Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Népzene, irodalom, politika ’ ! Mint már hírül adtuk, teg- ílnap megkezdődött a NIP-na- jPok eseménysorozata a ceglédi Dózsa Klubban. A műsor az alábbiak szerint folytatódik: A mai irodalmi zenei esten a Hajdú és a Kaláris duó mu­tatkozik' be, hallhatja a kö •zön.ség Budáék folk-duóját, a Dúdoló és Kaláka együttest, Tihanyi Lászlót, Nagy Tibort. Szombaton politikai dalesi lesiz, erre a Tabula Rasa és az Aggasztó együttest várják, va­lamint Jósé Antonio Tama- yót, Boros Lajost, SIKI-éket, Árpádi Lászlót, Alexy Györ­gyöt, Rév Tamást, Mosonyi Ferencet és persze, a népes közönséget. Vasárnap délelőtt — a nem­zetközi . gyermekév alkalmá­ból a kisebbekre is gondolva — gyermekmatinét tartanak 10 órai kezdettel. Ezen fellép a Figurák bábcsoport, s ve­lük vándor énekesek, kóbor dalosok. Este örömzene lesz, dzsessztalálkozó, amelyen a Mr. Dob és a Kőszegi együt­tes szerepel. A klubban az esti előadások mind 19 órakor kezdődnek. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap, délután: Sztrogoíf Mihály (bol­gár—olasz—francia—NSZK ka­landfilm). Este: Mese habbal (magyar film). Vasárnap dél­előtt: Ritkaságok boltja (an­gol film). A kamaramoziban: Hekus lettem (magyar film). A mesemoziban: Vadnyugaii mackókaland (lengyel—francia rajz-bábfdkn). Abony, szombaton és va­sárnap: A vágy titokzatos tár­gya (francia film). A művész­moziban: Az arany szelleme (román film). A mesemoziban: Marci az Antarktiszon (ma­gyar mesesorozat). Albertirsa, szombaton és vasárnap: Su- garlandi hajtóvadászat. Ceg- lédbcrcel, vasárnap: Tecum- seh (NDK kalandfilm). Tör­tei, szombaton és vasárnap: Az asszony is ember (NDK film). Kortárs művészekről 5 Tóth István képei Cegléden, a pártszékház földszinti csarnokában ma nyílik meg a városban élő Balázs Béla-díjas fotóművész, Tóth István kiállítása, délután 17 órai kezdettel. A kiállítást Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. A közönség ezút­tal a legújabb alkotások kö­zül a kortárs művészekről ké­szült portrésort láthatja, ok­tóber 21-ig, naponta 9—17 óráig. A r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JAPAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1979. OKTÓBER 5., PÉNTEK \ A vendéglátás lehetőségei A középpontban a közétkeztetés Magasabb színvonal — nagyobb forgalom Cegléden még a kulturált programot adó vendéglátóhe­lyek látogatottsága is csekély, mivel azok drágák és — egye­sek szerint — érdemesebb Szolnokra, Kecskemétre vagy a fővárosba utazni e cél­ból. Az éttermek, bisztrók, büfék árai az idén valóban emelkedtek, azonban ez ország­szerte így történt, s ez né­hol a forgalmon is érződik. — Mit tesznek a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgató­ságán, hogy vendégkörü­ket megtartva, s forgal­mukat növelve teljesíteni tudják tervüket? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kéri János területigazga- tót. — A kulturált vendéglátás feltételeit elsősorban az üz­letekben dolgozóknak kell megteremteniük, azonban sok tennivaló hárul .központunk­ra is. Figyelemmel kísérjük a szolgáltatások színvonalát, töb­bek között azt is megkövetel­jük. hogy az étlapon leg­alább kétféle menü szerepel­jen, rendelhessen a vendég főzelékeket, használjanak fel több húspótló étket; tojást vagy gombát, s jő, ha kapha­tó zóna étel is. A közétkez­tetés iránt'egyre nagyobb az érdeklődés. Ennek minőségét szeretnénk javítani a nem­rég kiosztott kérdőívek ta­pasztalatainak hasznosításával. Ha kellő számban igénylik, bevezetjük az előfizetéses va­csora-rendszert is. — A nagyobb ételválaszték érdekében a fontos konyhai alapanyagok beszerzéséhez egy­ségeink készpénzvásárlási, ke­retet kaptak. Ezzel több lehe­tőség nyílik az olcsóbb, ám változatos ételek előállítására. A vezetők vehetnek a keret terhére töltelékárut és belsősé­get is. Az eddig ellátatlan egységek az üzletekből vásá­rolt felvágottból, zsömléből igény szerint friss szendvicset készíthetnek. RENESZÁNSZ ES DZSESSZZENE Befejeződik a Ceglédi ősz MŰSOR, MINDENKI KEDVÉRE Seregnyi figyelemkeltő, ér­dekes esemény foglalkoztatta szeptember 21-e óta Cegléd la­kóit és a sűrűn érkező vendég­sereget, az idei Ceglédi ősz al­kalmával. Bemutatók, hangver­senyek, kiállítások és vacsora­estek, tanácskozások és vidám műsorok váltották egymást. A záróünnepségre vasárnap, október 7-én este kerül sor a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében. A műsort mindenki kedvére állították össze, lesz benne reneszánsz muzsika, dzsessz, operett, sanzon. Fellép a Ca- merata Hungarica együttes, amelynek művészeti vezetője Czidra László, szólistája Lu- gossy Melinda; hallhatja a kö­zönség Mixtay Melindát és Gyurkovics Zsuzsa művésznőt. A műsort Benczédi Ágnes szerkesztette, a műsorvezető László Zsuzsanna lesz. Az előadás este hat órakor kezdődik. CEGLÉDI APROHIRDETESEK 800 négyszögöl porta, tanyával eladó. Vil­lany van. Nyársapát III. kerület Léc dűlő 3- Mucsányiéknál. Molnár köz 2. szám alatti ház beköltözhe­tően eladó, 145 négy­szögöles portával. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd, Sallai Imre utca 16. szám. _____ Négyajtós német szek­rény franciaággyal eladó. Érdeklődni le­het 17 óra után: Ceg­léd, Széchenyi úti sorház, E épület 16. szám. Három szoba össz­komfortos, beköltöz­hető ház eladó. Ér-* deklődni lehet szom­bat-vasárnap: Cegléd, Percei utca 6. szám. Sportkocsira alakítha­tó piros mély gyer­mekkocsi és két rá­csos gyermekágy be­téttel eladó. Cegléd, Felszegi út 24. szám. Végék. _____________ Má sfél szoba össz­komfortos lakás sür­gősen, azonnal beköl­tözhetően eladó. Mo- norierdő, Barátság u. 28. Gondviselőt keres idős házaspár. Rész­letek megbeszélése személyesen. Levél­beni megkeresést „Segítség 109 802” jel­igére kérjük a Hír­lapkiadó Vállalat ki- rendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. Hűtőgépek, mosógép, centrifuga gyors javí­tását vállalja Németh, Cegléd, Pesti út. Ben­zin kúttól 400 méter. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN I — A vállalat nemrég megnyílt szentendrei gasztrofol üzemében ké­szült ízes ételekből kerül-e Ceglédre és környékére? — Mi is kapunk belőle. Jó néhány kis egységben, ahol eddig nem, vagy csak szűk választékban volt kapható meleg étel, ezzel bővítjük a kínálatot, így többek között Cegléden az Ezerjó és a Ká­bák bisztróban, az Alszegi fa­latozóban. A gasztrofol ter­mékeket nagyobb üzleteinkben is állandósítjuk a közétkezte­tésnél és a vacsoraforgalom­nál. Kevesebb munkával több fajta étel kerülhet így az ét­lapokra. — Sokan azt mondják, azért nem mennek ven­déglőbe, mert elégedetle­nek azok állapotával. Milyen lehetőségeik van­nak e téren? — Igaz, év ante kevés új egységet nyitunk, s alapos felújításra is csak néhány vendéglőben kerül sor. Ez azonban a meglévő pénz haté­konyabb felhasználását teszi lehetővé. Ha lassabban is, de több eredményt érünk el. Ennek jegyében alakíttattuk át Cegléden a Kossuth Éttermet és a szállodát kétmillió fo­rintért. A vendégek érdekét szolgálja a harminc forintos kötelező fogyasztás és az ét­terem bejáratánál álló portás, aki eltanácsolja a duhajokat, elhanyagolt ruházatúakat. — Beruházásainkat befolyá­solják a városrendezési ter­vek. Cegléden és Monoron ha­marosan a település köz­pontjáig jutnak a szanálások, és emiatt ottani üzleteinkben már nem célszerű nagyobb ta­tarozást végezni. Az újonnan épülő házak alatt új ven­déglőket kívánunk létesíteni a régiek helyett. — Létesítményeink közül említést érdemel a nemrég átadott, kétmillió forintért kialakított nagykőrösi Kala­máris Étterem. Cegléden kát kisebb büfé, egyik az autóbusz pályaudvaron, másik a hor­gásztelepen várja a látogató­kat. Hét új, illetve felújított üzlet nyílik az elkövetkező hó­napokban. közülük három a gyengén ellátott Gyálon. Oj kisvendéglő létesült Va­sadon, és hamarosan befeje­ződik Gyömrőn a kultúr- presszó rekonstrukciója. Ven­déglátóhellyel gyarapodik Kő­cser és valószínűleg Abony. További megoldásra váró fel­adat a monari Autós Csárda és a gyorsbüfé, továbbá a gyömrői Halászkert Vendéglő felújítása. — Üzleteik szórakoztató programjainak milyen a látogatottsága? — Cegléd lakóit — talán régebbi rossz tapasztalataik miatt — alig lehet otthonról kimozdítani, még színvonalas gasztronómiai és kulturális programokkal is. Két éve pró­bálkoztunk először ilyen mű­sorokkal. Lassan elterjedt a híre, hogy érdemes plmenni, s egyre többen töltik meg az éttermeket, vendéglőket ilyen­kor. Sokféle programot kínálunk a Ceglédi ősz sorozatában. Nagy sikerük volt tavaly Ve- csésen. Gyömrőn, Monoron és Nagykőrösön tartott műsoros estjeinknek. Egyre több szo­cialista brigád, és KlSZ-szer- vezet fordul hozzánk estek, rendezvények megszervezését kérve. Üj kezdeményezés a társ- vállalatokkal való együttmű­ködés. Elsőként a Hilton szál­ló szakácsai és felszolgálói várják egy héten át Nagykő­rösön a Kalamáris Étterembe betérőket. Viszonzásként ta­vasszal az étterem . csapata szerepel a Hilton 'Kalocsa csárdájában, főként tájjelle­gű ételekkel. El-visszük ma­gunkkal a városban működő népművészeket, fazekasokat, kékfestőkét is, akik a hely­színen kínálhatják eladásra portékájukat. Ügy vélem, hasznosak ezek az intézkedéseink. Főleg ezeknek köszönhető, hogy ta­valy elsők lettünk a vállalat igazgatóságai közötti verseny­ben. Szeptember elejéig a 704 dolgozónk által elért for­galmi érték meghaladta a 143 millió forintot, s ebből az igazgatóságok közül nálunk volt a legmagasabb az alkohol nélküli forgalomnövekedés, 113 százalék az előző év hasonló időszakához viszonyítva K. D. Naponta átvehetők a személyi számok A városi tanács igazgatási osztálya értesíti a város la­kosságát, hogy a népességnyil­vántartó csoport a személyi számok kiadását október íj­tól egész napos munkaidőben végzi, hétfőtől csütörtökig 8— 16.30, pénteken 8—15.30. szom­baton 8—12 óráig. Kérik a lakosságot, hogy aki még nem kapta meg sze­mélyi számát, haladéktalanul jelenjen meg annak átvételére. IT azai művészeti életünk kl- 1 *• alakult rendje, hogy egy- egy város rendszeres időközön­ként alkalmat ad egy-egy ága­zat alkotóinak bemutatkozá­sára. A képző- és iparművé­szet terén is ez a gyakorlat honosodott meg. Szombathely az ipari textilek seregszemlé­jét rendezi meg, Sopron az ér­mekét, Miskolc a grafika leg­frissebb termését vonultatja fel, Kecskemét a tűzzománcot készítőknek kínált otthont. 1977-ben ehhez a kezdeménye­zéshez csatlakozott Cegléd, is, a mai mecénás szerepét vál­lalva. A város vezetői — a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetségével együttműködve — elhatározták, hogy a Ceg­lédi ősz kétévenként ismétlődő rendezvénysorozata keretében faplasztikai biennálát tarta­nak. A Fa és környezet című kiállítást két éve rendezték meg első alkalommal váro­sunkban. A felkért kiállítók anyagát zsűri díjazta, többek munkáját megvásárolták, és a Kossuth Múzeumban alapítot­tak ezekből gyűjteményt. A vásárlók között volt a Pest megyei Múzeumok Igazgatósá­ga és néhány helybeli válla­lat. Várhatóan a most kiállí­tott alkotásokból is vesznek az üzemek, intézmények, és így az évek során figyelemre mél­tó közgyűjteménnyé terebé­lyesedhet a most még marok­nyi anyag. Amikor a biennálé gondola­ta megszületett, az is körvona­lazódott: miként válhat ez a kezdeményezés a város hasz­nára? Cegléd közismerten sze­gény köztéri alkotásokban. Üj lakótelepei egyhangúak, jelleg­telenek, játszóterei egyformák. Joggal fogalmazódott meg az igény: nem elég építeni, fej leszteni, csinosítani is kell a települést. Mióta az alkotók te­ret kaptak munkáik felvonul­tatására, még csak két év telt el. Nem hosszú idő, s a Fa és környezet II. címmel most lát­ható múzeumi kiállítás is még a kezdeti próbálkozások je­gyeit mutatja. Ennek ellenére a városi célkitűzések megvaló­sítása terén is előbbre kell jutni. Jól példázza a próbálkozást az az együttműködési szerző­dés, amelyet a városi tanács kötött a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalattal, a gyár vállalta, hogy a tárlaton sze­replő és a tanács által kivá­lasztott faplasztikák makettjei alapján elkészíti a valóságos méretű változatot a rendelke­zésre bocsátott dokumentumok alapján. Azóta az első térplasz­tika, a Dohnál Tibor festőmű­vész által tervezett játszótéri mászóka elkészült, s a jelen­legi tárlaton látható. Ha véget ér a kiállítás, a város erre ki­szemelt játszóterén állítják fel. Reméljük, hogy a jövőben további gyümölcsökét terem az együttműködés. Ez azonban még nem minden. A nyáron a Magyar Ifjúság közölte a Mű­vészet és ifjúság című, fiatal képző- és iparművészekhez in­tézett pályázati felhívást, amely a többi között a re­konstrukció előtt álló, főként földszintes beépítésű város- központ egyéni arculatának formálását tűzte célul. A pá­lyázók a városközpont részle­tes rendezési terve alapján tervezhetnek újságot, virágot, könyvet árusító pavilonokat, telefonfülkéket, autóbuszváró­kat. Szeméttárolók és .világító- testek esztétikus, a változó vá­rosképbe illő megformálására vállalkozhatnak. Szebb és egy­ségesebb lehet az üzletek por­tálja. Utcanév- és házszámtáb­lákra, információs oszlopokra, szolgáltatók cégéreire tehetnek javaslatot. A pályázat meg­hirdetői anyagul elsősorban a fát ajánlották, számításba vé­ve a helybeli lehetőségeket, to­vábbá fémből, kerámiából és műanyagból megvalósítható tárgyakat várnak. A pályamű­vek díjazására 150 ezer forin­tot szántak, és 1980 tavaszán a fővárosban kiállítják a pálya- műveket. T^zek a próbálkozások azt mutatják, hogy átgondolt és összehangolt városfejleszté­si program megvalósítását ké­szítik elő Cegléden. Tamasi Tamás meg a szilva fajtagyűjte­ményben: a lombját vesztett besztercei szilvafák ágrészein •illatos virágok pompáznak. Ezek azonban jóval ki seb beik, mint az áprilisiak. Viszont, ha a fagytól megmenekülné­nek a virágok, akár gyümöl­csök is fejlődnének belőlük. J A két fán új hajtások is in­dultak akárcsak tavasszal. Hogy ezt a jelenséget meg­fosszuk a titokzatosságától, essék néhány szó a szilva rügy fejlődésének folyamatá­ról. A besztercei szilva későn virágzik, a sziromhullás ide­jén fakadnak a hajtórügyei, gyorsan megindul a hajtásnö­vekedés. A nyár derekán be is, fejezi a növekedést, csúcs­rügye elpusztul és rügyei nyugalomba jutnak. A fát normális körülmények között nem lehet kimozdítani a nyá­ri nyugalomból. A hosszú szá­razság következtében fellépő vízhiány ellen védekezik a fa, a nagyobb szívóerőt kép­viselő gyümölcsök maradnak meg, a levelek pedig lehulla­nék. Néhány hét elmúltával, a hazánkban honos szilvafák egy részének ágain duzzadni kezdenek a rügyek. A déli ágak termőnyársain kisméretű virágok jelennek meg, ezek valójában gyenge termékeny- ségűek. A termő kicsi, vi­szont a pollen — a virágpor — szabályos és jól csírázik. Olyan években, ami kor erős a másodvirágzás, a követke­ző tavaszon gyengén virágoz­nak a fák. A besztercei szil­vafák veszedelmes virágzása nem egyedülálló, tulajdonkép­pen a XIII. századtól isme­rünk feljegyzéseket róluk. *Bielz szerint II. András ki­rály uralkodása idején több évben is virágba borultak a szilvafáik december végén.! Vagy máshol olvasható, hogy a mohácsi vész utáni az emberek. Ezt babonásan, súlyos figyelmeztető jelnek érezték. Annyiban igazuk volt, hogy az aszályos évekkel ösz- szefüggésben levő másodvirág­zás általában nagy éhínségek, járványok kezdetét jelezte. S. D. Gyermekműsor a kiskönyvtárban A ceglédi vasutas klub­könyvtár is csatlakozott a nemzetközi gyermekév ese­ménysorozatához. Szombaton délután három órától Teleki utcai épületében gyermekmű­sort rendez a vasutasok gyere­keinek. A fiatalokat Levente Péter színművész szórakoztat­ja. Az előadás megtekintése díjtalan. Taggyűlés, köszöntő A MÁV nyugdíjasok ceglédi szervezete taggyűlést tart a Teleki utcai vasutas művelő­dési házban október 9-én, kedden délután 14 órai kez­dettel. A taggyűlés alkalmával az öregek napjának ünnepsé­gét is megrendezik. Műszaki hét Útépítés, tudomány Műszaki hetet rendez októ­ber 10-e és 16-a között a Műszak? és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek Pest megyei szervezete. A megnyitót a váci művelő­dési házban tartják, az ese­mények a megyében zajlanak. A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében 10- én délután 15 órakor kezdő­dik a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárában az útépítés korszerű fejlesztési irányaival foglal­kozó tanácskozás. Az előadó Járai Tamás főmérnök. Diafilm-bsmutató A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ földszinti elő­adótermében bemutatót tart a színesfényképezők baráti köre vetítettképes előadáson, ma, pénteken este 19 órai kez­dettel. Az érdeklődők Barna Karolán Ceglédi ősz című képsorát, Keresztúri Ferenc Gyermekév ’79 című összeál­lítását, Kistamás Sándor Gyil­kos-tó felvételeit, Nánási Iván Tavasztól őszig és Tengerpar­ti tájak című diasorait, vala­mint Kaczur Pál Városunk és a Tropicana című diabemu­tatóját láthatják. A bemuta­tót Lűr István, a művelődési központ igazgatója nyitja meg. Vízilabda: újabb győzelem Ceglédi VSE—Egri Vízmű 10:6 (2:1, 2:1, 3:2, 3:2) Éger: Vezette: Riskó, Dob. rossy. Cegléd: Pákozdi, Gulyás, Beck II., Brávik, Beck I., Ke­lemen, Ungvári. Csere: Sárközi, Pálinkás, Jezemiczki. Edző: Lakatos István. Góllövők: Brávik (4), Gu­lyás (3), Ungvári (1), Kelemen (1), Beck I. (1). Egerben is biztos győzelmet aratott, második MNK-mér. kozésán a ceglédi csapat. Vé­gig vezetve, magabiztos, he­lyenként kitűnő játékkal nyertek az OB II/B-ben sze­replő egri együttes ellen. A következő mérkőzés Hód­mezővásárhelyen lesz, az idei bajnokság harmadik he­lyezettje ellen. Beck Mihály i JEGYZET Épül — de szépüljön is SZÁRAZ NYÁR UTÁN 0 Virág a besztercei szilvafán

Next

/
Thumbnails
Contents