Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

Hazánkba érkezett a holland külügyminiszter 1 Tegnap hivatalos látogatás­iba Budapestre érkezett Chris­toph A, van der Klaauw hol­land külügyminiszter. A Feri­hegyi repülőtéren — meghívó­ja — Púja Frigyes külügymi­niszter köszöntötte. Fogadtatá­sánál jelen volt Johan Beelaerts van Blokland, a Holland Királyság budapesti nagykövete is. Délután a külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­itek Púja Frigyes ás Christoph A. van der Klaauw hivatalos megbeszélései. A két külügy­miniszter eszmecserét folyta­tott nemzetközi kérdésekről, s áttekintette Magyarország és Hollandia kétoldalú kapcsola­tainak alakulását. A tárgyalá­son — amelyen részt vett Jo­han Beelaerts van Blokland — hagy figyelmet szenteltek az enyhülési folyamat továbbfej­lesztésének, az európai biz­tonság és együttműködés el­mélyítésének kérdéseire. A külügyminiszterek ma folytatják az eszmecserét. Jobb szervezéssel! Kihasznált fordulók Nincs fennakadás az őszi szállításban Mint minden ősszel, az idén is óriási a forgalom a betaka­rítás időszakában, amelynek lassan félidejéhez érkezünk el. S bár az igényeiket tekint­ve ma már szinte egész évben nagy­méretű forgalmat bonyolít le a közlekedés, a klasszikus ér­telemben vett őszi nagy telje­sítmény most is próbára teszi mind a vasutat, mind a Volán vállalatait, ötvenhárommillió tonna áru várt, illetve vár el- fuvarozásra szeptember köze­pétől, november közepéig. Az országos összképet tekintve elmondhatjuk, hogy fennaka­dás nélkül zajlik ja forgalom, csökkent az előző évekhez ' képest a kocsihiányból adódó feszültség. Eddig a vasút 160 ezer tonnával több árut fuva­rozott, mint tavaly. A legtöbb munkát ezekben Járandóság M int az időre rendelt taxi, úgy viszi, hoz­za naponta a százha­lombattai téglagyár dolgo­zóinak egy csoportját a vállalati autóbusz. A Robur fontos termelési tényező; a dolgozók szállítása híján a gyár kemencéje mellett nem lennének kezelők. A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat ezt az üze­mét már kénytelen lett volna leállítani, ha a meg­szűnt Újlak 11. gyár sze­mélyzetének egy része nem vállalja az utaztatást, s a munkát Százhalombattán. Az eset nem egyedi. Soly­márra és Törökbálintra is hasonló módon jut el a dolgozók egy része. A vál­lalati érdek járandóságban ölt testet, a járandóság for­rása végső soron pedig a szociálpolitikában ered, bár bizonyos, a buszokon ülő munkások vajmi keveset bajlódnak az ilyesfajta ok és okozati összefüggések­kel. Tudomásul veszik, hogy jár ez vagy az, s ter­mészetes tényezőként szá­molnak azzal, legyen e já­randóság ingyenes utazta­tás, kedvezményes üzemi étkeztetés vagy — mert ilyen is van a szóban for­gó cégnél — a családosok­nak adott térítés, amennyi­ben albérletben laknak, s meghatározott időre leg­alább, munkát vállalnak. Miért bajlódnának a tég­lagyári munkások az ok és okozati összefüggésekkel, amikor a társadalom egé­sze sem tulajdonít ma már különösebb jelentőséget a járandóságoknak?! Igaz, egyre több kérdőjel sorjá­zik elénk a szociálpolitika kiterjedt gyakorlatában, az üzemi körben éppúgy, mint a munkával össze nem függő járandóságoknál. El­gondolkoztató arányok: amíg 1960-ban egy forint munkabérhez 25 fillér érté­kű társadalmi juttatás kap­csolódott, addig 1978-ban már negyven fillér volt ez az összeg, s jövőre, várha­tóan ötven fillér lesz. Egy­szerűbben szólva: minden munkabérként kifizetett két forinthoz egy forintnyi ilyen-olyan járandóság tár­sul, s mert mint elnevezé­sében is benne van, ez az egy forint jár, nem nagy a becsülete, az emberek nem számítják tényleges jöve­delmeikhez. S záz dolgozó közül hat­vanén a törzsgárdá­hoz tartoznak a Nagy­kőrösi Koniervgyárban. Ez az arány, no meg a mun­kahelyi légkör nemes ha- nyományai magyarázzák: havonta sort kerítenek ar­ra, hogy szerény külsősé­gek között köszöntsék azo­kat, akik akkor érték el a törzsgárdatagság valamely fokozatát. Ennek a járan­dóságnak — bármennyire tudják az érintettek előre, hogy megkapják — rangja, becsülete van! S azért, mert nem automatikusan jár bárkinek, aki leadta a munkaügyi osztályon a ^munkakönyvét, hanem mert személyhez, teljesít­ményhez kapcsolódik. Van tehát a járandósá­goknak egy olyan köre, amit szorosan a munkához, a munkában tanúsított magatartáshoz köthetünK, ami egyszeriben értékké teszi a járandóságot. A kérdés nem könnyen meg­válaszolható: milyen irány­ban kívánatos a lépés, a haladás, a tudatos fejlesz­tés? Nagy számban talál­hatunk ugyanis olyan szo­ciálpolitikai járandóságo­kat, amiknél erőteljes auto­matizmus érvényesül, amik­nél a befolyásolásnak vagy a teljesítménynek nincsen szerepe. Ebbe a körbe a családi pótlék éppúgy be­letartozik, mint az egész­ségügyi ellátás, a nyugdí­jaik évenkénti kiegészítése. Ezek a kiadások akkor is többletpénzt követelnek, ha a fedezetet nem hozták létre a termelőágazatokban; máshonnét kell akkor el­venni, de az automatizmus működik. T ervezgetik Cegléden, hogy megalakítják a mozgássérültek helyi csoportját. Itt valóban a társadalomnak kell a já­randóságok habozás nél­küli megadójának lennie, olyan szociálpolitikai rész- tevékenységet folytatni, ami kifejezi: nincsenek fö­lösleges, szánandó embe­rek, hanem vannak tár­saink, akik segítségre szo­rulnak. Különféle típusait sorol­tuk a szociálpolitikának, érzékeltetendő: a társada­lom minden területen igy éles zik a figyelem, a gondoskodás sokféle jelét adni. Ez azonban nem egyszerűen azon múlik, mik a szándékok és az el­határozások, hanem erőtel­jes függvénye annak is, mire teremtődik, mire te­remthető fedezet. S látszó­lag közbevetve: igazságos-e, hogy a vállalati juttatások túlnyomó részére munká­jától, jövedelmétől függet­lenül mindenki egyformán jogosult?! Egyre inkább fölmerül annak szükséges­sége, hogy a járandóságok egy része — hangsúlyozot­tan: csakis egy része — jobban kötődjék a sze­mélyhez, az adott egyén körülményeihez, jövedelmi színvonalához, azaz legyen testre szabottabb. Sok min­dent tartunk ugyanis vív­mányunknak olyasfajta dol­gok közül, amik egykor valóban a kívánt irányban hatottak, ma azonban a visszájára fordítják az össztársadalmi szándékokat és törekvéseket. A járan­dóságok értéke egyre na­gyobb; fedezetük is egyre nagyobb részét köti le a nemzeti jövedelemnek. Ép­pen ezért elkerülhetetlen: legyen ismét rangja, becsü- . léte a járandóságnak, esetleg pontosan azzal, hogy némely dologban szű­kül a kör, másutt így tá­gítva azt. Mészáros Ottó a hetekben a cukorrépa-szál­lítás jelenti: a Pest megyéhez közeli, az Ercsi Cukorgyár na­pi 40—50 vasúti kocsi árut kap. Lökésszerűen 'megnöveke­dett a Monor, Óesa, Dabas háromszög vasúti forgal­ma is, 30—40 százalékkal az átlag­fogalomhoz képest. Szob és Nagymaros térsége is több vasúti kocsit kér, hiszen most Van a szezonja a szobi szörp­család alapanyagainak. A Volán sem tétlenkedik. A szürethez Tápiószelén bille­nőplatós teherautókat ad, hogy a pincegazdaság időben tudja a leszüretelt szőlőt a feldolgozó helyekre szállítani. Az idén először alkalmaznak ilyen típusú gépkocsikat a szüretnél. A Dánszentmi&lósi Állami Gazdaságban is javá­ban folyik az alma szedés, napi hat 8 tonnás nyergesvon­tató és három 15 tonnás pót­kocsis teherautó szállítja az almát a feldolgozó helyekre. Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a Nagykő­rösi Konzervgyár sem, ahová szintén igen nagy mennyiségben kerül­nek be a mezőgazdasági termékek. A felmérések szerint mind a Volánnál, mind a vasútnál ja­vult a járművek kihasználása, kevesebb az üresjárat, a jobb szervezés itt is érezteti hatá­sát. K. A. E. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! d.v,: 3* ... •» -w ■>:<* , v<. V. i- • **. .. '-l'. . , • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ára 1,20 forint 1919. OKTOBER 28., PÉNTEK Szomszédoló gépek segítenek A hét végére befegezédik a vetés Pest megyében Az elmúlt néhány napban az időszerű mezőgazdasági munkák közül elsősorban az őszi vetésekre irányult a fi­gyelem. A korábbi évek ta­pasztalatai ugyanis azt mu­tatják, azok a búzák viselik a legjobban a telet, amelyek ok­tóber elseje és 25-e között ke­rülnek a földbe. A szokatla­nul száraz időjárás az idén megnehezítette a magágyké­szítést. Ennek tudható be, hogy valamelyest lassabban haladt e nagyon fontos mun­ka. A kapott tájékoztatás sze­rint Pest megye gazdaságai­ban csütörtök estig a kenyér- nekvaló 80 százalékát ve­tették el, várhatóan a hét végére csak néhány szövetkezetben lesz­nek száz hektárnál nagyobb vetetlen területek. A ceglédi járásban, ahol az Diákok segítenek a pilisi Aranykalász Tsz-ben a burgonyabetaka- ritásban. Naponta mintegy 40 mázsa krumplit gyűjtenek össze, ami a gépek után a földön megmaradt. flalinágyi Péter felvétele Bolgár vendégeink látogatása a Pest megyei pártbizottságon Beszélgetés a Pest megyei pártbizottságon. Balról jobbra: Cser- venka Ferencné, dr. Mondok Pál, Ljuben Haraiampiev, Zsecso Zse- csev, a tolmács, Atanas Konstantinov és Galab Mihajlov. Bozsán Péter felvétele Bulgáriai testvérmegyénk küldöttségének tagjait — Ata­nas Konstantinovot, Szófia me­gye tanácsának elnökét, Ljuben Haraiampiev ét, a Szófia me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetőjét, Zsecso Zsecsevet, a. Szófia me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjét és Galab Mihajlovot, Koszinbrod város tanácsának elnökét — tegnap fogadta Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Je­len volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke is. A Pest megyei pártbizottság első titkára a vendégekkel azokról a tapasztalatokról be­szélgetett, amelyeket kétnapos itt-tartózkodásuk alatt szerez­tek a megyében, majd kölcsö­nösen tájékozódtak a két test­vérmegye életének aktuális kérdéseiről. A delegáció délután Szent­endrére látogatott, a Pest me­gyei tanács elnökének kísére­tében. Lakótelepeket, áruhá­zakat tekintettek meg, majd fölkeresték a Kovács Margit- múzeumot. Testvérmegyénk delegációja ma a kerepestarcsal kórház­ba látogat idén 11 ezer hektár az őszi kalászosok területe, például a nagykőrösi Mészáros János Tsz tartozik a lemaradók kö­zé. A tempót gyorsítandó most a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ből érkezett segítség. A jól gépesített me­zőgazdasági nagyüzem nagy teljesítményű erőgépet bocsá­tott a közeli gazdaság rendel­kezésére. A maglódi Rákosmezeje Tsz-ben a kedvezőtlen időjá­rás jelentősen, mintegy 20 százalékkal megnövelte a költ­ségeket, többször tárcsáztak, kultivátoroztak, hogy a rögös földet alkalmassá tegyék a magvak csírázásához. Már so­rolnak is a korai búzák, bár a csapadékhiány miatt egyes helyeken foltos a kelés. A gaz­daságban jelenleg 14 traktor dolgozik a határban. Tehát teljes az üzem. , • A gépek, nyújtott műszak­ban, éjszaka is vetettek. Ennek köszönhető, hogy az ezer hektárnyi kalászos teg­nap estére földbe került. Az őszi kampányfeladatokat egyes helyeken hátráltatta a kálisóhiány, másutt a későn lekerülő növények a kukorica, illetve a másodvetésű silóku­korica okozott gondokat. Az ócsai Vörös Október Tsz, teg­nap fejezte be az őszi búza vetését 850 hektáron. A . hét második felében el kellene érni, hogy egyetlen termelő- szövetkezetben se legyen le­maradás. Természetesen hely« télén lenne, ha az üzemek a minőség rovására gyor­sítanák a vetés ütemét. Ennek egyet« len módja a gépátcsoportosí­tás, a tökéletesebb munka* szervezés lehet. V. B, Biszku Béla Győr-Sopron megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán és csütörtökön két­napos látogatást tett Győr- Sopron megyében. A vendé­get a megyei pártbizottság győri székházában tájékoztat­ták a párt, a gazdasági és a tanácsi munka időszerű kér­déseiről. Ezt követően a győri Rábatex Textilipari Vállalat­a hoz látogatott Beszélgetett gépeknél dolgozó munkások­kal és köszöntő sorokat írt a Zója brigád naplójába. A program csütörtökön Sop­ronban a városi pártbizottsá­gon folytatódott, majd a Po­litikai Bizottság tagja elláto­gatott az ÄFIT soproni gyárá­ba, s megtekintette az új gu­miüzemet. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte dr. Rudolf Kirch- schlägert, az Osztrák Köztár­saság szövetségi elnökét, Szigetcsépi ősz Erik a barack és a sárgadinnye A kísérleti gazdaság idei munkásának gyümölcsei Érik a kajszibarack és a sárgadinnye a Kertészeti Egyetem szigetcsépi kísérleti gazdaságában, október végén már megkezdődhet a szedé­sük. A szokatlan szüreti idő­pont nem az enyhe őszi idő­járásnak, hanem a nemesítők, genetiküsok természetátalakííó tudo­mányos munkájának kö­szönhető. Az itt folyó kutató tevé­kenységről Tamássy István, a növényörökléstani és nemesí- tési tanszék vezetője adott tá­jékoztatást. , Növénynemesítő munkánk lényegében olyan fajták elő­állítását tűzi ki feladatul — mondta —, amelyek a termé­szetben nem fordulnak elő. Fő törekvésünk a betegségek­kel, faggyal szemben ellen- állóbb gyümölcsök előállítá­sa, s olyan fajták kialakítá­sa, amelyek más időpontban, hetekkel ^ előbb vagy később érnek a hagyományosnál. Ily módon a gyümölcsszezon meghosszabbodhat, sok érté­kes gyümölcs nem konkur- rense egymásnak a piacon, egyenletesebb az ellátás és nem utolsósorban külföldön sok esetben ezzel is fokozhat­juk exportképességünket. A nemesítési munka másik iránya olyan fajták előállítá­sa, amelyekkel a nem termő, a mezőgazdaság számára ér­téktelen területek hasznosítá­sa válik lehetővé. Ezek a nemesítési munkák hosszú évek kitartó kutatá­sait igénylik, amelyekhez a tudomány legújabb eredmé­nyeit is széles körben alkal­mazzuk. Más országokkal Is együttműködünk e téren, így elsősorban a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia kémiai, fizikai intézetével, ahonnan az együttműködés keretében nagy hatású kémiai vegyszert kapunk. Ennek oldatával a nemesítés során megváltoztatjuk a gének kombinációját, s így az úgynevezett heteró- zishatással az eredetinél ked­vezőbb tulajdonságokat alakí­tunk ki. Ezzel az eljárással egyebek mellett a kései sár­gadinnye és a paradicsomfaj­tát nemesítjük Ausztria nemzeti ünnepe al­kalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szövetségi kan­cellárnak, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke pedig An­ton Benyának, a nemzeti ta­nács elnökének küldött üd­vözlő táviratot. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki küldöttség élén a magyar gaz­dasági és műszaki napok ren­dezvénysorozatán vett részt, csütörtökön hazaérkezett Ro­mániából. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke delegáció élén csütörtökön Belgiumba utazott, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Lesze­relési Fórum munkájában. Andreas Papageorghiu cip­rusi kereskedelmi és iparügyi miniszter Magyarországra ér­kezett, hogy aláírja az új ma­gyar—ciprusi kereskedelmi megállapodást. loan Todericiu alezredes, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a román had­sereg 35. évfordulója alkal­mából filmbemutatót tartott, amelyen részt vett Kovács Pál altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents