Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

W79. OKTÓBER 24., SZERDA •ucra jr sr/imav Heti jogi tanácsok • Ha a dolgozót a műszak befejezése utáni tisztálkodása, öltözködése közben éri a bal­eset, a vállalat köteles az eb­ből eredő kárt megtéríteni. A vállalat öltözője egy he­lyiségben van a zuhanyozóval. Munka befejezése után, egy­szerre többen keresik fel a mosdóhelyiséget és ilyenkor rövid idő alatt, még az öltöző padozata is vizes lesz. A már megmosdott dolgozók, hogy ru­házatuk ne legyen piszkos, fel­állnak a padra, és ügy öltöz­ködnek. P. Z. olvasónk is így tet­te és miközben nadrágját húz­ta fel, a pádon állva megbil­lent, leesett és karját törte. A vállalat elutasította a dolgozó kártérítési igényét. A munka­ügyi döntőbizottság is helyben hagyta a döntést. Azzal érvel­tek, hogy nem volt szüksége a dolgozónak, mert öltözködésre elkülönített helyiség állt a dol­gozók rendelkezésére. Ez eddig rendben is lenne, az már azonban nem, hogy az öltöző olyan válaszfallal van elkülönítve, amely alatt, aka­dálytalanul hömpölyöghet át a víz, és ezáltal a helyiség sí­kossá válik. A dolgozókkal egyet lehet érteni, hogy óvják ruhájukat, és a padra felállva öltözködnek. Az ilyen körül­mények között bekövetkezett balesetért a kárfelelősséget a vállalat nem háríthatja el ma­gától. A baleset megtörténhe­tett volna akkor is, ha a dol­gozó nem állt volna fel a pad­ra. A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat köteles a dolgozó felmerült kárát — így többek között a fizetés és táppénz közötti különbözetet megfizetni. A dolgozó balesete és ennek folytán a bekövetke­zett kár, vagyis a kárt elő­idéző ok és a vállalat tevé­kenysége között okozati össze­függés van. Megállapítható az elmondottakból az is, hogy a vállalat semmit sem tett an­nak érdekében, hogy elhárítsa azokat az okokat, amelyek foly­tán a dolgozói az öltözőben — ruházatuk megvédése céljából — öltözködés közben kényte­lenek voltak a padra felállni. Ezért a vállalat nem hivatkoz­hat arra, hogy a dolgozó óvó­rendszabálysértő magatartást tanúsított. Azt tanácsoljuk, a munkaügyi döntőbizottság ha­tározata ellen adjon be kere­setlevelet a munkaügyi bíró­sághoz. Hivatkozzon arra, hogy balesetét munkaviszonya kere­tében. a vállalati tevékeny­séggel kapcsolatban, a válla­lat működési körén belül szen­vedte el, ezért a vállalat az Mt. 62. §-a alapján felelősséggel tartozik. • A gyermekelhelyezésről. Közel 5 évi házasság után, a házastársak egymás közti vi­szonya megromlott. A feleség megismerkedett* egy válófél­ben levő férfival, és élettársi kapcsolatot létesített vele. Mi­vel a házasságból két gyermek született, a férj szerette volna elkerülni a válást, ezért a két család összeült tanácskozásra. A feleség hajthatatlan maradt, a válófélben levő férfi pedig kijelentette, történjék bármi is, az asszony vele marad. Az [ anya a gyermekeket is el akar­ta vinni, ezt azonban a férj nem engedte. Ezt követően ér­dekes fordulat történt. Az el­hagyott férjnek megtetszett az elhagyott asszony, kölcsönösen megkedvelték egymást és ők is életközösségre léptek. Ezután megindult a harc a gyermeke­kért. Először csak szócsata és levelezés útján, most már azon­ban a bíróság előtt van a prob- j lémájuk. Azt kérdezik most a szülők, kinek van esélye arra, hogv a gyerekeket a bíróság nála he­lyezi el. A bíróság körültekintően, megfelelő környezettanulmány és bizonyítási eljárás lefolyta­tása után fog az ügyben dön­teni, és mindenképoen a gyer­mekek érdeke az első. A meg­szokott környezetükből csak rendkívüli esetben lehet őket kimozdítani, és vizsgálni kell természetesen, hogy a megvál­tozott körülmények folytán melyik szülő rendelkezik azok­kal a tulajdonságokkal, körül­ményekkel, amelyek a gyer­mekek neveléséhez szüksége­sek. Tisztázandó lesz, hogy a gyermekekkel kapcsolatos kö­telezettségeiket miként telje­sítették az életközösség fenn­állása és azt követő időben a szülők. Milyen a jelenlegi el­helyezésük, gondozásuk, neve­lésük. Szükség esetén még a bölcsőde, illetve az óvoda vé­leményét is kikérheti a bíró­ság, sőt pszichológus szakértő meghallgatására is sor kerül­het. Ezekből is látható, hogy gondos és alapos munkát igé­nyel a bíróság részéről annak eldöntése, hogy hol a legmeg­felelőbb a gyermekek elhelye­zése, ha már a szülők nem tudnak egymással élni. • Milyen munkabérre jo­gosult a leszerelő katona. Egyik olvasónk a katonaság­tól intézte hozzánk kérdését. A közeljövőben leszerel, érdek­lődik, hogy munkabérét a vál­lalat mennyivel köteles emel­ni, megilleti-e őt segély, vagy előleg, amíg nem kap fizetést. Az érvényes rendelkezések szerint, a leszerelő katonának is meg kell adni azt az átlagos béremelést, amelyet egyrészt a központi bérintézkedések foly­tán, másrészt a helyi bérfej­lesztések alapján kaptak az említett dolgozók. A további kérdésekre is ked­vező választ adhatunk. Ha a leszerelő a sorkatonai szolgá­latot követően 30 napon belül munkaviszonyba lép vagy a bevonulás előtti munkaviszo­nyát 14 napon belül folytatja, akkor a két hétre járó szemé­lyi alapbérét egy alkalommal kérésére előre ki kell fizetni. Ezt az összeget részletben kell visszatérítenie. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Az iparjogosítvány kiadásá­hoz szükséges közegészségügyi feltételek igazolásáról az 50 057/1979. Eü.M. sz. utasítás rendelkezik, az Egészségügyi Közlöny 19. számában. Az egészségügyi miniszter 30/1979. sz. utasítását az okta­tási intézmények egészségügyi ellátásáról ugyanitt olvashat­ják az érdekeltek. A bírósági végrehajtásról szóló 1969. évi 18. tvr. végre­hajtásáról a 14/1979. IM. szá­mú rendelet a Magyar Közlöny 66. számában található meg. A mezőgazdasági termények, állatok, és állati termékek ter­melői áráról a 18/1979. MÉM— ÁH. számú rendelet intézke­dik (Magyar Közlöny 69. szá­ma). Az építési, műszaki-gazdasá­gi normatívák korszerűsítésé­ről a Ten^azdasági Értesítő 7. számában jelent meg a 106/1979. OT—PM—ÉVM. szá­mú együttes közlemény. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatot ellátók továbbkép­zéséről a Kohó- és Gépipari Közlöny 30. számában jelent meg közlemény. A belkereskedelem területén a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat fejlesztéséről a KPVDSZ. és a Belkereskedelmi Minisz­térium együttes irányelvét a Kereskedelmi Értesítő 26. szá­mában találják meg az érde­keltek. >4 Legfelsőbb Bíróság döntése Milliós csalás Nagyszabású bűncselek­ményt lepleztek le egy me­zőgazdasági termelőszövet­kezetben. Kiderült, hogy egy megbízhatónak ismert idő­sebb tisztviselőnő, egy má­sik alkalmazottal együtt, kü­lönböző üzelmekkel: fiktív kifizetési jegyzék készítésével és a dolgozók aláírásának rá- hamisításával, hét év alatt 2 millió 260 ezer forint kárt okozott. Az asszonyt első fo­kon, tettestársként bűnszövet­ségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás miatt tíz évi szabadságvesztésre ítélték; ugyancsak súlyos bün­tetést kapott a társa is. A tsz által előterjesztett polgári jogi igény folytán, az ítélet az asszonyt 1 millió 130 ezer forint megtérítésére kötelezte. Mielőtt a bűnügy befejeződ­hetett volna, a tisztviselőnő meghalt Ilyen előzmények után a tsz az elhunyt asszony férje és két gyermeke ellen pert indított. A megyei - bíróság megállapította, hogy a házas­párnak háromszobás örökla­kása volt. Később telket vá­sároltak és családi házat épi- tettek, ami a bűncselekmény elkövetése után épült fel, és egyik gyermeküknek ajándé­kozták. Néhány év múlva — szintén a csalások elkövetése idején — újabb telket vásá­roltak, de vevőként két gyer­meküket tüntették fel. Nem sokkal ezután egyik gyerme­kük: a leányuk és annak fér­je, szövetkezeti lakás építésé­be kezdett. A perben végső fokon dön­tő Legfelsőbb Bíróság rész- ítéletében kimondta: az oko­zott kárért a bepereltek mind az örökölt, mind az elhunyt­tól ajándékba kapott vagyon­tárgyak értéke erejéig felelő­sek. Nincs jelentősége annak, hogy a gyermekek tudtak-e anyjuk üzelmeiről. Annak sincs jelentősége, hogy az ajándékozás milyen céllal történt. Anyagi felelősségüket megállapítja, hogy az aján­dékokat az elhunyttól a csa­lások elkövetése idején kap­ták. A vagyontárgy eredete közömbös, mert a bűncselek­ménnyel okozott kár megtérí­téséért az elkövető nemcsak azzal az értékkel felel, ami­hez a csalásokkal jutott, ha­nem teljes vagyonával is. Az elhunyt tartozásáért (ebben az esetben kártérítési kötele­zettségéért) az örökösök a hagyaték értékének erejéig Mi lesz a gyerekek sorsat A testvéreket csak kivételesen választják el egymástól ' ' Mi lesz a gyerek (ék) kel? — számos válságba jutott házas­ság kulcskérdése ez. Minden­kit megnyugtató döntés a válóperi tárgyalótermekben erről sokszor nem is születhet. Ha az anyának ítélik a gyere­ket, az apa kesereg, fordított esetben viszont az anya — ha pedig a szülők válását a gye­rekek egymástól történő elvá­lasztása követi, ez a testvé­reknek okozhat súlyos meg­rázkódtatást. Lakásszerzés A* bíróságok hosszú eszten­dők tapasztalata alapján ki­dolgozták a talán legkevésbé fájdalmas s zükség.m egoldást arra az esetre, ha a szülők nem tudnak megegyezni a gyerek elhelyezésében. Leg­többször a gyerek(ek)et — egy Pest megyei vizsgálat szerint az esetek 85 százalékában — az anyánál helyezik el. A hat éven aluliak csaknem kivétel nélkül — 92 százalékban — édesanyjukhoz kerülnek, míg az apáknak ítéltek általában 10 éven felüli fiúk. A törvény emberei arra törekednek, hogy a szülőpár elvesztése után a gyerekek legalább test­véreikkel együtt maradjanak. A gyerek nélkül maradt apák általában igazságosabbnak éreznék, ha az egyik gyerek hozzájuk 'kerülne, mégis a megye (s az ország) bírósá­gain csak ritkán adnak helyt efféle kérelemnek. Több mint 100 bontóperből mindössze 14 esetben választották el a test­véreket egymástól. A bírói gyakorlat tehát meglehetősen gyerek- és anya­párti, mégis a többnyire egy esélyes döntésig időnként el­keseredett harc folyik a kicsi­kért. E harcot nem mindig a ragaszkodás tiszta és fenkölt érzelme irányítja. A hosszú viták mögött gyakran pró­zaibb okok húzódnak meg. Sok perben az akié a gyerek, azé a lakás elve érvényesül — ez magyarázza elsősorban az utolsó hónapokat nemegyszer megkeserítő rágalmaikat, vá­daskodásokat. Máskor, külö­nösen a magasabb fix fizetésű apák, a tartásdíj terhétől igyekeznek szabadulni a gye­rek megszerzésével. Utóbbi időben sajátos bontószerepe is lett a kicsiknek, többen a la­kásszerzés érdekében ragasz­kodtak foggal-körömmel a gyerekhez. Számos perben ta­pasztalták a bírák, hogy az a szülő, akinek új élettársa pél­dául két gyereket visz az új házasságba, mindent elkövet, hogy övéi közül is legalább egyet megszerezzen, mert há­rom kiskorúval lakásgondjuk gyors megoldását remélik. Az igazi vesztesek A gyerekekért vívott csalá­di háború igazi vesztese leg­többször maga a gyerek. Az ő lelki egyensúlyuk a válás idején gyakran megbomlik, s ilyenkor nemegyszer erősza­kos magatartással, vagy más, feltűnő módon igyekeznek az események központjába he­lyezni magukat. A negatív hatások egy másik — késlel­tetett — következménye: az elvált szülők gyerekeire a há­zasság felbomlása mintaként is hat. Évek múltán gyakran tulajdon életközösségüket is könnyebben adják fel, mint a kiegyensúlyozott családban felnövök, akik gyakran ko­moly erőfeszítéssel, de úrrá lesznek a konfliktusokon. (Ez a modellteremtás egyébként nemcsak a válásra igaz, ha­sonló hatás mutatható ki pél­dául az öngyilkosságoknál is.) Fiatalkorú bűnözők aktái­ban mindig esik néhány szó a tettes családi hátteréről. E vádlottak többségénél a szü­lők vagy elváltak, vagy (álta­lában az apa) alkoholista, ga­rázda személyiség. A gyerek jövője szempontjából egy vég­legesen megromlott házasság aligha okoz kisebb traumát, mint a válás. Nemegyszer tör­tént meg: az alkoholista apa példáját követve a gyerek is iszákossá vált, s az ilyen pe­rekben olykor szóba kerülnek a szenvedélyt átörökítő ősök, az italozó nagyapa, sőt a szesz rabjaként számon tartott déd­apa is. Időnként a bírósági döntés után sem nyugszik meg az el­utasított szülő. Ezek asz embe­rek olykor erővel, máskor fur- fanggal ellopják vagy egysze­rűen elviszik volt házastár­suktól a gyereket, s később a kialakult helyzetre hivatkozva igyekeznek kedvező döntést kicsikarni egy újabb perben. Újabb pereskedés A bontóperek után nem­egyszer újabb bírósági eljárás indul a gyerek elhelyezésének megváltoztatásáért. Az ilyen kereseteket azonban a bírósá­gok többnyire (a Pest megyei vizsgálat szerint 60 százalék­ban) elutasítják, hiszen a gye­rek életében súlyos megráz­kódtatást okozhat egymással ellenséges környezetének ‘ vál- toztatgatása. A bírák többnyi­re csak súlyosan vétkes ma­gatartás miatt (például, mert bűncselekményt követett el, vagy, mert gyerekét nem gon­dozta kielégítően) jelöli ki a másik házastársat nevelő szü­lőnek. B. E. felelősséggel tartoznak. Amennyiben a követelés ér­vényesítésekor a hagyaték nincs meg, annak ellenérté­kéért az örökös egész vagyo­nával felel. — Ami az özvegy férjet illeti — hangzik tovább az ítélet —, a túlélő házastárs tűrni tartozik, hogy a hagya­téki hitelezők kielégítést sze­rezhessenek. Tehát, mint örö­kösre, a hagyatéki tartozáso­kért, vagyis ezúttal a kár­térítésért való felelősség sza­bályai reá is vonatkoznak. Ha a házassági életközösség alatt valamelyik házastárs vagyon elleni bűncselekmény foly­tán jelentős összegű anyagi javakhoz jut, fel kell tételez­ni, hogy ez a közös vagyont gyarapította. A nem adós há- za^társ az ilyen vagyontár­gyakért még teljes jóhiszemű­sége esetén is felel. Ilyenkor a házastársnak kell bizonyí­tania, hogy a bűncselekmény­nyel szerzett összeg nem vált közös vagyon részévé. Tehát az apa és két gyermeke, mint jogutódok, a teljes kárért egyetemleges felelősséggel tartoznak. Az első fokon eljárt me­gyei bíróság több részletkér­dést nem tisztázott, ezért íté­letét hatályon kívül kellett helyezni és új eljárásra, va­lamint új határozat hozata- i Iára utasítani. Társadalmi összefogással Megelőzni a veszélyt Kriminológiai kutatások eredményei jelzik, hogy az úgynevezett veszélyeztetettsé- gi állapot gyakran a fiatalko­ri bűnözés első stádiuma. A bűnözést kiváltó okokból, kör­nyezeti ártalmakból viszony­lag rövid az út a bűncselek­ményig. Sajnos, előfordul, hogy a hatásági intézkedés megkésik, és ezért a gyermek­korúból fiatalkorú bűnöző vá­lik. Környezet Egyik esetben például a fiatalkorút 14 éves korára több rendbeli, bűnszövetség­ben elkövetett lopás miatt, ja­vítóintézeti nevelésre ítélte a bíróság. A családból az egyik szülő és több testvére volt büntetve. Ö először 10 évfes korában lopott. Megtörtént, hogy a többszörösen büntetett bátyja kezdeményezésére vett részt bűncselekményben. Nem járt rendszeresen iskolába, többször osztályt ismételt, és a hatodikból túlkorosság miatt kimaradt. Kezdetben alkalmi munkát vállalt, majd rövid ideig dolgozott egy vállalat­nál. Utána csavargásra adta a fejét, és további lopásokat kö­vetett el. Az sem ritka, amikor a megtévedt fiatal még felnőtt­korban sem válik törvényt tisztelő állampolgárrá. Példa erre egy ugyancsak fiatal­korban elkövetett lopás miatt javítóintézeti nevelésre ítélt fiú esete is. Szabadulása után ismét — most már sorozato­san — követett el vagyon el­leni bűncselekményeket, amiért egy évet meghaladó szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Ennek letöltése után újból lopott és szabadságvesz­tésre ítélték. Amikor kiszaba­dult, most már mint nagyko­rú folytatta eddigi életmód­ját. Az, hogy a fiatalkori bűnözés mennyiben válik a felnőttko­rú bűnözés tartalékává, az függ a megelőző intézkedések­től. A bűnügyek tapasztalatai pedig arra figyelmeztetnek, hogy a megelőzést már kora gyermekkorban el kell kezde­ni. Egyrészt, mert a veszélyez­tetettség leggyakrabban a családi környezetben alakul ki. Gyámhatóság Másfelől a gyermek- és fia­talkorú bűnözés között szo­ros összefüggés van. A fiatal­korú bűnelkövetők viszont ha­tással vannak a gyermekekre is, befolyásolják őket. A bűn­tettek elkövetésében gyakran vesznek részt gyermekek, fia­talkorúakkal együtt. A gyámhatóság egyik jelen­tős feladata a prevenció, az, hogy minél előbb beavatkoz­zék, minél korábbi stádium­ban lépjen közbe, megakadá­lyozva a súlyosabb helyzet ki­alakulását. Ennek érdekében szükséges a családon belül ve­szélyeztetett helyzetben levő gyermekek felkutatása és nyil­vántartásba vétele. Ebben so­kat segíthet a társadalom, a környezet is. A társadalmi összefogás szükségességére mutatott rá a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének ez év májusá­ban a gyermek- és ifjúságvé­delmi munkát értékelő ta­nácskozása. Ezen hangsúlyoz­ták a komplexebb, szélesebb körű családvédelmi munka feltételeinek megteremtését, az együttműködést, a tennivalók: összehangolását az állami szervekkel, a megelőzés érde­kében. Családgondozás Többfélék azok a lehetősé­gek, amelyek kapcsán a tár­sadalom legszélesebb rétegei és szervezetei bevonhatók az ifjúkori bűnözés megelőzésé­be. Hasznosnak bizonyult pél­dául az ankétok rendezése. Erre meghívhatok az állami és társadalmi szervek képvise­lői, valamint a fiatalkorúak problémáival foglalkozó szak­emberek. A társadalmi ősszegyüttmű- ködés jó példájaként említhe­tő az ócsai. Három évvel ez­előtt a gyermek- és ifjúság- védelem helyi állami, társa­dalmi és tömegszervezeti meg a gazdasági egységek képvi­selői részvételével arlkétot rendeztek, majd beszámoló anyaga alapján a községi ta­nács intézkedési tervet dolgo­zott ki. Ezt a község vala­mennyi gazdasági egységének, társadalmi szervének és intéz­ményének elküldték. Tavaly ősszel az intézkedési terv vég­rehajtásáról kerekasztal-be- szélgetést rendeztek. Az ered­mény — egyebek mellett —, hogy a gyámhatóságon a nyil­vántartott veszélyeztetett kis­kornak száma a korábbi negy­venkettőről két év alatt több mint a duplájára emelkedett. A második fórum további tet­tekre ösztönzött. Üjabb aján­lások születtek az intézkedé­si terv kiegészítésére. A közelmúltban került sor a községben az ifjúságvédelmi munka tapasztalatainak újbóli felmérésére. Az elmúlt nyolc hónapban a községben gyer­mek- és fiatalkorú nem köve­tett el bűncselekményt. A gyámhatóság és az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei, valamint a nevelési tanácsadó közti együttműkö­dés tovább javult. Emelkedett az olyan veszélyeztetett kis­korúak száma, akikitek a sor­sát rendszeresen figyelemmel kísérik. Az intézmény a jövő­ben fokozottabban kielégíti családgondozó szerepét. Az eredményes tevékeny­séghez azonban sok tapintat, türelem, és hozzáértés szüksé­ges. Csak kitartó, szívós tár­sadalmi méretű felelősségtel­jes munka hozhatja meg a legkisebb eredményt is. Dr. Orell Ferenc János gyermek- és ifjúságvédelmi ügyé**

Next

/
Thumbnails
Contents