Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

1979. OKTÓBER 19., PÉNTEK xMtm 5 Korszerűbb tehenészetek Alagon Az Alagi Állami Gazdaság­ban saját erőből, több millió forintos ráfordítással korsze­rűsítik a tehenészeti telepet, s újat építenek a hízómarha-ál­lomány jobb elhelyezésére. Ed­dig a tények, s ami a puszta közlés mögött meghúzódik, arról Bóza János műszaki osz­tályvezető tájékoztatott. A gazdaság alagi kerületé­ben mintegy ötmillió forintot költenek a tehenészeti telep felújítására. A munkákat az tette szükségessé, hogy a ko­rábbi fajtát felváltó Holstein- Friz állománynak szűknek bi­zonyultak a régi istállók. A kötött tartástechnológia ilyen körülmények között azzal járt, hogy az állatok gyakran meg­sérültek, s ez károsan hatott a tejhozam növekedésére is. Így a korábbi technológiát most a felújítás után a pihe­nő boxos tartás váltja fel, amelynek révén a férőhelyek száma is gyarapszik. A nagy­testű tejelő állatokból mintegy 80—100-zal többet tudnak majd a telepen elhelyezni. A gazdaság építőbrigádjai és szakemberei folyamatosan dol­goznak a korszerűsítésen, s bár a saját maguk által tervezett október elsejei átadási határ­időt nem tudták tartani, vár­hatóan a hónap végére elké­szülnek a munkával. A váci kerületben. Máriaud- varon ugyancsak szorgos tevé­kenység folyik. Az év végére kell elkészülniük az ezer férő­helyes hízómarha-teleppel. A négy ütemre felosztott és az év áprilisában megkezdett épít­kezés a tervek szerint halad. A hatmillió forintba kerülő új létesítménybe az év végéig fo­lyamatosan telepítik be a jó­szágokat Az új telep nemcsak az ál­lomány jobb és koncentrál­tabb el helyezésében nyújt se­gítséget a gazdaságnak, hanem lehetővé teszi, hogy változat­lan gondozói létszámmal több állatot hizlalhassanak. Az ala- giaknak ugyanis régi gondjuk, hogy nehezen kapnak szak­képzett állatgondozókat kor­szerűen felszerelt telepeikre. Miért, miért nem, idén ősz­szel hétköznap, hétfőn tartot­ták Fóton az országos állat- és kirakodóvásárt. S ez rá is nyomta bélyegét a „sokada- lom”, azaz a vásár külső ké­pére Óvodások Sokadalom? Egy kezemen összeszámolhatom a sátrakat. Amilyen bágyadt az októberi nap fénye, olyan gyenge a fel­hozatal, de a kereslet se kü­lönb ... Alig két-háromszáz ember ődöng a hepehupás vá­sártéren. S ebben a számban már benne vannak a Buda­pestről, Vácról, Dunakesziről, Alagról érkezett árusok is, sőt, a Fóti Gyermekvárosból — malac- és pacinézőbe jött — óvodások is... A kis- és nagycsoportosok egyaránt fity­málva nézik a bazáros sátrak meglehetősen szegényes, fan­táziátlan játékkínálatát. Meg is jegyzi az egyik kis prü- csök: — Ennél sokkal szebb ba­báink vannak odahaza, ugye, óvó néni? Igazat kell adnom a kis­lánynak. Mert itt milyet kín­nál az árus — hetvenötért? „Lehet öltöztetni, pólyázni” — harsogja a pesti bazáros —, „még fürdetni is!” No, de ez a legkevesebb, amit egy kaucsukbabától el­várhat az ember... Mi van még? Muhammad Alit formázó kesztyűsbáb — hatvankettőért. Fekete, mint az ördög, szinte ijesztő. Az árus beledugja a kezét, s „Ali” Miért van záróvonal a benzinkútnál? A főutcáról megközelíthető Hatvanötmillió tégla A DUNAKANYARBAN autó­zók gyakori panasza — miért nem lehet a visegrádi benzin- kúthoz Esztergom felől oda- kanyarodni? Maga a kutas is elégedetlen, mert akinek fut­ja az üzemanyagból, az in­kább továbhhajt Szentend­réig, s esze ágában sincs 250 méterrel arrébb megfordulni és visszajönni tankolni. Valóban, ott, ahol ilyen nagy az autós idegenforgalom, mint a 11-es főközlekedési úton, miért festettek fel zá­róvonalat pont a benzinkút­nál? A kérdést a legilletéke­sebbnek, Horvölgyi Lajoshoz, a KPM közúti főosztályának területi főmérnökéhez továb­bítottuk. — Szomorú előzmények késztettek erre a döntésre. 1974-ben, pont ezen a 250 mé­teres szakaszon, három na­gyon súlyos és egy könnyebb baleset történt. A rendőrségi vizsgálatok egyértelműen azt állapították meg: ez a szakasz nem alkalmas a biztonságos megfordulásra, illetve Eszter­gom felől a nagy ívben balra kanyarodásra, és egyben ja­vasolták a záróvonal létesíté­sét is. A záróvonalat 1975-ben festettük fel, s azóta nem is történt az említett helyen sem ütközés, sem baleset. A dön­tést egyébként műszaki indok is alátámasztotta, mivel a tel­jes ívű forduláshoz nyolc mé­terre van szükség, míg az osztottpályás autóút mindö&z- sze hét és fél méter széles. Ez pedig még egy Trabantnak sem elegendő a biztonságos manőverezés nélküli, teljes ívű forduláshoz. megteremtésére. Ez történt ebben az esetben is. AZ IDŐ MINKET IGAZOLT még akkor is, ha az autósok ezt nem vették szívesen. Azóta ezen a helyen, sőt a közvetlen közelben sem történt baleset. Cseri István, a KPM köz­úti főosztályvezetője pedig ígéretet tett, azonnal intézke­dik, hogy az Esztergom felől érkező, Visegrádon tankolni kívánó autósok eligazodhassa­nak. Mint mondotta, a legrö­videbb időn belül irányitó táblát helyeznek ki, mely alapján a 11-es úttal párhuza­mosan, Visegrád főutcáján ha­ladva, biztonságosan megköze­líthető a benzinkút. Sós Péter A III. negyedév végéig 51 millió kisméretű egységtéglát gyártottak az Épületkerámiaipari Vállalat őrbottyáni 2. számú téglagyárában. Az év végéig még 11 millió tégla kerül le a teljesen automatizált gyártósorról. Barcza Zsolt felvétele — Egyébként — folytatta Horvölgyi Lajos — miniszteri rendelet szabályozza, hogy ahol egy esztendő leforgása alatt kettőnél több súlyos bal­eset fordul elő, ott sürgősen intézkedni kell a veszélyfor­rás azonnali kiszűrésére, il­letve a biztonságos közlekedés Az idősek ügye — közös ügy Házigondozók, napközi otthonok, szociális foglalkoztató Emelkedő csapágyexport Ötmillió dollár értékű termék a tőkés piacokon Az év elején újszerű szer­ződést kötött a Magyar Gör­dülőcsapágy Müvek és a Me- talimpex Külkereskedelmi Vállalat. Az eddigi hagyomá­nyos kapcsolatok helyett kö­zös irodát hoztak létre a csapágy export és import le­bonyolítására. Az iroda mű­ködésének irányításában az MGM is részt vesz, beleszól­hat az árelvek meghatározá­sába, a piaci propaganda, rek­lám és a vásárok szervezésé­nek irányításába. Ez a mód­szer áz MGM. szakembereinek is1 lehetőseget nyű jvaira, hogy megismerjék a piac igényeit, ugyanakkor a külkereskedel­mi ügyletet kötő szakembe­rek között mindig ott van az MGM megbízottja is, aki vi­szont az ipar lehetőségeit is­meri jól. Az iroda finanszírozásához hozzájárul a Gördülőcsapágy Művek is, mint ahogy ennek arányában a haszonból is ré­szesedik. A debreceni és a diósdi gyár az iroda közre­működésével idén körülbelül 5 millió dollár értékű termé­ket értékesít a tőkés piacokon. Hogy a külkereskedelmi válla­lat szakemberei érdekeltek legyenek a magasabb eladási árban, vállalatuk a pluszbevé­telből 20 százalékot kap. Ugyanez igaz az importra is: ha olcsóbban vesznek, növek­szik a hasznuk. Az eddigi eredmények bebi­zonyították, hogy ügyes kez­deményezés volt a közös iro­da alapítása. Eddig 30 száza­lékkal növekedett a tavalyi­hoz képest a tőkés , export, s közben 20 százalékkal az ára­kat is emelni tudták. Különö­sen jó üzletek születtek a francia és NSZK-beli partne­rekkel, több márkás világcég­gel pedig jövedelmezőbb együttműködésre nyílott mód. Jelentős eredmény az is, hogy sikerült az import emelkedé­sét megállítani — bár ez nem­csak az iroda, hanem a válla­lat érdeme is, hiszen több, eddig importból származó ter­mék gyártását kezdte el. Szeptember 4-én a dunaha- raszti öregek napközi ottho­nában diétás főzőbemutatót tartottak, nyolc nappal később a tököli napközi 45 idős lakó­ja indult debreceni, hajdúszo- boszlói kirándulásra. Szep­tember 13-án a dömsödi nap­köziben a helyi általános is­kola tanulói adnak műsort, egy napra rá a kiskunlacházi otthonban élők Ráckevére lá­togattak. Szeptember 18-án az óvodások műsorában gyönyör­ködhettek a szigetújfalui idő­sek, akik meg is ajándékozták — a gyermekév alkalmából — kis vendégeiket, öregek hetét tartottak Tökölön, s volt még közös buszkirándulás is. To­vábbképezték szeptemberben az időseket gondozó munka­társakat, október 5-én pedig tudományos ülést tartottak Szigetszentmiklóson a komp­lex szociáigerontológiai gon­dozásról. Szempontok Aki netán azt gondolná, hogy az iménti programsor egyszeri kampány — az téved. Nem az első ilyen szeptember volt ez, idén már ötödízben tartották meg az idősek hó­napját a ráckevei járásban. Először 1974-ben került sor hasonlóra, annak nyomán, hogy a járásban felismerték: az egyre növekvő időskorú népesség — a járás lakóinak 18 százaléka túl van 60. évén — fokozott törődést kíván. Miből is áll az idősek gon­dozása? Erre a kérdésre vá­laszol dr. Bacsa Antal, a já­rási hivatal egészségügyi osz­tályának vezetője. — A gondozás hármas fel­adat. Egyrészt az úgyneve­zett szomatikus gondoskodás­ból, azaz a testi egészség vé­delméből, a szervezet ápolásá­ból, a betegségek gyógyításá­ból, szűréséből áll. Ez tisztán egészségügyi teendő; az orvo­sok, nővérek feladata. A másik fontos gondozási forma — a pszichés. Ez az időseknél oly gyakori ma­gányérzetet, az elmagányoso­dás folyamatát hivatott elhá­rítani, illetve megkönnyíteni. Ehhéz már nem elegendő az egészségügyi dolgozók mun­kája, szükség van a helyi ta­nács, s a társadalom — pél­dául szocialista brigádok, út­törőőrsök, KISZ-fiatalok, vö­röskeresztesek — segítségére is. Érdemes arról is szólni, hogy a pszichés gondozásra azok az idősek szorulnak leg­inkább, akikkel a hozzátarto­zók nem törődnek. Pedig so­kuknak él olyan rokona, aki csekély áldozattal megköny- nyíthetné idős családtagjának tét is, s ezeket a tapasztalato­kat összegzi minden eszten­dőben az idősek hónapját zá­ró tudományos ülés. Hiszen ha az orvosok szűrővizsgála­tot tartanak az öregek nap­közi otthonaiban — márpedig így történt —, s megállapít­ják, hogy kétszáz idős közül húsznál több a cukorbeteg, akkor ebből már további vizs­gálatok származhatnak, s teendők a cukorbetegek gon­dozására. Ennek eredményei­ről tájékoztatni a szakembe­reket — már a tudományt szolgáló feladat. Eredmények, újdonságok Érdemes ezek után szem­ügyre venni, hogyan is áll az idősek ügye a ráckevei járás­ban. Az egyetlen szociális ott­honban — Kiskunlacházán és Ráckevén van egy-egy részle­ge — 102 olyan idős ember él, aki nem képes önmaga el­látására, s állandó segítséget, felügyeletet kíván. A napközi otthonokban —> Dunaharasztin, Dömsödön, Kiskunlacházán, Szigetújfalun, Tökölön — 120 idős embert fogadnak reggeltől délután 5-ig, naponta háromszor ott is étkezhetnek, s közös prog­ramok, játékok, előadások te­szik színesebbé életüket. De rögtönzött bemutatót tart. Lendül a bábu bokszkesztyűs keze: belevág egyet a tízfo­rintos luftballonba. — Nézze ezt a jobbhorgot — lelkendezik a vásározó. — Rugóra jár a keze, akár az igazinak! Hát... Inkább a műanyag szatyor árát kérdezem. Kide­rül : tíz forinttal drágább, mint Pesten. Kínálnak még nagymamabolondító pillangót: hosszú rúd végén két kerék, ügyes áttétellel rászerelve két csiricsáréra mázolt lepke­szárny, s ha a kerék forog, á tákolmány éktelen csattogás­ba kezd. Ugyanez megtalálha­tó egy másik változatban is: a bot végén paprikajancsi bá­dogdobot ver... Egy az előnye mindkettő­nek: hamar elromlik, nem tart soká a dobhártyarepesz­tő zaj okozta szenvedés ... Malacok az utánfutón — Milyen vásár ez? — do­hog valaki mellettem. — Még vattacukor sincsen! — Vattacukor nincs, „keleti csemege” van. Rókafarkú fű­résszel nyiszálja-nygszeteli a törökmézet egy férfi, kétes tisztaságú fehér köpenyben. Bal kezét nyújt a pénzért, aztán ugyanazzal a kézzel te­nyerei rá az árura; el ne moz­duljon, míg adagolja. Darazsak döngenek a kis­asztal körül, s nemcsak az édesszájúak, de a legyek is lakmározzák a sárga, ragacsos kulimászt... Állatvásár? Néhány négy-, illetve nyolchetes malac kor­nyadozik csak a kocsikon, a kétkerekű utánfutókra szerelt ketrecekben. Egykedvűen tű­rik, hogy két hátsó lábuknál fogva, fölemelintve, lógatva megsaccolják súlyukat: még csak nem is röffentenek. — Ezerötszázért adom pár­ját, egy fillérrel se olcsóbban — mondja a Vácról érkezett gazda. — Ezeket nem tápon neveltem, kukoricadarán nőtt föl mind! Vesszőkosár, gyúrófa Dara vagy táp — a kérde­zőnek mindegy lenne. Ö al­kudni akar: — Nem azért a száz forin­tért — füstölög a bajuszos gazda mérgesen —, hanem mert ki látott már vásárt, ahol alkudni se lehet... El is megy a sörössátorhoz, ahol langyos Kinizsivel vidít­ják magukat a férfiak. Alkud­ni ugyan itt sem lehet, de ez senkit sem zavar. Nyakalják az italt, amíg a készlet tart. Végeladás? Egyik-másik vá­sározó már szedi is a sátor­fáját, noha még tizenegy óra sincsen. Zsiguli, Lada, Moszk­vics belsejébe, tetejére kerül­nek a portékák: látszik, hogy másutt, máskor jobban ment az üzlet. Vesszőkosarat gyúr, gyömö­szöl, hajít, tapos az egyik árus, istenkedik: — Fűzfából fontam a két kezemmel, hajlékony ez, min­dent kibír! Nekem elhiheti! Az asszony, akinek kínálja, mégis inkább gyúrófát vesz tőle. Nem kedveli a kész tész­tát? Vagy nem tésztát sodor majd vele? Nagyon tekinget a sörössátor felé ... — Akadt-e már vevő? — kérdezem a teknőváj ótól. — Hát.. 1 nem nagyon hányja egyik a másikát! — Forrázóteknőnek kicsi, mosóteknőnek nagy — mon­dom. — Kinek is kéne? — Mit ért maga ahhoz?! — tromfol le a mesteri — Hur­katölteléket keverni, belet mosni valók ezek! Szól, s nem foglalkozik ve­lem tovább. Odébbállok. — Hogy ez a söprű? — kér­di mellettem egy kalapos atyafi. — ötvenöt? Drága. Mi­ért tett bele ilyen kevés cir­kot? — Hogy az asszonyok köny- nyebben elbírják! — hangzik a válasz. — Szóval negyvenöt, azt mondja? — kérdi a vevő ra­vaszul. — Ötvennél nem lesz ol­csóbb — így a seprős. — Na, fogja! — szurkolja le a barna bankjegyet boldogan a vevő. Lehet itt alkudni — ha csak öt forint erejéig is, de lehet, úgy nézem. Az újdonsült sep­rűtulajdonosnak érdemes volt kiballagnia. És másoknak? Vasárnap Vácott A fóti vásár summázata le­hetne a következő — buszvég­állomáson elhangzott — pár­beszéd: — Na, nászasszony, vót-e valami? — A vásáron? Semmi se vót! — Azt mondják, vasárnap Vácon lesz vásár... — Vácon? Akkor oda el­megyünk. Mer’ e’ nem vót vá­sár, e’ semmi se vót... Vörös István életét. Végül a harmadik forma a szociális gondoskodás: az idő­sek ellátása, segélyezése, élet- körülményeik javítása. Ez a feladat a tanácsokra hárul. Mitől komplex? A korábbi gyakorlat az volt, hogy a három feladatot kü- lön-külön, egymástól elszige­telten végezték az arra illeté­kesek. Csakhogy az elmúlt esztendők tapasztalatai ráéb­resztettek arra minden, az idősek ügyét magáénak tekin­tő embert a járásban, hogy együtt hatékonyabb ez a te­vékenység. Kialakult például a házi szociális gondozói hálózat. Hiszen a házi gondozó segít­het leginkább az egyedül élő idős ember lelki problémáin, s megkönnyíti számára a ház körüli, az önfenntartással kapcsolatos munkát, de ide­jekorán tudomást szerez arról is, ha anyagi támogatásra, szociális segélyre szorul pá­ciense, s erre időben felhív­hatja a tanács figyelmét. Igaz viszont, hogy a gondozó nem járatos — vagy legalább­is ritkán — a diétás konyha rejtelmeiben. Az idős betegét látogató körzeti orvos, nővér viszont megtaníthatja a gon­dozót arra, mit, s hogyan főz­zön, hogy siettesse, könnyítse az idős ember gyógyulását. Aki tehát a komplexitás lát­szólag tudományos kifejezése mögött valamiféle elvont el­méleti ismeretet keres, meg­lepődve tapasztalhatja, hogy élő, mindenapi gyakorlatot ta­lál. Természetszerűleg a gya­korlat gyarapítja az elméle­ami a legfőbb: ott vannak a társak. A már említett házi gondo­zásban kétszázötven időst ré­szesít a ma 154 gondozót fog­lalkoztató hálózat. Régóta nyomasztó problé­mát enyhített a járásban két esztendeje megalakult szo­ciális foglalkoztató, amely az időseknek és a rehabilitásra szorulóknak ad otthoni mun­kát. A bedolgozók több, mint 10-féle tevékenység — például zsebkendőcsomagolás, bábké­szítés vagy a potenciométerek szerelése — közül választhat­nak. A megalakuláskor 400 ezer forintos támogatást ka­pott még a foglalkoztató, ma több mint 4 millió forintnyi értéket termel a 372, zömé­ben idős bedolgozó. A helyi tanácsok idén meg­közelítően 5 millió forintot fordítanak az idősek rendsze­res és rendkívüli szociális segélyeire, ezeket ezernél töb­ben kapják, a szociális étkez­tetésben pedig 123-ban része­sülnek. Végül még egy követésre méltó példa: Ráckevén négy esztendeje kezdte meg mun­káját az idősek fóruma. Erre leginkább a tanácsadó iroda jelző illene, mert jogász,1 or­vos, tanácsi ügyintéző hall­gatja meg minden ide fordu­ló idős gondját-panaszát Hogy mégsem csak tanácsadó iroda ez, azt mutatja, hogy el ir intézik az idősek ügyes­bajos dolgait, hol telefonon, hol személyesen, hol másképp. Például úgy, hogy megírják kérvényeiket, postára adják. Hogy ne az idős ember fárad­jon ... Vasvári G. Pál i Fóti vásár - törökmézzel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents