Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. OKTOBER 25., CSÜTÖRTÖK Új módszer Vérvizsgálatok A nagyüzemi állattenyész- tést-tartást gazdaságosabbá lehet tenni akkor, ha a nagy­üzemekben fokozottabban ügyelnek a helyes takarmá­nyozásra, és a nagy termelő­képességű állomány számára zökkenők nélkül biztosítják a megfelelő tápanyagokat Az állatartó telepeken azonban gyakran nehézséget okoz a táplálkozás zavarainak időbe­ni felismerése. A tudományos kutatókat mindinkább foglal­koztatják azok a lehetőségek, amelyekkel az állati szervezet energia- és tápanyagforgalmá­ban mutatkozó rendellenessé­gek még a klinikai tünetek be­állta előtt kimutathatók. Ha időben észlelik az eset­leges takarmányozási és táp­anyagforgalmi hibákat, s nyomban intézkednek is, az állatállomány a hozamok csökkenés a nélkül átvészelhe­ti a kezdődő zavarokat, beteg­ségeket. Ezért is terjed a vér- vizsgálat módszereinek alkal­mazása. Olyan összetett elem­zéseket végeznek, amelyek pontos képet adnak arról, hogy az igen nagy biológiai „igénybevételnek” kitett nagy termelőképességű állatok, ál­latcsoportok hogyan viselik el a nem természetes tartás és a speciális takarmányozás körül­ményeit. Forintot hozó ötletek Kisebb költség, nagyobb hozam Melléktermékek hasznosítása Cegléd és a járás terme­lőszövetkezeteiben — a szo­cialista brigádok kezdeménye­zésére — széles körű szocia­lista munkaverseny bontako­zik ki az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére. Egymás után szü­letnek meg a munkahelyi kollektívák felajánlásai, vál­lalásai, s már most, a mező- gazdasági munkák e fontos szakaszában fokozatosan meg­valósulnak az időszerű cél­kitűzések. Néhány közös gaz­daság vállalásait tekintjük át az alábbiakban. A jászkarajenői Árpád Tsz- ben fontosnak tartják a ter­melési költségek csökkentését és a termékek minőségének javítását. Az idei tervek tel­jesítése érdekében, az aszály­károk okozta veszteség ellen- súlyozásaként, az állattenyésztés hoza­mait három százalékkal, a mellék- és kiegészítő üze­mek termelését tíz száza­lékkal növelik. 1980-ra megfogalmazott válla. Iásaik keretében a növényter­mesztés magasabb hozamaira építenek. A búza az elmúlt négy év átlagában 35 mázsás TAVASZTÓL A NAGYKÖZÖNSÉGÉ Jurtatábornézőben A Dunakanyar Intéző Bi­zottság idei áprilisi ülésén az illetékesek úgy nyilatkoztak — előzetesen — a szezonról, hogy Visegrád új idegenfor­galmi látványossággal, jurta- táborral gazdagodik. Figye­lemmel kísértük a tábor ki­alakulását, de ezúttal látvá­nyos, ünnepélyes megnyitásról nem adhattunk hírt, ilyet ugyanis nem rendeztek. Időre elkészült A beruházónál, a Pilisi Parkerdőgazdaságnál kérdez­tük Gémesi Károly tájékozta­tási főelőadótól, valójában mi az igazság jelenleg a jurta­tábor háza táján, mikor nyit­ja meg kapuit a nagyközön­ség előtt? — Sokan úgy vélték a Du­nakanyar kedvelői közül, hogy mi azt ígértük: az idei ide­genforgalmi szezonban, vendé­geket fogad a tábor. Nem így volt. Ebben az esztendőben még csak kísérleti jelleggel kívántuk üzemeltetni. Az volt a célunk, hogy kisebb terhe­lésnek vessük alá, kitapasztal­va, milyen hibák jelentkez­hetnek használat közben. Augusztus 18-án nyitottunk, elképzeléseinknek megfelelően. Két diákcsoportot fogadtunk. Az ország különböző tájairól érkeztek az EXPRESS szer­vezésében, természetvédelmi úttörők voltak. Itt laktak, s a parkerdő területén különleges falevelekkel gazdagították gyűjteményeikét, fényképez­tek, ismerkedtek az itteni ter­mészeti szépségekkel. A fiata­lok nagyon jól érezték magu­kat, mi pedig rájöttünk egy­két dologra, amin változtatni kell ahhoz, hogy jövőre kez­dődhessék az igazi nagyüzem. Javítani valók — Milyen hibákat észleltek? .— Nem nevezhetjük ezeket tulajdonképpen hibáknak, in­kább azt mondanám, hogy ki­sebb módosításokra van szük­ség. A Graboplast gyártotta speciális sátorlapok tartórúd- jait kavicsba ágyaztuk, de most látjuk, hogy a beton mégiscsak alkalmasabb lesz. A nagyvillámi turistaházban van lehetőség meleg ételeket adni a vendégeknek. Az oda vezető utat, is le kell betonoz­ni. Két külföldi család pihent itt egy ideig, az egyik nyolc­ágyas sátorban, tőlük érdekes ötleteket kaptunk a berende­zéssel kapcsolatban. Ezeket is megvalósítjuk. A tábor egé­sze megfelelő, a mellékhelyi­ségek is kifogástalanul mű­ködnek, nem lesz akadálya tavaszra a valódi nyitásnak. A jövő szezonra a helyeknek csaknem háromnegyedét már lekötötték. Autósok is Szeptember 15-én zárták a tábort, de még rendeztek egy sikeresnek ítélhető autósta­lálkozót. ■ '■rr. ötszázan jötték el. Az autók a tábor melletti parko­lóban jól elfértek, utasaik él­vezték a tábort és a csodála­tos környezetet. — Mit kell tennie annak, aki itt akar pihenni jövőre? — Nem tudja mindenki, hogy nem csupán az EXP­RESS szervezésében találhat­ja meg hozzánk az utat. Ven­dégeink kérhetik a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal segítségét, vagy más utazási irodák közreműködését. Ezen­kívül — mivel a parkerdő- gazdaságnak is van önálló idegenforgalmi joga — ná­lunk is lehet jelentkezni tele­fonon, telexen. Egyénileg és csoportosan érkező turisták­nak egyaránt. Reméljük, sok kellemes napot töltenek majd nálunk vendégeink. Idei ta­pasztalataink alapján ennek érdekében mindent megte­szünk. , A visegrádi jurtatábor va­lóban vonzó. Méltó a környe­zethez, s tükrözi mindazt a lelkes erőfeszítést, amivel lét­rehozták. , Sós Péter hektáronkénti termést hozott, jövőre 40 mázsás átlagra szá­mítanak. A kukorica eddigi 53 mázsás átlagával szemben 60 mázsás termés betakarítá­sára tettek ígéretet. A tech­nológiai fegyelem szigorításá­nak a ráfordítások csökkenté­sének, a hozamok növelésé­nek egyaránt nagy szerep jut jövőre. Az állattenyésztés nagyobb gazdaságossága érdekében gondjuk van az olcsó fehérje- takarmány előállítására. A lucernaterületet 700-ról 900 hektárra bővítik, termésátla­gát 63-ról 70 mázsára eme­lik. Ezer hektár legelőt fel­újítanak, és hétszáz hektárt intenzív művelésbe vesznek. A marhahizlalásban teljes mértékben áttérnek a tömeg­takarmány etetésére. Egy kiló marhahús előállításához az eddigi 5,6 kiló abrak helyett 4,8 kilót használnak fel. A tejtermelésben is csökkentik az abrakmennyiséget, jobb minőségű és olcsóbb tömegta­karmány etetésével. Az erőgépeknél szigorúbban ellenőrzik az üzemanyagfel­használást. A háztáji és kise­gítő gazdaságok termelését — hatékonyabb szervezőmunká­val — nyolc százalékkal nö­velik. Feladatuknak tekintik a községpolitikai célok támoga­tását, így a százszemélyes óvoda tervezésének, építésé­nek segítését. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben az ágazatok kimun­kálták a költségmegtakarítás lehetőségeit és a szükséges lépéseket. Ennek alapján a gyümölcstermesztésben — részben a terméskiesésből adódóan, részben az új mód­szerek bevezetéséből — a műtrágyázásnál 3,8 millió fo­rint megtakarítást érnek el. A szőlőmunkák jobb szer­vezésével és a betakarítá­si költség csökkentésével 250 ezer forint munka­bér-megtakarítás várható. A szamócatermelésben taka­rékoskodnak a kötözőanyag­gal, alaposan fertőtlenítik a talajt, jól szervezik az ülte­tést, s mindebből várhatóan 467 ezer forint megtakarítás származik. A burgonyaválo­gató gépsor átalakítása révén nő az egy munkásra jutó tel­jesítmény, ez által 70 ezer fo­rint munkabérrel kevesebbet fizetnek ki. Ezen a gépsoron egy másik műszaki megoldás további 310 ezer forint árbe­vételi többletet jelenthet. Az új telepítéseknél — na­gyobb figyelemmel — félmil­lió forint értékű műtrágyát tudnak megspórolni. A fais­kolában okszerű gépesítéssel munkabért takarítanak meg. A sertéstenyésztésben félmil­liós anyagköltség- és százezer forint munkabérmegtakarítást látnak megvalósíthatónak. A hűtőház befogadóképességé­nek jobb kihasználása végett tárolási szerződéseket kötnek, s ebből 700 ezer forint árbe­vételi többletet könyvelhet­nek el. Gépeik saját szükség­letükön felüli kapacitását jobban hasznosítva 300 ezer forint költségmegtakarítást és 400 ezer forint árbevételi túl­teljesítést tartanak kivihető­nek. Abonyban a Ságvári Tsz tíz szocialista brigádja tett vál­lalást. Lépéseket tesznek az energiatakarékosságra, felújít­ják a még használható alkat­részeket. A melléktermékek hasz­nosításával gyarapítják a silókészletet, legeltetéssel takarmányozásra fordít­ják a cukorrépafejet. Több mint félmillió forintra tettek szert azzal, hogy nem szántották ki a tervben sze­replő lucernát, s erről a te­rületről 80 vagon takarmányt nyernek. Az állattenyésztés­ben az abraknormák csökken­tését szabták meg a tej és a hús előállításánál. Terven fe­lül ötven bikát és nyolcvan hízót adnak át 540 ezer fo­rint értékben. A község fej­lesztését is szem előtt tart­va, a tanáccsal kötött meg­állapodás értelmében, 430 ezer forintot utalnak át a te­lepülés céljaira. Az abonyi Űj Világ Tsz- ben a zöldségtermesztés to­vábbi szakosítását tűzték cé­lul. A bérrendszer alapjának a teljesítmény utáni bére­zést tekintik. Elsősorban a zöldségfélék területén erősítik a szerződéses fegyelmet, to­vább javítják a település zöldségellátását. Termelési ér­tékét jelentős mértékben emeli A szövetkezet. Az idei felhasználáshoz mérten 2 szá­zalékos üzemanyag- és villa- mosenergia-megtakarítást ajánlottak fel. Tamasi Tamás A fúrópajzsok megközelítették Készül a mélyállomás Az észak—déli metróvonal Marx tér és Élmunkás tér közötti szakaszán a Marx téri mélyállomás szerkezeti építését november végére befejezik. A két épülő vonalalagútban dolgozó fúrópajzsok már megközelítették az Élmunkás téri mélyállo­mást. A „Felszabadulás—30” fúrópajzs a bal oldali vonalalagút* ban dolgozik. EGYSEGES JOGSZERKEZETBEN Építési engedélyezések Egységes szerkezetbe foglal­ták és az Építésügyi Értesítő­ben most közreadták az építé­si engedélyezési eljárást sza­bályozó 1977. évi ÉVM-rende- letet, illetve az azt kiegészítő, egyszerűsítő szeptemberi mó­dosításokat. Az egységes szer­kezetű szöveg részletesen fog­lalkozik az építési engedélyhez kötött, a csupán bejelentés alapján elvégezhető, valamint azokkal az építési munkákkal, amelyekhez építési engedély és bejelentés sem szükséges. Az állampolgárok lakó- és üdülőtelkein a többi között be-' jelentés alapján, de építési en­gedély nélkül elvégezhető az országos építésügyi szabály­zat szerint elhelyezhető olyan melléképület és melléképít­mény építése, bővítése, felújí­tása, helyreállítása és átalakí­tása, amelynek következtében nem hoznak létre lakást, üdü­lőegységet, vagy tulajdonszer­zési korlátozás alá eső más helyiséget, mint például kis­kereskedelmi, kisipari és szol­gáltató helyiséget, garázst; műtermet, orvosi rendelőt GOMBÖ PÁL: Cáiitörtöhi LoLíél % Bosszúságaink mindennaposak és ráadá­sul folyton újratermelődnek. Mit teszünk ezékkel? Szóvá tetszük. Ettől nem szűnnek meg. Néha egyenesen tippet adunk a bosszantóknak. Illúzióim tehát nincsenek, amikor e témakörben tallózok. Igazan azonban csak attól félek, hogy korszelle­münkhöz híven néhány kutatócsoport tu­dományos felmérést végez .bosszúságügy­ben, aztán megalakul egy kiértékelő es besoroló intézet és komputert igényed. Illetve, az alábbiakból kiderül, mástól is. Attól, ami nemcsak bosszúság, hanem riasztó. TÖ IL A budapesti Városligeti Tavat ugye isme­rik? Sokan. De a második városligeti tavait, fogadok, kevesen. Pedig létezik. Eredete egy csőtörés. Azon a részen, ahol valaha vásárterület volt, aztán egy rendbe- pankosították, hogy hosszan ünnepeltük. A csőből eleinte — úgy fél éve — tűig buzgóit a víz. Éppencsak hogy elárasztott egy járda­félét és onnan folyt le egy füves-bokros te­rületre, amely elnyelte. Nyelte, amíg tudta. Aztán a víz gondolt egy nagyot, és talajvízzé nevezte ki magát. Mint olyan, emelkedett. Jelenleg — tó. Városligeti Tó II. Csónakázni még nem lehet rajta, de járni sem lehet arrafelé már. Mivel a tó keletkezésének oka ismert, bí­zom a jövőjében. Hiszek benne szent honfiúi szívvel, hogy mire a csőtörtást kijavítani módja nyílna valamely illetékességi vitából vesztésiként kikerülő szervnek, már rájönnek, hogy jobb így. A tó terjed, magasodik (ami a víz tetejéről mérve olyan, mintha mélyülnél, nagyobb lesz mint a Tó I. Élelmes maszekok gumicsónakot fognak kölcsönözni a partjain. Illetve bocsánat, még előbb, most, a novem­beri fagyokban jégpáncélt ölt, megjelennen rajta a korcsolyázó gyerekek, aztán a jég- vitarlás-kölcsönzők. ' És végül, igazi heppiendként, állami keze­lésbe veszik, beléptidíjat szednek, legvégül bekerül egy bédekkerbe. És akkor a szatíra­írók helyett majd széplelkű irodalmárok írják meg róla, hogy gyönyörű, új létesítmény, víz alatti fákkal. CSERÉP És ezennel véget is vetek a derűs köny- nyedségnek. Mert az a gyerek, aki nem me­het ki a Városligetbe, valamit veszít, de az nem tragikus. Annyi ideig volt vásár a város tüdejében, mégis megvoltunk nélküle, hát majd csak megleszünk egy új tónyi szelvény, nélkül is. Ámde az már igazán sötétebb dolog, hogy mit találok más játszótereken. Uvgcserepe- ket Pontos leszek, alig egy órával e sarok írása előtt egy sörösüveg talpát láttam, felfe­lé meredő, hatalmas, éles üvegekkel. Ügy né­zett ki, mint krimikben hasonló üvegek, ami­ket direkt tör fegyverré a verekedő, hogy vela összeszabdalja ellenfelét, többnyire a detektív fejét. Nos, ilyen állapotban hever ott aas üveg, de gyerekek ellen (hevert, ezt az egyet szemétkosárba dobtam) — és alattomosan. Hadd fussanak rá játék közben és akkor majd... Csaknem leírtam: „örül a lelke és elégté­tellel kacag az, aki elhajította”. De ez nem hinném, hogy igaz. A cserepek a parkokba természetesebb és kevésbé megfontolt úton kerülnek. Ügy, hogy este odajárnak a felnőt­tek, talán ebédszünetben is valamiféle dolgo­zók, inni. Sört isznak, üveget vissza nem vál­tanak, inkább összetörik és aztán ottmarad. Kiissé betaiposódik a földibe, a nap nemigen csillan meg már rajta így ősszel, de egyszer csak, bizonyosan észreveszik. Akkor, amikor egy gyerek felsikolt, vérzik. És akkor talán ugyanaz a felnőtt férfiember, aki odahajította, segítőkészen szalad mentőt szerezni. Mert több ám a szívünk, mint az eszünk. Pláne, ha iszunk. Ha spéciéi az eszünk lenne több, arra gon­dolnánk, hogy bár a sör folyékony kenyér, eltört üvege szilárd kés. GÁTFUTÁS A gyerekek sem angyalok persze, egy kis felelőtlenségért ők sem mennek a szomszéd­ba. Illetve — mesélik nekem — a szomszédiba mennek. A szomszédba, ahol a szomszédok autói állnak. Mármost mit tesznek ott az al­só-tizenéves gyerekek? Kocognak, futnak, len­dületet vesznek, aztán egy ugrással fel az egyik autó motorházára, onnan a tetejére, le hátul a csomagtartón. Aztán tovább, fel a következőre, esetleg farmotoros lévén a cso­magtartónál, onnan a tetejére, le a motorház­nál. A bádog kopog, a lakk reped, a lemez horpad, a játék merész, az ügyesség próbája, folytatva rajta. Hát így. Tartok tőle: az egyelőre néhány példa ragadásnak bizonyul. Két okból. Elő­ször azért, mert a virtusikodó divat ösztönöz. Mint a felnőtteket, hogy túliigyák egymást. Másodszor azért: mert a gyerekcsodát, amely kocogásból a utónf utasba csapott át, senki felnőtt meg nem rótta, meg nem fegyelmezte. Ha a saját utcjáukba tették volna, talán igen. Ott az ismerősök saját autóikról lett volna szó. Itt az idegen járókelők közömbösen vagy talán félve tartózkodtak a megrovástól. Vagy mire észbe ikaptak, a gyerekek már nem ár- kon-bóksom át, de IZ-, PB-n át és túl kerül­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents