Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Az Áfész szoigáltafóházában A Monorvidéki Afész üllői szolgáltatóházában lakossági, közületi, így a környező tsz-ek és vállalatok megrendelé­sére végeznek háztartási és szivattyúmotor tekercselést. Ké­pünkön: Krupa Györgyné, Varga Tiborné .és Jungwirth Istvánná munka közben. Ifj. Fekete József felvétele’ ISMERKEDÉS A SZÜLŐFÖLDDEL A honfoglalástól napjainkig HELYTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ GYEREKEKNEK Lapunk egyik korábbi szá­mában már hírül adtuk, hogy a gyömrői Ságvári Endre úit- törőház II. Rákóczi Ferenc bé­lyegszakköre és az id. Pál Mi­hály baráti kör helytörténeti csoportja általános iskolások számiéra vetélkedőt rendez. A rendezvény részleteiről kér­deztük Szabó Gyulát, a bará­ti kör titkárát, aki egyben a bélyegszakkör vezetője is. Felkészülés ' — November 10-én, szomba­ton 15 órakor kerül sor az eseményre a gyömrői úttörő­házban. A vetélkedő három fő témája: helytörténet, ma­gyar történelem a bélyegen, valamint helytörténet és a bélyeg kapcsolata. Minden is­kolát két-, három-, illetve négy fős csapat képviselhet. A nevezéseket legkésőbb ok­tóber 31-ig fogadjuk el. A felkészüléshez, több lehe­tőséget is ajánlunk. Minden héten pénteken 15-től 17 óráig az útitörőházban a bélyegszaik- kör foglalkozásain a vetélke­dő témájáról is szó lesz. Ok­tóber közepe táján a verse­nyezni kívánók kapnak egy sokszorosított anyagot, amely hely történe ti ismeretekkel nyújt segítséget a diákoknak. Az általános iskolai tanköny­vek magyar történelemmel fog­lalkozó fejezeteinek tanulmá­nyozása is jó lehetőség a fel­készülésre. i — Mi a vetélkedő célja? — Az, hogy legalább rész­ben megismerje a legfiata­labb korosztály is Gyömrő község történetét, egyelőre a hongfoglalástól a XX. szá­zadig. Ez a játékos verseny komoly kutatómunkát igé­nyel — hangsúlyozta Szabó Gyula —, izgalmas búvárko­dásra, nagy sikerélményekre lehet majd számítani. A győz­tesek jutalomban is részesül­nek. Természetesen a vetél­kedőnek folytatása is lesz: 1980 márciusában a XX. szá­zad munkásmozgalma bélye­gen, helytörténeti anyagból a XX. századi munkásmozgalom, majd áprilisban a Három ta­vasz a bélyegen, és azok helytörténeti kapcsolatai a bé­lyegen címmel újabb rendez­vényekre kerül sor. Támogatással ' — Közelebbről, kik a szer­vezői ennek a rendezvény­nek? — A Petőfi Sándor műve­lődési házban tevékenykedő id. Pál Mihály baráti kör egyik önként vállalt feladata lett a ház műsorprogramjá­nak gazdagítása saját ren­dezvényekkel, illetve más tár­sadalmi és tömegszervezetek- kel közös rendezvények for­májában. Jelen esetben a ba­ráti kör elnökségének két tag­ja, Somogyi Ferenc, a köz­ponti iskola és Palotai Sán dor, a 2. számú általános is­kola igazgatói nagyon aktív segítségével, szervezői tevé­kenységével hármasban ké­szítjük elő a vetélkedőt, de természetesen a művelődési és az úttörőház vezetőségének támog atásáv al. A. L. A. Tanácsi brigádok Eredményes a mnnkaverseny A monori járási hivatal és a közalkalmazottak szakszerve­zete járási bizottsága rendsze­resen figyelemmel kíséri és munkájukban támogatja a köz­ségi tanácsoknál és a közel­múltban a járási hivatalban: megalakult szocialista címért küzdő kollektívák tevékeny­ségét. Bár a tanácsi brigádok nem tekintenek vissza hosszú múlt­ra. eredményeik biztatóak, s bizonyítják az újszerű kezde­ményezés hasznosságát. A kollektívák nagy segít­séget nyújtanak és gondos­kodnak a színvonalas, kul­turált ügyfélfogadásról. Ugyanakkor aktív közéleti te­vékenységet folytatnak, s a társadalmi munkaakcióikban is megállják a helyüket. Az idén a járási hivatal két kollektívája is bekapcsolódott a mozgalomba, s immár kilenc közösség vetélkedik a megtisz­telő szocialista cím elnyerésé­ért. Jelenleg az önértékelés időszakánál tartanak, a köz­ponti elbírálásra és a címek odaítélésére a jövő év elején kerül sor. Az elmúlt időszakban kifej­tett kiemelkedő tevékenysé­gükért az üllői nagyközségi ta­nács Tamás Áron és a ve- csési központi konyha Há- mán Kató kollektívája ka­pott szocialista címet. Nyomukban ott van a töb­bi közösség is, s az év végén nehéz döntés előtt állnak majd a bíráló bizottság tagjai. Vecsés Új otthonok nagycsaládosoknak Vecsésen, a nagyközségi ta­nács segítségével ismét két nagycsalád költözhet új ott­honiba. A Damjanich utcai iker­házból már kivonultak a kő­művesek, s csak a villany és a víz bekötése van hátra. A tulajdonosok hamarosan bir­tokba vehetik az összkomfor­tos lakásokat. A .Pf S T M E G V É’ HÍRLAP KOLON K I A P A S A XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1979. OKTOBER 5., PÉNTEK Az utolsó szállítmányt hord­ják a pótkocsis vontatók a Ferihegy Tsz tökföldjeiről a vecsési feldolgozó üzembe. Október elején befejezik az idén nagyobb területen vetett étkezési tök hűtőházi kon­zervgyári előfeldolgozását. A beszállított úgynevezett natúrtököt a termelőszövetke­zet nagy tapasztalaté ügyes- kezű asszonyai tisztítják, fele­zik, belezik, s azt követően higiénikus csomagolásban a közös gazdaság szállító jár­művei viszik a felvásárló he­lyekre. Mint Weszely Istvánná, a feldolgozó vezetője elm-ondta, ebben az évben vált szüksé­gessé először, hogy a csúcsidényben két­műszakos rendben dol­gozzanak. A száraz nyár következtében meggyorsult az érés, a mun­kát mégis időben befejezték. Ez a munkaerő ésszerű átcso­portosításának ‘is köszönhető. — Ebben az évben a szé­kesfehérvári hűtőház, a nagy­kőrösi és békéscsabai kon­zervgyár volt a legnagyobb vásárló, de konyhakész étke­zési árunkat a budapesti ZÖLDÉRT-<en keresztül fő- városszerte megismerhették, örömmel mondhatom, hogy minőségi kifogás nem érte termékeinket. A termés az aszályos, szeszélyes nyár el­lenére végig megtartatta fris­seségét, zsengeságét, alig akadt olyan közöttük, amit kemény tökként, a háztáji jószág takarmányozására kel­lett kiválogatni. Az idén több mint 150 vagonnyi termés elő- feldolgozásiát végeztük el. S jelentős mennyiségből kikerü­lő „belsőség” szabadföldi trá­gyázásra kerül, mert a jó­szágtartók véleménye szerint nagyobb mennyiségben, rend­szeresen etetve rontja az ál­latok fogait. Megtudtuk, hogy az idén sokat könnyített a feldolgozó fizikai megterhelésén, hogy a régi ládás mód­szer helyett bevezették a fakonténeres csomagolást. Ez nemcsak a szállítás szer­vezését könnyítette meg, de elősegítette a korábbinál elő­nyösebb i gépesített rakodást is. Csúcsidényben 4—5 vagon félkész termék is kikerült az asszonyok keze alól, de a sze­zon vége felé sem adták 2— 2,5 vagonnál alább. Előnyös volt, hogy a feldol­gozást és a kertészetek mun­káját szinte percnyi pontos­sággal összehangolt progra­mozott szállítással kapcsolták össze. Komlós Ferencné, az asz­szonyok csoportvezetője külö­nösen annak örült, hogy a hulladék gépi kiszállítását si­került az idén megoldani. Ró­la mondták az asszonyok, hogy a legtöbbet áldozott az idei tokszezon sikeréért. Nem­hiába, mert a július közepé­től szeptember végéig ered­ményesen készítették elő fel­dolgozásra a jó minőségű ter­mést. , O. K. ; Az utolsó szállítmányok érkeznek a feldolgozó üzembe A szerző felvétel« A nap kulturális programja Gyomron, 16 órától: az ifjú­sági; 18-tól: a magnós klub foglalkozása. Mendén, 16-tól 20-ig: könyv­tári órák, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Pilisen, 18-tól: ismeretter­jesztő előadás, Zöldségtermesz­Szegények, gazdagok Az ítélet: fej- és jószágvesztés Középkori feudális birtokperek Vecsésen VECSÉS KÖZSÉGRŐL az 1323-ból származó oklevelek, birtoklevelek tesznek először említést. Az azt követő évti­zedekben Vecsés és — a község egyik mai munkáskerületének jogelődje — Halom dinamikus fejlődésnek indult. A feudális tulajdonformák azonban alig néhány évtizeden belül már 1385-ben éles viszályt ered­ményeznek a birtokosok kö­zött. Meg kell jegyezni, hogy a Lajos király halála utáni feudális anarchiát, belső zűr­zavart kihasználandó nem volt ritkaság a birtok, a vagyontár­gyak erőszakkal való eltulaj­donítása sem. 1385-ben Péceli András és Antal földbirtokosok Péter ki­rályi ítélőmester hagyatékának örököseit: özvegyét Margitot, leányát Bangát egyéb birto­kaik mellett Vecsés birtokból is kizárták, terményüket le­aratták. házi eszközeiket elra­bolták, szolgálójukat kegyetle­nül megverték, famulusukat elkergették. Ezért a panaszo- I sok perbe fogták őket, de a hatalmaskodó urak azt han­goztatták, hogy a birtok őket illeti meg. Az országbíró több­szöri idézése ellenére nem je­lentek meg a bíróság előtt, pe­dig a pesti, budai, óbudai vá­sáron az akkor szokásos ki­kiáltással is Idézték őket. Az országbíró ezért Péceli And­rást fej- és jószágvesztésre ítél­te, javainak egy részét a pa­naszosok részére foglalta le. Nem volt ritkaság, hogy az egyház járt élen a feudális birtokperek ( kezdeményezésé­ben. Az időközben halomi birtokossá lett Bothos István váci káptalan, majd dömösi prépost és testvére, Péter a Gyömrőy családdal kerültek peres viszonyba. Az általános feudális anarchia, a folyton is­métlődő birtokháborítások, ha­talmaskodások jellemezték a kort. Minden birtokadományo­zás vagy utódlás újabb peres­kedések forrása lett. 1474-ben Báthori országbíró utasítja a budai káptalant a vecsési birtokos Vecsési Miklós panaszának vizsgálatára. Ugyanis Bothos Péter és fiai fegyveres embereikkel rátör­tek Vecsés birtokaira, egy ré­szét elfoglalták, halastavát le­csapolták. Másfél évtized múl­va az időközben Thahy nevet felvevő Bothos testvérek ismét perbe keverednek a vecsési britokosokkal, amiből nem hiányzott az egyébként meg­félemlített jobbágy, Thar Ist­ván hamis tanúzása sem. ILYEN HATALMASKODÁ­SOK közepette érte Vecsést és Halomegyházat a török pusz­títása, ami több évszázadra véget vetett a pereskedések­nek. Mindkét település pusztá­vá vált, s 178'3-ban Grassalko- vich uraság Ecserröl, Maglód­ról, Soroksárról, Taksonyból, Nagykovácsiból hozott job­bágyokból telepíti újra Vecsést. A pest—szolnoki útvonalon fek­vő urasági vendégfogadó kö­rül alakul ki az úgynevezett Öfalu, amelynek lakói egy ideig állandóan cserélődtek. Ez vonatkozik még a sokszor ál­landónak tekintett németajkú lakosságra is. Jelentős átréte- geződés indult meg a job­bágyok mellett egyre nagyobb részt képviseltek a zsellérek. Egyesek meggazdagodása, mások elszegényedése éles szo­ciális ellentéteket, kontrasztot váltott ki, s ez eleve előidéző­je volt a feudális pereknek. Ezt még csak fokozta a földes­úri önkény, és a meglehetősen merev sváb öröklési rendszer. Ugyanis a németajkú csalá­dokban a jobbágytelket az idő­sebb fiúgyerek örökölhette, a többi testvér egyéb kielégítést kapott, amivel sokat nem tu­dott, nem tudhatott kezdeni. Mégsem a testvérek közt in­dult meg a pereskedés. A XIX. század elején a vecsési uraság fokozta elnyomó hatalmát. A jobbágy- és 'zsellérlegelőket idegen birtokosoknak adta bérbe, ezzel lehetetlenné akar­ta tenni az itteni jószágtartást, ötévi pereskedés kezdődött a község és az uraság közt, ami­nek 1821-ben a gödöllői úri­szék vetett véget — salamoni döntéssel. 1810-ben megkezdődött a ve­csési határ rendezése. Ekkor még Halompuszta nem tartozott Vecsés határához. A határren­dezés révén a község rosszul járt, a telkes jobbágyok lege­lőjének jelentős részét az ura­ság a sajátjához csatolta. Nagy érvágás volt ez a virágzó ál­lattenyésztésre, a maga idejé­ben korszerű, intenzív, belter- jesebb gazdálkodásra alapo­zott vecsési jobbágyságnak. A következmény az lett, hogy a jobbágyok továbbadták a re­torziót a zsellérség felé, s kor­látozták az egyébként teljesen kiszolgáltatott zsellérség állat­tartását. (Rangban a két réteg között olyan nagy szakadék volt, hogy az egymás fiái, lá­nyai közötti házasságról szó sem lehetett.) A zsellérek a jobbágyintézkedések ellen az urasághoz, munkaerejük feu­dális felvásárlójához fordultak panasszal. 1857-ben újabb tagosítási, le­gelő-elkülönítési per vette kez­detét. Az új földesúr kérte a jobbágytelkek és majorsági birtokok elkülönítését. Az öt­éves perben csak a katonaság beszállásolásával alakult ki egyezség. „Nagyméltóságú báró Sina Simon, mint Vecsés helység volt földesura fölpörössége alatt a vecsési község mint al­peres ellen az úri birtoknak a volt úrbéresek birtokátóli el­különítése és a foglalások visz- szacsatolása eránt a volt pesti cs. k. úrbéri törvényszék előtt megkezdett úrbéri perben a perlekedő felek a mai napon egyezségre léptek” — rögzíti az 1862. július 30-i keltezésű peri rat. EZ AZ EGYÉBKÉNT utolsó feudális pert követő egyezség hosszú időre meghatározta Ve­csés fejlődését. Az egyezség valamennyi vecsési jobbágy és zsellér által való aláírása egy­ben a település polgári fejlő­dés útjára való ráállítását is jelentette. Orosz Károly 1 tés ia kisüzemekben, 18-tól: a ’ magnós és ifjúsági klub össze­jövetele. Üriban, 14.30-tól 18.30-ig: a könyvtár myitvatartása. Üllőn: 16-tól: az asztalite­nisz-klub foglalkozása, 17-től: a szakmaközi Iklub összejöve­tele (a régi könyvtár épületé­ben). Vecsésen, 10-től 22-ig: az Orange alkotóközösség egész napos programja, 10-től: báb­előadás óvodásoknak, 14-től: zenés irodalomóra, bábelőadás alsótagozatos tanulóiknak, 17- től: régi idők mozija, Boney M. bemutató: 19-től: mini Smakie- kancert, 20-tól: az ORANGE alkotóközösség bemutatkozása, 21-től: koncert. Előadói est A vendég: Lukács Sándor Az előadói est sorozat kere­tében október 22-én. a monori járási művelődési házban Lu­kács Sándor színművész önál­ló estjére kerül sor. (Felhasznált Irodalom: dr. Hetényl Rezső és Lakatos Ernő monográfiája és az Országos Széchényi Könyvtár levéltári adatáig Üllő Ezüst furulya Az üllői nagyközségi műve­lődési ház október 6-án, szom­baton 14 órára gyermekműsor­ral invitálja meg a legkiseb­beket. A Magyar Állami Báb­színház az Ezüst furulya című produkciójával lép a közönség elé. Sakk Viüámverseny Gyomron egyéni sakk vil- lámversenyt rendeztek, ame­lyen az alábbi sorrend szüle­tett: 1. Gyarmati György (Maglód). 2. Deák Gyula (Mo- nor), 3. Maka Attila (Gyömrő), 4. Zabka József (Mende). < i i Percnyi pontossággal Előfeldolgozás után szállítják Bevezették a konténeres csomagolást

Next

/
Thumbnails
Contents