Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
gs. Vis, 1979. OKTÓBER 7., VASÄRNAF Lehet-e előre tudni, jelezni ? Beszélgetés a földrengés-obszervatórium vezetőjével Dt. Bisztricsány Ede, a Földrengésjelző Obszervatórium vezetője, a műszaki tudományok doktora készségesen kalauzol bennünket a rejtelmesnek látszó tudomány területére. Mondja, hogy a világban néhány ezer állomás észleli a rengéseket — évente 15 ezret regisztrálnak —, de egyetlen állomás sem tudná megállapítani, honnan indult ki a mozgás. Ezért az adatokat valamennyien beküldik a központokba: Moszkvába, Washingtonba, Stras- bourgba és Edinburghbe. Ott számítógépeken feldolgozzák a jelentéseket, s az eredményt visszaküldik az állomásoknak. Itt a szeizmogramokat értékelik és tárolják. Mindig mozgásban " Az észlelés napi, rutinmunkája mellett az obszervatórium térképeket ad az új lakótelepek, gyártelepek építéséihez — a térképeken fel'tünte- ík az esetleges megrázkódtass mértékét. Ugyanakkor janyabiztonsági vizsgálatokat is végeznek. Nemzetközi sikert aratott dr. Bisztricsány kandidátusi disszertációja; ebben a munkában számítási módszert adott a rengés energiájának meghatározásához. Azóta az egész világon ezt a módszert alkalmazzák. Ez azért is fontos, mert meg kell különböztetni a nukleáris robbanást a természetes földrengéstől: hogyan jelentkezett? Mekkora energiája volt? f Százszázalékos módszerek még ma sincsenek, további kutatások szükségesek. Mindenesetre a szeizmológia először adott felvilágosítást a Föld belső szerkezetéről. Az obszervatóriumban kidolgoztak egy adalékos módszert arra, hogyan lehet meghatározni a Föld felső köpenyének szerkezetét. A földrengés hullámai ugyanis szinte átvilágítják a földet: különböző közegeken áthaladva változik a sebességük, a sebességből pedig matematikai módszerekkel következtetni lehet; milyen mélységben milyen zóna helyezkedik el? Az obszervatórium műszerei — melyeknek egy részét maguk készítették —, rendkívül érzékenyek. Felnagyítják a rengéseket, százezerszeresre. Ha a Föld felszíne a milliméter tízezred részényit megemelkedik, a műszer ezt tíz milliméternek mutatja a papíron. Márpedig a Föld mindig mozog, ezt láthattuk is, a regisztráló készülék az EKG hullámvonalához hasonló rajzolatot ír örökké. Nem vagyunk zónában ! Magyarország nem esik a nagy földrengéses zónákba. De földrengések előfordulnak. Ebben az évszázadban több száz kisebb rengés volt. Közülük tíz olyan,, amelyek a Mercalli—Sieberg fokban kifejezve a 7—9 erősséget elérték. 1911-ben Kecskeméten (9), 1925-ben Egerben (8,5), 1956-ban Dunaharasztin (8) volt nagyobb földrengés. Meg kell jegyeznünk, hogy a Richter magnitúdóban mérve ezek az értékek csupán 5—6 foknak felelnek meg. A katasztrofális földrengéseket _ a világsajtó a Richter-skála szerint szokta hírül adni. Lehet-e előre jelezni a földrengéseket? Dr. Bisztri- csány Ede szerint belátható időn belül nem tudják kidolgozni az előrejelzés megbízható módszerét. Ott sem, ahol gyakori a földrengés, és nagyon sok pénzt áldoznak rá. (Az USA-ban és Japánban külön-külön harmincmillió dollárt kértek a kormánytól az előrejelzés vizsgálatára. A munka el is kezdődött, de még nem sok sikerrel járt.) A megbízható módszer kidolgozásához sok-sok évi tapasztalatra, újabb és újabb kutatásra lesz szükség. Maguk sem hiszik Párizsban ez év áprilisában került sor az UNESCO — az ENSZ tudományos világszervezete — rendezésében az első konferenciára a földrengések előrejelzéséről. Az ülésen két ország jelentette be, hogy sikeresen jeleztek előre földrengéseket. A szovjet szeizmológusoknak három esetben sikerült előre megjelölniük a rengés helyét — plusz-minusz egy hónap eltéréssel. A kínai szeizmológu- sok négy ilyen esetről adtak hírt. Az adatok közlői azonban nyomban hozzátették, hogy eljárásuk még további kutatómunkát kíván, s az előrejelzések kezdeti stádiumban vannak. Az előrejelzést sehol a világon nem teszik közzé, részint bizonytalanságuk miatt, részint a várható gazdasági és lélektani hatások miatt. Ezért is vonnak be újabban a kutatásokba közgazdászokat, pszichológusokat és más szakembereket. Kínában például előre jeleztek várható rengésekét, s kiürítettek településeket — ám a várt katasztrófa elmaradt. Az 1976-03 nagy földrengést, amely 5—600 ezer halálos áldozatot követelt, nem tudták előre jelezni. Elindul egy hír Kicsit hasonló ez a meteorológiához. Kitűnő fényképfelvételeket kapnak a műholdakról a ciklonok mozgásáról — újabban a tévében is láthatjuk —, mégis nehéz megmondani, hogy holnap Tinnyén esik-e az eső? Vagy akár Budapesten? Ha esik, vagy nem esik, abból még nem lesz nagy baj. Annál kockázatosabb földrengés előrejelzésére vállalkozni. Komoly, felelős intézetek ezt nem is teszik. Ha van is feltevésük, megtartják maguknak. Az utóbbi időben lábraka- pott rémhírről azt mondja dr. Bisztricsány Ede: mostanában harminc-negyven telefont kapunk naponta. Elképesztő az emberi hiszékenység. Az, hogy a japánok előre jeleznének magyarországi földrengést, teljes mértékben tudománytalan állítás. Az emberek szeretnek borzadni, erről van szó. Így vagyunk a földrengéssel is. Földrengés előfordulhat még Magyarországon is elméletileg —, de gyakorlatilag senki nem tudhatja, lesz-e, s ha lesz, hol és mikor. A japánok sem jelezték még előre, illetve nem közölték egyetlen országgal sem, mert nem is tudhatják. Az viszont tény, hogy Burmától az Atlantióceánig, az úgynevezett mediterrán övezetben ma is működnek a hegyképző földtani erők, amelyeknek következtében földrengés előfordulhat. Hazánk ettől a vonaltól kissé északra esik, s mint az eddigi tapasztalatok mutatják, nálunk ritka és gyenge ez a j elenség. Senki sem olvasta Az is igaz, hogy a Duna vonala egyben törésvonal is. Az a tengeri üledékből származó kőzet, a dolomit — tehát nem vulkanikus —, amit Gellérthegyként ismerünk, a budai oldalon felmagasodik, a pesti oldalon már 900 méterre süllyed a felszín alá. De ez semmit sem jelent a földrengések keletkezésének szempontjából. Honnan ered a januári magyarországi földrengés híre? Ki tudja. Tudományos forrásból nem — mondja az obszervatórium vezetője. Lehet, hogy csak egyszerű félreértésekről van szó. Ez utóbbira utal, hogy sokan a Sternre, a Quickre vagy más nyugati magazinokra hivatkoznak, de ilyen jóslatokat azok sem közöltek, legalábbis senki sem olvasta. Májusban már ide- telefanáltak Egerből: igaz-e, hogy július 16-án földrengés lesz a városban? Nem létt! S végül mosolyogva megjegyzi dr. Bisztricsány Ede: 5 a Gellérthegyen lakik, s ott is marad. Mert az teljes ostobaság, hogy a hegy belecsúszik a Dunába. Paládi József Előnnyel a Petőfi-hídon Tegnap átadták az északi útpályát A Petőfi-híd felújításán dolgozó hetven szocialista brigád arra törekszik, hogy meglevő másfél hónapos előnyét két hónapra növelje az év hátralevő részében. Dalmy Tibor miniszteri biztos elmondta, hogy a cél elérhető, mivel a kollektívák csaknem mindegyik részihatáridőből lefaragnak, y jó légkörben, egymást segítve dolgoznak. A tervszerűen összehangolt munkafolyamatok eredményeként tegnap, szombaton folytatták a Fehérvári út—Schön- herz Zoltán utcai csomópont átépítését, s ugyanezen a napon adták át a forgalomnak az Irinyi és a Schönherz Zoltán utcai északi útpályáját a Skála Áruház és a leendő budai aluljáró között. Így a brigádok már a hét végén hozzáfoghattak a déli útpálya munkálataihoz. A Petőfi-hídon jelenleg a villamossínek betonágyát alapozzák; úgy számítják, hogy ennek szigetelését szintén megkezdhetik. Ezzel egyidejűleg az aszfaltosok a hídra vonulnak át, hogy ott folytassák a burkolatépítést. A nagyszabású felújítás első üteme a Petőfi-híd térségében is befejezéséhez közeledik. A pesti és a budai aluljáró folyosójának szerkezete kész, és korszerű közvilágítást kapott az Irinyi és a Schönherz Zoltán utcai északi oldala. Teljes lendülettel készítik az utakat a Mester utcától egészen a Fehérvári útig. » Az előny nemcsak az idővel, hanem a munkák mennyiségével is mérhető. Például: azt tervezték, hogy ebben az évben a híd egyharmadát és a budai aluljáró felét újítják fel, illetve építik meg, ezzel szemben — építéstechnológiai módosításokkal és szervezési intézkedésekkel — elérik, hogy az esztendő végéig a hídfelújítás felével és az aluljáróval teljesen elkészüljenek. A fővárosi tanács közlekedési főigazgatósága és a BRFK közlekedésrendészeti értesíti a gépjárművezetőket, hogy ma, október 7-án 15 óráig — betonozási munkák miatt — a Petőfi-hidat csak a BKV autóbuszai vehetik igénybe. Pilóták továbbképzésen A budaörsi Repülőgépes Növényvédő Szolgálat ka- posújlaki bázisain olyan fiatal repülőgépvezetőket oktatnak, akik nemrég szerezték meg szakszolgálati engedélyüket Nyíregyházán. A fiatalokat megismertetik az AN—2 repülőgéppel, illetve a helikopterrel. Furcsa (vas)utas-históriák Két tárgyalás: járáson és megyén A kedves utas olykor boxer- rel és suhi-nak becézett gumicsővel száll fel a vonatra. Időnként a vészfék megrántása egy-egy nagy verekedés kezdetét jelzi (a Pest megyei Hírlap is beszámolt már ilyen botrányról), máskor magányos alakok cirkálnak kocsiról kocsira. A jegykezelők tányérsapkája és sötétkék egyenruhája sem parancsol mindig feltétlen nyugalmat. Nemegyszer a garázdák elől kajütjük- be kénytelenek menekülni a jegykezelők. A lyukasztó utast kezel Ám az egyik fiatal büntetőjogi tudományág, a viktimo- lógia már számos bűncselekménytípusnál bebizonyította, hogy időnként a sértett magatartása is oka a bűncselekménynek. Az áldozat bűne — ahogy ezt a viktimológia megfogalmazza — nemegyszer ■erőszakos, kötekedő, froclizó magatartása, Mindez a seket legtöbbször nem menti fel, de az ügy elbírálását, a büntetés kiszabását mégis lényegesen befolyásolja — ahogy erre az egyik büntető- tanács az alábbiakban hivatkozik is. Tavaly június 21-én déli 12 óra előtt néhány perccel a Nagykátáról—Budapestre közlekedő 5525-ös személyvonat egyik kupéjába belépett H. B.-né jegykezelő. Felszólítására (Kérem a jegyeket felmutatni) Kelemen János, a kocsi Fülest olvasó fiatal utasa időt kért. A férfi néhány pillanatig még újságjába merült. de mire a kalauz körbejárt, felmutatta bérletét. Ezekután alighanem valami titokzatos, az eset későbbi rekonstruálása során homályban maradt dolog történt, mert Kelemen János — a munkáltatója szerint évek óta kifogástalanul dolgozó papírgyári gépmester — H.-nával valamiért szóváltásba került. A nyugdíjas korú kalauznő egy amazon harciasságával vá- I 1 aszóit: a lyukasztóval' több menetjegy után Kelemen János arcának folytonosságát is megszakította, A férfi szája felrspedt, orra vérezni kezdett. A következő pillanatban H--ná karja és univerzális szerszáma ismét iitésrg lendült, de a 21 éves utasellökte magától és — az ítélet itt utánozhatatlan finomsággal fogalmaz: H.-né a távolabbi ülésekig tántorgott, majd egy box közé hanyatlott úgyhogy a sapkája és a szemüvege is leesett• Az orvos később 8 napon belül gyógyuló zúzó- dásokat és vérbeszűrődést diagnosztizált. Előbb azonban másik szakember — egy rendőr — jelent meg a kupéban H. B-mé kíséretében. A sebesült utast látva azonban nem firtatta az eseményeket. Kelemen János talán, mert sejtette, hogy az incidensből ügy lehet, a Józsefvárosi pályaudvaron — két utastársával tanúsítva sérelmét — panaszt tett, ám. a kalauznőt hiába hívták han- gosbaszélőn az irodába ... A kalauz a bíróságon is kiabál H.-né inkább a rendőrségre ment és feljelentést tett hivatalos személy elleni erőszakért. A Nagykátai Járásbíróságon folytatódott ez az adok-kapok história. A tárgyalás jegyzőkönyve kozmetikázás nélkül, nyíltan követi az eseményeket. Már a per elején furcsa dolgok történtek. Á bíró alighogy megnyitotta a tárgyalást. H.-né közbeszólt: — A vasúttól van-e kirendelve ügyészem? Mert, ha nincs, akkor nem fogom a tárgyalást megtartani. •. Majd kiabálva kimegy ... Később a tanácselnök jegy. zőkönyvbe véteti, hogy a sértett ismét szólogat, megjegyzéseket tesz, s csak a rendbírság említésére hallgat el. Pedig a kalauznő nem most ismerkedett meg a törvényházi szokásokkal. H.-nét — aki a MÁV szolnoki állomásfőnöksége szerint is ingerlékeny, hiányos modorú jegykezelő, s ezért már többször konfliktusa támadt az utazóközönséggel — 1969-iben 4, 3970-ben 5 hónapi javítónevelő munkára ítélték. Most viszont az utas, Kelemen János mondatott ki bűnösnek, s hivatalos személy elleni erőszakért, valamint könnyű testi sértésért 8 hónapi (10 százalékos bércsökkentéssel járó) javító-nevelő munkával sújtották. A bíróság az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a kalauznő magatartását. i Szóváltás a bérlet körül A Kelemen kontra H.-né esettel egy napon, egy másik vasúti per is befejeződött, de az a megyei bíróságon. Idén február 3-án a Kőbánya-Alsóról 6 óra 25-kor induló La- josmizséig közlekedő .személyvonat utolsó kocsijában' egy koszos, berotválatlan, elhanyagolt külsejű, ittas ember aludt — ahogy a kalauz később leírta utasát. Radios Mihály, a 29 éves férfi, a rossz külsőt 12 órás éjszakai munka során egy budapesti kazánházba« szerezte (400 mázsa szenet lapátoltam be este 6-tól reggel 6-ig), s ezután két munkatársával valóban megivott a vonat indulása előtt fél liter pálinkát. Gyá- lon majd Inárcson a kollégák leszálltak, Radics Mihály pedig elaludt. A kalauz a neki gyanús külsejű utastól Tábor jalva eiőtt saját vallomása szerint másodszor, Radics emlékezete alapján viszont negyedszer kerte a jegyet. A raradt ember zakia- tasnak érezte a kalauz nyomasztó érdeklődését, és bár az közölte vele, hogy annyiszor kéri el jegyet, ahányszor akarja, mégis csak némi vita után mutatta fel újra bérletét. A jegykezelő, kivette Radics kezéből a bérletet, s most mát személyi igazolványát akarta látni, amely igazolja a bérletre jogosultságát. Radics Mi. hály enelyett káromkodn. kezdetit, a kalauz pedig közölte, hogy eseménykönyve. vesz fel az utas magatartásáról. Mindketten kimentek a középső peronra, a vonat befutott Taborralvára, s mát csaknem megállt, amikor t kalauz szerint Radics őt ki- lökte a kocsiból a túlsó oldalra. A jegykezelő vallonná sa szerint, a lökés után méi az utolsó lépcsőre is rá tu dott lépni, de onnan egyensú lyát vesztve két kezére é. térdére esett. Ez kimeríti i hivatalos személy elleni erő szakot,, bár Radics ezt mind végig tagadta, s sem az esést sem az esés nyomát későbi senki sem látta. A 43 éves kalauz sérelme re visszaesőként elkövetett hí vatalos személy elleni erősza kért, helyesen (a vádlottnál 1976-ban volt már súlyos bűn. cselekménye) Radics Mihály 1 év 6 hónapi fegyházbünte tésre ítélték. A vádlott félté telesen szabadlábra nem he lyezhető. Babus Endre Munkaügyi viták Szabad szombaton szabadságon Egy vállalat alkalmazottja a múlt évben húsz munkanap szabadságra szerzett jogot. A munkaadó azonban — a havi három szabad szombatra tekintettel — a szabadságát 18 munkanapban állapította meg. A határozat ellen az illető a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely csupán egy nappal való csökkentést talált indokoltnak. Emiatt a vállalat a szabadság mértékének megállapításáért alkalmazottja ellen a munkaügyi bíróságon pert indított. Arra hivatkozott, hogy a dolgozónak három egymást követő héten szabad szombatja van. Ezért már a 18 napi szabadsággal rendelkező dolgozóknak is két szabad szombatot kell beszámítani, mert a szabadság egyszerre, történő kivétele esetén két szabad szombat jut. 1 A munkaügyi, majd falfeb-f bezáisre a megyei bíróságnak a keresetet elutasító ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket megváltoztatta, és a vállalat keresetének helyt adott. A szabadság kiadásánál — a heti pihenő- és munkaszüneti napokat kivéve — a hét minden napja munkanap, függetlenül attól, hogy a vállalat időbeosztása szerint mindegyiken kell-e dolgozni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Eszerint tehát az alkalmazott szabadságába a szabad szombatokat is be kell számítani. Ezért az évi húsz nap egyszerre kivett szabadságból, ha abba két szabad szombat beleesik, ezt a két napot kiadottnak kell tekinteni. Erre a látszólagos szabadságidőcsökkentésre azért van szűkség, hogy azok a dolgozók se kerüljenek kedvezőbb helyzetbe, akik évi szabadságukat részletekben veszik ki. Az Utóbbi esetben ugyanis bárki elkerülhetné a szabad szombatokat, és így jobban járna, mint az, aki szabadságát ösz- szefüggően veszi igénybe. Amennyiben tehát a dolgozó több részletben veszi- ki szabadságát, és abba nem esik bele szabad szombat, két napot kell kivett szabadságként beszámítani, vagyis amennyi szabad szombat • lenne a szabadságidőben, ha egyszerre venné igénybe.. Ha azonban az alkalmazott szabadságát a szabad szombatok miatt már arányosították (csökkentették), azt a szabadságban töltött idő tartalmára már nem lehet újból beszámítani. Az ezzel ellentétes álláspont téves. # * I
