Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-10 / 263. szám
\vib ' "■** (J iW-Í) 'fi Ä -m fiS - ^hätA > ’'j ' **&*'*% a 0 g2Jr * w * I § A dk-H. XXIII. ÉVFOLYAM, 363. SZÁM 1979. NOVEMBER 10., SZOMBAT Már csak két utca van hátra A penciek karácsony] ajándéka Év végéra befejezik a munkálatokat Agyagos földhányások magasodnak a penci út mentén. Az új vízvezeték árkait még nem mindenütt fedték be, folynak a munkálatok. Az emberek meg-megállnak a párás, nedves időben dolgozó szerelők fölött, s kissé mintha türelmetlenül várnák a befejezést. A község rég! gondja Kösd, Rád, Penc és Csővár a Cserhát-vidék régi települései, amelyek a felszabadulásig Nógrád megyéhez tartoztak. Penc a múlt század közepétől a felszabadulásig szinte a megye legszegényebb településének számított. A dombos, hegyes táj szépsége, a környék jó levegője, s a községet Váccal összekötő gyors és sűrű autóbuszközlekedés, az állandó és biztos jövedelmet, nyújtó városi munkalehetőségek, ma már itt is jó életfeltételeket biztosítanak, s ha a községet eddig nem nyomasztották volna az egészséges vízellátás gondjai, egyébként kitűnő adottságú településnek lehetett volna minősíteni. A penci ásottkutak vize jórészt talajvízzel vegyülő, a kemény, magnéziumszulfátos, csecsemők számára még forralt állapotban sem adható. — Megértheti, hogy a vége- felé» egy kicsit türelmetlenek vagyunk — mondja mosolyogva az eszpresszó egyik vendége. — Én például naponta két kilométert teszek meg az alsópenci lakásom és a felsőpenci közkút között, mert a mi kútjaink vize ivásra, és főzésre egyaránt alkalmatlan. V jzműkronológi a Először 1922-ben merült fel egy közkút létesítésének a gondolata, de a falu akkori vezetői a magas költségek miatt bizonytalan időre elhalasztották a megvalósítását. Alsópencen 1947-ben 6 ezer forint államköltséggel fúrtak közkutat, de csak gyenge keserűvizet találtak. Ugyanitt 1950-ben már 42 ezer forint államköltséggel fúrtak közkutat, de csak gyenge keserűvizet találtak. Ugyanitt kérdezem beszélgető partneremtől. — Már van — válaszolja, — csak a víz hiányzik bele, de másokkal együtt mi is kérjük majd a vezeték bekötését. Pencen is olyan komfortosak lesznek a lakások, mint a városban, ahová reggelente dolgozni indulnak az emberek. Kovács T. István 1950- ben már 42 ezer forintos államsegéllyel kezdték el a kútfúrást, s százméteres mélységnél tartottak már, amikor elfogyott a pénz, a geológusok véleménye szerint pedig nem lett volna érdemes folytatni a munkát. Ezek után be kellett érni az 1951- ben épült öt szívó-nyomo kúttal, miközben semmi remény nem látszott arra nézve, hogy ma is csak 1100 lakost számláló község valaha is meg tudja oldani ezt a problémát a saját erejéből. Rád, Kösd és Penc számára 1970-ben készült el a tájegység regionális hálózatépítési terve. A kosdi ivóvíztár- suiat 1971-ben alakult meg, amely 1975-ben Naszályvidéki Vízműtársulattá bővült. Kos- don és Rádon ma már a Vác- ról érkező Duna-vizet fogyasztják, s az ezerötszáz lakosú Rádon eddig 150 családi házhoz engedélyezte a tanács a vízvezeték bekötését, s nagyjából ennyi a fürdőszobás lakások száma is. A következő három kilométeres szakasz Pencig húzódik, s a Dunamenti Regionális Vízmű először augusztus 20-ra, aztán az év végére ígérte a munkálatok befejezését. Az utcai csapok egyrészéből már folyik is a víz, csak még nem iható. — Szép karácsonyi ajándék lenne, ha elkészülnének vele — mondják a falubeliek — csak hát az ősz beköszön tével csökkent a munkák üteme, alig néhány ember dolgozik a vonalakon. Összkomfort falun — Már csak két utca van hátra — mondja Csernák József, a közös tanács elnöke. — Beszéltem a vízművekkel, megígérték, hogy karácsonyra kész lesznek, az ünnepek alatt már friss, tiszta dunai víz buggyan ki az utcai csapokból. A 31 millió 723 ezer forintos program megvalósításához a vízügyi alapból 6 millió 673 ezer, tanácsi támogatásból 9 millió 150 ezer forint támogatást kapott a négy község, s a házanként 10 ezer forintos lakossági hozzájárulást 10 év alatt kell részletenként kifizetni. — Lesz-e fürdőszobájuk? — Két kollégiumnak is Aranyoklevél „ Aranyoklevelet kapott a Lőwy Sándor Gépipari Szak- középiskola kollégiuma, az elmúlt esztendő után immár másodszor. A kitüntetést és az ezzel járó KISZ KB vándor- zászlót néhány nappal ezelőtt vehették át a kollégisták. A megyében sok kollégium nevezett a versenyre. A feltételek igen szigorúak voltak: rendszeresen értékelte a megyei tanács művelődési osztálya, a megyei KlSZ-bizott- ság és a kollégiumok által megválasztott diáktanács, hogy az egyes intézményekben milyen a tanulmányi- és mozgalmi munka színvonala, "milyen a sportmozgalom és a közösségi élet, s hogyan működik a diákönkormányzat. Vácott a gépipari szakközépiskola kollégiumán kívül a Komócsin Zoltán Leánykollégium 1 alsói is aranyoklevelet kaptak. Negyvenmillió tojás A fóti Béke Termelőszövetkezetben az idén több mint 4Ö millió tojást tojtak a tyúkok, melyeket osztályozás után ér-: tőkésítették. Barcza Zsolt felvétele Felmentés, kinevezés A Pest megyei Tanács végrehajtó Bizottsága dr. Rissa- nek Klárát, a váci járási hivatal elnökhelyettesét felmentette tisztéből és helyébe Horváthné dr. Udvaros Máriát, a kosdi tanács vb-titká- rát nevezte ki. Dr. Rissanek Klára a Pest megyei Tanács Jogi és Szervezési osztályának lett helyettes vezetője. Tükörkép Az emberi közöny időnként elképesztő méreteket ölt. Ennek lehettek tanúi azok, akik minap az egyik Budapest felé tartó buszon utaztak. A Földváry téren hetven év körüli nénike tipegett a középső ajtóhoz, leszálláshoz készülődött. Mozgása az átlagosnál is fáradtabb, bizonytalanabb volt. Az utasok egy része kicserélődött, a busz azonban még nem indulhatott el, a nénike a lépcsőkkel küszködött. Állt az alsó lépcsőfokon, s nem mert lelépni arról. Odalent, tőle alig két- három méterre többen is ácsorogtak, más buszjáratokra várva, de az idős asszony fáradt igyekezetét senki sem akarta észrevenni. A néni, talán azért, mert nem tudta azt, hogy a vezeti látja-e őt s félt, hogy bezárja az ajtót, kétségbeesetten próbálta magára vonni a figyelmet: „Hát, jöjjön már valaki segíteni!” — mondta. Arcpirító jelenet a hétköznapok ezerféle figyelmetlenségei között. A felszólításra akadt ugyan segítség, de vajon ilyen esetben is kérni kell azt? ' Cs. J. i KBT—Autóklub az idősekért A városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a Magyar Autóklub vezetősége, szombaton egész- napos kirándulást szervez a váci Burgundia utcai szociális otthon lakói részére. Az idős emberek az Autóklub tagjaival Nagymarosra és Ze- begénybe látogatnak. A szervezők a kirándulás befejezése után tájékoztatót tartanak a szociális otthon lakóinak arról, hogy miként lehet a baleseteket megelőzni. JÁRÁSI RENDEZVÉNYEK Téli, politikai könyvnapok Csütörtökön délután Vácott, a Lenin úti párt- és tömeg- szervezeti székház tanácskozótermében keri\lt sor a váci járás téli politikai könyvnapok megnyitóünnepségére. Polák Viktor, a járási párt- bizottság munkatársa megnyitója után Torma Pál, a Kossuth Könyvkiadó Pest megyei igazgatóságának vezetője tartott ünnepi beszédet. Torma Piaci jelentés A hetipiacon a burgonyái 4,40-ért, a fehér babot 22—26, a tarkát 25—35 forintért kínálták. A kelkáposztát 7, a fejeset 5, a pirosat 6,50-ért mérték. A karfiol ára 7—10 forint között változott. A karalábé és a fekete retek 5 forintba került. Céklát 5—7 forintért kínáltak. A vöröshagyma 7,40—10, a fokhagyma 40 forintért kelt el. A savanyított káposztáért 16—20 (!) forintot kértek. Zöldséget kilóra 12—16, sárgarépát 8—10, zellergyökeret 9,60-ért mértek. A csomózott leveszöldség ára 5—8 forint volt. Akadt még paradicsom 12, és zöldpaprika 30 forintért. A hónapos retek 3,50, a fejes saláta 6—7 forintba került. Sampinyon gombát 7,50-ért kínált a ZÖLDÉRT, 8 forintot kért érte a kiskereskedő. A kukoricaliszt és kása literjét 10 forintért kínálták. Az alma ára 5—10, a körtéé 12—20 forint között változott. Szőlőt 30, naspolyát 8—18 forintért kínáltak. Diót héjasán 30, tisztítva 120 forintért mértek. Mákot és mézet 40 forintért láttunk. Csipkelekvárt 25 forintért lehetett venni. A sütőtök kilója nyersen 5, sütve darabját 4—5 forintért adták. Sok tisztított kacsát hoztak, az ára mégis magas volt: 250—320 forintra tartották. A libát 70 forintos kilónkénti áron számolták. Az élő csirke 37, a tyúk 35 forintos áron kelt el. Tojást' 2,20-ért kínálták a falusiak, 1,80-ért a gödi tsz árudájában. : i Moziműsor A Kultúr Filmszínházban (Lenin út 58.) november 12- től 14-ig délután 4 órakor a Fehér farkasok című, színes, szinkronizált NDK—jugoszláv kalandfilmet vetítik; este 6 és 8 órakor Jancsó Miklós Allegro barbaro című új filmjét játsszák, 14 éven felüli nézőknek. Pál egyebek között elmondta, hogy az idén megjelenő politikai kiadványoknak elsősorban az ad a korábbinál nagyobb jelentőséget, hogy kapcsolódik a párt XII. kongresz. szusára való felkészüléshez. A politikai könyvnapok nemcsak a szerzők 'és a kiadványok ünnepe, hanem a terjesztőidé is. Azok a párttagok, akik politikai könyvek terjesztésével foglalkoznak, általában jól felkészült, széles látókörű emberek. Szükség is van erre, hiszen napjainkban egyre nagyobb az emberekben az érdeklődés a politikai kiadva, nyok iránt. A terjesztők pedig csak akkor tudják minél több ember figyelmét felhívni egy_ egy fontosabb könyvre vagy kiadványra, ha ők maguk is ismerik a kötet tartalmát. Pest megyei politikai könyvterjesztésében a váci járás a középmezőnyben foglal helyet. Elismerésre méltó azonban, hogy az elmúlt évben a téli politikai könyvnapok idején a megyében a váci járásban volt a legnagyobb az érdeklődés, a politikai könyvek iránt. Remélhetőleg az idén is az elmúlt éveihez hasonló érdeklődés kiséri — a terjesztők jó munkája alapján — a 'téli politikai könyvnapokat, s a most megjelent könyveket és kiadványokat is. Az ünnepi beszédet tájékoztató követte, amelyben Torma Pál bemutatta a Kossuth Könyvkiadó most megjelent újdonságait. Ezt követően Princz Lenke, a járási párt- bizottság osztályvezetője elismerő oklevelet adott át azoknak, akik hosszú évek óta vesznek részt a politikai könyvek terjesztésében. Cs. J. IVSagnósklub Az Űj Skorpió együttes vezetője, Frenreisz Károly lesz a Madách Imre Művelődési Központ magnósklubjának vendége hétfőn este hat órakor. — A Dunakanyar Fotóklub baráti körében hétfőn este hat órakor Kocsis Iván „Barangolások Provence-ban” címmel mutatja be szines- dia-felvételeit. A haladó eszmék lelkes hive volt A gyümölcstermesztés úttörője Lerakta a hazai szakirodalom alapjait folyóiratokban. Tagja volt több külföldi pomológiai társaságnak. Kísérleti kertjében számtalan idegen és hazai gyümölcsfajtát vizsgált meg, azonosított és terjesztett el hazai kertjeinkben. A magyar