Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
1979. OKTOBER 26., PÉNTEK Talajerő a tárolóban A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság műszaki kollektívája kidolgozta a folyékony műtrágyázás technológiáját. Száz köbméter befogadóképességű tárolót építettek, mely alkalmas a szuszpenziós műtrágya fogadására és állandó keverés közbeni tárolására, valamint a gépek feltöltésére is. r, rnrnf as Ipoly men lén... Vállvetve a határsértők ellen A Vas megyeiek egyöntetűen állítják: ezen a tájékon az ősz a legszebb évszak. S való igaz: az őrségi dombhajlatokban ezer színben pompázik a puha avar, a levegőben frissítő fenyőillat. Ám azt is tudni kell: akadnak olyanok, akik ezt a vidéket korántsem a természet varázsa, avagy a szubalpesi klíma miatt keresik fel. Sokkal inkább azért, hogy illegálisan átlépjék hazánk nyugati határát. Persze, már a kísérlet eleve kudarcra van ítélve: kétségkívül erről győződhettek meg az elmúlt napokban az ország minden részéből Szombathelyre érkezett újságírók, akik részesei lehettek a Munkásőrség Országos és Vas megyei Parancsnoksága, a BM Határőrség Országos Parancsnoksága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala által szervezett sajtótájékoztatónak és bemutatónak. S maga az a tény, hogy a l(határsértők — akik között [éi/ről. évre növekszik a büntetett előéietűek száma — hem érhetnek célt, ebben a szolgálatukat rendkívül fegyelmezetten ellátó határőrökön kívül nagy szerepük van e vidék munkásőreinek is. Igaz, Vas megye acélszürke egyenruhásai — amint azt Takács József, a munkásőrség Vas megyei parancsnoka tájékoztatójában elmondta — mindig az élenjárók közé tartoztak, s nemcsak a kiképzésben, hanem a gazdasági munkában is. A testület tagjainak több mint 60 százaléka szocialista brigádtag, nagyon sokan viselnek párttisztséget, de a tanácstagok és a népfrontaktivisták között is találkozhatunk szép számmal munkásőrökkel. Lényeges mozzanat: aktívan készülnek az MSZMP XII. kongresszusára, valamint hazánk felszabadulása 35. évfordulójára. Az országos parancsnok felhívására nemes vállalásokat tettek a munka minőségének javítására, a munkaverseny-mozgalom fellendítésére. Példák sora bizonyítja: nemcsak Vas megyében, han :m szerte az országban is a munkásőrök kezdeményezői, szervezői a munkaversenynek. A legjobb segítőtársak De térjünk vissza ismét a Vas megyeiekhez. Az Őrség székhelyén, Öriszentpéteren található határőrsön Antalik Pál őrnagy tömören fogalmazott, amikor a környékbeli munkásőrök ténykedéséről beszélgettünk. — Nehéz szavakban kifejez- | ni azt a támogatást, amit naponta határőreinknek nyújtanak. Kétségkívül ők a mi legjobb segítőtársaink... Az őrnagy szavait szemmel láthatóan elégedetten hallgatta dr. Abel László határőr vezérőrnagy, a BM Határőrség politikai csoportfőnöke és Hagy György, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese. S aligha nevezhető véletlennek, hogy Őri- szentpéteren közös a határőrség és a munkásőrség bázisa. — A határsértők sajnos mindenre elszántak, többnyire fegyverük is van, s ha veszélybe kerülnek, nem válogatnak az eszközökben — mondta dr. Ábel László. — Elfogásuk, ártalmatlanná tételük valamennyiünk közös érdeke. Ehhez kapunk hathatós segítséget a körzetben élő munkásőröktől, akik napi munkájuk után járják e cseppet sem veszélytelen vidéket. Feltétlenül érdemes megjegyezni: az őriszentpéte- rihez hasonlóan kitűnő az együttműködés a határőrök és a munkásőrök között Pest megyében az Ipoly vidékén, Vá- mosmikola és Bernecebaráti térségében. S a fegyverbarátság szép megnyilvánulásának bizonyítékaként magunk is megismerkedhettünk az ötvenkét esztendős Bodó Károllyal, az őriszentpéteri munkásőr alegység parancsnokával, aki a helyi erdészet kerületvezető erdésze. Az acélszürke egyenruhások testületének alapítói közé tartozik. Zubbonyán kitüntetések sora: társai szerint ő a rekorder,, hiszen eddig nem kevesebb, mint tizenegy határsértőt fogott el. ruhás, sáros cipős fiatalembert pillantottam meg. Megelőztem, s így száz méterrel előrébb leállítottam a motort. Ügy tettem, mintha szerelném, s egy szál cigarettát is elővettem. Amikor mellém ért, tüzet adott. Beszélgetni kezdtünk, s arra kért, vigyem el a határszélig, de úgy, hogy az őrszemeket kerüljük ki. Pénzt is felajánlott. Rendben van, mondtam, üljön csak fel a motoromra. Beleegyezett. Meg sem álltunk a határőrsig. Amikor rájött, hogy túljártam az eszén, szidott mint a bokrot. Bevallotta, hogy disszidálni akart. Egyébként bárkit kérdez az alegységünkből, majd’ mindenki tudna magának mondani egy-két hasonló történetet. — Akad-e fiatal munkásőr alegységükben? — Szerencsére jön az új nemzedék, akik majd átveszik tőlünk a stafétabotot. A testület egyébként vonzó a harminc éven aluli őrségiek körében: a mi vidékünkön rangot jelent, ha valaki magára öltheti a munkásőr- egyenruhát. — Meddig vállalja még a szolgálatot? — Amíg az egészségem engedi. Rengeteget jelent számomra, hogy a feleségem megértő, mindenben igazi társam. Amikor az erdőt járom, nemcsak a fákat és a madarakat figyelem... Fegyverrel a kézben Az ország nyugati vidéke ; nemcsak Magyarország, hanem a szocialista tábor határa is. S ezen a szakaszon a modern technikai berendezések mellett sorkatonák, tisztek óvják az ország nyugalmát — fegyverrel a kézben. Együtt megbízható társaikkal, az acélszürke egyenruhások lelkes csapatával. Falus Gábor Irány az őrs... ■— Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük Bodó Károlytól, aki huszonhét esztendeje dolgozik az erdészetnél, s úgy ismeri a vidéket, akár a tenyerét. — Tősgyökeres őrségi vagyok. Ezen a tájon születtem, minden dombhajlat, erdei ösvény egy kicsit az enyém is. Az itt élő emberek régi ismerőseim, nekünk hamar feltűnik errefelé az idegen. És nemcsak akkor kötelességünk segíteni a határőröknek, amikor egyenruhát viselünk, hanem civilben is. Az őrségiek egyébként réges-régtől így gondolkodnak. Mondhatnám úgy is, ez nálunk hagyomány ... — Legemlékezetesebb esete? — Tíz éve történt. Lejárt a munkaidőm, késő délután kis Mopedemmel hazafelé indultam. Az országúton gyűrött Vád tapassfaSafok Minőségellenőrzés korszerűen Az ország gazdasági egyen súlyának javítása, az exportképesség fokozása, a hatékonyabb termelés minden vállalattól több egymással ösz- szefüggö intézkedést követel. Ezek közül az egyik, de a legfontosabbak közül való hogy javítsuk termékeink minőségét, formáját, hogy hosszú távon is biztos, jól fizető piacokat szerezzünk számukra. Áz MSZMP Vác városi bizottságának gazdasági és szövetkezetpolitikai szakemberekből álló közössége a közelmúltban azt vizsgálta meg tíz helyi üzemnél, hogy e szempontból tapasztalható-e fejlődés, s milyen további intézkedésekkel kívánják elérni termékeik minőségének javulását. A megvizsgált tíz üzem: a Híradástechnikai Anyagok Gyára, az Egyesült Izzó, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára, a Forte, a Taurus, a Bélésgyár, a Fonógyár, a Finomfonó és Cérnázó, valamint a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyára a város ipari termelésének 70 százalékát adja, tőlük származik a teljes export. Kevesebb selejtteI A tíz vállalat 'termékeinek 95 százaléka minősül első osztályúnak, mégis nagyok az eltérések. Jó példaként említhetjük a Fortét, ahol évtizedek óta kiegyensúlyozott, magas színvonalú az ellenőrzés, s így jók a termékek minőségi paraméterei is. A Taurusnál a termékszerkezet korszerűsítése tavaly jelentős minőségi visszaeséssel járt, remélhetőleg csak átmeneti időre. A hajógyár csakis hibátlan, azaz első osztályú termékeket értékesít. Az Izzó termékeinek minősége a tervidőszak első két évében csökkent, majd 1978-tól egytized százalék kivételével csak első osztályú árukat adnak el. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában évről évre kevesebb a hibátlan termékek aránya, de ezzel párhuzamosan a selejtveszteség is csökken. A könnyűipari üzemek jellegéből adódóan is jóval több a másodosztályúnak ítélt termék, nem ritka az sem, hogy összes árujuknak csak 50—60 százaléka kerül az első kategóriába. Ugyanakkor például a Kötöttárugyárban évről évre javul ez az arány, míg például a Fonógyárban, ahol elmaradt a rekonstrukció, e téren jelentős hanyatlás tapasztalható. A nem első osztályú termékek gyártásából szárnrzó veszteség Vácott összességében mintegy 40—50 millió forint. A Kötöttárugyár a nem első főbb gépet, növényvédő szert Felújítják a háztáji gyű mölcsösöket Pest megye mezőgazdasági üzemei közismertek vállalkozó kedvükről. Bizonyára annak köszönhető ez, hogy a kistermelők kedvezőbb feltételek között termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, szervezettebb az értékesítés, a szaporítóanyag-ellátás jobb az országos átlagnál. A háztáji és kisgazdaságok száma a legutóbbi felmérések szerint meghaladja a 200 ezret, a művelésük alá tartozó terület eléri a 73 ezer hektárt. A kistermelés Achilles- sarka — állattenyésztésünk ugyanis előkelő helyet foglal el a megyék versenyében — a gyümölcs- és szőlőtermesztés. A fajták egyre kevésbé felelnek meg a korszerű igényeknek, sok az elöregedett telepítés. Tekintettel arra, hogy a háztáji gazdaságok a megye gyümölcstermelésének 60 százalékát, a szőlőültetvények pedig az összterület felét teszik ki, lényeges kérdés, hogyan alakul a kisegítő gazdaságok produktuma. Lesz-e elegendő termék az elkövetkező években is. Egyebek között erről volt szó a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége csütörtök délelőtti ülésén, ahol Tuza Sándorné dr. elnökletével megtárgyalták a kisgazdaságok és házikertek re- kontsrukciós programját. A háztájiban megtermelt gyümölcs nagyobbik részét — kereken 60 százalékot — a családok saját háztartásukban fogyasztják el. Az áru két ötödé viszont kereskedelmi forgalomba kerül. Kézenfekvő tehát, a hozamok növelése érdekében nagyobb mértékben gépesíteni, javítani a növény- védőszer-ellátást és ami szintén nem lényegtelen, több anyagi támogatást adni a házikertek tulajdonosainak. Tekintettel arra, hogy a szőlők jelenlegi hasznosítási módja folytonosan növeli a parlagterületeket, elkerülhetetlen a rekonstrukció. A járási hivatalok illetékes szakemberei által elkészített tervek szerint Pest megyében 1140 hektár területen —, ebből 512 hektár a szőlő — célszerű a felújítás. így a jövőben a budai, a gödöllői, a dabasi és a monori járásban telepítenek szőlőt, gyümölcsöst. A végrehajtásban a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül részt vesznek az áfé- szek is. Míg az előbbiek a telepítés gyakorlati kivitelezéséhez adnak segítséget, utóbbiak a szaporítóanyagot biztosítják. Akad persze más módszer is. Nagykátán és Péteriben példám a szakcsoportok vállalták magukra a telepítéssel járó gondokat. A MÉSZÖV elnökségének tegnapi ülése foglalkozott a fogyasztási szövetkezetek egyesülésének tapasztalataival. Az áfészek száma néhány év alatt 40-ről 17-re csökkent. A korábbinál nagyobb összegeket fordítottak korszerűsítésre, gépesítésre. Erre az alapok koncentrálása adott lehetőséget. Az eredmények mellett vannak hiányosságok is: a nyereség szaporodásával nem mindig járt együtt a hatékonyság növekedése. A készletek mennyisége és a munkabér gyorsabban emelkedett, -mint a haszon. osztályú termékeket csökkentett áron értékesíti, de ezzel árbevételük évente 20 millióval csökken. A KGM tárcához tartozó vállalatoknál a nem első osztályú áru egyértelműen selejt, tehát eladhatatlan. A HAGY-ban például ez a termelési érték mintegy 2 százalékát, 12—22 millió forintot tesz ki egy-egy évben. A korszerű technika együtt jár a minőség javulásával. ezt bizonyítja az Izzó példája is. A termékszerkezet-váltás, a korszerű berendezések használata azt eredményezte, hogy termékeik minősége javult, veszteségeik pedig egytizedére csökkentek. Áthárított veszteségek A termékek rossz minősége miatt fizetett kötbér összege meglehetősen alacsony a városban: három és fél év alatt mindössze 407 ezer forint yolt. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a szám feltehetőleg azért is ilyen kicsi, mert a megrendelők, társvállalatok nem mindig élnek e lehetőséggel. A termékek minősége nem csupán az üzemekben, gyárakban dolgozó munkások és műszakiak szakértelmétől, az alkalmazott technológiától függ, hanem a felhasznált anyagoktól is. A megvizsgált tíz vállalat közül azonban csak a HAGY, a Hajógyár és a Forte vizsgálja rendszeresen a máshonnan kapott alapanyagokat, s rendelkezik olyan minőségvizsgálati módszerekkel, hogy ki is tudja mutatni a hibákat. Furcsa módon azonban nem ők, hanem a könnyűipari vállalatok azok (ezeknél alapanyagminőség ellenőrzés nincs), akik a rossz minőség miatti veszteséget át tudják hárítani a szállítóra, azaz kötbéreznl tudnak. A kép e tekintetben összességében mégis kedvező, mert a váci vállalatok háromszor annyi kötbért kapnak, mint amennyit nekik kell kifizetniük. Érdemes alaposabban is megvizsgálni a minőségellenőrző szervezeteket. A korszerű minőségellenőrzés a beér1 I kező, máshonnan szármázó áruk, alap- és félkészanyagok ellenőrzésével kezdődik,' folytatódik a gyártás közbeni meóval és kiegészül a selejt-! okok elemzésével. Ilyen átfogó szervezet azonban Vácott^ csak a gépipari vállalatoknál és a Forténál van, a többinél se c beérkező anyagokat, se a selejtokokat nem vizsgálják meg. így csak a kész termék-; ről derül ki, hogy az jó, vagy sem. Örvendetes viszont, hogy, ahol átfogó technológiai fej-; lesztés, termékszerkezet-vál- tás került sorra, ott mindé-] nütt megoldották ezt a problémát is. Egy-egy minőségei-] lenőr a városban évente körülbelül 10 millió forint értékű terméket minősít. Lényegesen kevesebbet az Izzóban, ennek az értéknek az ötszörösét a Fonógyárban és a Taurusban. Sok helyen megoldatlan a minőségellenőrök szervezeti hovatartozása is. Márpedig véleményünk Szerint az a helyes, hogyha ezt a tevékenységet közvetlenül az igazgató irányítja. Módszerek, ötletek A minőség fogalma önmagában is bonyolult, s a piac szabta igények szerint állandóan korszerűsíteni kell. Ebinek megfelelően a váci vállalatok is többféle formában, módszerrel igyekeznek tovább javítani termékeik minőségét, A HAGY a transzformátor-, gyártásnál bevezette a 3 M- módszert. A Fortéban 1977-től külön premizálják a jó minőségű munkát, s jelentősen javították a termelési folyamat egyes szakaszaiban a termékellenőrzést. A Taurusban társadalmi szervezet, a minőségvédelmi tanács is rendszeresen vizsgálja a selejtokokat. A Kötöttárugyárban az alacsony színvonalú, fejlesztéssel nem javítható termékek gyártását megszüntették. A Bálésárugyár a Dolgozz Hibátlanul munkarendszert a minőségellenőrző szervezetre is kiterjesztette. PÁLMAI LÁSZLÓ, az MSZMP Vác városi bizottságának titkára drvos a mezőgazdaságban Ülésezett az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Kecskeméten, dr. Pesta László elnökletével csütörtökön összeült az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson — dr. Major Imrének, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnök-' helyettesének előterjesztése alapján — a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének helyzetével foglalkoztak. A téma időszerűségét az agrártermelés korszerűsödése, a vegyi anyagok, a technika fokozott alkalmazása adta meg. Bács-Kiskun megyében az országban elsőként kezdték meg a nagyobb gazdaságok üzemegészségügyi ellátását. Több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben működik fő-, illetve mellékfoglalkozású orvos, és tartanak fenn rendelőintézetet. WHO-igazgató Pest megyében A hazánkban tartózkodó dr. Leo A. Kaprio, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai területi bizottságának finn nemzetiségű igazgatója tegnap, dr. Zsögön Éva egészségügy: minisztériumi államtitkár kíséretében Pest megyébe látogatott. A vendégek kalauza dr. Süpek Zoltán, a Gödöllői Járási Hivatal elnöke volt. Galgamácsán Vankóné Dudás Juli képzőművészeti gyűjteményét tekintették meg, majd útjuk a kerepestarcsai kórházba vezetett. Megtekintették a korszerű diagnosztikai épületet, a műtőket, valamint a hotelszárnyban a II.' emeleti 80 ágyas sebészeti osztályt. Dr. Leq A. Kaprio tegnap elutazott hazánkból. Az MNB köksönmegáJlapodásai A Magyar Nemzeti Bank képviselői október 23-án Frankfurtban 250 millió dollár, október 25-én pedig Tokióban 20 milliárd yen (kb. 100 millió dollár) összegű hitelmegállapodást írtak alá azzal a bankkonzorciummal, amelyet a frankfurti Deutsche Genossenschaftsbank és a tokiói Long-Term Credit Bank of Japán szervezett meg. A dollárhitel lejárata 10 év és kamatozása 5 évig 0,5 száza- 1 lékkai, utána pedig 0,625 százalékkal haladja meg a mindenkori rövid lejáratú pénzpiaci kamatlábat. A yenhitel 12—15 éves lejáratú, kamatozása pedig az egész időtartamra a 12 éves hányad esetében 8,5 százalék, a 15 éves hányad esetén 8,7 százalék. A hitelek folyósításában vezető nyu-] gat-európai és japán bankok,’ biztosítótársaságok vesznek részt. A hitel exportfejlesztési céljaink finanszírozását fogja szolgálni.
