Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

Napjaink témái Béren felüli juttatások HATSZOR annyi költségve­tési forintot használnak fel kiadásaik fedezésére napja­inkban az óvodák (1960: 460 millió, 1973: 2,7 milliárd), mint majdnem két évtizeddel ez­előtt. Egyetlen, s nem is a nagy tételek közül való ez a béren felüli juttatások sorá­ból, abból a jövedelemforrás­ból, amelynek szerepe folya­matosan és gyorsan növek­szik. A lakossági jövedelmek­nek lényeges része az említett bevételi lehetőség. Azért kap­ta a „béren felüli” elnevezést, mert nem a végzett munka szerint osztják el, s azért „jut­tatás”, mert független a vég­zett munka, sőt bizonyos ese­tekben magának a munkának a mennyiségétől. Alapja: a szükséglet (például az okta­tás), a rászorultság (egészség- ügyi ellátás). A béren felüli juttatások java éppen ezért a szociálpolitika körébe tarto­zik. Azaz: jövedelmünk egy — nagyobb — részéhez a mun­ka szerinti elosztás alapján jutunk, másik — kisebb — neszéhez viszont a társadalmi méretű gondoskodás segít hoz­zá. EBBEN az évtizedben, 1970 és 1978 között a költségvetési társadalombiztosítási kiadá­sok több, mint a kétszeresük­re nőttek. A szociális és egész­ségügyi ellátás költségei 15 milliárd forint fölé emelked­tek, az oktatási és kulturális feladatok ellátása pádig 26 milliárdnál többet követel. A társadalmi juttatások egy főre eső összege 1970-ben 4545 fo­rint volt, öt év múlva ez a summa már 790$. forintot tett ki, s 1978-ban túlhaladta a tízezret. A közös teherviselés nagy­ságát a következőkkel érzé­keltethetjük: 1970-ben 23,4 milliárd forint volt a pénzbe- ni, s ugyanannyi a természet­beni társadalmi juttatások ér­téke. összesen tehát mintegy 47 milliárd! A változás 1977- r©: 59,6 milliárd a pénzbeni, 43,1 milliárd a természetbeni juttatások — összesen 102,7 milliárd — forint összege. Az arányokat kifejezi, ha leírjuk: a munkából származó jövedelem 1977-ben 251,1 mil­liárd forintot tett ki. Nem vetjük el tehát a súlykot, ha azt állítjuk: a béren felüli juttatásoknak meghatározó szerepük van mind az állami költségvetésiben, mind a csa­ládi bevételek és kiadások alakulásában. ILLŐ most már, hogy fól­ra j zol juk a teljes kört: béren felüli juttatás a gyermekne­velés terheihez való hozzájá­rulás (a családi pótlék, .a gyermekgondozási segély, az óvodák, bölcsődék fönntartá­sa); az oktatási, művelődési, sportolási szükségletek kielé­gítésének fedezése; az egész­ségvédelem, a betegek gon­dozása és segélyezése (a táp­pénz, a gyógyszerár-támoga­tás, a terhesgondozás, az egészségügyi intézmények fönntartása); a már nem munkaképesek (rokkantak), a munkától visszavonultak (nyugdíjasok) ellátása (nyug­díj, rokkantsági nyugdíj, já­radékok, öregek napközije, szociális otthonok); a munká­val összefüggő juttatások cso­portja (utazási költségtérítés, munkaruha, étkeztetési hozzá­járulás, munkásszálló, ked­vezményes üdültetés, üzemi gyermekintézmények fönn­tartása stb.). Az előbbi bekezdésben ál­lók azt is magukba foglalják, hogy a juttatások lehetnek termászetbeniek — például az egészségügyi ellátás —, s pénzbeniek, mint a családi pótlék. Az utóbbiakról a fel- használáskor ki-ki maga dönt­het — a családi pótlékból akár színes televízió is lehet, de gyakrabban lesz cipő, ruha —, a természetbeni juttatások igénybevétele viszont megha­tározott formákban történik. MINDKÉT csoport aránya folyamatosam és gyorsan nö­vekszik a jövedelmeken be­lül. elsősorban a pénzbeniek bővülésének ritmusa szapora, de a természetbenieké is meg­haladja a munká'ból származó jövedelmek emelkedésének ütemét. Bepillantást ad a változá­sokba, a kiadások nagyságába néhány példa. Napjainkban egymillió fölött van a csalá­di pótlékban részesülő csalá­dok száma, s a pótlék összege meghaladja a 9 milliárd fo­rintot; amíg 1970-ben egy érintett családra havi 320 fo­rint jutott, 1977-ben kereken 700. Továbbá: 1970 és 1977 kö­zött megháromszorozódott a nyugdijakra kifizetett összeg, s napjainkra a nyugdíjasok szá­ma elérte a kétmilliót. A táppénz összege túllépi a hétmilliárd forintot, s ösztön­díjakra is elmegy egy-egy esz­tendőben 750 millió. Fenn kell tartani 92 ezer kórházi ágyat, 159 mentőállomást, ellátni 31 ezer gondozottat a szociális otthonokban, hónapról hó­napra kézhez adni a 280—290 ezer gyermekgondozási segé­lyen levő szülőnek a járandó­ságát ... KÖTELEZETTSÉGEINK na­gyok, mert a béren felüli jut­tatások kiterjedt rendszerét alakítottuk ki, s fejlesztettük tovább. Nem a szavakkal való játék: az elért színvonal meg­tartásának, s a további fejlő­désnek egy lehetősége van. Az, hogy mit és hogyan te­szünk a — munkabér fejé­ben. L. G. "liíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1979. OKTÓBER 20., SZOMBAT Növelik a tőkés exportot A munkával nem takarékoskodnak Szocialista vállalások a TRAKIS-ban A TRAKIS Szövetkezet nagy­kőrösi telepén 15 szocialista brigád tevékenykedik, mint­egy másfélszáz taggal. Ám, nemcsak ők, hanem a brigá­dokon kívüliek is szívügyük­nek tekintik, hogy a szövet­kezet minél jobb eredménye­ket érjen el. Nem véletlen hát, hogy közösen fogalmaz­ták meg felajánlásaikat az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére. Bíztató kilátások Legfontosabb vállalásuk, hogy a tavalyi 6,4 millió fo­rinttal szemben az idén 10 millió forint értékű beren­dezést szállítanak a tőkés piacra. Ez több mint amit a szövetkezet tervezett, s jó­val több, mint amiről ma­guk a dolgozók álmodni mer­tek volna, hiszen az idén, az első félévben nem akadt meg­rendelőjük. Nos, a nyár végén fordult a kocka. Megérkezett a vár­va várt megrendelés, s a dol­gozók vállalták, hogy élnek a kínálkozó lehetőséggel, s raj­tuk bizonyosan nem múlik majd, hogy elegendő hegesz­tő transzformátor készüljön. Egyébként a szövetkezet az idén 26 millió forint értékű termék külföldi eladására ké­szül. Nagyobbrészt tehát szo­cialista országok a vásárlói. Az év elején azonban nem­csak a tőkés megrendelés hiá­nya okozott gondokat. Bekö­vetkezett az a kedvezőtlen fordulat, melyre a tervkészí­tés során még nem számítot­tak. A PECSOV vállalattal kötött szerződés felbontása, s más okok miatt lényegesen csökkent a dolgozók száma. Ennek ellenére vállalják, hogy teljesítik terveiket — mondták a megmaradottak, noha a 230 millió forint érté­kű áru elkészítése nem lesz könnyű feladat. Azóta gyak­ran számolgatnak a szövetke­zet vezetői. A kilátások biz­tatóak. Ha a tervtől talán el is maradnak kissé, mondják Nagy forgalom a telepen Hasznosítják a hulladékot ság szerint válogatva, alap­anyagként a papírgyárakba szállítják. A legtöbb használt anyag és hulladék vas- és más fé­mekből gyűlik össze. Ezekből évről évre több és több ezer tonnát hoznak a telepre az üzemek és magánosok, a kise­lejtezett gépektől, tárgyaktól kezdve, a vas, réz és egyéb fémhulladékokig és lyukas A MÉH nagykőrösi telepe eredményesen zárta az idei háromnegyed évet. Forgalmi tervük időarányos részét 123 százalékra teljesítették. Mint Orbán István telepve­zető elmondotta, a használt és hulladékanyag-felvásárlás te­rén emelkedés tapasztalható. A lakosság széles rétegei, az iskolás gyerekektől az idős emberekig, szinte versenyez­nek a használt és hulladék­anyagok értékesítésében. Egy­re többen fordulnak meg a telepen, kisiparosok és kü­lönböző foglalkozású barká­csolók, hogy a céljaikra még használható anyagokat kiválo­gassák és megvásárolják. Ott jártunkkor Király Béla, a telep egyik dolgozója, a na­gyobb mennyiségben átvett használt ruha és rongyfélesé­geket válogatta és nagy hid­raulikus géppel bálákba pré­selte. A bálákat a Temaforg Vállalathoz Kunszentmártonra szállítják, ahol osztályozzák és különböző textilipari nyers­anyagoknak dolgozzák fel. Papírból a háromnegyed esztendőben 800 mázsa gyűlt össze. A legtöbb újságpapír, de akad közte sok folyóirat, irodai hulladék és csomagoló­papír is. A papírféleségeket a kecskeméti osztályozó telepre Viszik, ahonnan használható­edényekig. Ezeket válogatva, a feldolgozó helyekre, gyárak­ba szállítják. Sok mindent kiválogatnak és elvisznek a helybeliek és a környékbeliek is. Egy tsz- gazda például meghibásodott kisgépéhez talált alkatrészt, egy kisiparos vízvezetékhez vett csövet, mások lemezt vá­sároltak tűzhelyjavításhoz, és víztároló vashordót vettek. A mai anyaghiányos, takarékos­kodásra késztető gazdasági helyzetben fontos feladatot tölt be a MÉH-telep. Király Béla textilanyagot. hidraulikus présbe helyezi a hulladék IIj. Fekete József felvétele óvatosan, bizonyos, hogy gaz­daságosan termelnek majd egész évben. Miként győzheti le keve­sebb ember a többnek szánt akadályokat? A munkaidő jobb kihasználásával, a mun­kafegyelem erősítésével, haté­konyabb munkával. Hogy mindenki tudja miről van szó, a TRAKIS dolgozói nem átallották a vállalás szöve­gébe belevenni, mennyit hiá­nyoztak igazolatlanul, hány­szor léptek ki az üzem kapu­ján munkaidő alatt magán­ügyben, s milyen gyakran késtek el tavaly. A vállalá­suk: az idén ennél lényege­sen kevesebb időt mulaszta­nak a munkából. Itt vannak a nem túlságosan dicséretes adatok: számoljon mindenki belőlük. Szimpla ablakok Más szóval a transzformá­tor gyártók nem akarnak a munkával takarékoskodni. An­nál inkább a villamosenergiá­val. Van egy készülékük, az ugyancsak különös névre hall­gató drégenburgozó berende­zés. Ez a transzformátorle­mezeket látja el a szükséges védő bevonattal. Nos, ez a gép nagyon sok villamos energiát fogyaszt. Elhatároz­ták, hogy a Nagykőrösön gyár­tott lemezeket nem drégenbur- gozzák, hanem más technoló­giával oldják meg bevonásu­kat. A gépre azért még szük­ségük lehet, mert egyetlen ebből a fajtából az országban, s gyakran kapnak rá , meg­rendelést. Persze nemcsak a drégenburgozó fogyaszt sok áramot, hanem a kiegészítő elektromos fűtőtestek is. A TRAKIS-telepen a tél bekö­szöntővel gazdaságosabb fű­tést alkalmaznak már. A föld­gázzal fűtött helyiségben is szabályozzák a hőmérsékletet. Gondokat okozott, hogy sok üzemrészben csak szimpla ab­lakok voltak. Nos, a Városgaz­dálkodási Vállalat segítségével ezt a nehézséget is megoldot­ták, s kettős üvegablakokat szereltek fel. A brigádok a gépkocsik túlfogyasztásának megszüntetését is kérték. Eb­ben a kecskeméti Afit sze­relői segítettek a szövetkezet­nek. Új szelepek Az év elején sok gondot okozott az engedélyezettnél több víz felhasználása. A szö­vetkezetiek 150 ezer forintja bánta a túllépést. Ennyi bün­tetést fizettek ugyanis. Utána néztek a dolognak, s rájöttek, hogy a szárítóberendezések hűtővízének mennyiségét új szelepekkel csaknem a ne­gyedére csökkenthetik. Mi sem természetesebb, hogy a kong­resszusi vállalások sorában az új szelepek elkészítése is he­lyet kapott. Kívánjuk, hogy a TRAKIS nagykőrösi telepének dolgozói valamennyi vállalásukat tel­jesítsék. F. P. Kedvező kínálat Pénteken nagy piac volt. Baromfiból sokat, borszőlőből és csöves kukoricából keveset árultak. A vegyes szőlő 8— 8,50, az ananász szőlő 6 forin­tért kelt, a csöves kukorica mázsája 170 forint volt. A szemestermény-piacon a búza literjét 5, az árpáét 3,50, a morzsolt ókukoricáét 4 fo­rintért adták. A zöldség- és gyümölcs- piacon a csemegeszőlő 14—20, az alma 6—12, a körte 12—16, a szilva 10—12, a dió 28—32, a búrgonya 4,40—5, a zöld­paprika 6—16, a paradicsom 5—6, a fehér káposzta 6, a kelkáposzta 8, a vöröshagyma 10, a petrezselyemgyökér 11— 12, a sárgarépa 5, a karfiol 10, a retek csomója 4 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 150—250, a vágócsirke 80—150, a kacsa ■ 150—180, a lúd 320—350, a tyúktojás 1,80 —2 forint volt. A halászati szövetkezetnél a libamellett 50, a csirkecombot és májat 70, a libaaprólékot 25, a csir­keaprólékot 24 forintért mér­ték. Moziműsor A kétbalkezes és az öröm­lány. Színes, amerikai film- vígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezde­te: 4, 6 és 8 óra. A szolnoki rádió műsora Október 22-től 28-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Népdalcsárdások. 17.10: Na­gyobb léptekkel. 17.25: Gitár- muzsika. A törökszentmiklósi Szabó Sándor játszik. 17.35: Az elnök portréja. 17.45: Régi le­mezalbumok. Volt egyszer egy lány: Koncz Zsuzsa énekel. 18.00: Alföldi krónika. Tánc­zene soulf elvételekből. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló-, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A munkásmozgalom dalaiból. 17.15: Üttörőhíradó. (A tarta­lomból: Tájak, korok, múzeu­mok. Teremtsünk értéket! Tábr Iák és szabályok. Őszintén a nyakkendőről.) 17.30: Akit ré­gen hallottunk: Caterina Ca- selli énekel. Közben: Üzemi lapszemle. 17.45: Szabadidő- központ a Kurca partján. 17.55: Üj felvételeinkből: Majtényi András, a szentesi zeneiskola művésztanára zongorázik. 18.00: Alföldi krónika. Rock­percek az Omega együttes fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelőze- *tes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. — Zenés ifjúsági magazin. 18.00: Alföl­di krónika. A tegnap slágerei­ből énekel az 5. Dimenzió együttes és Udo Jürgens. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Eartha Kitt és Juliette Gréco énekel. 17.15: Nők negyedórá­ja. 17.30: Vonószenekarok fel­vételeiből. 17.40: Életmódvizs­gálatok az Alföldön. 17.50: A karcagi népdalkor énekel, 18.00: Alföldi krónika. Beatpa- rádé. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.Ö5: 3/t ütemben. Johann Strauss- keringők. 17.10: Fűtjük az ut­cát! 17.20: Tüzes ritmusokat játszik Francis Bay zenekara, 17.30: Kulturális figyelő. (A tartalomból: Az alföldi megye- székhelyek színházi életéről. A múzeumi hónap hírei. Folyó­iratszemle.) 17.50: Zenés játé­kokból. Részletek a La Mancha lovagja című musical szolnoki előadásából. 18.00: Alföldi kró­nika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló-, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusródeó. 18.00: Hétvégi kaleidoszkóp. A stúdió infor­mációs félórája. (A tartalom­ból: A nap hírei, eseményei. A héten történt. Beszédes tények. Csemegék. Sporthírek. Hétvégi programajánlat. Kulturális in­formációk. Előzetes a vasár­napi alföldi napilapokból.) Vasárnap, 17.00: Egy hétköz­nap dokumentumai: Ecsegfal- va. 18.00: Sport és muzsika. 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Kosárlabda A fiatalok idegeskedtek A gimnáziumi labdajáték- teremben kettős, megyei szö­vetségi bajnoki kosárlabda- mérkőzésre került sor. Serdülő fiúk: Nk. Gimná­zium—Monori Gimnázium 67- 47 (28-21). A körösiek helyen­kénti jó játékukkal megérde­melt különbségű győzelmet arattak. Serdülő leányok: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 56-46 (36-18). A helyiek gól­zsákja az első félidőben nem játszott, a fiatalok idegesked­tek és ezt az ellenfél jól ki­használta. Elmaradt és később lesz a gimnáziumi labdajáték-terem­ben a Nk. Pedagógus—Gödöl­lői EAC II. megyei felnőtt férfi bajnoki mérkőzés, mert a szövetség két alkalomra is kiírta tévedésből, s a későbbi dátum a mérvadó. E sportág híreihez tartozik még, hogy a fiatal és tehetséges Hartyányi Máriát (volt Gimnázium DSK) Kecskeméti SC leigazolta. MAI SPORTMŰSOR Birkózás Budapest: a II. osztályú kö­töttfogású csapatbajnokság országos döntője. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nk. Kinizsi ifi—Fóti gyer­mekvárosi DSK ifi, NB-s férfi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Kecskemét: a városi úttörő és mini bajnokság 1. forduló­ja. Torna Kiskunhalas: a serdülő fiú II. osztályú egyéni bajnokság területi döntője. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: megyei serdülő bajnoki mérkőzés a Nk. Kinizsi I—II—III. és a Váci Vasas Izzó I—II—III. csapatai között; 11 óra: Nk. Kinizsi—Gyár és Gépszerelő (Bp.) NB III-as férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Tápiószent- márton: T. SE—Nk. Kinizsi II., megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Budapest: a II osztályú kö­töttfogású csapatbajnokság or­szágos döntője. Dabas: megyei serdülő kötött- és szabadfogá­sú egyéni bajnokság. Kosárlabda Vác: V. Sztáron Gimnázium —Nk. Gimnázium, megyei kö­zépiskolás férfi kupamérkő­zés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Dánszent­miiklósi Tsz SK serdülök terü­leti, 14: Nk. Kinizsi II.— Gyömrői SE II. összevont já­rási II. osztályú bajnoki mér­kőzés. Monor: M. SE—Nk. Ki­nizsi, összevont járási I. osz­tályú felnőtt és ifjúsági baj­noki mérkőzés. Modellezés Budaörs: körrepülő model­lek megyei bajnoksága. Természetjárás Pilis-hegység: megyei diák­túra. Torna Kiskunhalas: a serdülő fiú II. osztályú egyéni bajnokság területi döntője.

Next

/
Thumbnails
Contents