Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A V A C l0 JÁ R Á S E S VÁC VÁROS RÉSZ É ÉJE§ XXIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1979. OKTOBER 21., VASÁRNAP Napjainkban különösen idő­szerű, hogy a társadalmi ön­ismeret, a közös gondjaikkal kapcsolatos felelősségérzet fel. keltése érdekében a közmű­velődési intézmények minél változatosabb lórumokat hozzanak létre. E célt szol­gálhatja egy filmklub is. Ta­lán meglepő, hogy az amúgy- is rossz körülmények között működő várősi-járási könyv­tár nem számolja fel film­klubját akkor, amikor a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban is rendszeresen tar­tanak előadást és működni kezdett az intézmény film­klubja is. Kétségtelen, hogy a könyv­tárnak felesleges lenne olyan művelődő közösséget szervez­nie, amely a filmtörténettel vagy a filmesztétikával fog­lalkozna. Ám a film nem­csak művészeti ág, hanem közvetítő közeg is, amely kü­lönösen alkalmas korunk leg­fontosabb problémáival kap­csolatos információk közlésé­re. Ezért döntött úgy a Filmklub a könyvtárban könyvtár, hogy nem szünteti meg filmklubját. A Balázs Béla Filmstúdió és a Népművelési Intézet tá­mogatásával olyan doku­mentumfilmeket vetítenek és vitatnak meg kéthetenként a klubban, amelyek alkalmasak az említett célok elérésére. Elsősorban közéleti és korunk társadalmi kérdései iránt fo­gékony filmbarátokat vár a vetítésekre Horváth László, a Fővárosi Moziüzemi VáJ^a- lat közművelődési felügyelő­je, a klub házigazdája. Az első klubfoglalkozást hétfőn este hat órakor tartják, en­nek keretében Dárday István 1977-ben készült Rongyos hercegnő’’ és Vitézy László három éve forgatott „Mecé­nások” című munkáját vetí­tik. Röviden a filmekről: A Rongyos hercegnő, egy közművelődési akció kapcsán jeleníti meg a művészet — közvetítő — befogadó hár­masát s az ezek kölcsönkap­csolatában fellelhető ellent­mondásokat. Az akció a munkásszállási „körműsor” egy előadása: Shaw Pygma­lion jából és a My Fair Lady- ből előállított „Rongyos her­cegnő” című zenés darab. En­nek bemutatásával, ennek kapcsán keresi a film az okokat, miért nem érvénye­sülnek a gyakorlatban a dek­larált közművelődési elvek. A Mecénások, Vitézy Lász­ló filmje az alkotás (festmé­nyek), befogadók (munkások) és közvetítők (népművelők, a megyei tanács közművelődést irányító munkatársai) viszo­nyát vizsgálja. Néhány ka­posvári üzem ösztöndíjjal tá­mogatja a megyében élő kép­zőművészeket. A megyei ta­nács közreműködésével szer­vezett akció célja, hogy a modern művészi alkotásokat és a munkásokat , közelebb hozza egymáshoz. A művé­szek megismerkednek a gyár, a dolgozók életével, így le­hetőségük nyílik arra, hogy alkotásaikhoz az „élet sűrűjé­ből” merítsenek. Az üzemek munkásai azonban továbbra is értetlenül állnak „saját” képzőművészeik nonfiguratív absztrakt festményei előtt. W Szabad szambát a tanácson is A Minisztertanács Tanácsi Hivatala szeptember 12-én hozott határozata értelmében a városi tanács munkatársai ezentúl valamennyien a nagy szabad szombatokon veszik ki szabadnapjukat. De ezeken a napokon is ügyeletet tart az anyakönyvi hivatal, a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda, valamint az ügyfélszolgálati iroda. Áramszünet Október 23-án, kedden reg­gel 7 órától este 6 óráig áram­szünet lesz Nagymaroson és Zebegény Jánoshegyig terjedő területén, hálózatépítési mun­kák miatt. Az ÉDÁSZ a fo­gyasztók megértését és türel­mét kéri. Vers-és prózamondó verseny Járási vers- és prózamondó versenyt rendeznek — a fóti nagyközségi KISZ-bizottság, a 3. sz. általános iskola, a klub­könyvtár és a háziipari szö­vetkezet szervezésében — hét­főn délelőtt 9 órai kezdettel Foton, a kisalagi általános is­kolában a Móricz Zsigmond centenárium jegyében a ’ kis­dobos és úttöröosztályok ré­szére. Moziműsor Moziműsor. A Kultúr Film­színház (Lenin út 58) október 22-től 24-ig az óvodás és if­júsági műsor keretében dél­után A kis sün és a bocs cí­mű mesefilmsorozatot vetíti. 4, 6 és 8 órakor — kettes ka­tegóriájú helyárakkal — a Won, Ton, Ton, Hollywood megmentője című színes szinkronizált amerikai film­vígjáték van a műsoron. i. Új helyen a felvásárlótelep Szombaton: kommunista műszak A régi megszokott helyen — a Dózsa György úti felvásárló­központban — nagybetűs fel­irat fogadja az ügyfélékét: el­költöztünk Árpád utca 30/32. szám alá. A nagy forgalmú 2-es főút­vonal kisváci szakaszán szem­betűnik a frissen tatarozott épület. Korábban a Volán 20. számú Vállalata váci üzem­egységének volt itt a műszaki telepe. A vasúton túli korsze­rűbb telep átadása után oda­költöztek a javításra váró bu­szok, ott éjszakáznak a Volán járművei. A régi épülettömböf a Váci Áfész kapta meg, s vállalta, hogy felvásárlótelepet létesít a főútvonal szomszéd­ságában. Novotni Lajosné, az Áfész osztályvezető-helyettese irá­nyítja ezt a fontos, sokoldalú munkát. Ő is, az adminisztrá­torok, az előadók és a felvá­sárlók szépen rendbe hozott szobákban, kulturált munka-1 körülmények között dolgozhat­nak. Elkészültek a szociális létesítmények, s az udvarról frissen mázolt ajtók nyílnak a göngyölegraktárba és a táp­anyagtárolóba. Azért tennivaló még van bőven. Laki Gyula, a felvá­sárlás irányítója elmondta, hogy október 20-án, szombaton kommunista műszakot tarta­nak. Az Áfész ipari osztályá­nak dolgozóival együtt új te­tőt csinálnak a hatalmas fé­szer fölé, rendbe hozzák az ud­vart. Gondot okoz, hogy a fő­bejárat fölötti tartógerendák olyan alacsonyan vannak, hogy a nyulakat szállító ket­reces tehergépkocsi nem tud beállni az udvarra. Vagy az utat süllyesztik mélyebbre, vagy a gerendákat cserélik ki, s akkor nem kell az utcán vá­rakozni a kisállattenyésztők­nek egy-egy felvásárlási na­pon. A Váci Áfész elnöksége a közeljövőben dönt arról is, hogy mi legyen a Dózsa György úti régi felvásárlótelep sorsa a végleges átköltözés i után. p. r. [•: Bacsa I stván-emlékverseny Kellemes őszi napsütés fo­gadta a váci sportstadionba érkezett vendégeket és spor­tolókat a Bacsa István emlé­kére rendezett atlétikai ver­senyen. A sportolók felvonulása után Bodnár Ferenc testneve­lő tanár ismertette az emlék- verseny névadójának életút­ját, érdemeit. A Híradás sport­iskola leány és fiú verseny­zői — akik egy-egy évfolya­mot képviseltek — kegyeleti váltót futottak. Érdekes ötlet volt az év utolsó pályaverse­nyén a III. évfolyambeliek indítása; a most végzősök át­adták a stafétabotot a he­lyükbe lépő, serdülő A-kor- osztálynak, majd a serdülő is­sektől átvéve a gyermek-kor­csoport vitte a botot a célba. j Pénzes Gyuláné vezető edző és munkatársainak az érdeme,. hogy jól peregtek egymás után f a számok. Öröm volt nézni a jó eredményt elérő, egyéni csúcsot javító és a minősítési szintet elérő kis atléták és edzőik boldog arcát. Nem dolgoztak idén sem hiába. Dél felé az 1500 méteres . síkfutással befejeződött a •verseny és kihirdették az eredményeket. A díjakat Ba- csa István özvegye, Turóczi Béla a Pest megyei Sportszö­vetség elnöke és Varga Ár­pád, a Vác városi Sportfel­ügyelőség munkatársa adta át. A két vándorserleget az em­lékversenyen legtöbb pontot szerző Sportiskola fiú- és leánycsapatának özvegy Bacsa Istvánná nyújtotta át. Könyvtár, klub, szakkör iskolában. Mindezek' mellett a jövőben arra- is kell töreked­ni, hogy a váci művelődési központ kapjon nagyobb fel­adatokait a nemzetiségi kultú­ra ápolásában. A pártbizottság a vita után egyhangúlag elfogadta a fel­adattervet. ’ Csitári János A közös cél érdekében Gyermekintézmények épülnek Két gyermekintézmény munkálatai folynak egyidőben a Földvári téri lakótelepen. Az alsóvárosi vásártéren épí­ti a Váci Városgazdálkodási Vállalat a négytantermes Forfa-iskolát. Az időjárás kedvez a munkálatoknak. A Kölcsey utca város felöli végén már befejezéshez kö­zeledik a 160 személyes óvoda- bölcsőde szerkezetének építé­se. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai már a födémet betonozzák. iványt Károly felvételei Szabálysértések Súlyos pénzbírság verekedésért A váci járásban csaknem 80 ezer ember él, s ennek a la­kosságnak körülbelül a tíz szá­zaléka nemzetiségi. A magya­rok mellett elsősorban a szlo­vák, kisebb mértékben a né­met anyanyelvűik számára je­lentős egy-egy területen. A nemzetiségi politika járá­si tapasztalatait a végrehajtó bizottság 1977-ben tárgyalta. A Pest megyei pártbizottság idén szeptemberben határozta meg azokat a feladatokat, amelyek annak továbbfejlesztését elő­segítik. A héten a járási párt- bizottság is napirendjére tűz­te a nemzetiségi politika meg­valósításának kérdéseit, ahol szó esett a további feladatok­ról is. Az ülésen a meghívott vendégek között ott volt és a vitában felszólalt Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára is. Egyenlő félként Tóth Albert, a járási pártbi­zottság első titkára megnyitó szavai után Princz Lenke, a járási pártbizottság propagan­da- és művelődési osztályveze­tője kért szót a beterjesztett írásos anyag kiegészítésére. Mint elmondta, hazánkban a nemzetiségi politika az általá­nos politika fontos része; vég­rehajtása napi politikai fel­adatként jelentkezik. A váci járásiban a nemzetiségi lakos­ság többsége — a területi adottságok miatt — a mező- gazdaságban dolgozik. A kör­nyezetük és községeik fejlődé­se az utóbbi években jelentő­sen megváltozott. Élétszírívő- naluk, körülményeik, jövedel­mük nem különbözik a ma­gyarokétól. Sokan közülük ak­tívan részt vállalnak a politi­kai, közéleti munkából is. A nemzetiségiek számára biztosított nyelvi, kulturális nemzeti tudatuk fenntartása. A települések egészségügyi, művelődési ellátása az utóbbi években számottevően javult. Az ötödik ötéves tervben több célcsoportos lakás épült: Ácsán, Szódon, Márianosztrán. Kóspallagon orvosi rendelő, és lakás létesült. Ufakat, járdá­kat építettek Ácsán, Váerátó- tom, Csornádon, Szódon. Püs­pökhatvanban nyolc tanter­mes iskola, Vácrátóton kor­szerű étterem, Nagybörzsöny­ben és Galgagyörkön öregek napközi otthona, Márianoszt­rán klubkönyvtár létesült. A legfiatalabbak számára a járás 12 általános iskolájában oktátják a nemzetiségi nyel­vet, s növekszik az itt tanu­lók létszáma. Míg 1972-ben 573 fiatal tanulta a szlovák nyelvet, 1973-ra ez a szám 707- re növekedett, s százan a né­met anyanyelv tanulásába is bekapcsolódtak. Az iskolák­ban szakképzett nevelők fog­lalkoznak a gyerekekkel. A nyelv mellett igen jelen­tős a nemzetiségiek körében a hagyományok ápolása, ame­lyet a Galgavölgye tavasz, a Szobi napok, a Mányoki ifjú­sági napok és a Nagybörzsö­nyi napok színvonalas kultu­rális rendezvényein mutatnak be. Mivel a járás közel 50 ki­lométeres szakaszon határos Csehszlovákiával, igen jó kapcsolat alakult ki a szom­szédos érsekújvári járással is. A nemzetiségi könyvtárak fejlesztéséhez a szövetségek adnak segítséget. Kevés a ha­zai nemzetiségi kiadvány és sajtótermék, az anyanyeJven írott gyermekkönyv, amelye­ket elsősorban az iskolai ta­nulók kölcsönöznek. Jelentős viszont a nemzetiségi klubok és szakkörök munkája. A nagybörzsönyi és a szödi Pá­vakor, valamint a püspökhat­vani kulturális csoport tevé­kenysége országosan is is­mert. A vitában többen szót kér­tek. Nagy László, az acsai pártbizottság titkára egyebek között elmondta, hogy a Gal­ga mentén elsősorban az anyanyelvi és a nemzetiségi kultúra ápolását tartják fon­tosnak, s ennek figyelembevé­telével végzik a feladataikat. Ácsa szlovák nemzetiségi te­lepülés. A községi pártszervek a nemzetiségi politika jobb magvalósítását, a nemzetiségi öntudat fejlődését szolgálják. A kulturális csoportok részé­re rendszeres anyagi támoga­tást biztosítanak. Galgagyör­kön a napokban alakult újjá a férfikórus, amely újabb lépés a nemzetiségi politika ered­ményes végrehajtása terén. r Ápolva a hagyományokat Dr. Rissanek Klára, a járási hivatal elnökhelyettese felszó­lalásában arról beszélt, hogy hazánk a felszabadulás után rossz hagyományokat örökölt, amelyet a lenini nemzetiségi politika szellemében az évek során sikerült gyökeresen meg­változtatni. Valamikor a nem­zetiségi községekre a zártság volt a jellemző, a falvak ne­hezen fogadták be az idege­neket. Mára ez a válaszfal le­dőlt. Peszeki Sándor, őrbottyán pártbizottsági titkára egye­bek között elmondta, hogy a járásban Csornád az a köz­ség, ahol a középkorosztály is bekapcsolódott a szlovák nyelvtanulásba. A községben élő valamennyi nemzetiségi fiatal (!) tanulja az anyanyel­vet. Az évenkénti anyanyelvi olvasótáborba minden község­ből .vannak jelentkezők. Az úftöfö-" és KISZ-fiatalokat is eredménnyel vonják be a munkába. Örömteli esemény, hogy a hatodik ötéves terv­időszakban Csornád lesz az a község, ahol nemzetiségi tájház fog létesülni. Glázer László, Nagybörzsöny tanácselnöke arról beszélt,- hogy a község a járás egye­düli német ajkú települése. A községben nincs különbség a magyar és a német lakosság között. Legfontosabb feladat­nak a jövőben is a hagyomá­nyok ápolását tekintik. A ké­sőbbiekben még Lévák József, Ghyczy Tamásné, Cselötei Jó­zsef és Divald Béláné kért szót. Tervszerű munka Barinkai Oszkárné. az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára összegezve az elhangzottakat, rámutatott a további feladatokra is. — A megyei vezetés tudja azt, hogy a váci járásban tervszerű munka folyik a nem­zetiségi politika megvalósítá­sáért. Példamutató a kapcsolat a Nové-Zámky járással, amely további lehetőségeket teremt az alkotmányban meghatáro­zott nemzetiségi politika ered­ményes végrehajtása érdeké­ben. Tudjuk, hogy kevés a ná­lunk kiadott nemzetiségi könyvek, folyóiratok száma. De itt, a határ menti kapcsolat ennek megoldására is jó le­hetőségeket kínál. A nemzetiségi kérdés ha­zánkban jó úton halad. Az el­vek szilárdak. Bár a gyakor­latban érezzük időnként, hogy nem könnyű feladat a nemze­tiségi politika eredményes végrehajtása. A felszabadulás előtt az uralkodó osztályok a nemzetiségi ellentétek szítását tartották fontosnak. A szocia­lizmus ledöntötte azt a mes­terségesen emelt válaszfalat, amely éket vert a magyar és a nemzetiségi lakosság közé — mondotta. A későbbiekben arról . be­szélt, hogy a megyében ma már 2 ezer gyermek jár nem­zetiségi óvodába, ahol az el­múlt évtizedben megkétsze­reződött a gyerekek száma. A váci járásban is az a cél, hogy minél több gyermek tanul­hasson anyanyelvén akár ál­talános, közép- vagy felsőfokú Kovács Róbert 20 éves szo­bi lakos verekedés miatt ke­rült a rendőrségre. Éjjel, egy óra tájban Szobon, a Határ­vendéglő udvarán összeszó­lalkozott ittasan egy másik kapatos férfival. Összevere­kedtek, de kirakták őket étz utcára. A vasútállomás felé folytatták útjukat, ott Ko­vács ismét támadt. Vasutasok kitessékelték őket — az ut­cán a fiatalember ismét ütle­gelni kezdte a másikat. A rendőrség közbelépése vetett véget a további garázdálko­dásnak. Szabálysértési eljárás indult a támadó ellen, akit a verekedés és közbotrányoko­zás miatt 3600 forintra bírsá­goltak. Súlyosbító körülmény­nek' vették, hogy a közel­múltban már büntetve volt, hasonló cselekedetért. ★ Csibulka István 25 éves fó­ti és Győri Sándor 21 éves püspökladányi lakos is vere­kedés miatt került a rendőr- kapitányságra. A községben elakadt egy személygépkocsi, melyet egy lány vezetett. Csi­bulka volt az utasa. Győri látta a tehetetlen járművet és segített megemelni s megtol­ni, hogy indulhasson. Közben a lányhoz ért, Csibulka fele­lősségre vonta, majd utcai verekedés lett a vége. Mind­kettőjüket 2—2000 forint pénzbüntetéssel sújtották. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Gulyás Zoltán, szerdán dr. Kiss Péter, csü­törtökön dr. Répa Imre, pén­teken dr. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi vizsgálatot Vácott a régi kór­ház épületében (Március 15 tér 9.). Az ünnepi és éjsza­kai ügyeletet teljesítő orvoso­kat a 11—525-ös telefonszá­mon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Nemzetiségiek a járásban

Next

/
Thumbnails
Contents