Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-01 / 256. szám
1979. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK "iKnlap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk? Pest megyei Hírlap. Budapest, Pf. 311. — 1446 Az eltűnt hajó Többekkel együtt rendszeresen járok Százhalombattáról Tökölre. Azaz csak járnék, mert a kishajójáratot október 15-én megszüntették. Érdeklődésünkre a hajóállomáson elmondták, hogy hajóállomás szezonális jelleggel üzemel. Teháit télen a hajók nincsenek kihasználva. Ezit megértjük. De valamilyen megoldást mégis csak kellene találni, hogy ne kétórás kerülővel érjük el úti célunkat. Tököl, Lórév és Ercsi községekből is kénytelenek az utasok budapesti kerülővel utazni Százhalombattára. Bizonyosan tudom, hogy a szigetről többen járnának szívesen Százhalombattára dolgozni, ha az oda-vissza utazást megkönnyítenék. Gosztonyi János Szekszárd Névadó a központban Kedves esemény színhelye volt az elmúlt napokban a Pest megyei Állami Építőipa rí Vállalat csepeli központja. Amint arról Macsári István, a vállalat KISZ-bizottságának titkára levelében beszámolt, nyolcas névadó ünnepséget rendeztek. Dr. Zoltánka Vik- tomé gazdasági igazgatóhelyettes köszöntötte az apróságokat és szüleiket, ötszáz forintos takarékbetétkönyvvel, valamint ajándékokkal örvendeztették meg az apróságokat, akik közül a legkisebb a hathónapos Török Gábor, volt, a legidősebb pedig a kétesztendős Török Zoltán. A PÁÉV-nál a szakszervezet kultúrbizottsága, valamint a KISZ-bizottság immár tizenöt esztendeje szervezi meg közösen a névadó ünnepségeket. Így hát nem nehéz rájönni arra, hogy akiket másfél évtizede először köszöntöttek, azok már középiskolába járnak, avagy szakmát választottak ... Ehetetlen mák Szokolyán a zöldségesboltban nemrégiben vásároltam 4 kiló mákot. Néhány nap múlva a szomszédom felhívta a figyelmemet, hogy a mák nem jó, tudja, mert ő is vásárolt nemrégiben. A felét megdaráltam és kiderült, hogy valóban ehetetlen. Mit tehettem mást, visszavittem az üzletbe, de ott nem vették vissza. Ekkor telefonon felhívtam a verőcemarosi tanács keresikedelmi ellenőrét, aki ígéretet tett, hogy intézkedik az ügyben. Azóta többször érdeklődtem a tanácsnál, de senki nem jött az ügyemet megvizsgálni. Rokkant nyugdíjas vagyok, nekem az a 4 kiló ehetetlen mák igen sok pénzembe került. Szeretném, ha a verőce- marosi tanács kereskedelmi osztályán most már valóban kivizsgálnák panaszomat. Lcnárt Lajos Szokolya Feladatunk: helytállni... ... egyöntetűen ez a megállapítás hangzott el a Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-eseinek körében, mielőtt mezőgazdasági munkára indultak. Szabolcs-Szatmár megye 11 termelősizövetkezeté- ben segítettek a gyümölcsszedésben, szállítási munkákban. A tomyosapácai tsz elnöke, Agárdi Béla elmondta, hogy a , hallgatók egyik brigádja már a második napon az elvárt 100 mázsa helyett a csá- vázásnál 240 mázsát teljesített A szorgalmukon kívül fegyelmezettek voltak, s készséggel Ketten dolgoznak három helyett Hivatali kistükör n Sok szó esik mostanában a túlzott adminisztrációról ós a 5 hivatali dolgozók # panaszáról, = miszerint túlságosan elfárad- = nak, kimerülnek az íróasztal- E nál. Vajon mi az oka ennek? E Balogh Gyula pomázi tudósí- 5 tónk ezzel a problémával kap- 5 csolatos megfigyeléseiről, táji pasztalatairól számol be levels lében. Nemrégiben sok hivatalban, irodában dolgozó ismerősömmel beszélgettem arról, hogy milyen és mennyi ideig tartó megszakításokkal, vagyis milyen intenzitással dolgoznak. A kapott tájékoztatásokat a saját tapasztalataimmal egészítettem ki. Ily módon száznál jóval több adat állt rendelkezésemre. A megkérdezettek egyébként valamennyien közhivatali és felügyeleti szervek dolgozói, közülük néhányan országos főfélügyeleti szervnél tevékenykednek. Helytelen lenne azt állítani, hogy az alább közölt adatok országosan jellemzőek, hiszen a megfigyelési kör meglehetősen szűk volt. Ügy érzem azonban, hasonló tapasztalatokat mások is gyűjthetnek; ki-ki a saját portáján. Megfigyeléseim szerint száz ember közül egy hónap alatt harminchármán nem dolgoztak. Az ő feladatukat 67 munkatársuk látta el, tehát két ember dolgozott három helyett. A hiányzá- >^k okai között szerepel például szabadság, betegség, gyermekápolás és különböző magánügyek intézése. Szabadságot kivenni minden dolgozónak joga van. Saját vagy gyermekünk betegsége is tőlünk független. A magánügy intézését azonban fenntartással kell fogadnunk, hiszen az ok nem minden esetben indokolja a hiányzást. A munkafegyelem lazításából adódó munkaidő-kiesést pedig semmivel sem magyarázhatjuk. Ilyenek például: késés, kávézás, bevásárlás, magánbeszélgetések telefonon, meghosszabbított ebédidő, vagy a munkaidő korábbi befejezése. Értékelésem szerint száz dolgozó munkaidejéből naponta 124 óra megy így veszendőbe. Ez az időveszteség annyi, mintha 16 dolgozó egész hónapban nem jelent volna meg a munkahelyén. Tehát a jogtalanul felvett munkabér összege szerény számítás szerint is mintegy 50 ezer forint havonta. Ebből könnyen kiszámítható, hogy mennyi a népgazdaság vesztesége. Természetesen az adatokkal szemléltetett munkaidő-veszteségek mellett egyéb lazaságokkal is találkozhatunk. Ezeket nem lehet számszerűen kimutatni: gondoljunk csak az engedély nélküli távollétre, vagy a névnapok munkaidőben történő ünneplésére. És ehhez járul még a nem kellő intenzitású munka is. A munkaintenzitás csökkenését sajnos az egyébként lelkiismeretesen dolgozóknál is tapasztalhatjuk, hiszen — ahogy a felmérésből kiderült — tulajdonképpen két ember dolgozik három helyett. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy felmérésem csupán olyan tükör, amelybe az adminisztrációs munkakörben dolgozók csoportja láthatja önmagát, mint népgazdaságunk egy kicsiny fogaskerekét. Jó lenne azonban, ha minél több dolgozó betekintene a saját tükrébe, még akkor is, ha ezt a tükröt a felelős munkahelyi vezető tartja elé. ismertették meg a katonai főiskolai életükről a falu közép- iskolásait. A hallgatók jó kapcsolatot alakítottak ki a tsz alapszervezeteivel, közös vetélkedőket, sportversenyt rendeztek. A gazdaság vezetői, dolgozói becsülték a hadseregből érkezőket és ez az érzés arra ösztönzi a katonai főiskola ifjúkommunistáit, hogy a továbbiakban is helytálljanak- — az élet más területén is. Géczi Sándor Szentendre Szemüvegkálvária Elkeseredésemben önökhöz fordulok segítségért — írja levelében Neihel Ibolya maglódi olvasónk. Idén május 5-én szemüveg- receptemet beadtam a Látsze- részipari Szövetkezet budapesti, Rákóczi u. 25. szám alatti üzletébe. A szemüveget a mai napig sem kaptam meg. Természetesen többször érdeklődtem, de minden alkalommal azt a választ kaptam, hogy a gyártó cégtől hibás árut kapott a szövetkezet, tehát többször is visszaküldték cserére. Most 5 hónap elteltével, már valóban elfogyott a türelmem. A fejem is gyakran fáj, hiszen a szemüveget nem véletlenül írta fel az orvos. Hatvanhat éves nyugdíjas asszony vagyok és már alig látok. Arról nem is beszélve, hogy én 75 forintot fizettem az üvegért, de az a szemüveg már 1500 forintba kerül az államnak. Én ugyanis csak az SZTK-árat fizettem, a speciális szemüvegem ára azonban 500 forint és már harmadszor csinálják. Arra kérem önöket, nézzenek utána, miért késik szemüvegem tó évet ★ Telefonon érdeklődtünk a Látszerészipari Szövetkezet Rákóczi úti boltjában. Az üzletvezető-helyettes kérésünkre előkereste a megrendelést, és lám. szerencsénk volt: közölte, hogy éppen most kapták meg azt a speciális bifokális üveget, melyre levélírónknak szüksége van. Azt is megtudtuk, hogy ennek az üvegnek a megrendelési ideje 8—10 hét, de ebben az esetben valóban kétszer rossz minőségű üveget kapott az üzlet a központi raktárból. Levélírónkat most természetesen értesítik, hogy szemüvegét átveheti az üzletben. Kevés a gáz Dunakeszin, a 236. számú gázcseretelepen szombatonként kevés a gáz. Dunakeszi lakossága egyre növekszik, így a cserepalackokra is egyre nagyobb szükség van. Augusztus közepéig Budaörsről kapta a cseretelep a palackokat, s addig nem is volt panasz a mennyiségre. Amióta Hortról étkezik Dunakeszi lakosságának a gázpalack, zavarok keletkeztek az ellátásiban. Solymosi László Dunakeszi ★ Budaörs 30 kilométernyire van Dunakeszitől, telefonon elég könnyen elérhető. Hort 64 kilométernyire fekszik a csereteleptől, s a postáról odatelefonálni interurbán hír vassal, legalább 3—4 óra. A gázcseretelepen nincs telefon, igy az ott dolgozók, ha reklamálás miatt Hortot hívják, munkaidejük nagy részét a postán tölthetik. ■ Valóban megkérdőjelezhető, hogy miért változtattak az illetékesek az ellátási területen, s jó volna, ha a dunakesziéit ismét Budaörsről kapnák a gázpalackot. A- szállítás miatt is gazdaságosabb lenne és sok panaszos ügyet lehetne megelőzni a régi, bevált módszer visszaállításával. Keresik a postást Tápiószölősön lakunk az úgynevezett faluvégen. Talán ezzel magyarázható, hogy postát csak egyszer egy héten kapunk. Nemrégiben iiókbér- letet nyitottunk a postán, ami azt jelenti, hogy minden küldemény ott marad, vagyis fizetünk azért, mert nem keli kihozni a postánkat. Ennek ellenére minden héten előfordul, hogy hiányzik egy-egy napi újság. Ezekhez aztán csak veszekedéssel jutunk, vagy egyáltalán nem kapjuk meg. Az is előfordul, hogy mások leveleit kézbesítik nekünk. Ezután az is elképzelhető, hogy a nekünk küldött leveleket más viszi el. Levélcserék miatt többször volt már kellemetlenségünk. Ennél sokkal bosszantóbb azonban, amit a pénzküldeményekkel csinálnak a helybeli postán. Többször előfordult, hogy édesanyám nyugdíját és az én postán hazaküldött fizetésemet nem akarták odaadni családom tagjainak. Egyszerűen letagadták. Idegtépő veszekedések után végül is hajlandók voltak' körülnézni, és — csodák csodája — mindig előkerült a pénz. Gyakori, hogy a kézbesítő magához veszi a nyugdíjszelvényt, csak éppen nem adja át az érdekeltnek. Nyugdíjfizetési napokon édesanyám például egész nap a kézbesítő nyomában jár, így tudja csak a pénzét