Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

Hazánkba érkezeti a luxemburgi külügyminiszter Hivatalos látogatásra kedden hazánkba érkezett Gaston Thorn luxemburgi külügymi­niszter. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte. ★ Gaston Thorn luxemburgi kül­ügyminiszter 1928. szeptember 3-án született Luxemburgban. Egyetemi tanulmányait Franciaországban és Svájcban végezte, jogi doktorátust szerzett. A luxemburgi diplomácia veze­tője fiatal kora óta részt vesz a politikai életben. Hazája kormá­nyában már többször töltötte be a külügyminiszteri posztot. Az előző kormánynak miniszterelnöke volt. A jelenlegi kormányban is­mét külügyminiszter, és emellett a gazdasági ügyek minisztere is. ü kongresszus tiszteletére Több hús, kevesebb energia _y. __ Alig néhány bs t és elcsen­desedik Pest Mii megye mezö- -----------------? gazdasági üze­meinek határa. Azoknak az embert, gépet egyaránt nehéz feladat elé állító csatáknak a színhelye, ahol különösen az őszi időszakban volt nehéz eleget tenni a követelmények­nek. Hogy a gazdaságok most a nagy kampány sikereiről számolhatnak be, abban nagy szerepe van az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére tett vállalásoknak. A d unavarsányi Petőfi Tsz kollektívája a kedvezőtlen ga­bonatermést követően, a ki­esések pótlására 500 hektár másodvetésű növényt ültetett. Azóta már az említett terü­letről is betakarították a ter­Világtakarékossági nap S zerencsés az OTP — mondják viszonylag sokcin, s azután azzal érvelnek, hogy mostanság majd mindenki a takaré­kosságról beszél, arra agi­tál, s mi — OTP-sek — tu­lajdonképpen ölbe tett kéz­zel üllhetünk. Igaz-e ez vagy sem? Azt hiszem,nem igényel ez cáfolatot, hiszen akik mondják, azok sem gondolják komolyan. Mos­tanában azonban a koráb­biaknál valóban többet beszélünk a takarékosság­ról, pontosabban az éssze­rű gazdálkodásról, de ez az OTP-től és a takarékszö­vetkezetektől független. Most viszont mi, az Or­szágos Takarékpénztár, a takarékszövetkezetek és a betétgyűjtéssel foglalkozó postai dolgozók (s merem remélni, hogy ügyfeleink, kedves olvasóim is) ünne­pelünk. Szerényen, alig észrevehetően ünnepelünk, illetve inkább megemléke­zünk. Október 31. ugyanis a vUágtakarékosság napja. Ötvenöt évvel ezelőtt, 1924-ben Milánóban Euró­pa, Amerika és Ausztrália takarékpénztárainak 354 küldötte — mint ismeretes — úgy döntött, hogy október utolsó munkanapján meg kell rendezni a világtakaré­kosság napját. Remélhető­leg nem vádolnak meg provincializmussal, ha ki­jelentem, hogy nekünk, Pest megyeieknek ez a nap valamivel ünnepé­lyesebb, mint a más me­gyékben élőknek. Nem azért, illetve nemcsak azért, mert nálunk a legnagyobb a betétállomány, hanem elsősorban azért, mert Fáy András író, a magyar víg­elbeszélés kezdeményezője és a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár megalapítója nyolc évig, 1810-től 1818-ig a pesti s később a váci já­rásban Pest vármegye szol- gabírája volt. Visszatérve a bevezető­ben említett gondolatokhoz, szót kell ejtenünk arról, hogy népünk életében talán még soha nem volt aktuáli­sabb a takarékosság, a ja­vainkkal való ésszerű gaz­dálkodás, mint most. A megváltozott világgazdasági feltételek között, a felgyor­sult nemzetközi gazdasági versenyben csak akkor tu­dunk helytállni, ha nem pazaroljuk el szellemi és anyagi erőinket, ha takaré­kosan, ésszerűen gazdálko­dunk mindenfajta engeriá­val, s természetesen ezek egyik kifejezőjével, a pénz­zel is. A lakosság bevételeinek kezelésével foglalkozó OTP, takarékszövetkezeti és pos­tai dolgozók, pontosabban ezek az intézmények sem panaszkodhatnak. Csupán Pest megyében a lakosság betétállománya az idén ja­nuártól mostanáig 375 mil­lió forinttal nőtt, s így most már hétmilliárd fo­rint. A betétgyűjtő szervek együttvéve 355 ezer betét­könyvet kezelnek. Egy be­tétkönyvre átlag 16 ezer fo­rint jut. örvendetesen alakul az ifjúsági takarékbetét ak­ció: a fiatal nemzedék megfontoltságáról, előre­látásáról tanúskodva. Pest megyében jelenleg 23 ezer 800 ifjúsági takarékbetétet tartunk nyilván. Egyre job­ban terjed a megyében, hogy a vállalatok és szö­vetkezetek ifjú dolgozói ré­szére ifjúsági takarékbetét­megállapodást kötnek. S ezekre havonta átutalják a vállalt pénzösszeget, amely végezetül számottevő sum­mára emelkedik. Olyan ez, mintha a szülő gondoskod­na gyermekéről. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek nyújtotta segít­ség sokféle formájáról ír­hatnék még. Egyet, a la­kásépítés támogatását azon­ban mindenképpen meg kell említeni. Pest megyé­ben az V. ötéves tervidő­szakban eddig több mint 23 ezer lakás épült fel az OTP segítségével. Több mint 10 ezer családi ház, állami vállalatok munká­sait megillető kedvezmé­nyes feltételekkel készült. A megye kilenc kiemelt településén folyik takarék­pénztári beruházásban ma­gánlakás-építkezés. Állami vállalati munkásokat meg­illető kedvezményekkel je­len tervidőszakban 617 sa­ját beruházású társasház­iak ást vásároltak. A világtákarékosság nap­ja alkalmából is fel kell hívnunk minden­ki figyelmét arra, hogy a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás nem kampány- feladat. Ez vonatkozik ma­gánéletünkre, háztartá­sunkra és a munkahe­lyünkre egyaránt. Csak így tudunk élni, illetve jól élni és boldogulni. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője (A nap eseményeiről a 3. oldalon számolunk be.) mást, és a'megnövekedett tö- megtakarmány-bázis biztosí­tékot nyújt: lesz elegendő ele- ség a szarvasmarhák részére. Szó volt arról is, hogy ter­ven felül 20 ezer kilogrammal több nyúlhúst adnak át a ke­reskedelemnek. Ezért gyarapí­tották a férőhelyek számát: a régi gazdasági épületeket — borjúnevelőt, elhagyott ko­vácsműhelyt — alakítottak át erre a célra. Az állományt szeptember elsején telepítették be. A szocialista munkaverseny­ben részit vevő mintegy 1700 tag és alkalmazott ezidáig 40 ezer órát dolgozott társadal­mi munkában. Legutóbb, ok­tóber 27-én, 21 brigád tevé­kenykedett a kommunista mű­szakban. A bevételt a duna­varsányi művelődési ház épí­tésére fordították. Az érdi Bentavölgye Tsz- ben 30 hektár silókukoricát minősítettek át szemessé, ez­zel járulva hozzá hazai ab- raktakarmány-mérlegünk ja­vításához. A tavalyinál na­gyobb figyelmet fordítottak az őszibarack szedés minőségi követelményeire. A tervezett 10 vagon gyümölcs helyett 15 vagonnal exportáltak. Fontos, és az energiamegta­karítás szempontjából is lé­nyeges elhatározásként érté­kelhető szarvasmarha- tele­pük rekonstrukciója. Viszony­lag kis összegből — 4 millió forintból — 380 tehén tartá­sára alkalmas, az eredetinél korszerűbb technológiájú tele­pet hoztak létre. Megszüntet­ték a takarmányszállítás költ­séges módját. Ennek eredmé­nyeképpen 7 százalékkal keve­sebb energia fogy majd a szarvasmarha-telepen. A Bentavölgye Tsz-ben a betakarítás ésszerűbb szerve­zése, a traktorok, teherautók üresjáratának megszüntetése révén szintén számottevő üzemanyagot takarítottak meg. V. B. A Nehézipari Minisztériumban megtartott ünnepség elnöksége (bajról jobbra): rtr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, Kovács Antal, a. KB osztályvezetője, Marjai József miniszterelnök-helyottes, V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete öt évvel ezelőtt még szán­tóföld volt az albentirsai ha­tárban azon a helyen, ahol tegnap délelőtt dr. Simon Pál, nehézipari miniszter átvágta a Vinnyica-r-Albertirsa 750 ki­lovoltos távvezetékrendszer, illetve az albertirsai elektro­mos fogadó- és továbbító állo­más elkészültét, végleges üzembe helyezését jelképező nemzetiszín szalagot. A világ negyedik legnagyobb „elektro­mos hídjának” megépítéséről 1974-ben született döntést gyors munka követte. Négy évvel ezelőtt kezdődött meg az Európában eddig páratlan beruházás, egy éve befejezték a mintegy 800 kilométeres távvezetékhálózat, és a foga­dóállomás berendezéseinek szerelését: megszületett az összeköttetés a KGST-tagoir- száigok egyesített energiarend­szere és a Szovjetunió egységes elektromos rendszere között. Tavasz óta folyamatos az energiaszállítás, s mint a dél­előtti albertirsai sétán a szak­emberek elmondták, mind a távyezSték, mind a kapcsoló- állomás berendezései kiállták a tízhónapos próbát. A délelőtti ünnepélyes ak­tuson és a fogadóállomás be­járásán ott volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a küldöttség élén ha­zánkban tartózkodó Nyikolaj Alexejevics Lopatyin, a Szov­jetunió energetikai és villa­mosítási miniszterhelyettese, a távvezeték építéséhez hozzá­Cödöfíö: az agrárkutatás székhelye Négyszáz munkavédelmi szakember a mezőgazdaságnak Mind több országos hatókörű intézmény, szervezet is segíti, támogatja ma már Gödöllő agrárcentrummá fejlesztését. A városban van hazánk legna­gyobb mezőgazdasági oktatási intézménye, az Agrártudomá­nyi Egyetem, s itt van a szék­helye az agrárkutatás számos intézményének. Egyszóval, nem mindegy, hogy ezek mi­képpen, milyen körülmények között, s milyen eredményesen látják el feladataikat. Jórészt bizonyára ennek tu­lajdonítható, hogy a MEDOSZ titkársága tegnap Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen tartotta ülését. Megjelent dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, dr. Dobi Ferenc, a ME­DOSZ főtitkára, s jelen volt Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának titkára, valamint PUitzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi bizott­ságának első titkára is. Két napirendi pontot tár­gyaltak az értekezleten. Dr. Udvari László egyetemi tanár, az oktatási intézmény munka- szervezési és munkavédelmi intézetének igazgatója, az egyetemen folyó munkavédel­mi kutatás helyzetéről és tíz­éves eredményeiről adott szá­mot. Elmondotta egyebek közt, hogy ez idő alatt több mint 150 munkavédelmi témát fejeztek be. közben — hiszen az okta­tás is feladatuk — csaknem 400 felső- és középfokú szak­embert képeztek ki munkavé­delmi szakmérnökké, üzem­mérnökké, és szaktechnikussá. Az értekezleten elismeréssel szóltak az egyetem ilyen irá­nyú kutató- és oktatómunká­járól. abban azonban megálla­podtak, hogy már a közeljövő­ben még többet kell tenni a munkavédelmi kutatások ered­ményeinek a mostaninál is szélesebb körű bevezetésében. A MEDOSZ titkársági ülé­sén másik napirendként az egyetemi dolgozók helyzetét vizsgálták. A résztvevőket dr. Cselötei László rektor tájékoz­tatta a bérezésről, az anyagi érdekeltségről, a szociális kö­rülményekről és az üdültetés helyzetéről. Azért volt fontos ezek megtárgyalása, mert a MEDOSZ-ban is tudják, hogy az egyetemen dolgozókkal szemben egyre nagyobbak a követelmények, s nem mind­egy, hogy élet- és munkakö­rülményeik miképpen alakul­nak, miképpen javíthatók. r. i. járuló Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Német De­mokratikus Köztársaság nagy­követe. Az albertirsai fogadó- állomás avatásán részt vett Cservenka Ferencné, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A mintegy 800 kilométer hosszú távvezetékrendszer je­lentős segítséget nyújt Ma­gyarország és a többi szocia­lista ország elektromos ener­gia-szükségleteinek biztosítá­sához. Csupán hazánk szá­mára annyi áramot képes A fogadóállomás kapcsolótermével ismerkeilnek a vendégek. Balról jobbra: dr. Simon Pál, Marjai József és Cservenka Ferencné szállítani, mint amennyit a Gagarin Hőerőmű, vagy a százhalombattai Dunamentl Hőerőmű termel. Ugyanakkor a távvezeték ennél lényege­sen kevesebbe került, s ké­sőbb a szállítási költség már nem jelentős. Fokozza a gazdaságosságot, hagy a két országban eltérő időben van a csúcsfogyasztás, így az erőműveket hatéko­nyabban lehet kihasználni. A villamos távvezetékrendszer építésében az elektromos áram felhasználásának arányában a többi szocialista ország is részt vett. Számukra az al­bertirsai alállomás 750 kllo- voltról 450-re transzformálja le az áramot, s a már szintén elkészült távvezeték-hálózaton Gödön és Csehszlovákián ke­resztül küldi tovább. (Tegnap délután a Nehéz­ipari Minisztériumban ünnep­séget tartottak a távvezeték- rendszer elkészülte alkalmá­ból. Erről lapunk harmadik oldalán számolunk be.) Ebben a magyar gyártmányú vé­dőruhában feszültség alatt is vé­gezhetik a 400 és 750 kilovoltos be­rendezések szerelési munkáit Párt- és kormányküldöttség utazott Algírba Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság vezető testületéinek meghívására Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden párt- és kormányküldöttség utazott Al­gírba a november 1-i forrada­lom 25. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségek­re. A küldöttség tagja Rácz Pál, az MSZMP KB tagja, külügyminisztériumi állam­titkár, Kovács Pál altábor­nagy, honvédelmi miniszterhe­KOZELET lyettes és Széphelyi Zoltán, hazánk algériai nagykövete. Trautmann Rezső, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke kedden fogadta Angelos M. An g éli des rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Ciprusi Köztár­saság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó- levelét. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP'PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. OKTÓBER 31., SZERDA 7$@ kilovoltos elektromos hid Dicséri a szovjet-magyar szakemfeerekkozos railcáfá Felavatták esz MHhertiirsa—Winnyica távvezetéket M$sr§m József a Pest megyei fa gaéé állomáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents