Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

Vác, s egyben a megye nevezetessége Avatásra vár a legújabb Pest megyei levéltár; Vácott, a Géza ki­rály tér 10. alatt. Az érdeklődők előtt november 19-én nyitja meg kapuját — ekkor kezdődik a nem­zetközi levéltáros hét, melyet az UNESCO kezdeményezésére az idén először rendeznek meg szerte a világon. Vác tehát különösen ün­nepi módon köszönti ezt a kezde­ményezést. A Pest megyei Tanács 1977-ben határozott úgy, hasznosítsák levél­tárként az egykori kolostorépüle- itet. Az ódon, bolthajtásos ház 1750 körül épült, a ferencesek számára. Ez a kolduló rend csekély vagyon­nal rendelkezett — nem úgy, mint más katolikus rendek — segítség nélkül nem sokra jutott volna. A Koháry-család adománya révén azonban nagyvonalú építkezés kez­dődhetett. Az egykori püspöki pa­lota, a mai süketnéma intézet eh­hez képest szűk, kis stílű barokk épület. A kolostort 1950 körül a honvédség vette át, a nőtlen tisztek szállása lett. Később a városi ta­nács rendelkezésére bocsátották a házat és lakásokat alakítottak ki a cellákból. Az első emeleten még ma is található hat-nyolc lakás; ám a lakók lassacskán kiköltöznek, s a levéltár veszi át a szobákat. Az épület földszinti, központi ré­szén, a valamikori kerengőben, ahoi a barátok rótták zsolozsmás útjukat, az 1930-as években hozták létre a Kapisztrán-nyomdát. A kolostorkert­ből gépterem lett, ahol hitbuzgalmi lapokat állítottak elő. Miután a vá­ros 1975-ben megkapta az épületet, a nyomdának új, modem üzemet építtetett. Nyilvánvaló volt, hogy a málló vakolatai falak jobb sorsra érdek?esek. Mi legyen e műemlék sorsa?1 Legyen a régiségek őrzője, tárolja az utókor számára felbecsül­hetetlen értékeket — így szólt a döntés, nagyon helyesen. Mit tárolnak itt? Elkészült a felújítási tanulmány- terv. Négy ütemben — az anyagi lehetőségekhez mérten — restaurál­ják az építményt. A munka a pin­cében kezdődött. A lejáróból kát hatalmas helyiségbe juthatunk. Alap területük legalább 15-ször 6 méteres; s a bolthajtás csúcsát ta­lán két ember, egymás vállára állva érhetné el. Mit tároltak itt a fe­rencesek? Bort vagy burgonyát? A levéltárosok a mennyezetig érő szénport találtak. Ennek felhordása, elszállítása is sok ezer forintba ke­rült. hosszával mérik a mennyiséget. A pincében lévő 700 folyóméternyi anyag tehát tetemes. Géza király csontjai Dr. Lakatos Ernővel, a Pest me­gyei Levéltár igazgatójával előbb egy fehér falú helyiségben beszélgetünk, ásatag, sárga papírhegy' tövében. Aztán megérkeznek a vendégek, akiket vörösmárvány burkolatú, tá­gas folyosón fogad. A vendégek — Scher Béla, a Kulturális Miniszté­rium főosztályvezetője, a Dunaka­nyar Intéző Bizottság kulturális és propaganda szakbizottságának el­nöke, Lenyó László, a váci Forte gyár igazgatója — munkamegbeszé­lésre érkeztek. Nyomban szóba ke­rül a márvány: gyönyörű, a felújí­tási munka egyik ékessége — Tar- dosbányáról hozták. Sorra járjuk a már újjávarázsolt termeket. Dr. Lakatos Ernő úgy beszél, mint egy új lakástulajdo­nos; minden zug ismerője, mintha két kezével rakta volna a parket­tát. Ö 'tudja, mennyi ideje-energiá- ja fekszik a levéltárban. Kőműves Kelemen jut eszembe; az, hogy áldozat nélkül vajmi kevésre jut az ember. Az egykori szerzetesi ebédlőben most fehér fényű padló, kovácsolt vas lámpatartó vonzza a szemet. Besüt a délelőtti nap, éles vonalú íénytábláka't sugároz a terembe. Előadásokat tartanak majd itt és kiállításokat, talán a Forte törté­netéről is. A szomszédos kiselőadó­ban — úgy tervezik — a váci isko­lák sok, osztályonként, évente egy­szer történelemórán vehetnek részt. Beszívhatják a történelmi le­vegőt, láthatják a korabeli urbáriu­mokat, okleveleket, s nyomban érzé­kelhetőbb lesz a letűnt századok históriája. A hely. ahol állunk, titkoktól sej­telmes. Itt volt a váci vár magja, talán itt nyugszanak valahol a tal­punk alatt Gáza király csontjai. 1074-ben fogadalmat tett az ural­kodó, hogy várat emeltet e helyen, s úgy végrendelkezett: ide temes­sék. Tatárok, törökök után nem tudni, mi lett a sir sorsa. Nagy ug­rás a jövőbe: ide, a díszterem fali bemélyedésébe kerül majd Géza ki­rály bronzszobra — halljuk. A másik terv, a másik ív múltból a jövőbe, országhatárok fölött: a fo­lyosón elhelyezik a nyolc Duna- parti ország címerét, közöttük 64 Duna menti város címerét is. Kü­lönleges cimergyűjtemény lesz ez; nincs hasonló a nagy folyó hosszán. Tükrözi a nemzetköziség, az egymás­rautaltság gondolatát. Ide kapcso­lódik az a terv is, hogy ötévenként nemzetközi, történeti Duna-konfe- renciát tartanának a váci levéltár­ban. Emellett, persze, hazait is, amelyhez a Dunával határos me­gyék adnák az anyagot. Az első ki­állítást az Országos Vízügyi Levél­tárral együttműködve november vé­gén rendezik meg. A Forte segít Vácott a nyitott levéltár elvét sze­retnék megvalósítani. Tehetik, mert a kiállító terület nagyobb lesz, mint az Országos Levéltárban. Hallván a terveket, a kiállítandó anyagok ér­tékét, Lenyó László, a Forte igazgatója csendesen közbekérdez; no, és milyenek lesznek a bizton­sági berendezések? Merthogy az ablakokon lévő rácsok vajmi keve­set érnek. Csend a válasz. Lenyó László nyomban felajánlja, hogy a gyár beruházó részlege a jövő év­ben elektronikus biztonsági beren­dezést szerelhet fel — ha vállalják a társadalmi munkát. S miért ne vállalnák? Hiszen nem egy eset­ben végeztek már. Miben segíthetne még a Forte? — ezt már a kutatóteremben, asz­tal mellett vitatják meg, nem a kongó folyosón. Hallom, a Forté­nak kevés a technikatörténeti em­léke — harminc évvel ezelőtt ki­dobálták a múlt örökségeit —, de szeretnének mégis közreműködni egy foto- és technikatörténeti kiál­lítás megszervezésében, ha helyet adna a levéltár. Semmi akadálya. Ez is vonzza majd az érdeklődőket Vácra, a mostohának vélt bal part­ra. Megállapodás születik: a Forte különdíjat adományoz a Táj és ember a Dunakanyarban című fo­tópályázathoz, melynek anyagát itt állítják ki ős majdan mikrofilmmel segíti a levéltárat, hogy rögzíthes­sék a parió iratok betűit. Mikrofilmeken De hiszen még meg sem nyitot­ták a levéltárat! Mégis, jobb előre tervezni. Dr. Lakatos Ernőtől meg­AZ EGYKORI KERENGŐ, AMELY MOST KIÁLLÍTÁSOKNAK AD OTTHONT Az egyik pince átnyúlóit a szom­szédos templom alá. Ezt elfalazták. A megmaradt részben már állnak a Dexion-Salgó vázak, a stelázsira em­lékeztető, nagy acélpolcok. Ideigle­nesein 700 folyóméternyi iratot tá­rolnak itt: a volt váci és szobi fő­szolgabíró, valamint főjegyző hiva­talából, a nagymarosi, váci, duna­keszi ipartestületek anyagát. Ez utóbbiról mondja Horváth Ferenc segédlevéltáros: fontosak, mert még ma is jönnek emberek igazolásért arról, hogy hol voltak tanoncok, s milyen ipariskolába jártak. A le­véltárosok hiteles másolatot adnak, ha kell a nyugdíjfolyósításhoz vagy más célra. Jó, ha megismerkedünk a folyó­méter levéltári fogalmával. Hogy könnyebben kezelhessék, itt élére rakják az iratokat, mint máshol a bankókat és az élére tett iratok L FERENC OSZTRÁK CSÁSZÁR ÁLTÁL 1808-BAN KIADOTT NEMESI OKLE­VÉL, AMELYET A VÁCI KÁPTALAN HITELESÍTETT tudjuk: a levéltári anyagok meny- nyisége mértani haladvány szerint nő. A Pest megyei Levéltár az 1229 —1848 közötti időből csupán 400 fo­lyóméternyi iratot őriz; 1848—1944 közöttről már 5 ezer folyómétert; s 1944-től napjainkig több mint 6 ezer folyómétert. A levéltárhoz hetven nagyvállalat és 1200 szerv tartozik — kötelesek a mérlegbeszámolókat és egyéb, fontos iratokat átadni megőrzés, illetve a későbbi feldolgo­zás céljára. Az iratoknak mindösz- sze öt százaléka kerül a levéltár­ba — mégis nehézséget okoz a tá­rolásuk. Ha ez a folyamat tovább- tart — márpedig tart —, a követ­kező száz évben százezer folyómé­ternyi új irat tárolásáról kellene gondoskodni. Óriási, légkondicionált raktárházakat építeni? Nem. Ennél egyszerűbb eljárás: az iratokat mikrofilmre fényképezni, őrizzék a filmek a múltat. Ezért lesz fontos a Fortéval való együttműködés. Mint Lenyó László mondta, a mikrofil­mekre száz év garanciát adnak, ám ha 60—70 fokos relatív páratartalmú, 15—18 fokos helyiségekben helyezik el, elvileg az idők végeztéig meg kell őrizniük a nyomatot. Persze, ezt még nem próbálták ki, tréfásan-ko- molyan mondhatjuk: időhiány miatt. Amíg nincs mikrofilm, a masszív kőkolostor felújítása jelenti a megol­dást. Az összes levéltári anyagnak csaknem felét, 5 ezer folyóméter­nyit lehet majd itt elhelyezni a Dexion-Salgó állványokon. Pillanat­nyilag 1200 folyómétert töltenek meg a dohos budapesti pinceraktárakból visszaköítöztetett iratok.- Mert Vác visszakapta iratait! Így 11. Rá­kóczi Ferenc oltalomlevelét is, me­lyet a fejedelem 1704-ben adomá­nyozott a városnak. Az 1760-ból származó — II. József előtti! — tér­képet. Az 1770-es évekből való váci urbáriumot, a lélekszám-összeírá- sokat. A kutyabőröket, azaz a ne­mesi okleveleket. Ezenkívül Szent­endre, Dunakeszi, Szob, Nagymaros, s még 46 kisebb település régi irat­anyagát. A javát tíz kiállítószekrény­ben és hetven tárlóban láthatjuk majd. Ma a felújítás első ütemének vé­gén tartunk. Mintegy 2,5 millió fo­rintba került a márvány, a festés, a padozat, a berendezés. Meglepően kevés az összeg, mert minden mu­tatós, ízléses, több befektetést sej­tet. Kövek habarcsban A második ütemben, 1980-ban, várhatóan 3 milliót használnak fel: lebontják a volt kerengő fölötti avitt tetőt, újat építenek helyette — tem­perált raktár lesz itt. Később, a harmadik ütemben ki­alakítják a homlokzatot, amely most még ijesztően sivár; látszanak * kopott kövek, habarcsba ágyazva. Talán 1982-ben kerül erre sor. Egyúttal megoldják a fűtést min­denütt. a jelenlegi hőkandallók he­lyett, melyek éjszakai árammal üze­A KORSZERŰ KUTATÖTEREMBEN TIZ- TIZENÖTEN DOLGOZHATNAK KÉ­NYELMES, NYUGODT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT melnek, gázfűtés lesz az emeleti he­lyiségekben is. A negyedik szakaszban, 1985-ben futja talán a Dunára néző front helyreállítása is. Itt lesznek az irodák, újabb raktárak és a nem­zetközi kutatóhelyek. Az egész munka — mai árakon számítva — kijön tízmillió forintból. Nem nagy összeg, ha más rekonstrukciókhoz hasonlítjuk. A jelentősége viszont annál nagyobb lesz. Ha az ígéretes tervek megvalósul­nak, az új váci levéltár rangos, ké­nyelmes kutatóhellyé, műhellyé vál­hat; s egyúttal nemzetközi levéltá­ri centrummá. Vác — s egyben Pest megye — nevezetessége lehet még majdan a levéltár, ahol kiállításo­kat is tartanak. Szakemberek és turisták egyaránt megtalálhatják itt érdeklődésük tárgyát. PALÁDI JÓZSEF Héra Zoltán'­Smaragd-villámlás, zafírzengés Betérés a versek templomába egy napon, amikor újrakezdődött a vilá íme. a föl nem mért templom: a nincs is határa smaragd, a vége-nincs krizolit! A dalok zafír karzata, az imák topáz zsámolya, a szerelem rubint padlata. a halál ezüst asztala, a szólás agát oszlopa, a hallgatás márvány trónusa, a lehet jáspis szentélye, a legyen arany hajója: támad föld mind tündöklőn, s idefénylik öblögőn , az örök élet folyama, hullámöle. csarnoka. Járkálnak bent fénylelkek. féliglsten emberek, féligember istenek. A nagytüzes, ki ficamult nagyura csontját megigazítja, s a lángjeges, ki a süketvak Károlyi Árny­Hullott szilva Kék virágként fűbe búvik, míg egy cefre-hordó mélyén a szilva-léttől elbúcsúzik. Megkísérli mélybe szállva, mi nem sikerült szilva-módon, megvalósul szesszé válva. világot tudásra noszogatja — niig gúnyol könnyet, könnye hull minden könnyen hullóra. Freskók, színek, szóecset festette annyi kép, amint hajnalt halványít, s a hunyó éggel versenyt ég. Dühödt, bukott próféták s rogyó, dicső angyalok, amint füstjük kavarog, s megzendül a szózatuk. Amint mondják, hírlelik, smaragdnyelven üzenik: Ne féld jövődet, eljön érted tengered, túlvisz idődön nagy idők árja, magyarok sosem volt — mindig lesz, mindig volt — óceánja. Zsirai László'­Hétfő Ebreszt e hétkezdeti nap. Felhúzom vasalt nadrágomat. Nem számoltam, hányadszor indulok. reményeimet összegyűrni, valóra váltani vállalt álmaimat Barcza Zsolt felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents