Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-11 / 264. szám

m »79. NOVEMBER 11., VASÁRNAP A százezredik futómű Közös érdekek lánca Mint áriról lapunk első olda­lán beszámolunk, tegnap dél­előtt az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi gyárában át­adták a magyar—szovjet ko­operáció keretében készült százezredik futóművet. Egy ilyen jubileum egyben alkalmat kínál a visszatekin­tésre, az eredmények elemzé­se, s egyben magában hordoz­za a kérdést is: hogyan to­vább ? Tengelyért híd A magyar—szovjet kormány­közi megállapodáson alapuló járműipari kooperáció az 1970- es évek elején indult meg, s ennek keretében a Szovjet­unió egyebek között nem haj­tott futóművek gyártásához al­kalmas tengelyeidet szállít Ma. gyarországira, ahonnan Rába gyártmányú hátsóhidakat kap cserébe. A tengelyek futóművé szere­lése kezdetben az Ikarus gond­ja volt, majd 1972-ben kapcso­lódott be a munkába az Ipari Szerelvény- és Gépgyár. Negy­venezer darab még a vállalat más egységeiben készült, s 1977. óta a maglódi gyár kizá­rólagos profilja a gyártás.- Ehhez természetesen fejlesz­tésre is szükség volt. Üj sze­reld® épült Maglódon, gépeket szereztek be, kiépítették a pneumatikus • szerszámokhoz szükséges sűrítettlevegő-háló. zaitot, s így korszerű körülmé­nyek között készül az idén mind a 14 760 darab. Honnan érkezik? Az ehhez szükséges tenge­lyek tehát a Szovjetunióból ér­keznek. Hogy pontosan hon­nan, azt Nyikolaj Kovaljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége helyettes keres­kedelmi képviselője mondta el a Pest megyei Hírlapnak: — A tengelyek a likinói L1AZ autógyárban készülnek, mely körülbelül akkora üzem, mint az önök Ikarusa. Ez a gyár látja él a másik szovjet nagyüzemet, a Ivovi autóbusz­gyárat is tengelyekkel — s ter­mészetesen saját szükségleteit is kielégíti. A likinói gyárban készülő járművek — csakúgy, mint a ivoviak — jelentős része azokkal a Rába hátsóhidakkal épül, melyekből idén is 25 ezer érkezik a kooperáció keretében a Szovjetunióba. — A likinói gyár, mint sok­sok terméket gyártó nagyüzem hogyan tudja figyelembe venni a kizárólag a futóműre specia­lizálódott maglódiak érdekeit? — Tudomásul vettük, hogy a tengelyek folyamatos szállítá­sára van szükség, s ezt igyek­szünk is biztosítani. Cél a folyamatosság Hogy a tengelyek folyama­tosan érkezzenek Maglódra, az az ISG érdeke. ' Hogv az ezekből készült futóművek szintén a tervek szerint jussa­nak el a Csepel Autógyárba, az elsősorban a szigethalmiak szívügye, hiszen ők csak így tudnak eleget tenni az Ikarus azon kívánságának, hogy az alvázakból óramű pontossággal készülhessenek a buszok. Mert ezeket a buszokat a világ sok országában várják — s legna­gyobb vevőjük éppen a Szov­jetunió. A kölcsönös, gazdasági érde­kek emeTáncolatának felisme­rése minden bizonnyal nem­csak hozzájárult a szép jubi­leumához érkezett kooperáció létrejöttéhez, hanem egyben záloga is a két testvéri ország közötti együttműködés bővíté­sének. YV. B. Kettős centenárium Vízügyi emléknapok Mesterképzés és áradás A folyószabályozás, az árvé­delem, a belvízrendezés, a víz­ügyi építés műszaki segédsze­mélyzetének — a vízmesterek­nek — a képzése száz évvel ez­előtt kezdődött meg hazánk­ban. Abban az esztendőben, amikor Szegedet romba dön­tötte az 1879. évi nagy árvíz. A két évfordulóra emlékezve vízügyi emléknapok kezdődtek szombaton Szegeden a Tisza- parti gimnáziumban, amelynek falai között 15 éve kezdődött meg a régi sok hagyománnyal rendelkező és kiváló szakem- reket nevelő vízmesteroktatás mai korszerű formája, a víz­ügyi szakközépiskolai oktatás. A háromnapos rendezvény- sorozat célja a centenáriumi megemlékezésen túl, hogy a fiatalokkal megismertessék a 100 éves szakmát. Ezt szolgál­ja a rendezvény színhelyén szombaton megnyitott kiállí­tás is. A megsárgult oklevelek tanú­sága szerint 19 tantárgyat kel­lett elsajátítaniok az egykori tanulóknak ahhoz, hogy meg­kapják a vízmesteri szakvizs gálati bizonyítványt. Szállításra várnak az elkészült futóművek a maglódi gyár udvarán Barcza Zsolt felvétele A beszámoló taggyűlések elöl* jr/r Őszinte, felelős számadás Beszélgetés az előkészületekről Komáromi Jánossal, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetőiével Megalapozott értékelés A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága legutóbbi — november 1-i — ülésén meghallgatta és elfogadta a XII. kongresszus előkészítésének felada­tait összegező előterjesztést. Ügy határozott, hogy az MSZMP XII. kongresszusa 1980. március 24-én kezdje meg munkáját. Pest megye pártalapszervezeteiben is a kongresszust megelőző beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlésekre készülődnek a kommunisták, erről beszélgetünk Komá­romi Jánossal, a Pest megyei pártbizottság osztályveze­tőjével. líteni azt, hogy nem csupán az elmúlt évek szakaszonkénti összegezését adják, hanem át­fogó politikai értékelést is nyújtanak az előző kongresz- szus óta végzett munkáról. A beszámolókban kiemelt helyen állnak a gazdaságpolitikai kér­dések, mégpedig olyan szem­szögből vizsgálva, hogy a pártal'apszervezetek a párt­munka sajátos eszközeivel ho­gyan segítették a XI. kong­resszuson, illetve az azóta született határozatok végre­hajtását. Természetesen ez a vizsgálódás nem süpped álta­lánosságokba. Nagyon is konkrétan foglalkoznak pél­dául a belső tartalékok feltá­rásával, az üzem- és munka- szervezéssel, bérpolitikái el­vek érvényesítésével, élet- színvonalpolitiikiai kérdések­kel. A mezőgazdaságban dol­gozó pártalapszervezetek be­számolói a határozatokból adódó sajátos feladatok meg­oldását elemzik, az oktatási, illetve a kutatóintézetekben arról szólnak, mit sikerült ten­ni az oktatáspolitikai, a tudo­mánypolitikai irányelvek sze­rint meghatározott tennivalók végrehajtásáért. Ugyanakkor valamennyi beszámoló érté­keli a párt belső életének ala­kulását is, érintve a politikai képzést, a pártalapszervezet politikai nevelőmunkájának eredményeit, a szervezeti éle­tet, a pártépítést, a párttaggá nevelés módszereit és azoknak hatását. Mindenekelőtt a nemrég be­fejeződött pártcsoportértekez- letekről esik szó, hiszen a kongresszusi előkészületek lé­nyegében ezekkel kezdődtek meg. — Valamennyi pártcsoport- értekezletre jellemző volt a kommunisták rendkívül nagy aktivitása, amellyel a gazda­ságpolitikai kérdéseken belül a munkafegyelemről, a párt ellenőrző szerepének érvénye­süléséről, a pártmegbízatások teljesítésének konkrét, sze­mélyre szóló felülvizsgálatáról vitatkoztak. A pártcsoportok tagjai véleményt mondtak ar­ról is, hogy mi mindenben tartják eredményesnek a je­lenlegi pártvezetőség tevé­kenységét, s mi az, amibe n feltétlenül előrelépést várnak a jövőben. Számtalan értékes javaslat született, megalapo­zott értékelés, őszinte kritikai megjegyzésekkel, ezek már rendre szerepelnek a pártve­zetőségek beszámolóiban. Az értekezletek airra is alkalmat adtak, hogy a kommunisták visszapillantsanak a tagkönyv- cserét megelőző beszélgetések­re, s kontrollálják, hogyan hasznosították az akkor el­hangzott észrevételeket a ve­zetőségek. — A taggyűlések néhány napon belül elkezdődnek. El­készültek-e a beszámolók? — A pártvezetőségek beszá­molóinak nagy többsége a párthatározatokban és a me­gyei pártbizottság saját intéz­kedési tervében megfogalma­zott ütemezés szerint elké­szült. A beszámolók jellemzői közül feltétlenül meg kell em­tens ágában rejlik. E téren a szüle kapacitás, a kínálatot meghaladó kereslet a koope­rációs fegyelmet rontja, ár­éi haj tó hatása miatt a vált­atokat önellátásra ösztönzi. Pedig nyilvánvaló, hogy az dkatrészek, részegységek kis orozatú, szinte egyedi terme- és>e csak ráfizetéses lehet, s ! hozzá szükséges anyagok az műgy is magas vállalati kész­eteket növelik. Tévedés len­ié azt gondolni, hogy a Pest negyei gépipari vállalatok sak szenvedő alanyai ezek­ek a gondoknak. Néhány gységünk ugyanis tipikusan áttéripari tevékenységet foly­ik Azokra különösen vonat­ozik a megyei pártbizottság- ak az a több éve hangozía- >tt felhívása: vállalataink el- isorban saját kötelezettsége- : maradéktalan teljesítésével ivítsák a termelés fegyel- lét! De nagy szerepe van a rmelés hatékonyságának nö­vésében az egyenletes, üte- es termelésnek is. Az egye­tlen termékkibocsátás jyanis tovagyűrűzik és sók­or jelentős exportköbeiezett- gek, belföldi ellátási felada- k pontos teljesítését gátolja. Ezek az okok a terme­s növelésében érdekelt, tő­késítési szerződéseinek .tel- sítésére törekvő gazdálkodó yságeket arra ösztönözték, így mindenáron hozzéjussa- k a feladatok megoldásához ükséges eszközökhöz, s le- tátég szerint inkább tartalé- ik, mintsem hiányuk legyen ékből. A tavaszi készletszirot- kord elérésében szerepet tszott a fenti, általános oko- n túl az is, hogv a vállala­ti az év vége előtt bejelen­tett szabályzómódosítások — különösen az irnportáremelé­sek és behozatali korlátozások — miatt a termeléshez szük­séges legfontosabb anyagok­ból a szokásosnál is nagyobb tartalékot képeztek. A készletgazdálkodásban je­lentkező gondok harmadik fő oka a vállalaton belüli szer­vezettségi, szemléleti hiányos­ságokból fakad. Bár a vállala­toknál mindenütt dolgoznak készletgazdálkodók, de mun­kájuk nem éri el a kívánt ha­tást. A készletek mennyiségi és minőségi jellemzői, azok változása alacsony szervezett­ségre utalnak. ÍA készletekkel kapcsolatos problémáik rontják a vállala­tok gazdálkodásának haté­konyságát. Melyek ezek a problémák? Nagyok a készletek. A te­vékenység jellege, bonyolult­sága, anyagigényessége alap­ján a beszerzési források fi­gyelembevételével számított, úgynevezett banki készletszin­tet a legtöbb vállalat tavaly túllépte. Lassú a készletek forgása, átlagosan 165,3 nap. A vállala­tok többsége ellátási gondok­kal küzd. A beérkező anyag, alkatrész nagy része egy per­cig sem áll a raktárban, rög­tön az üzembe kerül felhasz­nálásra. Az átlagszámítás tör­vényeiből következik, hogy vannak tehát olyan anyagok és félkészáruk is, amelyeket viszont évekig nem használ­nak fel. E két probléma miatta vállalatok az indokoltnál jó­val nagyobb forgóalapot, a kelleténél hosszabb ideig köt­nek le készleteikben. A kö­vetkezmény: fejlesztési alap­ból kisebb rész jut a termelő­berendezésekre; csökken a vállalatok pénzügyi, gazdálko­dási rugalmassága. Jelentős különbségek ta­pasztalhatók a készlettartás fajlagös költségeiben is. Míg egyes vállalatok a készletek értékének 6—10 százalékából megoldják a készlettartása fel­adatokat, addig más egységek 100 Ft értékű készlet raktáro­záséira, mozgatására, megóvá­sára, nyilvántartására és fi­nanszírozására 16—31 forintot költenek. A változtatás szük­ségessége nem vitás. Néhány, számadat is meggyőzően bizo­nyítja ezt. Pest megye ipari üzemei tavaly év végén 14,6 milliárdos készlettel rendel­keztek. Ennek a mennyiség­nek 10 százalékos csökkenté­sével csaknem másfél milliárd forint fejlesztési alap szaba­dul fel. Ennyivel többet le­hetne évente a termelőberen­dezések korszerűsítésére, a szociális körülmények, a mun­kafeltételek javítására fordí­tani. Mi keli a jobb készlete­zéshez? A közvéleménnyel el­lentétben nem több anyag, hanem szervezettebb anyagel­látás. Ebben a párt-végrehaj­tóbizottság megítélése szerint is nagy feladat hárul a TEK- vállalatokra. Alkalmassá kell tenni ezeket arra, hogy meg­felelő sízervezéssel a kereslet­nek megfelelő kínálat alakul- joji ki a termelőeszköz-keres­kedelemben. A jövőre életbe lépő új szabályzók, a reáli­sabb termelői árak, s a vissza­fogottabb termelési előirány­zatok a számítások szerint eb­be az irányba hatnék. Fontos, hogy a készletgaz­dálkodás javítása érdekében az idén megkezdett vállalati munka tovább folytatódjék. Tartalmi változás azoknál a vállalatoknál várható, ame­lyeknél a kérdést átfogóan, komplex módon kezelték. Ezek az egységek ugyanis a termé­kek, a technológia, az anyag­normák áttekintésével kezd­ték meg e munkát, s az anyagtakarékosságra töre­kedtek. Eredményt ígérnek azok a lépések is, amelyek a drágább, költségesebb import és hazai anyagok kiváltására, a műanyagok szélesebb körű hasznosítására irányulnak. Változást hozhatnak azok a szervezeti intézkedések is, amelyek a készletek folyama­tos figyelését, elemzését, moz­gása jellegzetességeinek meg­ismerését célozzák. Helyes, ha a vállalatoknál, szövetkeze­teknél a készletgazdálkodók információit a termelés prog­ramozói épp oly jól ismerik, mint az anyagbeszerzők, vagy az értékesítéssel foglalkozók, ha a racionális készletezésben minden érintett vezető, dol­gozó érdekelt. Hosszú ideig fontos ma­rad a gazdálkodásnak e kér­dése, ezért a területi és az üzemi pártszervek munkájá­nak is fontos része. Rendsze­res értékelést, reális fel.ada.t- meghatáirozást, következetes ellenőrzést igényel. Társadalmi érdeket szolgálunk vele. HERCZENIK GYULA és LÉNÁRD LÄSZLÖ, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársai — Hogyan készültek a be­számolók? — Mondhatom, hogy teljes mértékben kollektív munká­val. Mindegyik beszámolóban a pártvezetőség egésze mond véleményt, a vezetőségi tagok a saját területeikről szerzett észrevételeket, tapasztalatokat adták az összegzéshez. Az el­készült beszámolókat minde­nütt megtárgyalták a vezető­ségek. Több alapszervezetben tervezik, hogy az első vita után — az abban elhangzott észrevételekkel kiegészítve — az anyagot ismét megvizsgálja a vezetőség. Ezt hasznosnak tartom, mivel meggyőződésem, hogy ez a módszer tovább emeli a beszámolók színvona­lát. v A fövő hhdatai — A taggyűléseken vezető­séget is választanak a kom­munisták. Ahol nyugdíjazás, betegség, vagy egyéb ok miatt cserére kerül sor, lesz-e után­pótlás? — Az utóbbi öt esztendő kádermunkája, a képzés és to­vábbképzés eredményeként sokan végezték el a megye kommunistái közül az egy­éves, illetve az öthónapos pártiskolát. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen is számos párttagunk szerzett magasabb politikai ismerete­ket. Ahol szükséges a vezető­ségekben a személycsere, adott az utánpótlás olyan kommu­nisták köréből, akik rendel­keznek megfelelő politikai képzettséggel. Ez jelentősen könnyíti a jelölő bizottságok munkáját. — A beszámoló taggyűlése­ken azt is meghatározzák, hogy melyek a soron követke­ző legfontosabb feladatok. — Valóban. Éppen ezért á vezetőségek beszámolói az utóbbi négy esztendő tapasz­talataiból leszűrve kidolgoz­zák a jövőre szóló tennivaló­kat. Ehhez nem szükséges megvárni a gazdasági tervek konkrét előírásait, magukat a tervszámokat. A politikai fel­adatok ezek nélkül is meghat tározhatók, egyes műhelyek­re, részlegekre, vagy még ki­sebb termelő egységekre, kü­lönös tekintettel a párttagok személyes példamutatására, a vezetők politikai kötelezettsé­geire. Ugyanígy megfogalmaz­ható már ma az is, mi lesz a dolga a pártalapszervezetnek az ideológiai munkában, a párttagnevelésben, a káder- képzésben, az ifjúsági és tö­megszervezetek működésének irányításában. Hangsúlyozom, ehhez az alapot a vezetőségek beszámolói adják. A feladat­tervet márciusban a XII. kongresszus határozatainak megfelelően ki kell majd egé­szíteni. Érdemi segítség — Az irányító pártszervek miként segítették a kongresz- szusi előkészületeket? — Valamennyi járási, váro­si pártbizottság — s a megyei is — széles aktívahálózatot kért fel airra, hogy támogassa a pártalapszervezeteket az előkészítésiben. A pártbizottsá­gok tagjai közül igen sokan személyesen is részt vettek a vezetőségi Ölésieken, érdem­ben tudtak segítséget adni. A megyei párt-végre hajt óbizo-tt- ság — munkatervének megfe­lelően — rendszeresen beszá­moltatta és beszámoltatja a járási, városi pártbizottságokat aiz eddigi munkáról, a káder- előkészítésről s a választások­kal összefüggő egyéb kérdé­sekről is. Ügy vé'lem, az elő­készítést jelentősen segítette az is, hogy a megyei oktatási igazgatóságon az üzemi, köz­ségi pártbizottságok, pártveze­tőségek tagjai két-három na­pos eszmecserén vettek részt, s hogy Balatonaligán kétszer egyhetes tanfolyamot rendez­tünk a pártalapszervezeti tit­károk számára. — A csepeli aktíván azt mondta Kádár János elvtári, hogy a kongresszusi előkészü­letek idején a napi pártmunka nem szenvedhet csorbát, a kettőnek kölcsönösen ki kell egészítenie egymást. — Véleményünk szerint Pest megyében ezt sikerült is megvalósítani. Az alapszerve­zetek a kongresszusi előkészü­letekkel együtt foglalkoznak a gazdaságpolitikával, a pártélet napi feladataival. A pártmun­ka elevenebbé, pezsgőbbé vált, s éppen ennek kapcsán to­vább bontakozik — és egyre szélesebb körben — a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny. Bálint Ibolya Egységesen a béke védelmében Fiatalok konzultatív tanácskozása Keszthelyen szombaton foly­tatta munkáját az európai if­júsági és diákszervezetek kon­zultatív tanácskozása. Az össz­európai ifjúsági és diák-együtt­működés struktúrájának létre­hozásáról tárgyaltak. Mint már az első napon utaltak rá, az összeurópai ifjúsági együtt­működésben új szakaszt jelen­tene, ha az ifjúsági és diák­szervezetek a helsinki záróok­mány szellemében létrehoznák a közös fellépést, az együttmű­ködést hatékonyan segítő szer­vezeti formát. A létrehozandó szervezett ifjúsági nemzetközi fellépés erőteljes segítséget nyújtana a békeharc híveinek az enyhülési folyamat elmélyí­téséhez. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents