Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

irre. OKTOBER 19., PÉNTEK "x^áwi November 7-re elkészül Törökbálintnál aszfaltozzák Az Ml-es autópálya négy kilométeres új, törökbálinti sza­kaszát a Betonútépítő Vállalat szakemberei építik. Jelenleg a pályatestet aszfaltozzák. A vállalat szocialista brigádjai vál­lalták, hogy az építési nehézségek ellenére már november 7-re átadják a forgalomnak az új pályaszakaszt. Tárcaközi megbeszélés A tervidőszak első három évében a számítottnál jóval több új lakás épült magánerő­ből. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a gondok ellenére ebben az időszakban az építőanyag- ellátás is javult — állapította meg csütörtöki közös tanács­kozásán Ábrahám, Kálmán építésügyi és városifejlesztési és Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter. A két tárca szoros együttműködésben az idén is sokat tett a lakosság építőanyag-ellátásának javítá­sáért. így az első félévben a lakosság 18 százalékkal több építőanyagot vásárolhatott, mint múlt év azonos idősza­kában. A harmadik negyedév­ben viszont — az árváltozáso­kat megelőző nagy kereslet következtében és részben fu­varozási gondok miatt — ellá­tási nehézségek keletkeztek, A két miniszter a tanács­kozáson együttes intézkedése­ket határozott el a jelenlegi építőanyag-ellátási feszültsé­gek feloldására. Mindkét tár­ca elsősorban azt szorgalmaz­za, hogy vállalatai, szervezetei a szerződéses fegyelem javítá­sával, a fuvareszközök jobb kihasználásának megszervezé­sével és ütemesebb szállítá­sokkal gondoskodjanak a la­kosság jövő évi magánerős építkezéseihez szükséges épí­tőanyagokról, hogy azok idő­ben az építtetők rendelkezésé­re álljanak. Uresko csi^kiBométerek Visszaút — üresen Semmiféle bizonyítást nem igényel, annyira magától ér­tetődik, hogy a közösségi tu­lajdon herdálása, ha a közü­leti gépjárművek üresen köz­lekednek. Ha például egy te­herautó árut visz egyik város­ból a másikba, s aztán üresen tér vissza. Hogyan lehetne az üres, il­letve eredetileg annak látszó utakat hasznossá tenni? Erre szolgálnak a Volán fuvariro­dái. A KPM-nek egy még 1975-ben megjelent rendelete előírja, hogy a főváros és va­lamelyik megyeszékhely, il- ietve megyeszékhely és me­gyeszékhely között közlekedő 5 tonnásnál nagyobb teher­autók — ha nem tudnak az oda-vissza útra fuvart biztosí­tani — a Volán megyeszékhe- 'yi menetirányítójánál jelent- :ezni kötelesek áruért. A jár- nű hivatalos teljes kihaszná- .ásáról tehát elsősorban az adott közület gépkocsielőadó- ,ának, szállítási vezetőjének vagy a gépkocsivezetőnek kell gondoskodnia. Ha ezt nem tudják megszervezni (s ez bi­zony könnyen előfordulhat), akkor a célállomás Volán for­galmi irodájához kell fordul­niuk. Egyetlen utas a buszon Az üres kocsifutások súlya azóta nyom különösen sokat a latban, amióta a közismert energiagondok előtérbe kerül­tek. Nem véletlen tehát, hogy a KPM Autófelügyelet az utóbbi időben viszonylag sok­szor ellenőrzi a közúti forgal­mat, pontosabban a járműve­ket. Augusztus második felében két napon át éppen az ener­giatakarékossággal és a kapa­citáskihasználással kapcsola­tos célellenőrzést tartottak. 1811 járműből 368-nál találtak valamilyen hiányosságot: 48 közületi személygépkocsiból 35, 289 teherautóból 203, 31 autóbuszból 22 visszafelé üre­sen közlekedett. A GD 58—62 rendszámú 10 személyes autóbusz például 196 kilométeres távolságon mindössze egy embert szállí­tott. Még ezen is túltett a GD 77—34 rendszámú, 47 szemé­lyes autóbusz vezetője, illetve a kiküldetésért felelős sze­mély, amikor Budaörs és Má­tészalka útvonalon, 310 kilo­méteres távolságon egyetlen utast szállított. Az YF 72—41 rendszámú, 5,3 tonnás gólya­darus teherautó pedig a fővá­rosból Biatorbágyra vitt ki apróbb alkatrészeket. Vissza- úton Budajenőröl 200 kilo­grammos súlyú áruval jött. Az ellenőrzéskor persze egyéb hiányosságokat is fel­fedtek. Az összes gépjármű 3,9 százalékának például rossz volt a kilométerórája. Gyako­ri a menetlevelek javítása, sok a fiktív kútkezelői bélyegző- lenyomat. S ezek jogtalan ha­szonszerzésre adnak lehetősé­get Kiderült az is, hogy a gép­kocsivezetők nem eléggé érde­keltek a visszfuvarok szerve­zésében. A szeptember 7—8-i ellen­őrzéskor 1453 gépjárművet vizsgáltak meg s 258-nál va­lamilyen hiányosságot állapí­tottak meg. A leggyakoribb — 35,8 százalék — a menet­okmány szabálytalansága volt, ami az esetek többségében a közületi gépjárművek magán­célra való igénybevételét ta­karhatja. Üres futás 6,9, jog­talan fuvarozás 4,8 százalé­kuknál fordult elő. Hamis menetlevél Szeptember 27-én az M3-as úton Gödöllő körzetében dél­után két óra alatt 14 gépko­csit ellenőriztek. A járművek fele üresen közlekedett. Volt közöttük olyan, amely Győr és Miskolc^ a másik Nyíregyhá­za és Budapest, a harmadik Debrecen és Budapest közötti utat tette meg így. Az FO 96 —39 rendszámú 4 tonnás te­hergépkocsi pedig a menetle­vélben feltüntetett 40 mázsa helyett csak 15-öt szállított. A gépkocsivezető szerint erre — a menetlevél meghamisításá­ra — a főnökeitől kapott uta­sítást. (Nyilván így gazdasá­gosabbnak látszott az út.) Érdemes még a KPM Autó­felügyeletnek szeptemberi fel­mérésével, illetve ennek több tapasztalatával is megismer­kednünk. Százharminc — kö­zülük nyojc a Pest megyei — közületi szerv szeptemberi adatait értékelték. Kiderült, hogy a Volán me­gyei fuvarirodái, vagyis az il­letékes menetirányítók a leg­több esetben nem tudnak visszfuvart biztosítani. A vizs­gált időszakban egyébként el­enyészően kevesen, mindössze 144 gépkocsival jelentkeztek be a Volán menetirányítók­nál. Ebből 15 nem vállalt szakmányt, 128-at pedig fu­varhiány miatt a Volán nem foglalkoztatott. Ezek után természetes a következő kérdés: hogyan le­hetne ezen a meglehetősen nehéz gondon segíteni? Igaz ugyan, hogy az utóbbi napok­ban — ahogy azt Szabó Le­hel, az Autófelügyelet forgal­mi Igazgatóhelyettese elmond­ta — valamelyest javult a helyzet, de ez csak a szoká­sosnál gyakoribb ellenőrzés­nek és a sajtóvisszhangnak köszönhető. Felelősségrevonás Talán szigorítani kellene a felelősségrevönástf Most ugyanis a közúti ellenőrök mást nem tehetnek, mint hogy feljegyzik az adatokat, majd az Autófelügyelet érte­sítést — úgynevezett szigna- lizációt — küld az érdekelt közület vezetőjének. (Aki az­tán 30 napon belül válaszol, hogyan intézkedett.) Az üres futás elbírálása sem egyértel­mű. Megnyugtatásul mindössze egy rövidke információt kö­zölhetünk: a végleges megol­dás lehetősége ugyan még nem bontakozott ki, de az il­letékesek már dolgoznak kü­lönféle ígéretes elképzelése­ken. Szente Pál ÁBE & gép, snerfoo. (2*) Kerepestarcsai tanulságok Eredményi kéméi, de nem meg&idésii A Hazai Fésűsfonó kere­pestarcsai gyárában utolsó, negyedik szakaszába érkezett az 1977 végén kezdett re­konstrukció. S nem is akármi­lyen rekonstrukcióról van szó, hiszen a régi, avult gé­peknek az ötven százalékát kicserélték. A gépi beruházás értéke 150 millió forint. Az úgynevezett nem termelő léte­sítményekre — melyek egyben a negyedik szakaszt jelentik —, így például a csatornázás­ra, az óvoda építésére ötven­millió f orint jut. Ki vállal plusz orsót? Az említett 150 millió forin­tos gépi rekonstrukció azt jelentette a gyár életében, hogy a gépeket korszerűb­bekre, nagyobb teljesítmé- nyűekre cserélték. S hogy mennyire így van ez? Jelzi: az úgynevezett fésülőüzemben a termelékenység 200 százalék­kal nőtt! A fonodában javul­tak a munkakörülmények, s ugyanakkor termékeik minő­sége is. Ennek ellenére, főleg a második és harmadik mű­szakban nem ismeretlen foga­lom a gépállás. Pedig a közös kassza, melyből az ilyen re­konstrukciókra áldozunk, nem bírja el, hogy a modern be­rendezéseik közül akár egy is álljon. A miértet, az okokat feltétlenül szükséges elemez­ni 1 Az előzetes számítások jel­zik — ahogy L aczonyi László, a gyár főmérnöke el­mondta —, hogy a beruházás­tól, az új gépektől várt ered­ményt mind mennyiségben, mind minőségben Kerepestar- csa hozza. A termékek minő­sége első osztályú, a külföldi­vel is állja a versenyt. A dél­előttös műszakban egyetlen gép sem áll. Peregnek az or­sók, .zakatolnak a gépek. De délután vagy este, amikor a második és a harmadik mű­szak indul, nem mindig akad gazdája egy-egy gépnek. Hogy miért nem? A munkaügyi osztály hely­zet elemző felmérése ad vá­laszt a miértre. Az idén az I— III. negyedévben hiányzások, tehát betegség miatt 12 ezer 53 nap esett ki a termelésből, a ledolgozandó 91 ezer mun­kanapból. Egy állományi lét­számra vetítve tavaly 26 nap hiányzás jutott, az idén pedig már huszonegy napnál tarta­nak. Nőket, fiatal édesanyákat foglalkoztat a kerepestarcsai gyár is. A gyerekápolásira, gondozásra 388 szabadnapot vettek igénybe. Igazolatlan hiányzás címszó alatt 639 na­pot tartanak eddig nyilván. S áll a gép. A hiányzások, a fluktuáció egyértelműen rá­nyomja bélyegét a kerepestar­csai gyár hétköznapjaira. Pe­dig a munka- és üzemszerve­zés, az átcsoportosítás eszkö­zeivel is élnék. Délutánonként és este az úgynevezett szűk kapacitást jelentő, kevesebb munkáskezet igénylő kártoló- g ép-park megy. Ugyanakkor a fonodában a bérez_ás a plusz orsó vállalására, meg egy gép kezelésére ösztönzi a fonónő­ket. Igaz, erre csak annak áll rá a -keze, aki nem tegnap lé­pett be az üzem ajtaján, s a szakmai gyakorlat, a tudás birtokában van. Aki nem ijed meg az újabb géptől, attól a jó pár ezer orsótól, az 700— 800 forinttal egészítheti ki ily módon havi keresetét. Akinek kevésbé fürge a keze, a lába, annak 3—400 forinttal emel­kedik a keresete. A^szo-cialis-ta brigádok kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben tett vállalá­sai jórészt a gépállások csök­kentésére, a pluszmunka vál­lalására irányulnak. Arra, hogy a gazdátlanul maradt gép is beinduljon, termeljen. Munkát szereztek S mégis előfordul, hogy a drága pénzen, valutáért vásá­rolt gép áll. A kerepestarcsai gyár gyapjúfésülő kapacitása látszólag nagyobb, mint a megrendelések. Éppen ezért egyes berendezések kihasz­náltsága nemcsak a belső munka- és üzemszervezés függvénye. A hullámzó meg­rendeléseket úgy próbálják ki­védeni, hogy munkát szerez­nek a fésülőgiépeknek. A más vállalatnak végzett bérmun­ka is jobb, mint a gépállás — mondta a gyár főmérnöke. A fonodában pedig a durvább gyapjúból készült fonalat is ráviszik a finomabbat gazda­ságosabban készítő gépre. Igaz, lassabban pereg az or­só, de ez a megoldás jobb, mintha a megrendelés milyen­sége miatt állnának. Bérmunka és segítség a Ha­zai Fésűsüonó többi gyárának. Kicsit hasonlít az utóbbi a bedolgozó rendszerhez. De ez is feladatuk. A váci fonodá­nak pedig keiresztorsózást vé­geznek például, hogy a M-ett- ler keresztcsév-élőt kihasznál­ják. Egy percig se álljon do­logtalanul. A munkaerő rugalmas át­csoportosítása mindennapos téma K-erepestarcsán. Erre szorítják rá a vezetőket a Bit a moviBF Finn bemutató Budaörsön Érdekes esemény színhelye lesz a hét végén a budaörsi repülőtér. A MÉM Repülőgé­pes Szolgálatának meghívásá­ra hazánkba érkező finn szakemberek ekkor mutatják be az EIRI AVION gyár legújabb konstrukcióját, a PIK—20 E elnevezésű moto­ros vitorlázó repülőgépet. A repülés útját kereső ter­vezési-szerkesztési törekvések legújabb eredménye a moto­ros vitorlázógép (a szakzsar­gon rövidített kifejezésével: a movit), ahol is ügyes motor segíti kiküszöbölni a vitorlá­zást egyébként alapvetően meghatározó időjárás hatása­it. A finn repülőgépgyártás, amely az elmúlt néhány év­ben vívott ki világhírt, ma­gának a PIK vitorlázógépek megalkotásával (amelyekből immár tíz repült hazánkban, köztük kettő Pest megyében, a dunakeszi repülőtéren), el­sőként reagált a repülés fej­lődésének követelményére, létrehozta a PIK-gépek mo­toros változatát. A finn cég a sorozatgyártás megkezdésé­vel vásárolható gépet kínál, s a jämijärvi gyár terméke iránt máris nagy az érdeklő­A kecses gép egy finnországi behavazott kifutón pihen dés: az Egyesült Államok több mint száz darabos meg­rendelése mellett Anglia, az NSZK, Brazília és még több ország mellett a Szovjetunió is bejelentette igényét. A PIK—20 E-t eddig mind­össze a chateauroux-i világ- bajnokságon és a párizsi vi­lágkiállításon mutatták be. Az EIRI AVION képviselőinek lá­togatása tehát a magyar re­pülés elismerését is jelenti, amelynek értékét fokozza, hogy Markku Heidanpää mérnök kíséretében Hannu Rihelä, a gyár igazgatója érkezik Buda­örsre. A tervek szerint pénte­ken délután a sajtó képvise­lői, szombaton délelőtt pedig a magyar repülőklubok tagjai ismerkednek meg elméletben és gyakorlatban a movittal. M. A. hiányzások, a fluktuáció. Az idén példáül eddig 137-en for­dítottak hátat a gyárnak, ki­léptek. Ugyanakkor munkát csak 118-an kértek. Keveseb­ben, mint ahányan elmentek. S talán nem is a kevesebben van a hangsúly, hiszen amint Laczonyi László megfogalmaz­ta: a kilépettek szakmai gya­korlatát, tapasztalatát nem tudják azonnal pótolni az új munkavállalók. Hogy hová mentek a régiek? Takarítani például. Hivatalt vagy éppen magánlakásokat. Kötetlenebb a munkaidő, nincs harmadik műszak, csak a HÉV-vel való utazgatást kall vállalni. S ugyanazt a pénzt, amit a há­rom műszak kínál, könnyeb­ben, rövidebb idő alatt meg­szerzik. Kihasználni mindet Az idén az I—III. negyede évben az állományi létszám 547 fizikairt és 104 alkalmazot­tat jelez. Az improduktív lét­szám magas. Nem mintha másutt jobb lenne az arány! De kéznél van az úgynevezett belső tartalék, s talán nem lenne olyan nehéz a jócskán 3 ezer forint alatt kereső iro­distákból munkaerőt toboroz­ni a termelésbe. Ily módon lehetne talán csökkenteni a gépek állását. Tudom, ennek megfogalmazásáért aligha él­jeneznének meg az íróaszta­lok mellett ülők. De hát mondjuk, 2 ezer 800-ból nem egyszerű az egyedülálló nők­nek háromtagú családot el­tartani. Viszont a gépek mel­lett a négy és fél ezret is meg lehet keresni... Gyárkapun belül a Köny- nyűipari Szervezési Intézet munkatársad vizsgálódnak. Ez ad majd egyértelműen választ arra, hogy például milyen át­csoportosításokra, további munka- és üzemszervezésre van még szükség Kerepes-tár­csán. Ehhez a felméréshez, a gépek állásidejének csökken­téséhez, a karbantartók mun­kaidejének jobb kihasználá­sához választ várnak és kér-; nak minden dolgozótól. A modem gépparkhoz hat­van karbantartója van a gyár­nak. A közelmúltban közülük nyolcán kérték ki munka­könyvüket. Közöttük hat olyan, aki öt évnél régebben adta le ezen a munkahelyen munkakönyvét. Pótolni egyha­mar nem tudják szakmai tu­dásukat. Pedig ehhez a mo­dern gépparkhoz éppen rájuk is szükség lenne! Kettő egy a javukra Gépek, eszközök, a munka­idő jobb kihasználása, az im­produktív létszám átcsoporto­sítása — a kerepestarcsai gyárban is ma már alapkér­dés. Nemcsak azért, mert egy­re fogy a foglalkoztatottak létszáma. Hanem mert a mo­dem gépek, berendezések csak akkor tudják visszafizet­ni a befektetett pénzt, a kö­zös forintjainkat, ha teljes kapacitással dolgoznak. Az el­ső lépéseket megtették már az eszközök hatékonyabb kihasz­nálására. Ez most eredményt kínál, de nem megoldást! S van is eredménye a plusz Orsó vállalása néven futó mozgalomnak, az ösztönzőbb bérezésnek, a szocialista bri­gádok áldozatvállalásának. Hi­szen a fonoda termelése 1978- hoz viszonyítva idén tíz szá­zalékkal több, míg a fésülő­üzemé 118-cal! Persze a 118 százaléka a termelékenyebb gépek létét is jelzi. De a munkaerő átcsoportosításával is foglalkozni kell. Hogy miért? Az NDK-ban és ha­zánkban összehasonlítva a produktív és improduktív ál­lomány létszámát, kiderül, ná­lunk kettő egy a nem terme­lők javára. Az NDK-ban pedig éppen fordítva van! Pedig az irodában megkereshető 2 ezer 800 forint elenyésző ahhoz ké­pest, amit a gép' mellett ke­resni lehet! Varga Edit Következik: JOGOS KÉRDÉS: MIRE SZÁMÍTHATNAK? i

Next

/
Thumbnails
Contents