gyümölcstermsztést forradalmasította, korszerűvé tette. Tanácsait minden nagyobb állami telepítésnél és kezdeményezésnél kikérték. Életének fő műve a „Gyümölcsé- szeti Vázlatok" megírása volt, 1877—1887 között. Négy kötetben kétezer oldalon taglalja a gyümölcstermesztés, gyümölcsfanevelés általános és gyakorlati tennivalóit, valamint 1075 gyümölcsfajta (alma, körte, szilva) leírását is közölte. Az örökhagyó Végrendeletében főörökösévé a Természettudományi Társulatot tette, 1895. december 11- én halt meg. „Bereczki nemcsak mint tudós, hanem emberileg is olyan klasszist képviselt, aki bátran állítható a történeti világítás reflektora elé. Kibírja az éles fényt, melynek sugaraiban nemcsak egy önzetlen és nagy tudós alakja, hanem egy jó és igaz emberarc is látszik” — írják róla. Bereczki Máté élete* haza- fisága, tudományos munkássága példamutató lehet 140 év múltával is a váci diákoknak, és ideje lenne, hogv emlékét városunkban is méltóképpen megőrizzük. Dr. Horváth Károly— Galántai Miklós (Vége) bői megvetette. Mikor már szabadon mozoghatott hivatásszerűen magáhtanítóskodott. Ekkor kezdte folytatni gyermekkorában megkezdett munkáját, szabad idejében nagy lelkesedéssel kertészkedett. A Bach-korszak után rövid ideig állami munkát vállalt, hogy vidékre kerülve több lehetősége legyen gyümölcskertészettel foglalkozni. Azonban a sok hivatali munka teljesen lekötötte, ezért otthagyta állását és egy honvéd bajtársa révén Sármezey Antal kincstári bérlő családjához került Kunágotára házi tanítónak. Élete végéig itt maradt. Az ott eltöltött három évtized életének alkotó korszaka. Ennek során fejlődött európai hírű természettudóssá és Magyarország legnagyobb gyümölcstermesztőjévé. Tíz évig szabad idejében a Sármezey birtokon kertészkedett, kísérletezett. Később 23 katasztrális hold (13,2 hektár) kincstári birtokot megvett, ahol élete végéig dolgozott. Tavasztól őszig gyümölcsösében, faiskolájában tevékenykedett, télen műveit írta, levelezett. A kutató Szinte páratlan az a termékenység. mellyel Bereczki a hazai pomológia irodalmát szolgálja. Mondhatni, amit Kazinczy tett a magyar nyelv újjászületése érdekében, azt tette Bereczki a hazai gyü- mölcsészet fellendítésébe ti. Több mint 400 publikációja jelent meg hazai és külföldi Ezernyolcszáznegyvenöt «szén már Pesten találjuk, ahol az egyetem jogtudományi karára iratkozott be. Itt is tanított, és szorgalmasan tanult. Sikerült a francia és német nyelvet elsajátítania. Ekkor ismerkedett meg a reformkor haladó eszméivel, lelkes híve a francia forradalomnak. Az ügyvéd 1848-ban ügyvédi vizsgát tesz, és ilyen állást szeretett volna vállalni, mert összeköttetések nélkül sem vármegyei, sem állami állást nem remélhetett. Azonban 1848 márciusának szele megérinti a Haladó gondolkodású fiatalembert. Már a legelső forradalmi megmozdulásokban személyesen részt vett. sőt jelentős szerepet is vállalt. Közvetlen kapcsolatban állott Petőfivel, Jókaival, Vasvárival. Ekkor magyarosította meg a nevét Bagyinszkiról Bereczki- re. Mikor a forradalom megvédéséről volt szó, Bereczki Máté elsők között fogott fegyvert. a pesti honvédzászlóaljba került. A szabadságharc különböző csatáiban tanúsított hősiességéért és vitézségéért tiszti rangot érdemelt ki. A világosi fegyverletétel után sokáig bújdosnia kellett, Romhányba nem mehetett, mert mindenki ismerte. Ezekben az időkben jó hasznát vet-- te Vácott és Pesten szerzett ismeretségeinek. Bújkált városunkban és az ország különböző vidékein. 1856-ban az általános közkegyelem után sem vállalt hivatalt, mert az elnyomó Bach-rendszert szív-
