Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
Sok könyvből választhatnak Cegléden, a városi gyermekkönyvtárban harmincezer kötetből választhatnak olvasmányt a fiatalok. Az óvodásoktól a tinédzserekig mindenki talál megfelelő könyvet. A képen: Kender Csilla könyvtáros segít eligazodni olvasóinak. If j. Fekete József felvétele Jászkarajenőn Szakmai vetélkedő Szakmai vetélkedőt tartanak november 9-én, pénteken a jászkarajenői, községi közös tanács nagytermében. A vetélkedőn a ceglédi járás tanácsi dolgozói vesznek részt. A rendezvény délelőtt 9 órakor kezdődik. A múzeumban Régi korok idézete Cegléden, a Kossuth Múzeumban a város régészeti topográfiájáról tart előadást november 5-én, hétfőn délután 18 órai kezdettel Benkő Zsuzsanna régész muzeológus. Előadását dr. Bíró János orvos vezeti be. Kakaó, pohárban Kelendő a poharas kakaó: ezt tapasztalják a ceglédi élelmiszerboltokban, és ezt tapasztalja a gyártó cég, a CEG- LÉDTEJ is. A lakosság megkedvelte, naponta több száz liternyi kerül így forgalomba. Volán-bonyodalmak Budapestről Nagykőrösre utaztam nemrég. Mivel reggel nyolc órára már a városban kellett lennem, elhatároztam, a Volán-busizjáratra szállók, kora reggel. (Nem is határozhattam másként: Kőrösre csak két ,/korai” vonat indul a Nyugatiból, az egyik hajnali háromkor, a másik viszont csak nyolc óra után érne a városba.) Az elővételi pénztárnál csak Ceglédig adott jegyet a pénztáros, az ötnegyvenötös kecskeméti járatra Cegléden majd át kell szállnia — mondotta. A biztonság kedvéért azért még megnézem a váróteremben levő „Járatok indulása” című táblát: stimmel, a kecskeméti járat valóban ötnegyvenötkor indul. Egy csak a bibi: az indulási idő (5.45) előtt fekete négyzet áll. Ami viszont azt jelenti — nézem a „Jelmagyarázat”-ot —, hogy: közlekedik IX. hó 23-ig, munkanapokon. Másnap péntek, azaz munkanap. Csakhogy most nem szeptember, hanem október van ... Hoppá! Irány a „Felvilágosítás” feliratú, kör alakú fülke. Az üveg mögött senki. Megkerülöm a bódét, s a forgalmista — bár a feje fölött ott a felirat: „Nem információ!” — készségesen tájékoztat: „rossz a tábla (?!), a kecskeméti járat létezik, reggel az ötös kocsiállásról indul.” Másnap reggel. Az ötös kocsiállás üres: itt se buszt, se várakozóikat nem látok. (Aki már járt az Engels téren, az tudja, a buszbeállók a nagycsarnok két oldalán vannak, s mindig nagy a tömeg is.) Háromnegyed hat lesz három perc múlva. Átverekszem magam a várakozókon, irány a forgalomirányító fülke. „A kecskeméti járat — mondja a forgalmista — a hetes kocsiállásról indul.” Átverekszem magamat a tömegen, irány a hetes állás. Ott áll a busz, a kecskeméti, szállnék fel rá, nyújtom a jegyemet, de a kalauz megrázza fejét, s így szól: „mi Ceglédet nem érintjük, Ceglédre a gyulai járat megy, a négyes kocsiállásról.” Egy perc múlva háromnegyed hat! Átverekszem magamat a várakozókon ... A gyulai járat egyébként hatperces késéssel indult, velem együtt — megszámoltam — mindössze tizenkét utassal. Ceglédig azon tűnődtem a fűtetlen, de modern, piros Ikarusban, hogy vajon mindig ilyen kevesen utaznak-e ezzel a járattal? Elképzelhető, hogy többen is lekéstek a buszt az összes, fent említett bonyodalom miatt...? Meglehet. A Volánnál persze, határozottan állítják: ez lehetetlen! No, én nem tudom... Vörös István Alma, hálóban A ZÖLDÉRT ceglédi telepe necchálóba mérve szokta télen forgalomba hozni a burgonyát. A kis háztartások számára ez kedvező, szívesen veszik a kis tételeket. Decembertől — mint tervezik — almát is fognak ily módon a boltokba szállítani. PEST MEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J APÁS ÉS XXIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1979. OKTÓBER 31., SZERDA A szigorításnak már van hatása Keresőképtelen vagy csak ügyeskedő? A gyógyítás mellett a betegek keresőképességének elbírálása is fontos hivatali kötelessége az orvosnak, amelyet a legjobb szaktudása és lelkiismerete szerint kell végrehajtania. Az orvosokba vetett bizalomhoz jelentős társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek. Kérésünkre a városbeli táppénzrendszerrel kapcsolatban dr. Mohos György főorvos, rendelőintézeti . igazgató adott felvilágosítást. r A táppénzzel kapcsolatos statisztikai adatok mellett a körzeti és szakrendelések forgalma is azt mutatja, hogy az egészségüggyel kapcsolatos igények az utóbbi években jelentősen megnövekedtek. Az egészségügyi intézmények túlterheltsége, a betegellátás fokozott igénybevétele kedvezett a táppénzfegyelem lazulásának. Az ügyeskedők, „a fizetett munkakerülők”, ahogy a táppénzcsalókat egy betegellenőr nevezte, alkalmanként elérhették céljukat. — Ez év júliusában lépett hatályba az az egészségügyi miniszteri rendelt, amely módosította a dolgozók táppénzre Horváth Dávid szociofotói A munkásélet pillanatai A társadalmi változások megörökitője ABBAN AZ ÖRÖMTELI ESEMÉNYBEN volt részem, hogy az albertirsai könyvtárban elsőként nyithatok meg egy fotókiállítást, s rögtön az első alkalommal Horváth Dáviddal és munkáival találkozhatnak, aki az önök személyes ismerőse, hiszen gyermekkorát és ifjúkorának kezdetét községünkben töltötte. Személyes kapcsolatunk a művésszel kulcsként szolgálhat az alkotásokban rejlő gondolati tartalom mélyebb megértéséhez. Mint minden alkotó embernél, Horváth Dávidnál is a gyermekkor, amit Kiskunlac- házán és Albertirsán élt le, érzelmileg erősen motiválja a felnőttkori tudatos cselekvéseket. A szülői ház érzelmi sokrétűsége, az általános iskola, majd a monori József Attila Gimnázium szellemi élete Horváth Dávidot is fogékonnyá tette az emberi kapcsolatok értékeinek felfedezésére, az önkifejezés formáinak kutatására. A versmondás, versírás, népművelés, filmezés után jutott el a fotóhoz, amelynek technikájával, tartalmi és formai lehetőségeivel tíz évvel ezelőtt amatőrként kezdett ismerkedni. A kezdeti lépések után, a szakma alapos megismerésének igényével, jelentkezett a budapesti Fényszöv-nél, ahol reklám- és műszaki fotózást tanult. A munka mellett szabad idejében portrékat és zsánerképeket készített, amelyeket első önálló kiállításán, a Külkereskedelmi Főiskola klubjában be is mutatott. A szakmai vizsga után, a munkáiban rejlő lehetőségek alapján, az Ország-Világ című hetilap alkalmazta fotóriporter- gyakornoknak. Az elmúlt 5 év alatt elvégezte az újságíró-iskolát, és így fotóriportere lett a szerkesztőségnek. Riporteri tevékenysége során alkalma nyílt társadalmunk valameny- nyi rétegéhez eljutnia, s így felfednie olyan egyéni arcokat, mozdulatokat, sorsokat, amelyek mély, emberi igazságokat hordoznak magukban, s valamennyiünk gazdagodására szolgálnak. Egy-egy munkásportrén keresztül jutott el addig a gondolatig, hogy életük pillanatait úgy ábrázolja, hogy az tipikus, a munkásságra jellemző legyen. Szociofotói méltán arattak elismerést a nagykőrösi, majd a szentendrei kiállításon, ahol a Népművelési Intézet nívódíját kapta. 1978- ban megalakult a Fiatal Fotóművészek Stúdiója, melynek kezdettől fogva tagja. Első bemutatkozásuk alkalmával, 1978 őszén a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Horváth Dávid Cigánymise sorozatáért elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetségének nívódíját. Az itt látható alkotások csupán ízelítőt adnak a művész sokrétű tevékenységéből. Művészeti életünk kimagasló egyéniségei közül Nagy László, Juhász Ferenc, Gyurkó László és Szokolay Sándor portréja látható a kiállításon. Gondolati tartalmuk alapján túlnőnek az arc formai rögzítésén, s kifejezik hordozóik egyéniségét, utalnak műveik nagyszerű értékeire. A fotók másik csoportja a munkásélet pillanatait rögzíti, bányászokat, vasöntőket, kohászokat örökítve meg. Horváth Dávid fekete-fehér foltokból kibontakozó fotóiról sugárzik a kemény fizikai munkát végző ember iránti tisztelet. A MUNKÁSOSZTÁLY KÜLÖN RÉTEGE az évszázados hagyományait levetkőző, a rendszeres, nehéz fizikai munkához napjainkban edződő cigányság. Szociális elmaradottságukban egész társadalmunk, de minden értelmes ember egyénileg is szorongva figyeli, miként alakul életük, hogy sikerül a mások által évszázadok alatt bejárt utat, néhány év vagy évtized alatt megtenniük. Horváth Dávid alkotásain vizuálisan érezzük ezeket a gondolatokat. A Cigánymise sorozat, mely műfajában riport, a máriapócsi búcsún készült. A felvételek mélyen rögződnek bennünk, s további gondolatokat, cselekvéseket szülnek. M. Orbán Edit Fegyelmezetlen csemeték A közérdek, a város és ezen belül is a közvetlen környezet féltése, szeretete vezérelte azt a levélírót, aki nem hagyta megjegyzés nélkül a Legyen még szebb a város képe című, október 21-én megjelent írást lapunkban. „Örömmel olvastuk mindazok, akik szeretjük a tisztaságot, óvjuk a közvagyont, elítéljük a parkok, terek ron- gálóit, a szemetelőket. Felháborító látvány például egy- egy szabad szombatot és vasárnapot követő hétfőn reggel az, ami a Kozma Sándor utcai lakónegyed játszóterén és annak környékén fogadja az arra járókat. Rengeteg a szemét, a terepet tört fakarók, papírhulladékok, játékmaradványok borítják. Sajnos, a gyerekek a tettesek. De mások is tehetnek erről: a szülők, akik gyakran az ablakban könyökölve nézik végig szótlanul, hogy csemetéjük mit művel játék címén a házak közt. Szinte a szemük láttára verik szét a hintákat, szemetelnek, hangosan zuhog a vasdarab, amivel a vasvázat ütlegelik — de ki figyel oda? Aki nem hiszi, hogy így van ez, felkerekedhet, hogy saját szemével lássa.” Jó lenne — javasolja a levélíró —, ha néha, ilyen kétnapos szabad hétvégeken erre járna valaki az illetékesek közül. Meggyőződhetne az igazságról. Elkéne néhány figyelmeztetés, és ha a jó szó nem használ, talán más eszközhöz is folyamodhatna a tanács. A köztisztasági alkalmazottak dolga az utak, járdák tisztán tartása lenne. Mégis, ilyen kétnapos hétvége után, hétfőn, szinte egész délelőtt a játszótéri szemét, hulladék eltakarításával foglalkozhatnak. Ezt a munkát — nevelő szándékkal — inkább a tettesekkel és szüleikkel kellene elvégeztetni. Talán ezen okulva mind többen oktatnák a jóra, fegyelmeznék fegyelmezetlen csemetéiket. vételének lehetőségeit. Az új rendelet nem tesz különbséget a kereskőképtelenek között. Ugyanolyan igényjogosultsággal rendelkeznek a termelőszövetkezeti tagok, a különböző munkaközösségek és művészeti alapok tagjai is, mint a többi biztosított dolgozó. Pontosan meghatározza az orvosok, a betegek és munkáltatóik jogait, kötelességeit. Külön jelentőséget kapott a felülvéleményezés hármas tagolódása és a különböző szintű ellenőrzés. — Annak eldöntésére, hogy a biztosított keresőképtelen-e, a kezelőorvosa jogosult. Ilyen jogkörrel a területileg illetékes körzeti, gyermekkörzeti orvosok, valamint a kijelölt szakrendelések orvosai rendelkeznek. Cegléden 13 körzeti és 7 gyermekkörzeti orvosi rendelés működik. A szakrendeléseken táppénzre vételi joggal rendelkeznek a szemészeti, a baleseti sebészeti, a sebészeti, urológiai, a nőgyógyászati és fül-orr-gégészeti szakellátást végző orvosok. Keresőképtelenné nyilváníthatók az arra jogosultak a terhes tanácsadáson, a fogászaton, a tüdőbeteg-, a bőr- és nemibeteg gondozóban is. — A szigorítás hatása már mutatkozik a táppénzes jelentések adataiban. Ha a biztosított nem ért egyet kezelőorvosa döntésével, akkor a kezelőorvos köteles a felülvéleményező orvoshoz irányítani őt. Ugyanakkor közölnie kell vele a felülvizsgálat helyét és időpontját, és figyelhieztethie kell betegét arra, hogy keresőképessé nyilvánítása esetén nem illeti meg táppénz arra a munkanapra. Ha a felülvéleményező orvos döntésével sem ért egyet, akkor a főorvosi bizottságtól kérhet felülvizsgálatot. Ritkán kerül ilyen jellegű vitás eset a bizottság elé. — Esetenként viszont gondot okoz, hogy a beteg nem megbetegedésének első napján jelentkezik. Kezelőorvosa a keresőképtelenségét csak attól a naptól kezdve igazolhatja, amikor a rendelésen vizsgálatra megjelent. A kezelőorvos utólag csak a jogszabályok által pontosan meghatározott esetekben, megfelelő igazolások alapján veheti táppénzre betegét, akkor is, legfeljebb csak 3 napig visszamenőleg. Az új rendelet pontosan megfogalmazza a betegek kötelességeit is. A biztosított — keresőképessége elbírálása és helyreállítása érdekében — az orvos rendelkezésére köteles bocsátani az egészségi állapotával kapcsolatos, munkavégzése körülményeinek ismeretéhez szükséges adatokat. Az előírt időben és módon megjelenik a különböző — konzultációs és felülvizsgálati — orvosi vizsgálatokon és megtartja a vizsgálatra, gyógykezelésre, életmódjára vonatkozó orvosi utasításokat. — A kezelőorvos a járóképes, keresőképtelen beteg részére munkanapokon 4 óra kijárási időt engedélyezhet, melyet az orvosi igazolásra is rávezet. A vállalati és a társadalombiztosítási betegellenőrök tevékenységét ezzel is segíti. A kezelőorvosnak folyamatban kell ellenőriznie betege egészségi állapotát. Ebben segítségére van a körzeti nővér, aki rendszeresen beszámol a beteglátogatáskor szerzett tapasztalatairól. A kezelőorvosnak figyelemmel kell kísérnie betege sorsát keresőképessé válása után is. Ebben együtt kell működnie kezeltje munkahelyével. A munkáltató köteles az orvosi ajánlásokat figyelembe véve — a lehetőségek keretein belül — megfelelő munkakör felajánlásával elősegíteni dolgozója munkába állását, munkahelyi rehabilitációját — A városi tanács egészségügyi osztálya a keresőképtelenek számának alakulását rendszeresen figyelemmel kíséri és indokolt esetben intézkedést kezdeményez. __________D. B. J. Bú csúzik a cirkusz Piros-sárgára festett guruló házikók, lakókocsik, függö- nyözött ablakokkal, acélszerkezetet és ponyvát szállító járművek. Gördül a műszaki osztag, majd lakatra zárt fülke következik, oldalán figyelmeztető tábla: a vadállatokat etetni szigorúan tilos! Cegléden már pár napja ott voltak úton-útfélen a figyelemkeltő táblák, hetedhét országot megjárt plakátok. Megjött a cirkusz, búcsúzik a cirkusz. Hajnalra már dér üli meg a kerteket. Egy időre vége a vándorló életnek. A Szófiai Nagycirkusz is hazafelé tart. Művészei bizonyára számlálják a napokat. Ma este a Körösi úti vásártéren felállított, óriási, fűtött sátorban gálaesten búcsúznak a bolgár cirkuszművészek a közönségtől. Délután a gyerekeknek tartanak előadást, fél négy órai kezdettel. Az esti parádé 19 órakor kezdődik, cseppet sem késő őszi hangulattal, hiszen a porond művészei nem évszakhoz igazodnak. Művészetük, munkájuk legszebb gyümölcseit kínálják sorra a közönségnek. A gálaestre különösen készülnek, hiszen ez magyarországi vendégszereplésük befejezését is jelenti. De úgy szeretnének elköszönni: viszontlátásra máskor is — a jövőben is. Szép emléket szeretnének hagyni a cirkuszi műsort kedvelők népes táborának, és szép emlékkel szeretnének ők is hazatérni: a gálaesten felcsattanó taps emlékével. Tízesztendős a sportcsarnok Éppen évtizede, hogy átadták Cegléden az egykori zsinagóga épületéből kialakított Vasutas Sportcsarnokot. Emlékezetes, szép megnyitó ünnepsége yolt, s azt követően megnyílt a kapu a sportot kedvelő ifjúság előtt. Az épület régi, de tágas belső tere sokat enyhített a városi sportélet teremgondjain. A vasutas sportegyesület különböző szakosztályai itt tartják azóta is rendszeresen edzéseiket. Téli hónapokra „beköltöznek" az atléták és még a labdarúgók is. A sportcsarnok több ízben helyet adott már emlékezetes mérkőzéseknek, sportági versenyeknek, olykor nemzetközi találkozóknak. Az iskolai test- nevelési órák rendszeresek a teremben. A Ceglédi VSE most a tízéves jubileum megünneplésére készül. Ebből az alkalomból — s gondolva a nemzetközi gyermekévre, a sportoló ifjúságra — bemutatót tart november 6-án délután 17 órától. Az ünnepségen Túró- czi Béla, a PTSH elnöke mond ünnepi beszédet, majd azt követően a Mészáros Lőrinc Általános Iskola testnevelési tagozatos osztályainak bemutatója következik. A CVSE tornász kislányai szintén szerepelnek. Befejezésül a közönség a Zehla Mehlis—Ceglédi VSE birkózómérkőzést nézheti meg. A több mint 120 percesre tervezett műsor vezetője, bemondója Vass István, a Magyar Rádió riportere lesz. U. L.
