ndot, problémát fogalmaznak meg ott az újí­tók, az ötletet adók, ahol az újítások eddig hárommillió­nál több hasznot hoztak. S mégis kiderül, hogy az újítá­sok elbírálása, hasznosságá­nak mérlegelése nem a meg­szabott hatvan napon belül ■történik — hanem, ahogy egy eset is mutatja, négy évig is elhúzódhat. Túlzás lenne azt állítani, hogy a járműjavítóban nem foglalkoznak megfelelően az újítókkal. 159 beadott újítás- ' bői 88-ot fogadtak el. A vé­lemények azonban rávilágíta­nak, hogy még körültekintőb­ben törődjenek velük. Szük­ségünk van azokra a forintok­ra, amelyeket gondolkodni tu­dó és akaró, a szakmai tudás és fogás birtokában lévő em­berek egy-egy ötlettel, újítás­sal adnak. Tovább léphetnének! A felsorakoztatott, megfo­galmazott gondok nem újkeie- tűek, éppen ezért szükséges velük foglalkozni. Az üzem­ben november az újítás hó­napja. Most talán mód lesz arra is, hogy a nem éppen előkelő, szinte a létra alsó fokát jelentő helyről tovább léphetnek a járműjavítósok. Szalai Mária beruházást megalapozza. Nem vezetne jóra, ha lerövidítenénk az előkészítésire fordított időt. Ahhéi, de nem lehetetlen — A beruházások jelentős meghatározói a pénzügyi hely­zet és a műszaki adottságok, lehetőségek. Pest megye egyik tekintetben sincs irigylésre méltó helyzetben. — Nincs. Az építési kapaci­tás — lehet, hogy több nem megfontoltan elkezdett beru­házás miatt — országszerte szűk. Pest megyében rendkí­vül sok ia feladat, s légióként a mélyépítés terén vannak gondok. Igyekszünk ugyan minden lehetőséget felkutatni: keresünk kivitelezőket ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tekben, különféle közös vállal­kozásokban és társulásokban. A jövőben szeretnénk, ha a gödöllői Középmagyaronszági Közmű- és Mélyépítő Válla­lattól több segítséget kapna Pest megye. Azít várjuk tőlük, hogy a víz- és csatornaművek építése mellett a fogadószin­tek létrehozásában is fokozott mértékben működjenek közre. Például a dunakeszi, a gödöl­lői és a váci lakásépítkezése­ken. Bár az utóbbi időben ész­revehetően javult a helyzet a magasépítő kapacitást tekint­ve, még mindig nem tudunk lépést tartani az igényekkel. Épp ezért feltétlenül szüksé­günk van továbbra ás Bács- Kiskun megye, Nógrád megye és a 43-as Állami Építőipari Vállalat közreműködésére. — Ezzel már választ is kap­tunk a bevezetőben megfogal­mazott kérdések egyikére? — Nem' vagyunk ‘kiszolgál­tatva az építőknek. Tény, hogy az építőiparban is uralkodik a kereslet-kínálat törvénye. De nem szabáiyozhatatl'anul. Be­ruházási tevékenységünk ered­ményessége ugyan a kivitele­zőktől függ, ám miután a szo­ciálpolitika egész politikánk szerves, lényeges része. Pest megye párt- és állami vezetői segítenek bennünket, gyakor­ta négy feladatokat vállalva a mozgósításban, a szervezés­ben, Jó példa erre a Kere- pestarcsán felépült megyei kórház. Ha szükséges, l.ö béreznek — A beruházóknak tehát nem kell szemet hunyniuk, ha hó­napokig üresen állnak a laká­sok, mint például Dunakeszin? — Szerencséire az a gyakor­lat, hogy harminc napon belül kijavítják az építők a hibákat. Egyébként júliustól szigorúan csak olyan lakóépületeket ve- hetünk-veszünk á't, amelyek­! ben valisimenyi üzemeltetési, ' lakhatósága feltétel adott, és valóban csupán apró hibákat találtunk. Ilyeneket, mint­hogy csöpög a radiátor vagy a vízcsap, hogy huzatos az ab­lak, vagy rosszul záródik a szobaajtó. Vagyis: a korábbi­nál nagyobb gondot fordítunk a szerződéses fegyelem meg­szilárdítására. — Ez azt is jelenti, hogy megfizettetik a kivitelezőkkel a késedelmi kamatokat cs a kötbéreket a szerződés meg­szegéséért? — Nem az a célunk, hogy büntetési lehetőségeinkkel él­jünk. A jó az volna, ha egyet­len jogászra sem lenne szük­ség. A sikerélmény számunk­ra a szép, jó lakóház, és nem a pereskedés. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy a Pest megyei Be­ruházási Vállaltat elnéző le­het szerződésszegőivel. Idán például 344 lakást — 128-at Dunakeszin, 80-at Gödöllőin, 70-at Szentendrén és 66-ot Vá­cott — a vállalt határidőnél később vehettek csak át sz építőktől. Huszonkét esetben fordultak kötbér-behajtásért bírósághoz, asz ügyek egy része napjainkban is folyamatban van. Cgyüttműködési szerződéssel — Az együttműködés nem jár tehát súrlódás nélkül. Mit: tettek a beruházók a nehézsé­gek kiküszöbölése, megszün­tetése érdekében? — Jó eszköznek tartjuk munkánkban a koordinációs megbeszéléseket. Minden na­gyobb lakótelepnél és kiemelt létesítménynél havonta vala­mennyi közreműködő cég szak­emberét összehívjuk és közö­sen áttekintjük a pillanatnyi helyzetet és a következő hetek főbb tennivalóit. Szinkronba hozzuk kinek-kinek mi a dol­ga. így fel tudunk lépni — a közös cél érdekében — a kü­lön, vállalati érdekek ellen. Ezekre a műszaki összejö­vetelekre gyakorta az adott járás vagy város vezetői is eljönnek és ők is sokat segíthetnek. Például a la­kosság megfelelő tájékozta­tásával is. A közelmúltban újabb lépésre szántuk el ma­gunkat: szocialista együttmű­ködési szerződést írtunk alá két legnagyobb partnerünkkel, a Past megyei Állami Építő­ipari Vállalattal és a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalattal. Ezzel úgy véljük, a következő hat évre sikerül megteremtenünk a jobb együttműködés feltételeit Egyébként szeretnénk a szer­ződést kibővíteni és meg­nyerni több Pest megyei vál­lalatot és szövetkezetét Vei ozatosságra törekedve — Sző esett már a beruhá­zói szemléletről. Kiderült: nincs ilyen. Lehetséges-e te­hát, hogy a sorházakat — az eddigi gyakorlattól eltérően — lépcsőházanként, részenként is felülvizsgálják és birtokba ve- gyék-adják a beruházók? — Tudom, maguk az építők is olykor szóvá tették, de a. lakásokra várakozók különö­sen, hogy miért várunk, míg egy teljes épület elkészül ? Nos, mi nem zárjuk ki a részleges átvétel lehetőségét. Csakhogy annak feltételed vannak, s azo­kat'meg kell teremteni. Mára tervezésnél szükséges több do­logra figyelni. Például a hő- központok elhelyezésére, az energiaellátás szakaszos biz­tosítására, az időbeni közmű­vesítésre. Ezentúl meg kell te­remteni mind a lakhatási le- he tőségeket — többek között zavartalan közlekedésüket ott­honukhoz —, mind pedig a to­vábbépítés folyamatosságát. Mindez így elmondva sem tű­nik egyszerűnek, hát még a gyakorlati megvalósítás során? És hadd áruljam el: mi sem szeretjük a hosszú, hét-nyolc lépcsőházas épületeket. A kö­tött technológiákon belül is törekszünk a változatosságra: színben, formában, elrendezés­ben. A Pest megyei városok nem tűrik el a nagy lakótele­peket, a kisvárost — a nagy­ban. Ezzel a megszokott arcu­latukat vesztenék el. Épp ezért, remélhetőleg egyre kevesebb sáv-ház épül majd a követke­ző években. És remélhetőleg, az ígéret­hez híven, a műszaki átadások valóban elkészült épületeket — lakóházakat, iskolákat, óvodá­kat és élelmiszeráruházakat jelentenek. Azaz nem egy kipipálási lehetőséget a kivi­telezőknek: teljesítettük a fél- vagy éves tervünkét. Dodó Györgyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents