Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

dtF.CYF.l 1979. OKTÓBER 31., SZERDA Differenciáltabb bérezést Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Éveken át csak beszéltünk a kereseti, jövedelmi differen­ciálásról, s közben egymás­hoz közelébb kerültek, vagyis nivellálódtak a jövedelmek. — állapították meg a képvise­lők az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának kedden a Parlamentben meg­tartott tanácskozásán, amelyen a keresetek és jövedelmek dif­ferenciálásának kérdéseit vi­tatták meg. A Munkaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hi­vatal, az 1972—77. közötti idő­szakot elemezve, jelentésében leszögezte: a különböző társa­dalmi rétegek és foglalkozási ágak között egyaránt csökken­tek a jövedelmi különbségek. A nyugdíjasok viszonylagos helyzete javult. Tanulságos az összevetés az egy főre jutó ha­vi személyes jövedelem ala­kulásában is: öt év alatt az 1400 forintnál kevesebből élők aránya 29 százalékról 12 szá­zalékra csökkent. Antal Imre érdi 19. válasz­tókerületének képviselője an­nak következményeit elemez­te, hogy a szakmunkásoknak a bére mindössze 30 százalékkal haladja meg a segédmunkáso­két. Nagyrészt ennek tulajdo­nítható ,a hiányszakmák gya­rapodása, s az, hogy sok fiatal még a nyolc általános iskolát sem végzi el. Miért is tenné, ha alkalmi munkásként akár tízezer forintot is megkeres­het? A változás elkerülhetetlen, s ez a felismerés tükröződik az 1980. január elsejétől életbe­lépő szabályozó módosításban is. A vállalati béremelési le­hetőségeket az eddiginél job­ban köti a gazdálkodás ered­ményességéhez. Lehetőséget teremt a gyárak, az üzemek, s a műhelyek közötti differen­ciálásra, a ténylegesen elvég­zett munka elismerésére. Felmentés - kinevezés A Minisztertanács Gór Nagy Sándort, az Országos Mérés­ügyi Hivatal elnökét érdemei elismerése mellett, egészségi állapotára tekintettel tisztsége alól felmentette és nyugállo mányba helyezte. Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari miniszterhelyettest ér­demei elismerésével e tisztsé­ge alól a Minisztertanács fel­mentette és az Országos Mé­résügyi Hivatal elnökévé ki nevezte. A vetélkedő döntőié Félezren Pest megyéből Vetélkedőt szerveztek az ál­lamigazgatás területén dolgo­zó fiataloknak. Az ötlet két­ségkívül dicsérendő, hiszen hasonló kezdeményezésre ko­rábban nem akadt túl sok pél­da. Az erőpróba Pest megyé­ben félezer fiatalt mozgósí­tott, a részletekről Buda Dé­nesiül, a KISZ Pest megyei bizottságának ifjúmunkás fele­lősétől kaptunk tájékoztatást. — Novemberben idén elő­ször rendezik meg az orszá­gos államigazgatási és igaz­ságügyi ifjúsági napokat. E rendezvénysorozatot megelő­zően Pest megyében vetélke­dőt szervezünk az ifjú jogá­szoknak, ügyvédeknek, bírók­nak, az ügyészségen, a bünte­tésvégrehajtási intézetekben és á tanácsokon dolgozóknak. E szellemi erőpróbák célja, hogy mozgósítsuk az államigazgatás területén a fiatal szakembere­ket az előttük álló feladatok megismerésére s azok össze­hangolt megoldására. Egyúttal szeretnénk lehetőséget bizto­sítani az érdekelteknek nem­csak szakmai, hanem mozgal­mi tájékozottságuk bizonyítá­sára is. A KISZ Pest megyei Bi­zottsága külön szervez vetél­kedőt valamennyi kategóriá­ban: a jogászok, az ügyvédek, a bírák, az ügyészségen, a tanácsokon, valamint a bün­tetésvégrehajtási intézetekben dolgozók egyaránt összemér­hetik tudásukat. E hat egyé­ni verseny győztese lesz a tagja annak a Pest megyei csapatnak, amely a novem­berben megrendezésre kerülő országos területi döntőn sze­repel. A versengés az elmúlt na­pokban már megkezdődött Pest megyében: a KISZ Pest megyei bizottsága, a Pest me­gyei Jogász Szövetséggel, a Pest megyei Ügyvédi Kama­rával, a Pest megyei Bíróság­gal, a Pest megyei Ügyészség­gel, valamint a Pest megyei Tanáccsal közösen szervezi e kétségkívül hasznos vetélke­dősorozatot. Jogos a szerve­zők reménye: a legjobbak be­csülettel helytállnak majd az országos erőpróbán is! esony hatékonyság egyik fő forrása, akadálya az ún. pro­duktív létszám — vagy más­ként: az alaptevékenységen foglakoztatottak csoportja — bővítésének. Ennek tudatában már érthetővé — de elfogad­hatóvá már aligha — lesz, hogy például Gödöllőn a gépek és berendezések teljes állomá­nyából — érték alapján szá­mítva — mindössze 6,6 szá­zalékkal részesednek az anyag- mozgatás eszközei, s a tanácsi iparban ez az arány 2,3 szá­zalék. A vállalatok, az üzemek érintett irányítói napjaink­ban egyre gyakrabban ta­pasztalhatják: az élet rácáfol arra a véleményre, amit so­káig hangoztattak, mondván, nyomni kell a forintot oda, ahol baj van, s holnapra majd csak kialakul valami. Kia­lakult; folyamatosan apad a létszám a szóban forgó terüle­teken. A szemléleti torzulá­sok, a makacs tévhitek mel­lett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka arányá­nak mérséklésében, illetve fo­kozatos felszámolásában — oka az is, hogy egy-egy ne­héz fizikai munkával foglal­koztatott munkás helyettesíté­se géppel vagy berendezéssel az iparban — a terület tech­nológiai jellegétől függően — 300—500 ezer forintba kerül! Sok helyen tehát nem a szándékok, hanem a pénzügyi források döntik el, mekkorát léphetnek, s mikor. Ilyen hátráltató okai vannak egye­bek között a megye élelmi­szer-kiskereskedelmében a konténerek gyorsabb terjedé­sének, a Pamutfonóipari Vál­lalat váci gyárában kidolgo­zott zsugorfóliás csomagolás átvételének, csipetnyit ki­emelve a lehetőségek közül. Ugyanakkor az is igaz, gyak­ran a nemtörődömség tartja fenn a riasztó állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne azokon. A bér varázserejében hinni — most már nyomós té­nyek figyelmeztetnek erre —, több mint tévhit. Hiba. Olyan hiba, aminek hatása hosszú ideig fékezheti, sőt, egyes területeken megakaszthatja a szükséges szerkezeti változá­sokat; az árura és az előál­lításának hogyanjára egyaránt érvényes versenyképesség kö­vetelményének teljesítését. Mészáros Ottó ii KoiHsxdmol tiszteletére A lenini Komszomol fenn­állásának 61. évfordulója al­kalmából-kedden baráti talál­kozón vettek részit a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban a budapesti ifjúkommu- nisiták és a hazánkban tanuló szovjet fiatalok. Ugyancsak itt került sor a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének Komszomol- bizottsága által rendezett fo­gadásra, amelyen részt vett Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Hámori Csaba, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára, Ba­rabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtit­kára, a KISZ titkárságának tagja és V. Muszatov, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének követtanácsosa. kedésekkel felszámolhatnák. Gyakran pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosszak, hi­básan állnak hosszú ideig, al­katrészre, szerelőre várva. A dőlt betűkkel szedett há­rom mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük, a kutatók az országban — s a megyében hat üzemben — fia­talokat kérdeztek meg helyze­tükről, olyan fiatalokat, akik vállalták a nehéz fizikai mun­kát, a kedvezőtlen munkakö­rülményeket, olykor a ket­tőt együtt. Töprengésre okot adó vé­lemények, mert sok bennük az igazság. Például az eszközök: a megye minden olyan üzemé­ben, ahol emelővillás targon­cákat használnak — s ez a Nagykőrösi Konzervgyártól a törökbálinti raktárvárosig, az ún. depóig terjedő kör —, maguk kényszerülnek a javí­tásra, mert erre szakosodott cég egyszerűen nincsen. A sa­ját javítás azonban — kellő gyakorlottság, s megfelelő al­katrészek híján — lassú, a szúrópróbaszerű kérdezőskö- désre az volt a válasz, hogy kisebb hibával három-öt na­pig, nagyobbal két-három hé­tig állnak ezek az eszközök, holott helyettesítésük csakis nagy fizikai erőkifejtéssel le­hetséges. További, töprengésre alapot adó tény: öt év alatt — minden törekvés ellenére — hét százalékkal nőtt az anyag- mozgatással, szállítással, rak­tározással — azaz többségük­ben: nehéz fizikai munkával — foglalkoztatottak tábora, s ők csak az összes munkavál­laló tizenhat százalékát te­szik ki. Ne feledjük: az anyag- mozgatók hetvenkét százalé­ka nehéz fizikai munkát lát el; pusztán kézi erővel dol­gozik az anyagmozgatók, cso­magolok, raktári foglalkozta­tottak negyvenhat százaléka! Amit elrejtenek Meghökkentő adatok? Igen, de nem azért, amit a tények közölnek, hanem éppen amiatt, amit elrejtenek. A té­nyek ugyanis csupán azt köz­ük, sokan vannak olyanok, akiknek nem sétarhenet a mindennapi kenyér megkere­sése. Elrejtik viszont, hogy a nehéz fizikai munka ilyen nagy súlya valójában az élőmunka rettentő pazarlása, az ala­Szovjet áramot fogad Albertirsa •• ünnepség a Nehésaparí Minissiérimnban A világ legnagyobb villa- mosenargiarendszer-egyesülé- sét hozta létre a KGST-tag- országok egyesített energia- rendszerének és a Szovjetunió egységes energiarendszerének összekötésével a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kilovol­tos távvezeték, amelynek ava- tóünn épségét kedden tartották a Nehézipari Minisztérium­ban. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, amely­nek elnökségében helyet fog­laltak Marjai József é.s dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, dr. Si­mon Pál nehézipari, és Soltész István, kohó- és gépipari mi­niszter, valamint a távveze­ték közös beruházásában részt­vevő külföldi szocialista part­nerek: Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST titkárságának képviselője. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára. Ott vol­tak az ünnepségen a nagy al­kotás tervezésében, szervezé­sében és építésében közremű­ködő vállalatok, tárcák, tár­sadalmi és tömegszervezstek képviselői, közöttük szép számmal Pest megyeiek is: a gödi transzformátorállomás, az építőipari vállalatok, va­lamint a százhalombattai Du- namenti Hőerőmű dolgozóinak küldöttei. Dr. Simon Pál emlékezett meg avatóbeszédében e nagy­szabású közös beruházásról, amelynek építését a KGST Végrehajtó Bizottsága 66. ülé­sén határozták el az érintett országok kormányának kép­viselői. A 812 kilométer hosz- szú távvezetéket — amelyből 268 kilométer a magyar sza­kasz — a Szovjetunió és Ma­gyarország építette meg, ugyanakkor Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, és az NDK megfelelő áruk szállítá­sával, illetve más távvezeték építésével vett részt a közös munkálatokban. A magyar szakaszon a 750 kilovoltos táv­vezetékkel egyidőben össze­sen 160 kilométer hosszú, 400 kilovoltos távvezetéket is kellett építeni Albertirsa és Göd, Győr és az országhatár, valamint Albertirsa és Mar- tonvásár között, s egyúttal bővíteni négy transzformátor­ai állomásunkat. A közel négy és fél év alatt majd akkora nagyfeszültségű hálózatfejlesztést hajtottak Séta az oszlopért között végre, mint amennyit az elő­ző húsz év alatt összesen vé­geztünk. Kétoldalú megálla­podásunk alapján rendkívül sok segítséget nyújtott mun­kánkhoz a Szovjetunió, a ku­tatási eredmények átadásával, a tervezéssel, a berendezések, gépek és anyagok szállításá­val, a magyar szakemberek betanításával. Számunkra rendkívül értékes és gyümöl­csöző volt ez az együttműkö­dés. Dr. Simon Pál elismeréssel szólt a mágy^jr építők szocia­lista ^Versenykezdeményezé- sziről: a gyors és pontos épí­tésre kötött szocialista együtt­működési szerződésben 19 vállalat, 12 területi irányító szerv és a csehszlovák part­nerek is részt vettek. KISZ- vádnökségben 14 vállalat fia­taljai segítették a munkát. A szocialista brigádok a „750 perc a 750 kilovoltért” akció­ban végeztek társadalmi mun­kát. A kommunista szombato­kon pedig a dolgozók több mint 31 ezer munkaórával járultak hozzá a létesítmény építéséhez. A 750 kilovoltos távvezeték üzembe helyezése lehetővé te­szi, hogy az érintett KGST­Hétmilliárd forint betét es wiiági&kesrékosságB naposa A világtakarékosság napja alkalmából tegnap, kedden Kiskunlacházán a művelődési házban ünnepséget tartottak. Ott volt dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának osztályvezetője, Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese, Krajnyák Tibor, az MSZMP KB munkatársa, Pusztai Já­nos, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, Kozári Jó­zsef, az OTP vezérigazgató-he­lyettese és Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bi­zottságának titkára. Ünnepi beszédet Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára mondott. Hangsúlyozta, hogy napjainkban, amikor oly nagy gondot kell fordítanunk a takarékosságra, különösen nagy jelentőséggel bír a lakos­ság okos, takarékos gazdálko­dása. Az ország és az egyén érdeke azonos: csak akkor tudjuk • biztosan építeni jö­vőnket, ha figyelmesen, min­den értékünkre ügyelve dol­gozunk és megtermelt ja­vainkra, pénzünkre vigyá­zunk. Pest megyében a lakosság betétállománya az idén ja­nuártól napjainkig 375 millió forinttal nőtt, s így most már 7 milliárd forint. Abetétgyűj­Kovács Antalné ünnepi beszédét tartja. Mellette, a képen balról jobbra: Olajos Mihály, Kozári József, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igaz­gatóságának igazgatója, Krajnyák Tibor, Császár Ferenc és Jónás Zoltán tő szervek — az OTP fiókjai, a takarékpénztárak és a posta­hivatalok — együttvéve 355 ezer betétkönyvet kezelnek. Az OTP nemrégiben akciót indított, hogy a vállalatok és a szövetkezetek részesedési alapjukból fiatal dolgozóik ré­szére váltsanak ifjúsági taka­rékbetétkönyvet. A kiskun- lacházi összejövetel során ér­tékelték ennek a megyei ered­ményeit is. Az 1979. évi ver­senyben kimagasló eredményt ért el — s így átvehette az OTP dicsérő oklevelét — a dunavarsányi Petőfi Tsz, a Monori Állami Gazdaság, a kiskunlacházi ÉGSZÖV és a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz képviselője. Ugyancsak ezen az ünnepsé­gen jelentették be, hogy az OTP által a gyermekév tisz­teletére hirdetett, a takarékos­ságot népszerűsítő rajz-, per­sely- és irodalmi országos pá­lyázat első helyezettje ' Tóth Tibor, a nagykőrösi gimná­zium tanára lett a pedagógu­siok részére indított módszer­tani kategóriában. Különdíjat kaptak a tápiószentmártoni általános iskola korongoló szakkörének tagjai. A takarékossági világnap megyei ünnepségét kulturális műsor követte, amelyben a többi között fellépett a lórévi délszláv néptáncegyüttes, va­lamint a Kiskun népi zene- és táncegyüttes. t Nyikolaj Alekszejevics Lopatyin beszédét mondja országok részére a Szovjet­unió 1200 megawattal nö­velj® villamosenergia-szállí- tásait. Ugyanakkor a kialakí­tott hatalmas energiarendszer­ben a terhelési menetrendek összehangolásával és az erő­művek tartaléktel jesítmányé- nek összevonásával az érde­kelt országokban összesen 1500 megawatt teljesítőképes­ségű erőmű építését takarítot­ták meg. A KGST komplex program alapján az érdekelt tagországok folytatják az együttműködés bővítését. így már magállapodtak a 4009 megawattos hmelnyicki atom­erőmű és a második 750 ki­lovoltos távvezeték létesíté­sében, amit Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszow kö­zött építenek meg. Felszólalt az ünnepségen Nyikolaj Alekszejevics Lopa­tyin, a Szovjetunió energeti­kai és villamosítási miniszter- helyettese. a szovjet küldött­ség vezetője. A tagországok delegációi és a szovjet építők nevében köszöntötte az ün­nepség résztvevőit és méltat­ta azt a széles körű nemzet­közi összefogást, amelynek gyümölcsöző eredményei egész szocialista közösségünk javát szolgálják. Ezután a közös beruházás építésében elért kiváló ered­ményeik elismeréseként dr. Szekér Gyula kitüntetéseket adott át a munka legjobbjai­nak. Lázár Pál, az Országos Villamostávvezeták Vállalat távvezeték&zerelője, a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést, Csikós Béla, az Országos Villamos- távvezeték Vállalat műszaki igazgatóhelyettese pedig a Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta. Ezen kívül nyolcán vették át a Munka Érdemrend ezüst, 14-en pedig bronz fokozatát. Sugár György, a vasasszakszervezet titká­ra öt dolgozónak nyújtotta át a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést. Az avatóünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Cs. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents