Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

1979. OKTOBER 3., SZERDA

%/(faan

Heti jogi tanácsok

♦ Az illetékcsalást a törvény bünteti.

Egyik olvasónk házasságuk fennállása alatt, férjével közösen vásárolt egy telekingatlant. Az adásvétel 1966-ban történt, amikor még az egyik eladó kiskorú volt. Emiatt, bár az egész vételárat kifizették az eladóknak, de az adásvételi szerződés a férjet és a feleséget 1/4—1/4 részben jelölte meg tulajdonosnak. Így került az ingatlan telekköny- vezésre. Néhány évvel később megromlott a vevő házaspár kézott a kapcsolat, megszakították az életközösséget. Olvasónk férje a telek egyik részében betonalapot épített pincével, és abba rámolta be ingóságait. A házasságból született fiúgyermekük szintén ott lakik egy ideiglenes épületben. Nemrég olvasó, kát egy ismeretlen ember felkereste, és közölte vele, hogy a telek felét meg akarja vásárolni férjétől. Ezzel majdnem egy időben férje is felkereste őt, hogy írjon alá egy lemondó nyilatkozatot. A lemondó nyilatkozat nem a telekkönyvi tulajdonra vonatkozott volna, hanem az ingatlannak arra a fele részére, amely a fentebb említettek szerint, az eladó kiskorúsága miatt nem került olvasónk és férje nevére még évekkel ezelőtt. Olvasónk attól tart, hogy kijátssza őt férje, és miután a fiával megbeszélték a férjnek a telekkel kapcsolatos manipulációját, a fiúgyermek felkereste az azóta nagykorúvá lett felnőtt eladót. Azok is figyelmeztették, hogy nem sokat tehetnek, mert ők még 1966-ban megkapták az egész telek árát, így ténylegesen már nem telektulajdonosok, bár

az ingatlan fele még a nevükön áll.

Olvasónk tanácstalan, segítségünket kéri.

Elég nehéz kihámozni a fenti zűrzavaros helyzetből az igazságot. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a különélő férje családjával szemben rosszhiszeműen jár el. Az is egyértelmű, hogy olvasónk semmiképpen sem adhat lemondó nyilatkozatot. Bár ezzel még nincs teljes biztonságban, férjével szemben. Ugyanis, mi látjuk, hogy férje a korábban át nem írt fél ingatlant teljesen a saját nevére akarja megszerezni, helyesebben — minthogy már egy vevő jelentkezett a fél telekre —, közvetlenül a harmadik személy nevére szándékozza a telek tulajdonjogát átíratni. Ezt úgy tehetné meg, ha az eredeti eladók a férje által szerzett vevővel jogellenes ügyletbe bocsátkoznának vagyis a különélő férj kikapcsolásával kötnének adásvételi szerződést. Férjének ilyen törekvését nehéz jogi úton leleplezni, mert az ingatlannyilvántartásban a fél telek nem szerepel olvasónk, illetve férje nevén. Ha ilyen szerződés létrejönne, az eredeti eladó és a harmadik személy között, akkor olvasónk férje illetékcsalást követ el, és ehhez az eladó és a vevő is segítséget nyújt. Ahhoz viszont, hogy ezt megállapítsák, olvasónknak be kellene bizonyítania a kérdéses fél telekre vonatkozó házastársi vagyonközösségbe tartozó tulajdonjogát, a saját illetőségi részére. Ezt pedig csak külön perben tudná igazolni, ha

Egyszerűsítették az eljárást

Építési engedélyek

Megjelent az építésügyi és Városfejlesztési miniszter új rendelete, amely módosítja és tovább egyszerűsíti az építési engedélyezési eljárást. Szűkítette az építési engedélyhez kötött létesítmények körét, ugyanakkor bővítette az engedély nélkül, vagy csupán bejelentés alapján elvégezhető építési munkák, létesítmények „választékát”.

Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy engedély nélkül, de bejelentés alapján kétszáz légköbméternél kisebb térfogatú — nem lakás célját szolgáló — épületet hozzanak létre, továbbá bármilyen felvonulási és egyéb ideiglenes jellegű épületet lebontsanak, ha azzal nem veszélyeztetik a szomszédos ingatlanokat. Az építési engedély és bejelentés nélkül építhető kerti növényház magasságát a két évvel ezelőtti rendelet másfél méterben maximálta, most az új intézkedés ezt a felső határt két méterre növelte.

Az új rendelet először teszi lehetővé, hogy vállalat, közűiét is építési engedély nélkül, csak bejelentés alapján végezzen munkát, ami kiterjedhet az épület felújítására, helyre- állítására, átalakítására, még a tetőtér beépítésére is, ha nem teszi szükségessé az épület teherhordó szerkezeteinek megváltoztatását, nem veszélyezteti az egészséget, az élet- és közbiztonságot, a műemlékvédelem érdekeit, a rendezési tervek végrehajtását, nem károsítja a környezetet, a városképet, és nem módosítja az épületben lévő lakások és lakószobák számát. A vállalatoknak, közületeknek felvonulási épület létrehozására sem kell építési engedélyt kérni. Eltekinthetnek az engedélytől, hogyha változtatás nélkül építik be a hatósági alkalmazási engedély szerint gyárilag elő- illított, vagy a kereskedelemjen forgalomba hozott felvonókat, vagy a személy- és teherszállításra szolgáló más berendezéseket. Ezekben az esetekben ugyanis egyszer már kiadták a hatósági engedélyt, s ha a felszerelésben, berendezésben nincs változás, akkor teljesen felesleges ismét engedélyt kérni.

Az új rendeletből azonban az is kitűnik, hogy az egyszerűsített eljárás sem tesz engedményt, s nem ad felmentést az általános érvényű város- és községrendezési tervek, a kötelező építésügyi és egyéb tűzvédelmi, egészségügyi, védőterületi, biztonsági előírások érvényesítése alól. E követelmények figyelmen kívül hagyásáért a vétkes ellen hatósági eljárás indul, s az érdekeltet kötelezik a szakszerűtlen létesítmény lebontására, vagy átalakítására, adott esetekben megfelelő bírság megfizetésére is. Fontos változás a korábbi rendelethez képest az, hogy ha az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentésére 15 napon belül nem küld választ az érdekeltnek, akkor az a bejelentés tudomásulvételét jelenti. A hatóságnak tehát észrevételét vagy a bejelentett munka megtagadásáról szóló határozatát 15 napon belül közölnie kell.

Az új intézkedés szabályozza az építésügyi és a szakhatóságok, valamint a tervezők együttműködését, és részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs szükség és nem is szabad igénybe venni a szakhatóság közreműködését az építési engedély elbírálásában, mert a különböző általános érvényű előírásokban ezek már tisztázódtak, nincs értelme felesleges munkával terhelni a partnereiket.

Az új rendelet október 1-én lépett hatályba, s ugyanakkor lépett érvénybe az épületek és az egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárás módosításáról szóló ÉVM rendelet is. Ennek alapvető intézkedése, hogy a felvonók kivételével lényegében csak azokra az építményekre kell használatbavételi engedélyt kérni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján végezték. Egyébként most jelent meg az ÉVM-nek az a közleménye is, amely részletesen felsorolja, hogy az építési hatóságnak milyen jogszabályok, előírások érvényesítését kötelező ellenőrizni az építési engedélyek elbírálásakor, valamint más — területfelhasználási, telekalakítási — engedélyezési eljárásban.

kérné a tulajdonjog megállapítását.

Látható tehát, hogy a különélő férj a joggal visszaélni kíván, családja rovására. 'Ezt megakadályozni az ügy bonyolultságára tekintettel csak úgy tudná, ha olvasónk jogban jártas személyhez, történetesen ügyvédi munkaközösséghez fordul, és az ügy lefolytatásával megbízza a munka- közösséget.

♦ A házastárs tartásáról.

Egyik olvasónk felkeresett és elpanaszolta, hogy férje 65 éves, rokkant nyugdíjas, ő pedig 55 éves, és bár egészséges, hivatalosan mindössze 4 év munkaviszonyt tud igazolni. Egész életét családjának áldozta fel olvasónk, férje válni akar, nála sokkal fiatalabb nővel tart kapcsolatot. Két éve élnek külön, a házasság azért romlott meg — a férj szerint —, mert felesége az ági vagyonként örökölt házat az egyik közös gyermeküknek ajándékozta, akik vállalták a nagymama gondozását. A férj azt mondja, hogy ő mindkét gyermek részére adta volna a házingatlant, és nemcsak az egyik gyermeknek.

Természetesen — bár ez az ajándékozás sok nézeteltérést okozott —, a házasság megromlásának igazi oka az, hogy a férjhez be-bejárt az egyik ismerős fiatalasszony, aki, hogy úgymond, elcsavarta a férj fejét. A feleség nehezen törődik bele új helyzetébe, főleg azért, mert most maradt egyedül, amikor lassan dolgozni már ő sem tud, nyugdíjat pedig nem kaphat, mert a minimális munkaviszonnyal sem rendelkezik a nyugdíjhoz. Házastársi tartást kér, de a férj hallani sem akar róla.

Milyen kilátásai vannak? — kérdezi olvasónk.

Házastársi tartást követelhet az, aki hibáján kívül arra rászorul, és ha a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt a tartásra nem vált érdemtelenné. Az asszony egész életében tisztességes, becsületes, dolgos teremtés volt. Rendben tartotta családját, háza táját, emellett állatokat nevelt, és a háztájinkban is dolgozott. Nem követelhető meg ebben a korban, hogy elhelyezkedjen. munkaviszonyt létesítsen, és az sem róható terhére, hogy eddig nyugdíjas állást nem vállalt. Egyéb okból sem vált érdemtelenné, ezért az a véleményünk, eredményesen kérheti a házassági tartás megállapítását.

Dr. M. 3.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Rossz volt a vetőmag

Egy állami gazdaság nagy mennyiségű paprikamagot vásárolt. és palántanevelésre a helybeli termelőszövetkezetnek átadta. Alig tíz nappal a mag elvetése után, a növény- védelmi járási főfelügyelőségnek, valamint a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának szemléje megállapította, hogy a mag igen nagy hiánnyal kelt ki, s újból el kell vetni. Az is kiderült, hogy a hiba fő oka a mag csírázóképességében rejlik, mert a ki nem keltek a földben ép állapotban találhatók, A felvett jegyzőkönyv szerint a kelés körülbelül 40 százalékos. Ezek után az állami gazdaság szavatossági igénye érvényesítéséért az anyagot értékesítő vállalat ellen pert indított.

Az elsőfokú bíróság elutasító ítélete ellen emelt fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az eladó vállalatot 160 ezer forint megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint a szóban forgó terméket az állami gazdaság telefonon rendelte meg, ennek ellenére a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés létrejött. A Polgári Törvénykönyvnek akkor hatályos és a jelenlegi szabályozással is egyező rendelkezése értelmében ugyanis a termékértékesítési szerződés az írásba foglalás elmulasztása esetén is érvényes, ha valamelyik fél a megállapodásból származó kötelezettségeit teljesítette.'

Az igazságügyi mezőgazda- sági szakértő szerint a leszállított 47 kilogramm vetőmagból 35,70 kilogramm teljesen csíraképtelen volt, ami a mag hibájára vezethető vissza. A

termék átadása utáni tárolás megfelelő volt, tehát a károsodás csak ezt megelőzően következett be. A mindezek miatt szükséges újbóli vetés az állami gazdaságnak jelentős többletkiadást okozott.

A rendelkezésre álló adatokból az a következtetés vonható le, hogy a nagy mértékű keléshiány jelentős részben a vetőmag alkalmatlan csírázóképességére vezethető vissza, amit elöregedés okozott. Több

Kié legyen

Az asszony a válóperben a két kiskorú gyermekük nála történő elhelyezését, _ s gyer- mektartásdíj megállapítását kérte. A férj a házasság fel. bontását nem ellenezte, bár felbomlásáért feleségét okolta. Egyben viszontkeresetef támasztott a gyermekek nála való elhelyezése iránt. Mint kiderült, a házasélet megszakadásakor az asszony mindkét gyermekét magával vitte, de az apa a kisebbiket — az anya távollétében — magához vette, és azóta is egy idős nőrokona segítségével neveli.

A járásbíróság a szülőknél környezettanulmányt végeztetett, amely mindkettőjükre kedvező volt. A bíróság a házasságot felbontotta, az idősebb gyermeket az anyánál, a kisebbiket az apánál helyezte el. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt.

— Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A Polgári Perrendtartás értelmében a házastársakat személyesen meg kellett volna hallgatni, és az első tárgyaláson kibékítésüket megkísérelni — hangzik a határozat. Ez nem

Tíz nap rendeletéiből

A személyi számnak a személyi igazolványba és a lakhatási' engedélybe történő bevezetéséről rendelkezik a belügyminiszter 3/1979. (IX. 16.) BM. számú rendeletében. (Tanácsok Közlönye, 32. szám.)

A tűzvédelmi tevékenység elismeréséről ugyanitt jelent meg a 4/1979. (IX. 16.) BM. számú rendelet.

A hízott sertések átvételi súlyára és árára vonatkozó miniszteri rendeletet is a Tanácsok Közlönye 32. számából ismerhetik meg az érdeklődők. A rendelet száma: 17/1979. (IX. 16.) MÉM—ÁH. sz.

Az állami szervek magánszemélyektől és nem állami szervektől történő ingatlan vásárlásainak, árubeszerzéseinek és bérleti szerződésének szabályozásáról szóló 24/1979. (VII. 5.) MT. számú rendelet végrehajtásáról a 8/1979. PM. számú rendelet rendelkezik (Művelődésügyi Közlöny 18. száma.)

A felsőoktatási intézmények

nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról a 146/1972. MM. számú utasítást módosító 125/ 1979. OM. sz. utasítás rendelkezik. (Művelődésügyi Közlöny 18. száma.)

A gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-i módosításáról kiadott 105/1979. OT— PM. számú együttes közlemény a Tervgazdasági Értesítő 6. számában és a Pénzügyi Közlöny 14. számában jelent meg.

éves magoknál tapasztalható

ugyanis, hogy a csírázóképes- stg az első évek jelentéktelen változása után, viszonylag rövid idő alatt, nagy mértékben csökken. E per adatai is ilyen jelenségre utalnak. Ezért az eladó szavatossági és kártérítési felelősséggel tartozik. Minthogy a keléshiányt feltehetően felerészben a nem jó csírázóképesség okozta, az eladó a kiesett termés pótlásával felmerült többletköltség. Összegének 50 százalékát viselni tartozik.

a gyerek?

történt meg, tehát a biróságl jogszabálysértéssel mondta Kt a válást. Ami a gyermekek elhelyezését illeti, a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott a Családjogi Törvényre, amely szerint a gyermeket annál a szülőnél keil elhelyezni, akinél kedvezőbb testi, értelmi, erkölcsi fejlődése van biztosítva. Ugyanakkor vizsgálni kell a szülők egyéniségét, a gyermekekhez való őszinte ragaszkodásukat és a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit. A vizsgálódás nem szűkíthető le a szülők anyagi és lakáskörülményeire, noha ezeknek is jelentőségük van. Az sem közömbös, hogy a gyermekek, életkorukra tekintettel, melyik szülő gondoskodására szorulnak rá jobban. Több gyermek esetén pedig arra is te-’ kintettel kell lenni, hogy szétválasztásuk nem zavarja-e meg lelki harmóniájukat. Végül tisztázni kell a szülőknek a békés házasélet felbomlásáért való felelősségét.

— A járásbíróság e követelményeknek csak részben tett eleget — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A volt házas- társak is megegyeznek abban, hogy az azonos nemű és kis korkülönbségű gyermekek ragaszkodnak egymáshoz, elsza- kitásuk tehát feltétlenül kárukra van. A férj, bár mindkét gyermeket magának kérte, tulajdonképpen csak a kisebbikhez ragaszkodott. Pszichológus meghallgatására lett volna szükség annak tisztázására, hogy a gyermekek fejlődését melyik szülőnél való el-' helyezés tudja jobban biztosítani. A bíróság a tartásdíj kérdésében is megalapozatlanul döntött úgy, hogy arra nines szükség, mert mindegyik szülőnél egy gyermek van. Ezzel szemben ilyen esetben az a cél, hogy számukra azonos anyagi körülményeket kell biztosítani. Ezért a szülők kereseti (jövedelmi) és anyagi viszonyait tisztázni kell, és még a jelenlegi elhelyezés esetén is, a sokkal előnyösebb anyagi helyzetben levő apát kiegészítő tartásdíj fizetésére kell kötelezni.

Válóperek Pest megyében ,

A többség közös megegyezéssel

AZ ÜGY tárgya: hb...f hb ..., hb ...

Szakadatlanul folynak a hb-k, vagyis a házassági bontóperek a bíróságokon. Ránézek a megye Thököly úti központi törvényházában a 118-as terem elé kitett tárgyalási jegyzékre, a program: hb-k 9- től 4-ig. Karácsonyt, szilvesztert, nemzeti ünnepeket, vasárnapokat is számolva minden nap 7 házassági köteléket oldanak fel Pest megyében. A házasságok egyre inkább nem a sírig köttetnek. Minden ötödik férj és feleség a törvény előtt is felbontja a közös életre kötött „szerződését”. S bár igaz, minden házasság története külön história, mégis nem ritkán a főszereplők (bíró, alperes. felperes.) néhány típussá uniformizálódnak. Mindez neon véletlen: a háttérben gyakran azonos erők dolgoznak.

BÍRÁK. Hivatalnokok ők, vagy az állam békeküldöttei? A törvény óhaja szerint vitathatatlanul az utóbbiak. Az állam hivatalból védi a társadalom legkisebb — stabilitást szolgáló — szervezetét azzal, hogy békűlni kötelező, válni viszont drága dolog. S ami

már többeket — főleg fiatalokat — meglepett, ez az idegen ember, az állam megbízottja, a bíró olykor meg is tagadhatja a kötelék felbontását. Többen csak a tárgyalás előtt, az ügyvédi irodákban kezdik érteni, hogy a válóperes bíró nemcsak a nemzeti színű szalagban különbözik az anya- könyvvezetőtől.

— Ott a házaséletről is beszélni kell? — kérdeznek visz- sza nem egyszer meglepetten a felek, akik közül mind többen kívánnak „civilizált emberek módjára” szakítani, s nem kiteregetve a szennyest. És ha nincs vita a lakásért meg a gyerekért, az elhidegü- lés varázsszavával, a közös megegyezés terminus technikusával keserű huzavona nélkül kimondatok a válás. Ma már a megyében tíz ügyből hat ilyen gyors, egyszerű bontás. A formalitásokat (békü- lés, egy hónapi gondolkodási idő) azonban itt is be kell tartani, s ez gyakran nem is hasztalan. Mert sok a hirtelen haragban beadott kereset: 1976- ban Pest megyében 3997 válóper indult, de eljárás közben minden harmadik felperes visszalépett.

A közös, megegyezéses válóperek többnyire sakk-matt helyzetet teremtenek, s így hivatalnoki pozíciókba kényszerítik a bírót, ám sokszor ők maguk is — akiknek szekrényeikben évről-évre nő a bontóperi akták száma — szorgalmazzák ezt a formációt, hiszen ez egyszerűsíti munkájukat. A klasszikus (csak az egyik fél által kért) bontóperek száma egyre csökkent, viszont ilyenkor sok bíró még valóban békekövetként igyekszik fellépni.

FELPERESEK. Napjainkban a perek urai, kezdeményezői többnyire (61 százalékban) a feleségek. A házasságok felbontását tehát az asszonyok kérik, de a férjek hibáira hivatkozva. A válóokok közt a megyében leggyakrabban az italozás és a verés szerepel, de sűrűn adnak be keresetet a harmadik személy megjelenése miatt is. A nők ma gyakran hasonló eréllyel lépnek fel a hűtlenség ellen mint korábban a férfiak. Megcsalások főleg a 20—30 évesek között fordulnak elő. s különös módon ez a házasságok 1—5 éve között gyakoribb, mint a következő 5 esztendőben.

Pest megyében a családok

összetartozását nem egyszer nehezíti az ingázás, amely a hosszú távolléttel gyengíti o házastársi köteléket. Időnként a házastárs betegsége, tartás elfoglaltsága, kicsapongása vagy a nagy korkülönbség a per indoka. Elvétve falusi emberek világnézeti ellentéttel, városi házaspárok pedig szexuális problémákra hivatkozva kérik a kötelék felbon-- tását.

ALPERESEK. Ez a poszt

manapság inkább a férfiaké. A gyereket, s ezzel a lakást is többnyire az anyának ítélő joggyakorlat miatt nem ritkán a férj a házasság fenntartására törekszik. Gyerekes apák, akik a tartásdijért, s a közös lakás elhagyásáért „cserébe” 1000—1200 forintos albérletbe kényszerülnek, úgy érzik — s nem alaptalanul — földönfutóvá lettek. Ez a lakáskérdés megoldatlanságából fakadó el* lentmondás olykor az új család alapítását is kilátástalanná teszi. Ezért igyekeznek ezek a férfiak a gyerektartásdíj szempontjából ellenőrizhetetlen csatornákon szerezni minél magasabb jövedelmet. A bírók tipikusnak tartják azt a kijelentést, amely az egyik perben nemrégiben hangzott el a megyei bíróságon: „nekem szombat és vasárnap kell a legtöbbet dolgoznom, mert akkor keresem meg a gyerektartásdíjat.”

Babus Endre