Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
A Szil asm enti Termslőczüvoiliezetben, Gödöllő határában csaknem 80 hektáron vetik a búzát. • Barcza Zsolt felvétele Ha szőni a cipő Olcsóbb ételek egész nap A járásúnk kiét nagyközségét ellátó Pécel—Isaszeg Áfész egyáltalán nem dicsekedhet azzal, hogy sok korszerű vendéglátóhelye van. Azzal viszont igen, hogy viszonylag kedvezőtlen körülmények között is jó eredményeket produkálnak. Legalábbis erre utal, hogy az év első felében a tervezettnél és a tavalyinál többet forgalmaztak. Ennek. az áfésznek tizennégy vendéglátó egysége van, közülük mindössze öt rendelkezik melegkonyhával, a többi cukrászda, falatozó és büfé. Ezekben együtt 20 millió 740 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le, 22 százalékkal nagyobbat, mint a tavalyi első félévben. A 3,8 millió forintos árbevétel-növekedés még akkor is jelentős, ha számba vesszük, hogy az év' elején emelkedett a sör és a dohányfélék ára. A 22 százalékos forgalomnövekedés, arányát tekintve, a legmagasabb megyénk ‘17 áfészse közül, A reális képhez tartozik azonban az is, hogy vendéglátói forgalmuk nagy részét a szeszes italok eladása jelentette. Viszont az üdítőital-forgalmuk növekedett jobban: a tavalyi első félévinél 14,5 százalékkal volt magasabb. A kedvező változás több dologra vezethető vissza. Az üdítő italok árusításában nagyobb szorgalmat mutattak eladóik, másrészt partnereik pontosabbak a szállításban. Ugyanakkor az ipar részéről jó ötletnek bizonyult, hogy néhány év óta nemcsak kétde- cis, hanem literes üvegekben is forgalmazzák a traubit, kólát és társait, mert a vásárlók jelentős része ilyen formában jobban kedveli. Említettük, hogy öt melegkonyhája van 'vendéglátó- hálózatuknak, s hogy az ételek bő választékát szolgálhassák fel, a konyhák, vendéglők személyzetének szorgalmai a nagy szükség van, hiszen a konyhák kapacitása kicsi. Az öt konyha közül négy az alkalmi vendégek százainak kiszolgálásán túl, naponta ösz- szesen majdnem kétezer előfizetéses étkezőre főz; egy konyha pedig a büféket, a falatozókat és a nagyobb élelmiszerüzleteket látja el áruval. Az élelmiszer-nyersanyagok árának emelkedése, amelyet az eladási árban nekik is tük- röztetniük kell, érzékenyen érintette vendéglétszámuk alakulását. Ezért a második félévben bevezették a zóna- és a kisebb adagú ételek egész napos árusítását, az olcsóbb tojásételek, főzelékek, tészták is állandóan szerepelnek az étlapon. F. I. Lövészsport Utánpótlást nevelnek Tervszerűen foglalkoznak Galgamácsán a lövészsport utánpótlásával. Az idén már többször hirdettek versenyt olyan fiataloknak, akik most ismerkednek a lövészet alapelemeivel. Az MHSZ^lövész- klub az év hátralevő részében i.s több hasonló vetélkedőt tervez. . — Áruházi könyvtár. A szakszervezetek megyei tanácsa kezdeményezésére letéti könyvtárat rendeznek be a Gödöllő és Vidéke Áfész nagyáruházban. Az SZMT-től mintegy ötszáz könyvet kap ■kölcsönbe az áruház, s kölcsönzi saját dolgozóinak. Amint azt tapasztalják, hogy ez a könyvállomány megjárta ■az olvasókat, újabb köteteket kapnak helyettük. VI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1979. OKTOBER 1G., KEDD Gondok Pécel ért Hullámvölgy a közművelődésben Egy-egy település rangját, vonzerejét 3, helyi művelődési lehetőségek is adják. Milyen sokat jelent, ha egy-egy község vagy város olyan művelődési házzal dicsekedhet, amelyik országos hírnévre tett szert, ahová tanulmány- utakat, kirándulásokat szerveznek. Másutt esetleg egy-egy művész, elismert személyiség jelent húzóerőt, köréje szerveződik a település kulturális élete. Még szerencsésebb helyzetben vannak azok a helységek, ahol alkotóházak, művésztelepek, táborok létesültek, s ahol egységben van- 'nak az előbb felsoroltak. Sajnos Pécelen ilyesmikről nem beszélhetünk, a járás köz- művelődési térképén jóformán fehér folt a község. Igaz, a régi, egykori kúria épülete, a művelődési ház, megfelel a minimális követelményeknek, de élettel megtölteni ugyancsak nehéz. Hol a közönség? Ezt tanúsítja az új igazgató, Kiss Judit beszámolója is, amelyet nemrégiben terjesztett a tanács végrehajtó bizottsága elé, s amit szóban csak megerősít. Hogy az általános nehézségnek mi lehet az-oka, egyelőre nincs tisztázva. Joggal gondolhatunk a főváros elszívó hatására,' a koríkurrénciá- ra, de az egyáltalán nem biztos, hogy a községi rendezvényeken hiányzó közönséget valahol a budapesti eseményeken találnák meg. Egy bizonyos: az érdeklődés nagyon gyér. Alig-alig lehet összehozni egy-egy író—olvasó találkozót, még a nagy nevek sem vonzzák az embereket, maradt már el. rendezvény azért, mert senki sem jött el. A művelődési ház korábban együttműködési szerződést kötött több intézménnyel is, de ezek többségében egyoldalúak. A Vegyesipari Szövetkezetét kivéve, a .többiek általában csaK magyarázkodnak. Csillagvizsgáló Kiskartaion A múlt század utolsó harmadában hazánk volt Európa egyetlen olyan országa, ahol nam működött állami csillagvizsgáló. Korábban a budapesti egyetem kebelén belül művelték aizt a tudományágat is, de a szabadságharc bukása után leromboltatták, köveit a Citadella építéséhez használták fel, berendezéseit, nagyítóit pedig ládákba csomagolva felrakták az egyetem padlására, s a kiegyezés után megfeledkeztek új intézet felállításáról. A mulasztást a magáncsillagászok pótolták. E korszakban elsőként Konkoly Miklós állíttatott fal obszervatóriumot ógyallai parkjában, majd a Gctthard-test- vének Hersnyben. Podmanicz- ky Géza földbirtokos, műkedvelő csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Konkoly Miklós biztatására és tervei alapján létesített ma- gáncsillag vizsgálót kiskartah birtokán. Az 1884-ben elkészült obszervatóriumban több. később ismertté, nevessé vált csillagász dolgozott, közöttük Kövesligethy Ratio, Vonaszek Antal. Az ég tudományának kultusza jegyében emeltetett műhelyben igen jelentős munka folyt, amelyről egyrészt a korabeli 1 árokban, másrészt a csillagda által k!- qidott füzetekben tudósították az érdeklődőket. Podimaniczlky Géza 1890- ben, körülbelül harmincötezer kötetből álló könyvtárat létesített, Ennek csillagászati és tudománytörténeti anyaga 1923-ban — öt évvel halála után — az egyetemi csillagvizsgáló, egyéb anyaga pedig Degenfeld-könyvtár néven a budapesti evangélikus egyház tulajdonába ment át. E könyvtár a báró feleségéről kapta nevét, aki szintén csillagász volt. A csillagda műszereit is az egyetemi csillagvizsgáló kapta meg 1922-ben — ma ez az MTA csillagvizsgálója. B. M. A kiskartali csillagda. (A felvétel 1910 előtt készült.) kitérnek, semmi különös kívánságuk nincs. Az iskolával 'is mintha lazult volna a kapcsolat: előfordult . például, hogy a számukra szervezett előadásra egyszerűen elfelejtették átküldeni a diákokat, pedig a díjat is kifizették már. A középfokú iskolák, sem , kapaszkodnak nagyon a lehetőségekért. Így aztán érthető, hogy az idén eddig megtartott húsz rendezvény közül kilenc ráfizetéses volt. Klabtevékenység A hat művészeti csoport közül négyet a gyermekeknek szerveznek, de együtt sincs száz tagjuk. A műsoros rendezvények közül szerencsére éppen a leg fiatalabbaknak tartott előadások, a mesedélutánok és a bábelőadások g legnépszerűbbek, s ez biztatást jelent a jövőre. A közművelődési szakemberek abban reménykedhetnek: talán nagyobb lesz majd az érdeklődés, ha felnőnek ezek a gyerekek, akik már apró korukban hozzászoktak a közös élményekhez, a művelődési ház légköréhez. Addig is tenni kell azonban valamit, s „a ház fiatal vezetője igyekszik is. Örvendetes eredmény például, hogy 22 színházlátogatást szerveztek, nyolcszáz résztvevővel. A leghamarabb ■kiaknázható lehetőséget talán a klubtevékenység rejti magában. A nemrégiben szervezett nyugdíjasklub például máris hallat magáról : kirándulást szerveztek Esztergomba, jártak a Parlamentben, útibeszámolók színesítették programjukat. Kevés résztvevővel ugyan, de jól működik a bélyegszakkör, a honismereti kör, a kisállat- tenyésztők és a kertbarátok köre. Több mint százan vettek részt a kismotorvezetők tanfolyamán. Vonzó újdonság az önvédelmi klub. Csak papíron . A pezsgőbb közművelődés megteremtéséhez nem hiányzik a pénz sem, a mintegy négyszázezer forintnyi évenkénti költségvetésből például színvonalas műsorok rendezésére is telik, még akkor is, ha ezek közül jó néhány veszteséges. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a csak néhány embert vonzó programokra érdemes-e jelentős tiszteletdíjért előadókat kihozni. Talán segítséget‘jelenthetne, ha — akárcsak másutt — Pécsien is jobban építenének a községben élő művészekre. Karsai Zsigmond népművész például már az országhatárokon túl is ismert, de itt él Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa író is. A megyén kívül is ismerik a Petőfi Sándor férfikórust, atnely szintén adhatna néhány koncertet a község lakóinak. Ahhoz, hogy Pécel kilábaljon ebből a közművelődési hullámvölgyből, kevés egy-két szakember igyekezete. A gazdasági egységeknek, a szövetkezeteknek is van tennivalójuk, s az sem lendíti előre a munkát, hogy a különféle, művelődési címszó alatt megalakított bizottságok csak a papíron léteznek. Szükség lenne a művelődési ház társadalmi vezetőségére is. S ha mindezek a szervezeti, működési feltételek megjavulnak, eredményesen folytatódhat a megkezdett munka. « Ács István A szakcsoportok fóliázó tagjai nemcsak a kártevőkkel küszködnek. Ahhoz, hogy jó legyen a termés, egyéb akadályokat is el kell hárítaniuk. A minap végigjártam a községet, hogyan készülődnek a kartali fóliások a hidegre, az őszi fagyokra. Hiszen már augusztus végén is volt egy időszak, amikor a hideg szél alaposan megtépázta a fóliasátrakat. S hogy a szél könnyen el-, bánt az anyaggal^ annak egyszerű oka van, újságolta az egyik kertészkedő, Kovács Mihály. A vázra feszített fóliát megégeti a nyári nap. a hűvös éjszakákon viszont ösz- szehúzódik, s a váz fölött elvékonyodik. A gazdák pedig foltoznak, ahogy tudnak, hiszen még mindig van kis paprika, ami meleget kíván. Ha nem akarják, hogy a kora őszi, keresett zöldség tönkre- menjen, most kell kijavítani a megtépázott fóliákat. Kovács Mihályék már kicserélték az egyik vázon a fóliát, s ezt tervezik a másikon is. Bakos Ferencnét is a fóliasátorban találtam, szintén javítással foglalatoskodott. Többek nevében kérdezte: vajon nem lehetne olyan szigetelést gyártani a vázakra, amely megvédene a drága fóliát? Vagy lenne ilyen, csak nincs, aki gyártsa? Esetleg az áfé- szeken múlik a dolog? Akárho^van, nagy segítség volna egy ilyen szigetelés a kistermelőknek, akiknek jelentős szerepe van abban, hogy sokáig friss zöldség van az asztalunkon ősszel, s már korán tavasszal is. Lengyel Imréné A kis cimbalmos Ősöktől örökölt zeneszeretet A kitárt ablakon át zeneszó hallatszik, az ütemek hol gyorsulnak, hol csendesednek, többször szünet, aztán ismét hallani a taktusokat. Kertes családi ház, a Bercsényi utca 39. előtt időzöm Gödöllőn, majd bebocsátást kérek. Egy jól fejlett kisdiák, éppen az, akit keresek, jön elém. Balogh Gyula, édesanyja és két kislány testvére társaságában foglaltunk helyet a nyitott teraszon. Kellemes időben beszélgettünk, előkerült a gyerek bizonyítványa, amelyen olvasom, Vasutasok Szakszervezete Központi Ének-, Zene- és Képzőművészek Iskolája, Budapest, Rózsa Ferenc utca 22. Zenét tanulni ide jár a kis Balogh. — Cimbalmos leszek, nagyon szeretem azt a hangszert — mondja. — Tanulmányát 1977-ben kezdte, és most járja a negyedik osztályt, mert a múlt évben kettőt végzett sikerrel. A bejegyzéseket olvasva látja az ember, hogy a cimbalom szakos tanulónak szorgalma példás, tanulmányi eredménye jeles. , Édesanyja büszkén mutogatja az 1978-ban szerzett arany oklevelet és á 79-es arany minősítéseket, amelyeket az úttörő kulturális szemle városi bemutatóján nyújtott teljesítményéért kapott. — Honnan ez a tehetség, a Galgamácsa Sok gól a kispályákon Lejátszották a Galgamácsai Tsz SE tömegsport bizottsága által szervezett körzeti községi kispályás labdarúgó-bajnokság 9. fordulóját. Kiskút SC—Váckisújfalu község 4-6. Vezette: Harsányi P. Gólokban gazdag találkozót láthatott a közönség, csak az volt a baj, hogy a korai sötétedés a mérkőzés végén már zavarta a játékot, amely egyébként nagyon sportszerű volt. SE Öregfiúk—Állami Gazdasági Medlosz 0-4. Vezette: Újvári. Ezen a mérkőzésen is potyogtak a gólok. A villanyfényes találkozó a szoros eredmény ellenére barátságos légkörben zajlott. Említést érI demel, hogy az SE öregfiúk lemondott a pályaválasztói jogról, de így is sikerült győznie. A Vácegresi Tsz Lakatosüzem ezúttal szabadnapos volt. A bajnokságból már csak egy forduló van hátra, de az SE Öregfiúk, eddig 29 oontot gyűjtött, már megnyerte a tornát. A második hely sorsa azonban csak az utolsó fordulóban dől el: a Vácegresi Lakatosüzemnek és Váckisújfalu községnek egyaránt 22 pontja van. A többi csapat már leszakadt, ők nem szólhatnak bele a dobogós helyezések sorsába. zene iránti szeretet, kérdezem az édesanyát. — Nálunk, Radicséknál, és a férjem szüleinél is talán évszázadokra visszatekintve a zenetudás, -szeretet öröklődött. Hiszen apáink és nagyapáink is mind zenészek voltak, jó és híres bandákban muzsikáltak. Férjem tagja, volt a Rajkózenekarnak, és ma is szívesen muzsikál, ha teheti, mert a fő foglalkozása más. Idősebb Balogh Gyula Gödöllőn, a Kőbányai Sörgyár kirendeltségén dolgozik. A kis Gyulának van segítője és oktatója, hiszen mindennap, amikor a Munkácsy Mihály, utcai általános iskolából ahol a hatodik osztályt végzi, hazafelé tart, betér Radies nagyapjához és egy órát gyakorol. Ez a mindennapi penzum, ezenkívül rendszeresen jár Budapestre, ahol Tarjáni Tóth Ida foglalkozik vele. Az igen szép, modern bútorokkal berendezett lakásba lépünk, a '3 szoba összkomfortos otthonba, ahol példás rend fogad. Gyula a cimbalomhoz ül, és felcsendülnek hallgatók, csárdások, magyarnóták, mindenből egy kis ízelítő.. Száttekintve, zenehallgatás közben különböző hangszerekre leszek figyelmes. Van itt a cimbalmon kívül bőgő, gordonka, cselló, hegedű. — Vegyesen használja őket a gyerek, és gyakorol valamennyin, toldja meg -a beszélgetést Baloghné. A rövid látogatáson még sok mindenről szó esik. Egyebek között az általános iskolai előmenetelről, ami jó közepes, de lehetne még jobb, ha az orosz nyelv jobban menne. A jövő kis művésze a pincébe hív, nézzem meg. A pincehelyiség szobának, illetve klubnak van berendezve. A megválogatott barátokkal szabad idejét itt tölti, nincs csavargás, ez szülői követelmény, de a gyerek nem is hajlik az ilyesmire. Komolyan viselkedik, mi-it ahogyan komolyan veszi a zenét és képzi magát. Ha ez az ambíció megmarad benne, mar pedig úgv látszik, igen, akkor még sok szépet hallunk a kis Balogh Gyuláról. reméljük, mindnyájunk örömére. Csiba József Veinek Oödöliő határában SZAKAD A FÓLIA Készülnek a hidegre a termelők