Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

Megkezdődött a KGST VB ülése Moszkvában kedden meg­kezdődött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 92. ülé­se. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormá­nyok elnökhelyettesei vesznek részt: Bulgária részéről K. Zarev, Csehszlovákia részéről R. Rohlicek, Kuba részéről F. Bravo, Lengyelország részé­ről K. Secomski, Magyaror­szág részéről Marjai József, Mongólia részéről M. Peldzse, az NDK részéről G. Weiss, Románia részéről P. Nic.ules- ,cu, a Szovjetunió részéről K. Katusev, Vietnam részéről Huynh Tan Phat. Az ülésen részt vesz Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, Jugoszlá­via állandó képviselője a KGST-nél. Részt vesz a mun­kában Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. Az ülésen a KGST 33. ülés­szakán megjelölt feladatok­ból származó teendőket tár­gyalják meg, így a többi kö­zött, a gépipari és a rádió­elektronikai együttműködés fejlesztését, a tipizált alkatré­szek gyártását, a közlekedési együttműködési célprogram megvalósításának feladatait, a r Lakok K arabban ismeretlen ‘közösségi kiscsopor­tok jönnek létre egy­re több településen: a la­kótelepeken élők. Mostaná­ban Budaörsön érkeztek el addig, hogy fontolóra kell venni, miként alakítsák ki a lakótelepen levő családok közös gondjainak egy ré­szét fölvállaló, a szándék­ként meglevő összefogást gyakorlatilag kamatoztató szervezetet, tehát a lakóbi­zottságokat. Ami a nagy­község múltjában eddig létre nem jött forma, az most szükségszerű; egyre több község érzi ezt a szükségszerűséget. A váro­sokban ugyanis — a leg- fiatalabbat, ■ Érdet kivéve — már hagyományai, gaz­dag tapasztalatai 1 vannak annak, miként segíthet a lakók képviselőiből álló testület a ‘mindenki érde­két szolgáló feladatok meg­oldásában. Ha valóban se­gíthet; ha hagyják. Mert arra is van tapasztalat,' némely helyen a lakók — jogos! — észrevételeiben, javaslataiban okvetetlen- kedést, terhes többletet lát­nak a hivatalos szervek ügyintézői, s megtörtént az is, a lakóbizottság elnökét azzal próbálták meg lein­teni, nem elég, hogy lakást kaptak.,.?! Csoda-e, ha a sokszori eredménytelen próbálkozás után kedvét veszti a lakók képviseletét ellátó testület, s fölhagy a munkával ? Mint minden példabeli éremnek, ennek is van másik oldala. Egyebek kö­zött az, gyakran a lakók egy része úgy véli, ő bólin­tott egyet a lakóbizottság megválasztásakor, semmi dolga ezek után, törjék magukat azok, akik vállal­ták a megbízatást. Az sem tartozik a ritka esetek kö­zé, hogy csúnya veszekedé­sek, személyeskedések szín­helye a lakógyűlés; szokni kell azt, hogy együtt la­kunk, hogy itt nem érvé­nyesülhet — és másutt is csak a többiek rovására létezhet — az én házam az én váram fölfogása. A lakótelepi házakban egyet­len rendetlen család embe­rek tucatjainak okozhat napról napra bosszúságot a közös helyiségek tönkreté­telével, a közművek rongá­lásával, néhány neveletlen gyerek pokollá teheti a pi­henés, az otthoni munka óráit. T úlzott várakozás lenne a 1 albizottságoktól re­mélni mindenfajta rendteremtést; van olykor dolga a rendőrségnek, a tanács szabálysértési ható­ságának is. Mégsem alap­talan az az igény, hogy le­gyenek tekintélyes embe­rek a lákóbizottságokban, akiket mindenki kénytelen tisztelni, s akkor sokféle apró ügy rövid úton, hely­ben elintézhető; sőt, olyan feladatot is vállalhat a la­kóbizottság, mint több ilyen testület Nagykőrösön: fölkutatják az idős embe­reket, megismerkednek helyzetűikkel, s összegezik, milyen segítségre lenne szükségük. Néhány sorral előbb,te­kintélyes embereket emlí­tettünk, valóban fontos a szerepük, a jelenlétük. S azt, hogy a lakók saját ta­pasztalataik alapján adják meg e minősítést, bizonyít­hatja az is:-a legutóbbi -la- kóbizottsági választásokon jó néhány helyen — példa­ként utalva rá: Százhalom­battán — a hivatalos je­lölttel szemben azt válasz­tották meg a lakóbizottság elnökévé, tagjává, akit sa­ját ismereteik szerint jobbnak, rátermettebbnek véltek. Ami figyelmeztet­heti az érintetteket — már­mint a hivatalos jelöltek állítóit — arra, nem biz­tos, hogy valóban jól mér­ték fel az adott lakóterüle­ten élők szándékait, véle­ményét. Ami nem azért lényeges, hogy a hivatalos jelölt kapjon bizalmat — mert őszintén szólva itt a hivatalos jelöltségnek nincs semmiféle vélt kötelező ereje —, hanem fontos azért, mert a családokat foglalkoztató gondokat, környezeti visszásságokat is csak akkor ismerhetik meg jól-a hivatalos szervek, ha magukat az ott élőket is ismerik. Ennek okán emlí­tettük Százhalombattát, ott ugyanis a lakóbizottsá­gok elnökeinek és tagjai­nak negyven százalékát maguk a lakók javasolták a hivatalos jelölttel szem­ben. Ami kétségtelenül el­gondolkoztató arány. H álátlan dolog fáradozni mások érd ekében ? Nagy köszönetét való­ban nem kapnak a lakó- bizottságok —- sőt, gyakran a lakótársak úgy bábnak velük, mintha fizetett al­kalmazottaik lennének, akiknek ez is, az is kutya kötelessége — ám, a tisz­tességgel ellátott megbíza­tás fölkínálja a cselekvés, a másokért, teli át maga- mért is tettem nemes érzé­sét, elégedettségét. Vannak szélsőséges esetek — meg­történt : a garázdaságért börtönt járó lakó összever­te a lakóbizottság elnökét, s az is megtörtént, az ab­lakokban kikönyökölő la­kók tanácsokkal látták el a szeméttároló elképesztő környékét rendező elnököt —, de nem ezek a jellem­zőik. A jellemző az, hogy néhány agilis ember képes a közösség tagjainak nagy részét bevonni a lakóhely gondjainak enyhítésébe, bi­zonyos munkamegosztás ki­alakításába, abba, hogy mind többen érezzék a magukénak a házat, a la­kótelepet. Valahol itt, a tudatnak ilyesfajta mozdításában, gyarapításában lelhetjük meg a lakóbizottságok mindennél fontosabb szere­pét, mert hiszen ebben: példát mutathatnak, s kell is, hogy mutassanak. Ezért, ezért is örvendetes, hogy szemben a korábbiakkal, mostanában. egyre több fiatal kap helyet a lakóbi­zottságokban, bár — s ez furcsa is, meghökkentő is — nagyon kevés közöttük a nő, az asszony. Veszekedje­nek a férfiak, nekik tága­sabb a szabad idejük? Meglehet, ez a vélekedés áll a dolog mögött, ám ne feledjük: senki nem ismeri úgy a lakóhelyi viszonyo­kat — mármint az emberek közötti viszonyokat —, ahogy az asszonyok. Éle­tünk egy apró darabja, s lám, mégis, mennyi furcsa­ság, elgondolkoztató jel­lemző, mennyi lehetséges és. szükséges tennivaló. S az, hogy apró darabka len­ne életünkben, csak. lát­szat. Valójában: mindany- nyian lakók vagyunk. Mészáros Ottó közlekedési gépipar ezzel kap­csolatos teendőit és más idő­szerű kérdéseket. Az ülés csütörtökön ér vé­gét. PEsnr MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Musikdügyi konferencia Kedden megnyílt Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) 3. európai regioná­lis konferenciája. A tíznapos­ra tervezett tanácskozás na­pirendjén az európai gazdasá­gi növekedés, a foglalkoztatás és a strukturális változások összefüggései, az ifjúság és a munka, valamint a munkakör­nyezet és a munkafeltételek kérdései szerepelnek. A részt vevő tagállamok kül­döttségei a konferencia elnö­kéül — a szervezet történeté­ben először — szocialista or­szág munkaügyi miniszterét választották meg dr. Trethon Ferenc személyében. Elnöki megnyitójában dr. Trethon Ferenc hangsúlyozta, hogy az európai gazdasági és szociális fejlesztési problémák szinte kivétel nélkül munka­ügyi és szociálpolitikai vetü- letben is jelentkeznek. Ezért szükséges, hogy a nemzetközi szervezetek nyújtotta sokol­dalú együttműködési lehetősé­gek mellett az európai tagál­lamok .kétoldalú kapcsolatai is fejlődjenek a foglalkoztatási, munkaszervezési, termelékeny­ségi és szakoktatási kérdések­ben. Az elnöki megnyitó elhang­zása után megkezdődött a vi­ta a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a strukturá­lis változások összefüggéseiről. r JPfé • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM. 243. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. OKTÓBER 17., SZERDA Jövedelmező juhexport Gazdaságosabb tehenészetek Tájékoztató a MÉM-hen — hemm faié Szokolyán Bár ezekben a hetekben a mezőgazdaságról szólva csak a be­takarítás és az őszi talajelőkészítő munka szerepel az időszerű témák sorában, nem kisebb a jelentősége az állattenyésztéssel kapcsolatos tennivalóknak sem. Ezt mutatja az is, hogy szerte az országban tanácskozásokon, bemutatókon igyekeznek a legkor­szerűbb módszerekkel, az állatok már bevált tartási technoló­giájának tapasztalataival megismerkedni a szakemberek. Kedden délelőtt a.Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Szövetsége, a MAE Pest megyei Szervezete Állattenyésztési Szak­osztálya juhtenyésztési tanácskozásra hívta össze a gödi Duna- menti Tsz-be a megye érdekelt gazdaságainak szakembereit. A tanácskozással egy ’ időbe ' a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban Németh Lajos, az Országos Takarmányo­zási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója sajtótájékoz­tatót tartott a szarvasmarha-tenyészés fejlesztésére hozott kor­mányhatározat végrehajtásáról. A s zarvasim a'rh a - ten yés z tés - nek meghatározó szerepe van a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban és az ország külkereske­delmében. A korábbi kedve­zőtlen helyzet javítására 1972- ben megszületett kormányha­tározat óta. gyors ütemben nőtt a tejtermelés, elsősorban a hozamok növel-áse révén. A 30,5 százalékos növekedés, 3187 literes tehenenként! ᣭBefejeződtek a szovjet—szíriai tárgyalások Sokoldalú együttműködés A szovjet sajtó és a köz­vélemény nagy érdeklődéssel kísérte a kedden. Moszkvában megtartott szovjet—szíriai tár­gyalásokat A lapuik, a rádió és a tele­vízió részletesen ismertették Hafez Asszad, az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja fő­titkára, és az általa vezetett magas rangú szíriai párt- és kormányküldöttség hétfői ér­kezését, a színpompás és me­leg fogadtatást. Beszámoltak a megbeszéléseikről, s arról a vacsoráról, ahol Alekszej Ko­szigin miniszterelnök és Ha­fez Asszad pohárköszöntőjé­vel egyaránt hangsúlyozta a két ország kapcsolatainak kedvező alakulását, és mind­ketten kifejtették kormányuk álláspontját a közel-keleti rendezésről. A keddi megbeszélések után a Kremlben befejeződtek a tárgyalások, amelyeken szov­jet részről Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gro- miko külügyminiszter, Dmit- rij Usztyinov honvédelmi mi­niszter. az SZKP Politikai Bi­zottságának tagjai, Borisz Po- nomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára vett részt. A szíriai tárgyalóküldöttséget Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitká­ra, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke vezette, tagjai voltak: Abdel Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter és Musztafa Tiasz hadügyminiszter. A keddi tanácskozáson a tárgyaló felek megvitatták a szovjet—szíriai kapcsolatok kérdéseit, a két ország közti, minden területre kiterjedő együttműködés fejlődését cél­zó konkrét lépéseket. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy szükség van minden kor­mány aktív erőfeszítéseire a nemzetközi enyhülési folyamat tartóssá tételéinek biztosításá­ra. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy Hafez Asszad moszkvai látogatása és tár­gyalásai újabb nagy lépést je­lentenek a Szovjetunió és a Szíriái Arab Köztársaság köz­ti együttműködés és megértés fejlődése terén. Asszad őszinte köszönetét fejezte ki a szovjet vezetők­nek a közel-keleti kérdésben képviselt következetes elvi ál­láspontért, és az arab népek igazságos harcához nyújtott támogatásért. A tárgyalásokat meleg, baráti légkör jellemezte. Fokozatosan felszerelik Takarékosság a fűtésnél A Fővárosi Távfűtő Művek a fűtőenergia gazdaságosabb kihasználása érdekében a hőközpontokat fokozatosan felsze­reli fűtésszabályozókkal. Képünkön: szerelik a fűtőszabályozó vezérlőegységét az egyik óbudai hőközpontban. lagot jelent, a hazai szarvas­marha-tenyésztésben rekord­nak számít. A nagyüzemek, szakosított telepek tiszta Holstein-Friz állománya ki­emelkedő teljesítményt produ­kál, de meg kell említeni, hogy a Pest megyei kocséri Petőfi Termelőszövetkezet ma­gyar tarka állománnyal is át­lagon felüli eredményt ért el. A .tehénállomány az elmúlt két évben növekedett jelentő­sen. A Pest megyei állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben az össz-szarvas- marha-állományból — 83 970 — 32 534 a tehén. A tej áreme­lése és a többletértékesítési prémium ösztönzően hatott a tejtermelés szakosodására. A férőhelyek építésére adott meghatározott összegű támo­gatás révén olcsóbban épít­keztek a gazdaságok, kisebb költséggel, több állat elhelye­zésére nyílt lehetőség. Ezt a módszert alkalmazták a vác- szentlászlói Zöldmező tehené­szeti telepéinek bővítésekor. A Pest megyei gazdaságok közül a ráckevei Aranykalász Tsz 1200 férőhelyes hízómarha­teleppel, a dunavarsányi Pe­tőfi Tsz 1280 férőhelyes tehe­nészeti teleppel gazdagodott ez év augusztusában. Az országos átlagnál kedve­zőbb a Pest megyei gazdasá­gokban az egy tehénre jutó tejhozam. A termelőszövetke­zetek 3643 litert, az állami gazdaságok 4211 litert értek el átlagban. A tejtermelés fejlődését nem követte ugyanakkor a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztés. A változást kedve­zően befolyásolja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű és olcsó technoló­giákat, illetve az épület nél­küli tartást. Évente 13 : százalékkal nö­vekszik Pest 'megye termelő- szövetkezeteinek juhállomá­nya, ma már több mint 80 ezer. A lehetőségek ennél ter­mészetesen jóval nagyobbak, hiszen még mindig jelentős, kizárólag a birkák legelteté­sére alkalmas terület kihasz­nálatlan. Az ágazat fejleszté­sét egyebek között az is in­dokolja, hogy a tejes- és pe­csenyebárány iránt mégnöve­kedett a tőkés piac igénye, a juh fontos exportcikké vált. De nem jelentéktelen a hazai szövőipar gyapjúszükséglete sem. Szűkebb pátriánkban, amely a megyék között a 11. helyet foglalja el a juhállomány számát illetően, különösén a gödi Dunamenti Tsz ért el ki­magasló eredményeket a bir- katartásba/n. Két esztendő alatt alig néhány százról több mint 7 ezer 700-ra emelté anyaállományát, és a határo­kon túl 300 ezer dollárt meg­haladó értékű árut adtak el. Ezért is választották az idén a közös gazdaságot a megyei juhtenyésztési tanácskozás és bemutató színhelyéül. A kon­ferencián, amelyen részt vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Godla Ist­ván, a szövetkezet elnöke tá­jékoztatta a jelenlevőket a tsz gazdálkodásáról. Egyebek kö­zött elmondta, 1980-ig tíz­ezerre kívánják szaporítani az állományt. Dr. Hadházy József, a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója arról beszélt, hogy míg 1973-ban a termelőszö­vetkezetekben átlagosan 560 juhot tartottak, ma 1500-at. Emelkedett az egy felnőtt ál­latról nyírt gyapjú mennyisé­ge is, 1979-ben elérte az 5,1 kilogrammot. Dr. Tóth Imre, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főelőadója arról szólt, a hústermelés az ellesek számának növelésével fokoz­ható a leggazdaságosabban. A hazai fésűsmerinói fajta le­váltását semmi sem indokolja. A tanácskozás, az előadáso­kat követően, vitával folytató­dott. Szocialista országok tanácskozása A világnézeti nevelés A világnézeti nevelés és a személyiségformálás a fő té­ma a szocialista országok köz­oktatási minisztereinek ked­den Balatonaligán megkezdő­dött III. konferenciáján. A háromnapos eszmecserére — közoktatási miniszterével az élén — 11 ország küldte el szakembereit. Bulgária dele­gációját Drazsa Vylcseva, Laoszét Fúrni Vongvicsit, Len­gyelországét Jozef Tejchma’, Magyarországét dr. Polinszky Károly, Mongóliáét Radna- szedijn Szanzsaszüren, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságét Margót Honecker, Ro­mániáét Marin Radoj, a Szovjetunióét Mihail Aleksze- jevics ' Prokofjev, Vietnamét pedig Nguyen Thi Binh ve­zeti. A tanácskozás keddi megnyitóján részt vett dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője is. A 11 delegáció együttesen 54 tagját dr. Polinszky Ká­roly, hazánk delegációjának vezetője köszöntötte, majd ki­egészítéseket fűzött „A tanu­lók marxista—leninista világ­nézetének formálása a Ma­gyar Népköztársaságban” címmel előterjesztett nemzeti beszámolóhoz., Ennek során hangoztatta, hogy társadalmi és gazdasági fejlődésünk új szakasza köznevelésünk elé is új feladatokat állít. Fontos, hogy a fiatalokat — az álta­lános és szakmai műveltség emelésén kívül — elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült, marxista—leninista világnéze­tű, önállóan gondolkodó, az élet ellentmondásainak felis­merésére és megoldására ké­pes emberekké neveljük. Dr. Polinszky Károly beszé­dének további részében ki­fejtette, hogy a természet és a társadalom megismertetésé­ben, a gondolkodás fejleszté­sében alapvető szerepet ját­szik az óvodai nevelés. Hozzá ­fűzte, átfogó eredményvizsgá­latok bizonyítják, hogy a hat­éves gyermek tájékozottsága is lehet valósághű akkor, ha a foglalkozásokon,nyújtott is­mereteket és .tapasztalatszer­zési lehetőségeket életkoruk­hoz szabják.

Next

/
Thumbnails
Contents