Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

NAGYKŐRÖSI líradó Gyakorlati óra vezetésből A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM 1979. OKTOBER 30., KEDD Fóliák a Tázerdőben Földművelés kisgazdaságokban Az Arany János Művelődé­si Központban minden máso­dik hétfőn a körösi kertbará­toké az egyik terem. litt tartja össze jövetedéit — immár nyol­cadik esztendeje — a kertba­rátklub, teljes és hivatalos nevén a Nagykőrösi Áfész ker­tészeti szakcsoportja. Nyolc­vanon vannak kertbarátok, s a klub létszáma a kétheten­kénti összejöveteleken, csak­nem mindig teljes. Mesterfokon — Nem is lehet ez másként — mondja Csikai Pál, a klub vezetője. — Hiszen ezeken a délutánokon, ősztől tavaszig helyibeli és más városbeli szakemberek tartanak előadá­sokat Szakmai továbbképzés­nek is mondhatnám ezeket, ha a klubtagoknak a kerté­szet, szőlészet vagy borászat lenne a szakmája ... Az igaz­ság az, hogy végzett szakem­ber csak elvétve akad közöt­tünk. De nyolc év az hosszú idő, s ezalatt már mindenki beletanulhatott abba, amit né­hány évvel ezelőtt csak kedv­telésből, hobbiból — és nem is egészen szakszerűen csinált. Ma már — a helybeli tée- szekből, a kecskeméti agrár- egyetem kihelyezett részlegé­ből és a kertészeti egyetem­ről érkezett agrárszakembe­reknek köszönhetően — majd­nem mindegyik kertbarát „mesterfokon” műveli már a kis földdarabját. — Nagyon érdekes, magas színvonalú előadásokat tartot­tak — mondja Csikai Pál. — Ezenkívül még meg kell hogy említsem a katonatelep! Sző­lészeti és Borászati Kutatóin­tézetet is, ahonnan nemcsak hasiznos tanácsokat, hanem zöldoltási anyagokat is kap­tunk ... Csjkaj Pál nyugdíjas bioló­gia—kémia—földrajz szakos tanár. Azt tartják róla a vá­rosban: nyugdíjazása óta „ak­tívabb, mint azelőtt”. Ami igaz, az igaz. A klub­vezető fáradhatatlan szerve­ző. Nemcsak Kecskemét kör­nyékére: Miklós telepre láto­gattak el, legutóbb most szep­tember elején, hanem tavaly sokkal nagyobb kiruccanásra is mozgósítani tudta a klubta­gokat. Pécsett jártak, ahol a korai érésű szőlőket tanulmá­nyozták, s arról is tájékoztat­ták őket a baranyaiak, hogyan kezeljék, ha majd visszatér­nek Kőrösre, a mustot. A ta­pasztalatcserén negyvenötén vettek részt! Kevesebb a maligán — A klubtagok kisgazdasá­gaiban ugyanis többnyire a csemegeszőlő a fő profil — mondja Csikai Pál. — Ezek­nek a fajtáknak a termeszté­sében pedig a pécsiek különö­sen jeleskednek. Hasznos volt a tapasztalatcsere, mondha­tom : megérte. Egyébként a klubvezető azt is elmondotta: a klubtagok a kirándulások költségeit saját zsebből fedezik, az autóbuszt pedig vagy a városbeli két termelőszövetkezet valame­lyike, vagy pedig a konzerv­gyár biztosítja az utazások­hoz. — Sok új dolgot hallottunk a miklóstelepiektől is — tárrá kedvenc „vesszőparipájára” a klubvezető. — Borminősítő összejövetelen vettünk ott részt, arról beszélgettünk, ho­gyan lehetne a gyengébb mi­nőségű szőlőtermést “belföldön értékesíteni — könnyű tö­megborok formájában. Saszla, ezerjó, illetve muskotály ala­pú borokról lenne szó, ame­lyeknek az alkoholtartalma alacsony: fele a más borok maligánfokának. De — az ala­csony alkoholtartalom mellett — elsődleges az is, hogy ezek­nek a borokuak zamate le­gyen! Külhonban is megfordult olvasóink előtt talán nem is­meretlenek a könnyű olasz és francia borok. Ezeket étkezés után isszák az azúrrik és a gállok: az emésztés elősegíté­se és nem a lerészegedés cél­jából ... Lehet, hogy a kön.y- nyű, alacsony szeszfokú boro­kat éppen a körösi kertbará­tok honosítanák meg Magyar- országon? Ügy legyen! — A klubtagok hatszáz négyszögöles vagy annál na­gyobb zártkertekben gazdál­kodnak — vált témát Csikai Pál. — A csemegeszőlő-terme­lés mellett még jelentős mennyiségű zöldséget és gyü­mölcsöt is leadunk a felvá­sárlótelepen, illetve a viszont­eladóknál — mikor minek van a szezonja ... Városbeli vélemények Az természetes dolog, hogy kertbarátkilub — az áfész szak­csoportjaként — jól kooperál a „kebelbeli” felvásárlótele- pekkel. De az is természetes, hogy a viszonteladók: Valkai néni, Ecetes Rozi néni mindig szíves-örömest átveszik a kertbarátok terményeit —nem félnek attól, hogy a nyakukon marad ... Különösen Kustár Balázsné gyönyörű szép jona­tán és starking almáit dicsé­rik. Nem én találtam ki, kö­rösiek, helybeli járókelők mondották: a kertbarátok nél­kül meghalna a nagykőrösi piac. — Mi sem mennénk sokra a korszerű technika, a gépek nélkül — teszi hozzá Csikai Pál. — Van két darab T4K kistrak'torunik — ezeket a munkagépeket többfélekép­pen is tudjuk .hasznosatani a kertjeinkben. Van még egy motoros permetezőnk és min­denféle szerszámunk, ami csak egy kisgazdaságban szükséges lehet. A traktorokat egyéb­ként — traktorossal együtt — a jelentkezés sorrendjében bo. csatja az áfész a klubtagok rendelkezésére ... Protekció nincs, a klubtagok között iga­zi demokratikus szellem ural­kodik: a főorvos például szí­vesen fogad el tanácsot az is­kolai al tiszttől is ... Nemcsak az áfésznek, ha­nem a klubtagoknak is van­nak már korszerű földművelő eszközei... Csikai tanár úr például japán, ISEKI talaj­maró gépével ügyködik oda­haza ... Sajátja. Hogy jutott hozzá? Nem kellett Pestre utaznia, hogy megvegye. Szarvas Mihály, a Keravill vezetője ugyanis szintén kert­barát ... Uj kisgazdaságok örvendetes módon szapo­rodnak egyébként a város környékén a lakosság ellátá­sában oly fontos szerepet ját­szó kisgazdaságok. Tavaly a Mészáros és az Arany János termelőszövetkezetek leadták a nagyüzemi művelésre alkal­matlan területeiket. Ezeket a földeket felparcellázták, s a legkülönbözőbb korú és fog­lalkozású igénylőiknek adták ki haszonbérbe: öt-, illetve öt- venévi időtartamra. Az öt-hat aranykorona ér­tékű földeket — amelyek azonban hobbikertek céljaira kiválóan alkalmasak — már idén tavasszal művelés alá vették. Néhányan kutat is fú- ratitak: tartós földhasználatra rendezkedtek be... Megjelentek az első fólia­sátrak is: a Tázerdőben, a Lencsés-világosi dűlőben ... E pillanatban harminchat bérlő gazdálkodik öt évig, egyen­ként kétszáz hektárnyi terü­leten. Negyvenhetén pedig egyenként négyszáztizenhét négyszögölnyi földet vettek bérbe — ötven esztendőre... — A kertbarátok — mondja Csikai Pál, a szakcsoport ve­zetője — várják a felparcellá­zott területek „tulajdonosait” a klubba. Mindenkit felve­szünk, aki jelentkezik. Aki mégis habozna — e szí­ves invitálás ellenére is —, annak nem mondok egyebet: ha arra jár, nézze meg a Bok­ros-dűlőben az egyik klubtag­nak, Szabó Dénesnek a minta­gazdaságát! Vörös István Moziműsor Folyamatosan tanítják Nagykőrösön az autóvezetés el­méleti és gyakorlati tudnivalóit. Képünkön: Karsay Lajos az MHSZ oktatója, a vásártéren kialakított tanpályán gyako­roltatja a vezetést. Ifj. Fekete József felvétele Sok árus az őszi vásáron A vasárnap megtartott nagy­kőrösi őszi vásárra rendkívül sok jószágot hajtottak fel. A gyalogvásárra is nagyon sok árus érkezett. Az állafvásáron akadtak eladók Tiszántúlról, a Jászságból!, Baranyából és több 12 ezer, a hathónapost csak ezer forintra tartották. Az éves birkáért 1400—1600 forintot kértek. A gazdag gyalogvásáron elég élénk volt a forgalom. A sok eladó mellett rengeteg más megyéből. A vásárlók kő- volt a vevő is. Vásárolták a vili n T.rvn Kom V»! ontrA-jfnb n W 4ál ! o-f.í1 A o n VinPTin.O­zül azonban hiányoztak a bő­szoknyás Pest környéki asszo­nyok, akik mindig jó malac­vásárlók. Hiányuk hozzájárult a vá­lasztási malacok árának jelen­tős eséséhez. Ilyenkor már mások is kevésbé szívesen vesznek kismalacokat, mert azok nem híznak meg kará­csonyra és újévre. Egyébként az anyasertés is olcsóbb volt. Egy kétéves közepes vemhes jószágot 5 ezer forintért lát­tunk elkelni. A választási ma­lac párjának az ára 8—900 fo­rint volt, 1000 forintot csak szép, 7—8 hetesekért adtak. A 3 hónapos süldők darabja 650— 700, a-z 5—6 hónapos, 40 kg kö­rüli jószág 1300—1400 forintért kelt. Sok 'kisebb malacot fel­vásárolt a Hús- és Állatfor­galmi Vá’Iaiat fcg-onként 36 fo­rintos áron. A szarvasmarhavásáron kö­zepes volt a felhajtás. A tehén téli ruhaféléket és a haszíná' laiti cikkeket. A legjobb vá­sárt most is a cukorkások és a lacikonyhások csinálták. K. L. Jubileumi kiállítás Az Arany János úttörőcsa­pat a város felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendez az úttörőközösségek gyűjtemé­nyeiből és az úttörőcsapat dokumentumaiból. A kiállítás*, ma, kedden délután 2 órakor nyitják meg az iskolában. Anyakönyvi hírek Született: Kovács László és Harsányi Márta: Márta; Fe­kete István és Fejér Zsu­zsanna : Zsuzsanna; Kovács Károly és Balog Ilona: Ilona; Labancz György és Akócs: Ilona: György; Jeszenszki­Tóth László és Várkonyi Klá­ra: Zoltán; Pálinkó István és Juhász Margit: Tibor; Tót Ambrus és Berta Mária: And­rea; Szijj István és Matuz Mária: István; Várnai György és Halasi Ilona: Ilona; Szitár János és Antal Irén: Orsolya nevű gyermeke. Névadót tartott: Czakó Fe­renc és Szűcs Ilona: Edit; Magyar József- és Varga Ka­talin: Klára nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Szuda György és Bodri-Balog Kata­lin; Godó Sándor és Kovács Ágnes; Nagyabonyj Károly és Róka-Nagy Margit; Zubány Szabolcs és Fruttus Enikő; Fruttus Balázs és Kis-Pru- mik Mária. Meghalt: Zsámboki Lajasné Nagy Jolán (Ceglédi u. 15/b.); Besenyői Ignácné Zabodal Mária (Lászlófalva, Hosszú u. 45.); Ander Ignác (Ady E. u. 16.); Páti Ambrus (Kodály Z. u. 1.). SPORT —SPORT —SPORT— SPORT —SPORT Kimaradt helyzetek Nagykőrösi Kinizsi —Ceglédbercel 4-0 (1-0) Kinizsi: Tóth A. — Búz, Angyal, Torma, Orbán, Ka- szap, Szalai, Horváth, Ko­vács, Hajdú, Zöldi (Mohácsi a szünetben). Meglepetésre a berceliek kezdtek támadólag fellépni és több helyzetet is kihagytak. Negyedóra után először Haj­dú, majd Horváth hibázott jó helyzetben. A 25. percben Tóth A. ll-^st védett. Ez lé­ára 17—20 ezer forint volt, a j lektanilag nagy jelentőségű volt. A körösi csapat játszott fiasért 20—22 ezer forintot ad­tak. Egy tehén, mellyel meg­lel®’5 takarmányozás mellett napi 28—40 liter tejhozamot garantáltaik, 24 ezer forintért kelt el. Másfél éves üszőt 10 ezer forintért árultak. A vál­lalat a gyenge bikaborjúkat kilóra 50—55 forintért vette. Több vidéki tsz nagyobb bika­borjúkat hizlalásra kilóra 38 forintért vett. A lóvásár, mint általában őszidőben szokott lenni, lany­hább volt. A még eldolgozga­tó, idősebb kocsislovat 8—12 ezer forintért adtaik. A fuva­rosló ára 30—40 ezer forint volt. A szép éves csikót 17 fölényben, de a helyzeteket nem tudták kihasználni. Az ellenfél támadásai mindig veszélyesek voltak. A félidő utolsó percében Horváth jól beívelt szögletét Orbán jó fe­jessel továbbította a hálóba. 1-0. Fordulás után több kima­radt helyzet után Kovács ta­lált a hálóba. 2-0. Szalai jó egyéni játék után növelte az előnyt. 3-0. A mérkőzés vé­gén Orbán ravasz, csavart lövését elnézte a kapus és 4-0. A vártnál nehezebben szü­letett meg a győzelem. Sok­kal higgadtabban és tervsze­Kihúzták a csikó lábát A betyár—pandúr világ emlékei A régi időkben a város akáclomoos, külsőbb részein, a csendes nyári estéken, az idős emberek kiültek a házak elé kitett vastag szálfákra és beszélgettek az elmúlt idők­ről és a jövő álmairól. Jó öreg nagyanyám homokoldali háza előtt mindig öten-hatan ültek. Kis diákgyerekként sokszor hallgattam érdekes beszélgetésüket. Régi öregek Szóba került ott a boszniai háború, melyben a nagykőrö­siek közül is sokan részt vet­tek. Emlegették, hogy a Kecs­kemét és Cegléd közé szorí­tott Nagykőrösnek meg kelle­ne csinálni a kocsér—kécskei vasutat, s beszélgettek azután a régi híres betyárokról: Ró­zsa Sándorról, Bogár Imréről, Sobri Jóskáról meg a töb- biekről, akikről dokumentum alig maradt fenn. Csak egyetlen komoly adat­ra bukkantam. Pontosan 1852. június 11-én hajnalban, a vá­ros közelében, a nagykörös— ceglédi országúton, Fazekas Dániel pászsági betyár és ban­dája meglepte és kifosztotta 40, a pesti vásárra igyekvő kereskedő kocsiját. Pedig az országúton katonai járőrök cirkáltak, ugyanis országos kőrútján, ezen a napon érke­zett Nagykörösre I. Ferenc József császár és király. A régiek tudni vélték, hogy a betyár a császár kirablására is készült, de ettől a szándé­kától elállt, mert a hajnali rablásról értesülve a császár védelmét irányító Bach mi­niszter, száz katonát vezényelt az országúira. Ezt a híres be­tyárt a következő esztendőben Jászjákóhalmán besúgták. A pandúrok rágyújtották a há­zat, elfogták és a bíróság ha­lálra ítélte. A régi öregek elbeszélése szerint, meg-megfordult Nagy­kőrösön egy másik híres be­tyár, Bogár Imre is. Mint az esti beszélgetéseken, boldo­gult Pozsár István homokol­dali gazdálkodó elmondotta, a kürtilaposi Bika csárdában ta­lálkozott vele. Nyalka legény volt. Neki is fizetett egy pohár bort. Valamikor 1920-ban, a vá­ros akkori pótharaszti pusztá­ján jártam. A pusztai csárdá­ban találkoztam egy idős asz- szonnyal: Fekete Imrénével, aki jól ismerte Bogár Imrét. Ö volt a csárdában a szakács­nő, és sokszor főzött birka­paprikást a bandának. Bogár Imre Csongrádról származott, Jakab, Márton és Mihály ne­vű testvéreivel dolgozott. Mint több más betyár, a csá­szári katonaságtól szökött meg, és alakított rablóbandát. Osztrák önkény Egy alkalommal Bogár Im- réók egy körösi nagygazdától szép pej csikót kötöttek el, mely megbéklyózva legelt a tanya körül. Pedig Gönczi-féle béklyó volt a lábán. Gönczi Pál akkor körösi kovácsmes­ter béklyója ugyanis arról volt híres, hogy azt a reszelő nem fogta, mert a mester el­készítésekor a vasat bóraxszal kezelte, s a tolvajok nem tudták azt lereszelni a ló lá­báról. De Bogárék ügyesen kihúzták a béklyóból a csikó gyenge patáját és elvitték a szép jószágot. Az 1848—49-es szabadság- harc után az osztrák önkény által sanyargatott nép sorából sokan rokonszenveztek betyá­rokkal. Ausztriát politikai szempontok is vezették, hogy a betyárokat tűzzel-vassal ki kell irtani. Végül 1884-ben megalakították a csendőrsé­get, melynek fő céljává a rendszer politikai védelmét tűzték ki, ami azután minden haladó megmozdulás eltiprá- sához vezetett. A betyárvilág felszámolása után csak kisebb birka- és tyúktolvajok maradtak, akiket kapcabetyároknak neveztek. Ezek lefülelésére Nagykőrös város is komiszárost és pan­dúrokat állított. Híres komi­száros lett Dayka Sándor, aki bécsi katonáskodásából került haza, s főleg mulatozásainak maradt fenn a híre. Mint a régi öregek beszélték, kisebb lopásaiért Dayka Sándor sokat hajszolt egy Dongó Pista ne­vezetű betyárivadékot, de so­hasem tudta elcsípni. Utolsó maradvány A betyárvilág idejének utolsó maradványa a kürtila­posi egykori betyárcsárda dü- ledező épülete, mely össze­omolva, rövidesen teljesen el­temeti ezeket az emlékeket. Kopa László rűbben kell játszani, és any- nyi helyzetet, amennyi volt, nem szabad kihagyni. A csa­tárok többször már csak a kapussal álltak szemben, de képtelenek voltak gólt lőni. Tóth kapust a 11-es kivédé­sén kívül is több jó védésé­ért dicséret illeti. Ismét vol­tak sárga lapok, melyek el­kerülhetők lettek volna, haá? játékosok fegyelmezettebben tudnak viselkedni. Ezen a té­ren is van javítani való. Nk. Kinizsi ifi— Ceglédberceli Ifi 6-0 (0-0) Kinizsi ifi: Demeter — Szabó Cs., Ember, Toricska, Szendi, R. Soós, Faragó, Sza­bó P., Abonyi L., Csikós, Lintner. A körösi ifik csak a máso­dik félidőben játszottak jól. Góllövő: Faragó 3 (kettő 11- esből) Szabó, Abonyi, R. Soós. Nk. Kinizsi serd.— Gyömrői serd. 4-1 (1-0) Kinizsi serd.: Gulyás — Nagy (Mákos), Pesti, Gaál, Nyikos, Máté, Kiséri (Petre­zselyem), Abonyi G., Sziget­vári, Lővei, Torma (Dobos). Járási B-csoport Vecsés II.—Nk. Kinizsi II. 2-2 (2-0). Kinizsi II.: Tiger — Marsa, Kovács, Deák (Inges), Tóth S., Pozsár, Podmaniczki, Szé- csény, Turcsik, Sarkadi, Dér. Vecsésen küzdelmes mérkő­zésen megérdemelt döntetlent ért el a körösi csapat. Gól­lövő: Szécsény, Sarkadi. P. S. MAI SPORTMŰSOR Kézilabda Gimnáziumi pálya, 15 óra: Nk. Gimnázium—Dunaharasz- ti Gimnázium; Toldi-pálya, 15: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Egészségügyi DSK, területi diák leány bajnoki mérkő­zés. Sakk Kecskemét: mesterjelölt­verseny 12. játéknap. Teke Bukarest: Románia szak- szervezeti válogatottja—Vo­lánbusz (Nk.), barátságos nem­zetközi csapa tmérkőzéé. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jó barátoknak, kartársaknak, ismerősöknek, akik drága jó férjem elhunytéval rész­vétüket nyilvánították, vagy teme­tésén megjelentek, sírjára koszom rút, virágot helyeztek. Fazekas Istvánné és családja. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, szomszédoknak, akik sze­retett édesapánk, nagyapánk, id. Szivák János temetésén részt vet­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek, ezzel bánatunkon enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. Családi összeesküvés. Szí­nes, amerikai bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents