Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-13 / 265. szám
1979. NOVEMBER 13., KEDD 3 %Má(m Jövőre Helsinkiben Világifjúsági leszerelési konferencia Az európai ifjúság széles körű együttműködésének politikai elveit és . e kapcsolatok fejlesztését szolgáló dokumentum egyhangú elfogadásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsági és diák- szervezetek Keszthelyen megtartott háromnapos konzultatív találkozója. A részvevők közül 60 nemzetközi regionális és nemzeti ifjúsági szervezet 140 küldötte viták után fogadta el a közös törekvéseket tartalmazó okmányt. A jelenlegi nemzetközi politikai helyzet talaján a korábbi két és több oldalú ifjúsági tanácskozások gyümölcseként e mostani magyarországi megbeszélésen olyan pozitív eredményekre jutottak, amelyek lehetővé teszik az összeurópai ifjúsági együttműködés magasabb szintre emelését. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ifjúsági szervezetek együttműködése a helsinki záróokmány elvein, azok szellemében fejlődjön. Minden részvevő szervezet közös érdeke, hogy a béke, a biztonság, az enyhülési folyamat és az ettől egyre kevésbé elválasztható leszerelés a további együttműködés legfontosabb területe legyen. A jelen időszak egyik legfontosabb feladata az Európában állomá- soztatott fegyverrendszerek csökkentése — az enyhülés katonai területre való kiterjesztése — 1980-ban Európa- szerte akciónapot szerveznek Az ifjúság a leszerelésért jelszó jegyében. További lényeges eredmény, hogy jövőre helsinkiben világifjúsági leszerelési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a közvélemény mozgósítása a pozitív nemzetközi politikai folyamatok támogatására. Helyes létszámgazdálkodással Tájékoz fató a bér- és keresefszabályozás! rendszerről1 Jövőre olyan bér- és kere- setszabályozási rendszert vezetnek be, amely a vállalati munka valamennyi területén követelményekhez köti a bérek növekedését — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A jelenleg érvényes bárszabályozás nem ösztönöz kellőképpen a munka hatékonyságának növelésére, ebben az is közire játszik, hogy annak idején, amikor a jelenlegi szabályozó rendszert kidolgozták, még a munkaerő növekedésével számoltak. Mivel a munkaerő-tartalékok kimerül tsk, azokon a helyeken is a bérek növelésére fordítottak jelentős összegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a munka sem javult kellőképpen. A szabályozás formájában, konkrét módszereiben alapvető változás nem lesz ugyan, de változnak a mértékek, és néhány új módszert is alkalmaznak. Az átlagbér-gazdálkodás helyett a bértömeg-gazdálkodás kerül előtérbe, amely fokozottan ösztönöz a helyes létszámgazdálkodásra. A korábbi 6 százalék helyett a jövőben a bérszínvonal 9 százalékon felüli növekedése esetén kell csak adózni, mégpedig az eddigiektől eltérően nem progresszívon, hanem egységesen a 9 százalékon felüli bérek 159 százalékát. A többletnyereségnek nem egyedüli, sőt nem is legfontosabb módja a létszámroegtakaritás, sokkal inkább a munka hatékonyságának növelése. Ezért a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítást legfeljebb a bárszínvonal 3 százalékos emeléséig használhatják fel a vállalatok a befizetési kötelezettség, vagyis adózás nélkül. Ezzel veszik elejét annak, hogy előnyös helyzetbe kerT^^j^tázoft; a vállalatok, amelyek felduzzasztottá k létszámukat, s így egyszerűen létszámcsökkentéssel, a munka javítása nélkül akarnak nagyobb mértékben bért emelni. Hátrányba kerülnének viszont ott, ahol a munka hatékonyságát növelik, de nincs több- letlétszám. A népgazdaságnak vannak olyan területei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágazatokban továbbra is fenntartják a bérszínvonal-gazdálkodást. Előfordulhat, hogy egyes vállalatok a munka hatékonyságának növelésére hatásos intézkedéseket tesznek, ennek eredményei azonban nem születnek meg azonnal, és átmenetileg nem, vagy alig tudják emelni a béreket. Ilyen esetekre lehetővé teszik, hogy a következő évre várható magasabb bérfejlesztést megelőlegezzék. Ilyen előlegre azonban két egymást követő évben nem kerülhet sor, így a vállalatoknak ezt alaposan meg kell gondolniuk. Ilyen lehetőséget vezetnek be 1980- ban az építőiparban, 1981- től pedig más területeken is. Némi béremelést végrehajthatnak azok a vállalatok is, amelyek egyelőre nem tesznek eleget a követelményeknek. Ezeken a helyeken a báirszínvonal 2 százalékos növelése lehetséges. A főosztályvezető elmondta, hogy a vállalatoknak ez év elején hárommilliárd forintos bártartalékuk volt, amit azért nem használtak fel emelésre, hogy így mentesüljenek az emeléssel járó befizetések alól. Az 1980-ig képződött ilyen tartalékból évente 1 százalékot vehetnek majd igénybe a bérszínvonal emelésére, az így f elhasznált összegen felül azonban annak kétszeresével is csökk enteni kell a tartalék összegét. A módosított bérszabályozással szoros kapcsolatban megváltozik a részesedési alap képzésének rendszere is. A részesedési alap adója továbbra is progresszív kulcsok szerint fizetendők, a részesedés és a bér aránya alapján. Változást jelent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százalékának megfelelő részesedési alap képzéséig adókedvezményben részesül a vállalat. Ez a szabály előnyt biztosít a magasabb hatékonysággal dolgozó üzemekben. Qkletrél és emlékérem Szovjet műszaki napok A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából — mint megírtuk — szovjet műszaki napokat rendezték Százhalombattán. Ennek keretében fotó- és makettkiállításon ismerkedhettek meg az olajváros dolgozói a Barátság kőolajvezeték és a Testyitusén‘ 'fjú.z'&eZeték ' épílésével, mC ifc'évél. Az érdeklődők értékes szakmai előMérlegen a broiler-csirke Mélyhűtött, frissen vágott, egészben és darabonként, a kövérje sültnek, az aprólék levesnek — ki mit kíván. Pest megyében jó az ellátás, kielégítő a választék csirkéből. Magyarországon tavaly az egy főre jutó évi húsfogyasztás 70 kilogramm volt, s ennek a csirke közel egynegyedét tette ki. Idén — főképpen a sertéshús drágulása után — megnövekedett iránta a kereslet, a fogyasztók mérlege egyre inkább a javára billen Pest megyében is. Kevés változás S a termelőké? Erről beszélgettünk Polgár Mihállyal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes veze- tőj ével. — A mérleghasonlatnál maradva: a termelőknél már ide- oda szalad a mérleg nyelve, s hogy pozitív avagy negatív tartományában állapodik-e meg, az attól függ, milyen haszonnal nevelik a csirkét. A tapasztalatok azt mutatják, eltérőek az eredmények; van, ahol gazdaságosan termelnek, nem ritka, ahol ráfizetnek. Érthető hát, hogy a mostani jövedelemcentrikus helyzetben korántsem lelkesednek a broi- ler-hízlalásárt a közös gazdaságokban, de mégis termelik több-kevesebb sikerrel, mert nagy iránta a kereslet, s az exportlehetőségek is kedvezőek. — Hogyan alakul a kép a termelői árrendezés után? — A közeljövőben várható árrendezés nem okoz lénj^eges javulást, mivel az anyagköltségek — takarmány, energia — változatlanul magasait. Idán, s valószínű jövőre isme- gyei szinten a csirkehizlalás sem túl nagy nyereséget, sem veszteséget nem hoz. Ahol ednak majd, gyarapodhat a tiszta jövedelem, ám ahol kínlódtak, legfeljebb az elért szintet tarthatják. Mennyiségi szempontból sem lesz számottevő változás: tavaly 16 ezer 692 tonna vágóbaromfit értékesített. a broiler-tartással foglalkozó 19 Pest megyei termelőszövetkezet, illetve a Kiskunsági Állami Gazdaság, idén pedig 16 ezer 713 tonnát terveztek. Mindez biztosított lesz, mégpedig olyan módon, hogy néhol — például a hernádi Március 15. Tsz-ben — a tervezettnél többet állítanak elő, néhol pedig — például a cse- mői és a nyársapáti tsz-ben, egy kilogrammnyit' se, mivel az elavult telepeket fölszámolták. Ez igazodik az aktuális gazdaságpolitikai célokhoz, hiszen csak korszerű körülmények között, súlyos veszteségek nélkül szabad csirkével foglalkozni. Minta és valóság — Mi a helyzet a minőséggel, s a költséggazdálkodással? — Egy rövid jellemzéssel kezdem. Értékesítéskor a baromfi átlagsúlya 1,3 kilogramm, súlygyarapodásához 13 forint értékben 2,30 kilogramm takarmányt használtait föl. Amolyan se nem kövér, se nem sovány fajta, ez megfelel a vásárlók ízlésének és a feldolgozóipar igényeinek. Tartása gazdaságos, korszerű technológiai körülmények között, szakszerűen, az előírások szigorú. pontos betartásával hizlalják. Félreértés ne essék, ez nem a Pest megyében jelenleg feldolgozásra kerülő vágóbaromfi. Ez mintapéldány, a megyei adottságok között előállítható, legkedvezőbb típus ... — S létezik? — Hogyne, a modell korántsem elméleti, az életből — dig is jól dolgoztak, az új, ma- I pontosabban a gyáli Szabadság gasabb árak ösztönzőbben hat- I Tsz telepéről való. A valóság többnyire más... A felmérések szerint nagy a szóródás a termelési mutatók körül. Sokhelyütt 2,45 kilogramm, vagy ennél több a fajlagos takarmányfelhasználás, különféle tartási-állategészségügyi hiányosságok miatt magas az elhullás. A ráfordítások zömét kitevő takarmányköltség is differenciált. Néhány példa: a gyáli Szabadság Tsz-ben 12,96 forint, a nagyhalaiban már 13,89 forint, az ócsai Vörös Október Tsz-ben pedig ennél is több, meghaladja a 14 forintot. Apró lépésekkel — Hol kedvezőek az eredmények? — A legnagyobb megyei baromfinevelő gazdaságban, a hernádi Március 15. Tsz-ben például jó a költségszint, a minőséggel sincs baj, s egyre bővül a termelés. Tavaly két, összesen 60 ezer férőhelyes, ketreces technológiával működő, modern épületet adtak át, s telepítettek be. A szervezett kisüzemi hizlalás révén a múlt évben 1 millió 117 ezer broi- ler-csirkét adtak át a feldolgozóiparnak, mégpedig úgy, hogy a kilónkénti súlygyarapodás 2,4 kiló tápot emésztett föl, az elhullás aránya pedig 5,6 százalék volt. Módszereik példamutatóak... — A termelésben lehet-e előrelépni? — Feltétlenül, sok-sok apró lépéssel. Mi kell a jobb munkához? Megfelelő műszaki alapok, egyenletes, jó minőségű naposcsibeellátás, olcsó, lehetőleg hazai fehérjét tartalmazó tápok, szakértelem, s kellő állategészségügyi háttér. Ameny- nyiben ezek mindenütt megteremtődnek, ha látványos előrehaladás nem is, de fejlődés várható a megyei broiler-tar- tásban. Kahutck Magda adásokon és filmvetítéseken bővíthették ismereteiket. Tegnap a műszaki napok be. fejeaásekiánt a magyar—szovjet tudományos. műszaki együttműködésben elért eredményekért díszoklevéllel és emlékéremmel tüntették ki a DKV-t, Rátosi Ernő vezérigaz. gátét, valamint a Ligeti Károly és a Mező Imre szocialista brigádokat. ★ A tudományos együttműködés elismeréseként kapta meg a díszoklevelet és az emlékérmet az Országos Haematológiai és Vártranszfúziós Intézet, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete, a Péteri Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Kórbonctani Intézete, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete, az Orvos továbbképző Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet levegő-higiéniás laboratóriuma munkacsoportjai, valamint dr. Fornosi Ferenc, az Országos Közegészségügyi Intézet, illetve dr. Gál György, dr. Gács Ferenc és dr. Sándor László az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. A tanácsi ipar fejlődése ki igényekhez igazodva Alig kevéssel több, mint egy esztendő, s lezárul a népgazdaság fejlődésének egy jelentős, az V. ötéves tervet magában foglaló időszaka. Az elmúlt négy esztendőben gazdasági életünk többi ágazatához hasonlóan sokat változott, fejlődött a tanácsi ipar is. A Pest megyei tapasztalatok ösz- szegezásében Török Zoltán, a megyei tanács ipari osztályának vezetője nyújtott segítséget. Új profilok Az osztály irányítása alatt tevékenykedő hat vállalat — a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Pest megyed Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari Vállalat, a Pest megyei Nyomda, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat és a Mo- nori Kefegyár — az MSZMP megyei bizottságának cselekvési programja és az ágazati irányelvek alapján feszes, magas követelményeket támasztó tervet dolgozott ki az 1980- nál lezáruló időszakra. Az árbevétel 75 százalékos, a külkereskedelmi értékesítés 67 százalékos, a termelékenység 80 százalékos, a vállalati nyereség 30 százalékos és a bérszínvonal 26 százalékos növelését tűzték ki célul. S miként teljesítették? Az időarányos eredmények azt mutatják, hogy a népgazdasági átlagot meghaladó mértékű fejlődés reális alapjai megvoltak. Néhány vállalat, így a PEMÜ, a PEVDI, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat már 1978 végére elérte az ötéves terv végére kitűzött eredményeket az árbevételt és a nyereséget illetően. A tervezettnél kedvezőbben alakult a termelékenység, de ebben az állandó munkaerő- hiánynak is szerepe van. A legfőbb hangsúly a gazdaságos termékszerkezet megteremtésén volt a tanácsi vállalatoknál is. A korszerűtlen munkakörülményeket örökölt tanácsi iparnak a nem termelő, szociális beruházásokra is komoly ösz- szegeket kellett fordítania. Mégis a gazdaságtalan termékek sorát a termelési érték 1—2 százalékával csökkentik évente. Példaként talán elég megemlíteni, hogy a PEVDI az irodabútor helyett a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett műanyag ajtók-ablakok gyártására tért át, a munkaigényes kézi szőnyegszövés helyett ízléses konfekciótermékeket állít elő. A PEFÉM a csapágyjavításról a korszerűbb, esztergatokmány- és konténergyártásra tért át. A Pest megyei Szolgáltató és Lámpák sz olimpiára Az Egyesült Izzóban már készülnek a 3500 wattos halogénlámpák, amelyek a moszkvai olimpián a Nemzetek terét világítják majd meg. Az új termék használata gazdaságos, mert energiahasznosítása mintegy tízszerese a hagyományos lámpákénak. Csomagoló Vállalat a fémipari tevékenység rovására a csomagolást növelte. Jobb összhang A munka- és üzemszervezésben is alaposan előreléptek a vállalatok. A két nagy, a PEVDI és a PEMÜ gyáregységi szervezetet alakított ki, s ezzel az irányítás és a közvetlen termelés szorosabb összhangját teremtették meg. A PEVDI a bőrdíszmű- és a konfekciógyártásban a termelékenységet növelő szalagszert! termelést vezette be. A PEMÜ a cipőalkatrész 50 százalékát automata gépeken állítja elő. A Pest megyei Nyomda a korábban más cégektől beszerzett nyomdai lemezeket saját üzemében készíti, s ezzel az átfutási időt felére csökkentették, s az önköltséget is jelentősen javították. A Monori Kefegyárban a munkaigényes faelőkészítést szüntették meg oly módon, hogy a kefetestekhez alkalmas méretű félkész faárut vásárolnak. A termék- váltással együtt járt, a munka- és üzemszervezést jól segítette, hogy az elavult, el- aasznait gépsorokat igyekeztek korszerűekre cserélni. Az V. ötéves tervidőszakra szóló feladatok egy részének eredményes teljesítése ellenére sem pihennek a tanácsi ipart reprezentáló Pest mer gyei vállalatok. Idán új programokat dolgoztak ki a gazdaságos termékszerkezet továbbfejlesztésére, a nagy értékű gépek jobb kihasználására, az importból származó anyagok megtakarítására és a tőkés export növelésére. Az új célkitűzések a megváltozott szabályzók nyereségcsökkentő hatását is igyekeztek ellensúlyozni. Az év első három negyedében született eredmények azt mutatják, a fejlődés folytatódik, jóllehet néhány vállalatnál gondok' is jelentkeznek. Kedvezőtlen, hogy értékesítési nehézségekkel kukd a PEFÉM, a Monori Kefegyár, s csökkent a textiltisztítás árbevétele a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál. A monoriakat a korszerűtlen technikai lehetőségek nem tették versenyképessé a korábbi piacokon. Versenyképesség Jelenleg mintegy 5 ezer embernek ad munkalehetőséget a megyében a tanácsi ipar, az éves termelési érték eléri. a 3 milliárd forintot. Nemcsak a forintokat, hanem jellegét tekintve is sokat változott az elmúlt években a hat vállalat. A korábban csak helyi és zömében a lakossági igényeket kielégítő tevékenységét felváltotta a nagy vállalatok háttériparát jelentő termelés. A PEMÜ a műanyag cipóalkatrészek révén zömében szerelőiparrá tette a cipőgyártást. A PEVDI a hosszú távon piacképes konfekció- és bőrdíszmű- ipari termékeivel, írószereivel szerez elismerést, s nagy szerepet vállal a műanyag- hasznosításban. Az anyag- és energiatakarékossági szempontokat szolgáló műanyag ajtó- és afolakgyártás éppúgy nagy jövő előtt áll, miként a korrózióvédelem, amelyre a gyömrői gyáregység rendezkedett be. S az idén megkezdett vállalkozások, beruházások is azt bizonyítják, a gazdaságos termékszerkezetű, hatékony üzemek az egyre nehezedő gazdasági helyzetben is dinamikusan fejlődnek: a PEVDI új konfekcióüzem építését kezdte meg Cegléden, befejezte új tmk-üzemát a PEMÜ, lezajlott a rekonstrukció a ceglédi nyomdában, újabb textiltisztító buszokat rendelt a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, s ö|tven- milliós ráfordítással fából készült játék gyártását kezdi meg Nagykőrösön a Monori Kefegyár. Ezzel a beruházással egy önálló játékgyár alapjait teremtik meg, s a hazai és a külföldi piacokon versenyképessé válnak. Gáspár Mária
