Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

I Felsőruha és fehérnemű exportra A negyedik negyedévben 2 ezer leánykaruhát varrnak szovjet exportra, csaknem 12 ezer hálóinget pedig tőkés megrendelésre készítenek a Népi Ruházati Szövetkezet erdőkért esi részlegében. A képen: Nagy Károlyné és Virág Ferencné NSZK-megrende- lésre női hálóinget állít össze a Textima gyorsvarrógépen. Barcza Zsolt felvétele * Csosza tanár úr A gyaloglók sikeres éve Nagy reménnyel csatlakoztak VI. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1979. OKTOBER 31., SZERDA ha szeg] változások Amit a falugyűlés elhatározott Még júniusiban, a tanév vé­geztével sok pedagógus állt könnyező szemmel a tanítvá­nyok sűrűjében: elérték a nyugdíjkorhatárt, évtizedek munkája után mondtak bú­csút, ha nem is végleg és tel­jesen az iskoláknak. Közöttük volt egy fiatal mozgású, ko­rát meghazudtoló ember is, akit nemcsak a városban vagy a járásban ismernek, szerte az országban sok tisztelője akad. Csosza bácsiról van szó, mert a legtöbben így szólítják, be­cenevén Kirchoffer József testnevelő tanárt Fölzárkóznak Amikor egyszer régebben a Szabadság téri sporttelep fel­újítása után körbevezetett a pályákon, megmutatta a he­lyiségeket, a felszerelést, bol­dog örömmel lapozta fel gyer­mekei napóját Így mondta, gyermekeim; valamennyi ta­nítványát a sajátjának érezte. Nem csoda hát hogy jó ered­ményeket ért el velük az at­létikában, amelynek értő mes­tere, ahogy ő mondja, a rab­ja, évtizedek óta. Most már mint nyugdíjast invitáltam egy beszélgetésre a tanár urat aki viccelődve utasította vissza a jelzőt, de mint edző, készségesen állt a rendelkezésemre és tájékozta­tott a GEAC atlétaszakosztá­lyának futóiról, akiknek 1976- ban alakult külön csoportja. A kezdeti időben hárman próbálkoztak, mondja Kir­choffer József, s bár eljutot­tak az országos döntőig, de számottevő eredményt még­sem tudtak felmutatni. Egyi­kük sem került az elsők kö­zé. A következő esztendőben már öten voltak a csoportban és Gazdag János teljesítette az aranyjelvényes szintet. Tavaly aztán megváltoztatták. a fel­készülést, fokozták a követel­ményeket, új edzásmódszere- ket vezettek be. Sárái Ferenc szakosztályvezető és Nagy Zsigmond vezető edző minden segítséget megadtak a közben kilenc főre duzzadt csoport­nak. S az erőfeszítések meghoz­ták a jó eredményeket. Az edző büszkén újságolja, hogy 1973-ban két országos bajnok­ságot nyertek, Vágó György és Vég Tibor révén, egy má­sodik és két harmadik helyet szereztek és több helyezéssel gyűjtöttek összesen 77 pontot. Közben Gazdag György fel­nőtt II. osztályú minősítést szerzett, Vágó György pedig aranyjelvényes lett. Az idei esztendőnek is nagy reményekkel' vágtak neki s nem is csalatkoztak. A kitar­tó, szívós munka, a sok-sok edzés, a lelkes versenyzés jó­voltából Kacsuk Ferenc és Sztriskó János is fölzárkóztak a többiekhez. Constancából, a nemzetközi versenyről, ame­lyen Pest megyét képviselték a gödöllőiek, Vágó és Végh el­hozták az arany- és ezüstér­met A gyalogló országos baj­nokságon A Végh, Kacsuk és Sztriskó összeállítású csapat első lett Negyedikek De szólnunk kell a gyalog­lók még meglevő gyengeségei­ről is. A vezetés is felismer­te, hogy a korábbiaknál töb­bet kell foglalkozniuk a ser­dülőkkel is. Ez pedig igazán Kirchoffer Józsefnek való fel­adat Tehetségekben pedig nincs hiány, Garai, Péter, Mester, Kovács és a többiek már bontogatják szárnyaikat. S hogy nem túlzunk, ami­kor dicsérjük a gyaloglók tel­jesítményét, azt bizonyíthat­ja az egyesületek országos rangsora is. Tavaly az ország­ban 32 szakosztály nevelt gyaloglókat. Az ifjúságiak kö­zött a Diósgyőri VTK után a GEAC a második helyen áll. A valamennyi versenyző ered­ményét figyelembe vevő listán pedig a negyedikek, csak a -Budapesti Honvéd, a Buda­pesti Építők és a DVTK előzi meg őket Pedagógia E jó eredmények mögött pedig mindenképpen ott van a tanár pedagógiai felkészült­sége, aki ha már ma nyugdí­jas is, mégis egyszerre tanár és edző. Méghozzá nagyon jó, Kertes ház, s a kertben fó­liasátor, erre vágyik oly sok városlakó, aki emeletes ház­ban éli életét, s a hónap vé­gén szomorúan számolta el ma­radék forintjait. Alomként lebeg hát előtte a sátortetős ház és a kertben a fóliasá­tor. Miért a vágyakozás? Aki­nek fóliája van, annak min­dene van, tartja a közhiede­lem. Annak mindene luxus: villája, kocsija, élete. S a munka? Szó se róla, az is van, de mégis. Vajon megéri? Erre a kérdésre kerestem választ a Galga menti nagy­községben, Túrán. Pillanatra sem volt kétségem afelől, hogy a fóliázás anyagilag ki­fizetődő, különben nem csi­nálnák. A házikertekben ter­melt primőrökre a fogyasztók­nak szükségük van, a keres­letet a nagyüzemek teljesen nem tudják kielégíteni. A fó­liázás tehát hasznos is. De milyen hatással van az em­berek életére, tudatára? Vélemények Túrán járva beszélgettem agrármérnökkel, orvossal, népművelővel és a község párttitkárával. Amit elmond­tak és amit láttam, abból nagyjából összeállt a kép. A falugyűléseken minden je­lentős kérdést feljegyeznek. Az elhangzottakból jegyző­könyv készül. Nem egy ilyet láthattam már, s azt is tapasz­taltam. hogy ezeket az írá­sos dokumentumokat szinte agyonhasználják év közben. Igen, mert .amit belefoglaltak annak idején, azt a lehetősé­geikhez képest tanácsaink igyekeznek megvalósítani. A falugyűlések, tanácstagi beszá­molók jegyzőkönyvei sokszor hasonlítanak azokhoz a ter­vekhez, elgondolásokhoz, ame­lyeket a tanácsi apparátus ki­dolgozott, hiszen a megoldás­ra váró gondok közösek. Lakás az orvosnak ­Fj. a helyzet az isaszegbek- nél is. Így az év végéhez kö­zeledve, szinte önként kínálta magát a téma, amikor a na­pokban Bodrogi András ta­nácselnökkel beszélgettem. — Fontosnak tartjuk, hogy a falugyűléseken elhangzott kívánságoknak eleget tegyünk — kezdte a beszélgetést Bod­rogi András. — Ezt akkor is elmondhatom, ha egyetlen év alatt nem sikerül mindent elérnünk, az idén azonban több olyan, a lakosságunk számára jelentős létesítmény elkészül vagy befejező szaka­szához ér, amely közös célt szolgál, s bizony gyakran felvetődött a falugyűléseken is. Ilyen kérés volt, hogy ja­vítsák az isaszegi gyermekek orvosi ellátását. Gyermekor­vos eddig Gödöllőről járt át a községbe. Miárt nem tud­tak hosszú távra gyermekor­vost odakötni a faluhoz, az alapjában azon múlott, hogy nem volt számára lakás. A lakásgond január 1-től meg­oldódik, de közben már no­vember 1-től munkába áll az orvos. Ugyanis az év végén négy, célcsoportos beruházás­ban épülő lakást adnak át az Akácfa utcában, s közülük egy — Reggel elmennek otthon­ról egy kis száraz élelemmel — mondta az orvos. — Es­te jön a kerti munka, lefek­vés előtt pedig jól bevacso­ráznak. Nagyon vallásosak különben és befelé fordulók. Kora hajnalban felkelni, vin­ni az árut Pestre, Gödöllőre, Aszódra, nem sajnálják az erejüket. Így aztán ha negyed vagy félévente tartunk egy egészségügyi előadást, ért­hető, hogy csak éppen lé­zengenek rajta. A népművelő-könyvtáros: — Jár ide egy idős néni a szociális otthonból. Becsoma­golja a könyvet, úgy viszi- hozza. Nem akarja, hogy az emberek megszólják. így is megkapta már, hogy mi van, már te is olvasol? Itt meg­vetik, aki olyannal tölti az idejét, amiből nincs haszon. Az agrármérnök ezt mond­ta: — Mindenkinek kell vala­mi sikerélmény. Aki negy­venéves koráig dolgozott és nem olvasott, nem járt mo­ziba és színházba, talán még a művelődési házban sem volt, az nem fog egyszerre megváltozni. Megszokta, hogy dolgozik, abból pénze van, s ha sokat dolgozik duplán jól jár. Több lesz tehát a pén­az ő szolgálati lakása lesz. A lakások kivitelezője a vác- szentlászlói Zöldmező Tsz építőbrigádja, amelynek mun­kájával elégedettek. Nincs járdalap Ha egy nappal előbb me­gyek Isa&zegre, magam is lát­hatom, hogy miként készül a művelődési otthon tetőzete, aminek tartógarendáit akkor emelték helyükre. Mert ez a másik fontos hír, hogy kor­szerűsítik, bővítik a házat, amire megint csak nagy szük­ség volt már, hiszen a régi épület elavult, s kicsinek is bizonyult. Most kétszer nagyobb lesz a nézőtere. Színpada, öltözője nagyobb színielőadások meg­tartására alkalmas. Kát klub- helyiséget is'kialakítanak ben­ne, hogy a szakköri foglalko­zásoknak se legyen akadálya. De erre csak társadalmi ösz- szefogássa! kerülhetett sor. Elég ha elmondjuk: a mű­velődési otthon korszerűsíté­sére a tanács az idén mind­össze 360 ezer forintot tu­dott költeni, tavaly pedig 150 ezret anyagvásárlásra. Csak­hogy a lakosság és a helyi üzemekben dolgozók nemcsak tollbamondták kérésüket azon a bizonyos falugyűlésen, ha­nem segítettek is: művelődési otthonuk még nincs kész, mű­szaki átadása a tervek sze­rint az év vége felé lesz, s jövő év első felében adják át a közönségnek, de már nap­jainkig több mint félmillió fo­rint a társadalmi munka ér­téke. Megújul az idén az Ady Endre út környéke is. Május­ban, a gyermekek nemzetközi éve tiszteletére, játszóteret építettek összefogással, s ugyancsak ebben az utcában járdaépítést is kezdtek. A ter­vezettnek felét készítették el eddig, a teljes befejezéshez egyelőre nem tud a tanács ze, s mint szorgalmas embert megbecsülik. — Ez a megbecsülés, meg a vagyoni gyarapodás, ez az igazi sikerélmény. Hogy fo­galma sincs, mi történik a világban, hogy tulajdonkép­pen kiszolgáltatott, mert tá­jékozatlan, azzal nem törődik. Nem származik belőle észre­vehető hátránya, a vagyoni biztonság, a megbecsülés vi­szont értelmet ad az életének és ezért szívesen vállal min­den fáradságot Kivételek Az emeletes ház fóliasátor iránt vágyakozó lakója özek­ről a fáradságokról mit sem tud. Ö csak az árut látja, s leginkább a pénzt, amit be­zsebelnek. Nem látja a fó- liázókat, amint 40—50 fokos hőségben kapálják, öntözik a palántákat, s a februári— márciusi éjszakákon nemegy­szer a sátorban ágyaznak meg, vagy ötször-hatszor fel­kelnek, hogy a fagyokat vi­gyázzák. Aki nem ismeri be­lülről ezt a munkát, annak talán eszébe sem jut, hogy a fóliás termesztéshez ráadá­sul nem csak kert és fólia, meg szorgalom kell, hanem szaktudás is. több járdalapot adni, így a munkálatokat később folytat­ják. A járdát szintén társadal­mi munkában építették. Min­dent összeszámolva, az év el­ső felében az isaszegiek 1 millió 788 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Sokan egyénileg jelentkeztek, a Lignifer Ipari Szövetkezet és a Pécel—Isaszeg Áfész szo­cialista brigádja, valamint a helyőrségi alakulat fiataljai közös megmozdulással segítet­ték az építést. Kész a zebra Apróságnak tűnhet, de ez is a falugyűlésükön hangzott el: jó volna, ha a községen át­vezető utak forgalmasabb pontjain, például a két isko­la közelében gyalogátkelőt fes­tenének fel. A KPM megyei igazgatósága már eleget tett kérésüknek.-F. I. Utazó nyugdíjasok Szorgalmasan járják az or­szágot a hévízgyönki November 21. Művelődési Ház nyugdíjas­klubjának tagjai. Egyszeregy­szer már külföldön is voltak. Ezúttal ismét ilyen utat ter­veznek, Csehszlovákiába. So­kan jelentkeztek már, de né­hány hely még akad. Érdek­lődni és jelentkezni a klub vezetőjénél, Réti Istvánnál lehet. Öntözőhajó Hajdanában a technika csodájának számított az az öntözőhajó, amely sokáig az Alföldön dolgozott. Jelenleg a hódmezővásárhelyi főiskolai tangazdaság fedett dokkjában áll. Hűséges, több évtizedes szolgálat után nyugdíjazták, s védetté nyilvánították. Van ugyan egy bökkenő, hiszen aki a fóliasátorban éj­szakázik, az másnap a mun­kahelyén aligha teljes érté­kű ember, s esetleg 100—150 forintért átbóbiskolja a na­pot, aztán irány a fólia, ott terem a pénz. Olyan is akad, akinek sikerül magát leszá- zalékoltatnia, s így már a nappala is a fóliáé. Persze, ezek csak kivételek. A több­ség a munkahelyén, az ipar­ban, a termelőszövetkezetben, vagy a vasúton is megállja a helyét. ' Az eddig elmondottak, azt hiszem, alkalmasak a luxus­élet illúziójának szétfoszla- tására. De hogy állunk a kocsikkal, a villákkal? Kocsi van bőséggel, Wartburg, La­da, lehetőleg kombi, mert ab­ba több áru fér. Villában sincs hiány, bár a turaiak családi háznak nevezik őket. Sokat emlegették egy időben azt a példát, amikor valaki (nem Túrán, valahol másutt) lebontatta a háztetőjét, mert mellettük fél méterrel maga­sabbat építettek, s aztán 20 centivel rávert a szomszédra. Ez a példa olyan ritka, ami­lyen képtelennek hangzik. Túrán nem azért építik a nagy házat, hogy hivalkodja­nak vele, hanem azért, mert ha megházasodik a gyerekek közül valamelyik, akkor álta­lában odaköltözik a szülők­höz. A tisztaszoba is megszű­nőben van, a házak, a helyi­ségek nemcsak szépek, ki is használják őket. — Az én korosztályom 40 Aszód Te meg Én Az- aszódi Petőfi Művelődé­si Ház szeretné szebbé, válto­zatosabbá tenni a magányosan élő emberek életét, ezért meg­alakította a Te meg Én klu­bot. Szeretnék, ha a klubban olyan embereik találkoznának, akiknek hasonló az érdeklődé­sük, viszonylag egykorú ak. A klub első foglalkozását no­vember 9-én, délután 4 óra­kor tartja a művelődési ház­ban. Vendégük ekkor Szabó Imre népművész lesz. Bag Mini-koncert A Mini együttes szerepel november 2-án, pénteken es­te hét órakor a bagi Dózsa György művelődési házban. A fiatalok egyik kedvenc beat­zenekara, amely önálló szá­maival sokszor szerepel a rá­dióban, és rendszeresen talál­kozhatunk vele a televízió képernyőin is, sikerlistájuk legkedveltebb számait adják elő műsorukban. — Első előadás. Az Orszá­gos Filharmónia ifjúsági bér­letsorozatának első előadását november 1-én, csütörtökön délután fél kettőkor tartják a bagi Dózsa György művelő­dési házban. A hangverseny- sorozatra Bag és Hévízgyörk általános iskoláinak tanulói négyszáz bérletet vásároltak. A hévízgyörki iskola ifjú ze­nebarátait a Petőfi Termelő- szövetkezet autóbusza viszi a hangversenyre, majd utána haza. Anyakönyvi hírek Született: Oláh József és Baramyi Erzsébet: Egmont, Nyerlucz György és Nyerlucz Ilona: Tünde, Bácskai József és Karcagi Éva: Eszter Ibolya, Morvái Károly István és Ba­logh Gizella: Balázs, Horváth István és Surinás Erzsébet: Péter, Kovács László és Ko- lozs Zsuzsanna: Zsolt, Ma­gyars János és Farkas Márta: László Endre nevű gyermeke. Névadót tartott: Bérén esi András és Balázs Ágnes: Anita nevű gyermekének. Házasságot kötött: Flóris István és Polgár Marianna. Elhunyt: Sebő György, Gö­döllő, Semmelweis utca 2., Rába Gyula, Gödöllő, Mikola Árpád tér 22. —50 évesen jutott el oda, hogy na, kész a ház, be van bútorozva — mondja a köz­ség párttitkára —, ma ez az állapot általában 30—35 éves korra esik, tehát tíz évet nyernek a fiatalok. Ráadásul sokkal szebbek, kényelmeseb­bek a lakások. Szülői segít­ség nélkül ez elképzelhetet­len lenne. Igaz, vannak szü­lők, akik cserébe elvárják, hogy az a fiatal is gürcöljön munkaidő után meg szom­baton és vasárnap, de ez nem gyakori. Inkább az a jellem­ző, hogy ők nem kímélik magukat, de a gyerekeiknek megadnak mindent. Meg is lehet nézni, hogy a fiatalok közül hányán fóliáznak. Kérdések Eltöprengtem azon, amit a párttitkár mondott. A fóliás termesztés a házikertekben ma fénykorát éli, de ha a fiatalok idegenkednek tőle, akkor hosszú távon pusztu­lásra van ítélve. Kérdés, hogy a nagyüzemeknek megéri-e majd foglalkozni vele. S kérdés, hogy azok, akiknek most fiatalon, házuk, Kocsi­juk, pénzük van, s akik mindehhez részben szüleik verítéke árán jutottak hozzá, hogyan élnek majd a jövő­ben. S persze, van még sok kérdés ezeken kívül is. Akár a fóliásokról, akár a falusi, a városi emberek kü­lönbségeiről. a megítélésről, a tapasztalatokról is. Dulai Sándor eredményes. Csiba József A fiafalok nem vállalják Elet a fóliasátrak árnyékában

Next

/
Thumbnails
Contents