megkapni. Néha kiderül, a pénz nincs a kézbesítőnél, ezért pl kell mennie a postára, várakozni és veszekedni, amíg fizetnek. Tudom, hogy a posta munkaerőhiánnyal küszködik, fent említett panaszok azonban az ott dolgozók hanyagságából erednek. Kérem az illetékeseket, hogy vizsgálják ki panaszomat. S. L. Tápiószőlős Válaszra várunk Egy évvel ezelőtt nyílt meg Mendén a Honvéd utcában a Zöldért 521. számú boltja. És mint minden üzletben, itt is megtalálható a vásárlók könyve. A község lakói azonban hiába írják be észrevételeiket, panaszaikat ebbe a füzetecs- kébe. Augusztus 14-én például az egyik vásárló több száz ember nevében panaszkodott, de a mai napig sem érkezett rá válasz, ügy hallottuk egyébként, hogy az üzletet meg akarják szüntetni, pedig csak egy éve nyílt meg, és igen nagy szükség lenne rá Ügy tudom, hogy a vállalat vezetőinek kötelessége a leírtakat megvizsgálni és erről a panaszost értesíteni. Dudás Ferenc Mende Vásárlókkal, üzletekben A panaszokat a helyi tanács ismeri Hét tököli asszony frta alá azt a panaszos levelet, amely a minap érkezett szerkesztőségünkbe. Nemcsak a hentesnél Legtöbben gyermekgondozási segélyen itthon dolgozó kismamák vagyunk — írják — és mert gyermekeink mellől nemigen mozdulhatunk el, a helybeli üzletekben vásároljuk meg a szükséges élelmiszereket. A hentesnél azonban hét végén már csak elvétve lehet húst kapni: legközelebb pedig kedden szállítanak friss árut. Ilyenkor délelőtt természetesen megrohanjuk az üzle. tét, de tapasztalataink szerint a kampókon zöldülő, sárguló disznócombok, ernyedező karajok lógnak. Nos, ha ez ritkán fordulna elő, eszünkbe se jutott volna levelet írni, de a látvány hétről hétre ismétlődik. Így aztán vagy hús nélkül távozunk, vagy beérjük azzal, ami van. Tulajdonképpen ki. vagyunk szolgáltatva a hentesnek, mert akár tetszik, akár nem, csak ebben az egy húsboltban lehet vásárolni. Néha megelégelvén az áldatlan helyzetet és felbőszülve azon, hogy rendszeresen többet számolnak a kelleténél, visszamegy az ember és reklamál a boltban. Ha elég agresszívan teszi ezt, a pénzt ugyan visszaadják, de szebb húst ezek után ne is várjon az ember. Vagy azt visszük el, amit az eladó kiszemelt számunkra, vagy semmit. De a helybeli élelmiszer- üzletekben is hasonló a helyzet, már ami az eladók modorát és a többletszámolást illeti. Ezekben nem egyszerűen csak többet számolnak az áruért, hanem egy-egy tételt rendszeresen kétszer ütnek be a pénztárgépbe: És aki nagyon siet. legfeljebb otthon veszi ezt észre. Itt sem igen merünk reklamálni, mert kis falu lévén másnap kinéznek bennünket az üzletből. Inkább csak egymásnak panaszkodunk. Azonos véleményen Tökölön kedden a húsbolt előtt több asszony várakozott a friss árura. Megkérdeztem, hogy mi a véleményük az üzlet árukészletéről és az eladók magatartásáról. Nos, a hallottak csak megerősítették a levélben leirt panaszokat. Szinte mindenkinek volt ezzel kapcsolatban valami keserű élménye. Bebizonyosodott, hogy a helybelieknek nem kevés bosz- szúságot okoz nap mint nap az élelmiszerek beszerzése. Gyakran előfordul, hogy többet számolnak az árukért, és az eladók fölényesek, gorombák a vásárlókkal. Az egyik asszony például elmesélte: a hentesboltban olyan csúnyán beszéltek vele, hogy sírva távozott, aztán hónapokig nem mert belépni az üzletbe. Volt, akit egy napon többször is becsaptak: a délelőtti vásárláskor 12 forinttal, délután pedig már 18 forinttal számolt többet az eladó. A panaszoknak csak az vetett véget, hogy megérkezett a húst szállító hatalmas kamion. fEgyébkénf a jelenlevők hangsúlyozottan kérték, hasonlóan a levélírókhoz, hogy nevüket ne írjuk ki.) A hűsbölt vezetője, Lajtai Imre elmondta, hogy feleségével együtt 22 éve dolgozik Tökölön. Állítása szerint ők mindig jó minőségű, szép árut adnak el. Van is bőven, szombaton Is jut mindenkinek: 240 mázsa húst, 80—100 kiló halat, és több mint 130 kiló baromfit kap hetente. Ez szerinte elegendő a község ellátására. De ha például több lakodalmat tartanak, még külön is rendel, és a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat ceglédi vagy szigetszentmiklósi üzeméből rövid időn belül küldik az utánpótlást. — Igen, arról én is hallottam, hogy a nyári szabadságunk idején 'többször volt ösz- szeütközés a vásárlók és a helyetteseim között — mondta. Azóta már nem dolgoznak nálam, az egyik megbetegedett, a másik kilépett a vállalattól. Nyugodtan mondhatom, hogy ritkán van vita és én azt mindig el is rendezem — nyugtatott az igencsak jól megtermett üzletvezető. írják a panaszkönyvbe! De a hentesboltban dúló időnkénti vitákról egyébként a nagyközségi tanács vezetői is hallottak már. Dr. Józsa Árpád vb-titkár arról tájékoztatott, hogy az üzleteket rendszeresen — félévenként — ellenőrzik, visszaéléseket azonban nem tapasztaltak. — Jó lenne azonban — tette hozzá —, ha az, akit sérelem ért azonnal beírná panaszát a vásárlók könyvébe. Sőt, ha többször előfordul, hogy megkárosítják az üzletben, keressen meg engem: jegyzőkönyvet veszünk fel itt a tanácsházán és természetesen minden ügyet kivizsgálunk. Csak akkor büntetjük meg ugyanis a vétkese- i két, ha pontosan tudjuk, hogy 7ci milyen vétséget követett eL Mert így csak a szóbeszéd terjed, konkrét adatok híján pedig nem lehet egy üzlet összes dolgozóját felelősségre vonni. A körülmények is elősegítették Tököl község kereskedelmi ellátása egyébként nem jó. Amit az is bizonyít, hogy a lakók száma évről évre nő, de az üzlethálózatban az elmúlt tíz évben jóformán nem volt változás. Növekszik a forgalom és a fogyasztás, de a kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységek száma és a színvonal nem emelkedett. Az üzletek kicsik és korszerűtlenek, nem biztosítják sem a vevők, sem az eladók számára a korszerű kereskedelem iránt támasztott igényeket. Tehát a körülmények is elősegíthették azokat a kilengéseket, amelyeket a levélírók is szóvá tettek. Még sem lehet mindent a körülményeknek tulajdonítani. És különösen fel kell figyelni azokra a megállapításokra, amelyeket a minap a belkereskedelmi miniszter tett éppen a bolti eladók és a boltvezetők feladatairól és felelősségéről. Külön Is hangsúlyozta. hogy a boltvezetők feladata az üzleteikben dolgozók udvarias magatartásának megkövetelése, és az, hogy a kereskedők a szocialista erkölcs szellemében munkálkodjanak. A kereskedőknek tehát Tökölön sem szívességből, hanem kötelességből kell tisztességeseknek és udvariasaknak lenniük. A szaktudásuk melleit ugyanis ezek a tulajdonságok — vagy ha úgy tetszik magatartásformák — szinte mesterségük címerei. Mert nemcsak a céh, a mundér becsületét őrzik meg így, hanem hozzájárulnak a lakosság jó közérzetének kialakulásához is. Bóday Márta
