Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

A Szil asm enti Termslőczüvoiliezetben, Gödöllő határában csaknem 80 hektáron vetik a búzát. • Barcza Zsolt felvétele Ha szőni a cipő Olcsóbb ételek egész nap A járásúnk kiét nagyközségét ellátó Pécel—Isaszeg Áfész egyáltalán nem dicsekedhet azzal, hogy sok korszerű ven­déglátóhelye van. Azzal vi­szont igen, hogy viszonylag kedvezőtlen körülmények kö­zött is jó eredményeket pro­dukálnak. Legalábbis erre utal, hogy az év első felében a tervezettnél és a tavalyinál többet forgalmaztak. Ennek. az áfésznek tizen­négy vendéglátó egysége van, közülük mindössze öt rendel­kezik melegkonyhával, a töb­bi cukrászda, falatozó és bü­fé. Ezekben együtt 20 millió 740 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le, 22 százalék­kal nagyobbat, mint a tavalyi első félévben. A 3,8 millió fo­rintos árbevétel-növekedés még akkor is jelentős, ha számba vesszük, hogy az év' elején emelkedett a sör és a dohányfélék ára. A 22 száza­lékos forgalomnövekedés, ará­nyát tekintve, a legmagasabb megyénk ‘17 áfészse közül, A reális képhez tartozik azonban az is, hogy vendég­látói forgalmuk nagy részét a szeszes italok eladása jelen­tette. Viszont az üdítőital-for­galmuk növekedett jobban: a tavalyi első félévinél 14,5 szá­zalékkal volt magasabb. A kedvező változás több dologra vezethető vissza. Az üdítő ita­lok árusításában nagyobb szorgalmat mutattak eladóik, másrészt partnereik ponto­sabbak a szállításban. Ugyan­akkor az ipar részéről jó öt­letnek bizonyult, hogy né­hány év óta nemcsak kétde- cis, hanem literes üvegekben is forgalmazzák a traubit, kó­lát és társait, mert a vásár­lók jelentős része ilyen for­mában jobban kedveli. Említettük, hogy öt meleg­konyhája van 'vendéglátó- hálózatuknak, s hogy az éte­lek bő választékát szolgálhas­sák fel, a konyhák, vendéglők személyzetének szorgalmai a nagy szükség van, hiszen a konyhák kapacitása kicsi. Az öt konyha közül négy az al­kalmi vendégek százainak ki­szolgálásán túl, naponta ösz- szesen majdnem kétezer elő­fizetéses étkezőre főz; egy konyha pedig a büféket, a fa­latozókat és a nagyobb élel­miszerüzleteket látja el áru­val. Az élelmiszer-nyersanyagok árának emelkedése, amelyet az eladási árban nekik is tük- röztetniük kell, érzékenyen érintette vendéglétszámuk alakulását. Ezért a második félévben bevezették a zóna- és a kisebb adagú ételek egész napos árusítását, az olcsóbb tojásételek, főzelékek, tész­ták is állandóan szerepelnek az étlapon. F. I. Lövészsport Utánpótlást nevelnek Tervszerűen foglalkoznak Galgamácsán a lövészsport utánpótlásával. Az idén már többször hirdettek versenyt olyan fiataloknak, akik most ismerkednek a lövészet alap­elemeivel. Az MHSZ^lövész- klub az év hátralevő részében i.s több hasonló vetélkedőt ter­vez. . — Áruházi könyvtár. A szakszervezetek megyei taná­csa kezdeményezésére letéti könyvtárat rendeznek be a Gödöllő és Vidéke Áfész nagyáruházban. Az SZMT-től mintegy ötszáz könyvet kap ■kölcsönbe az áruház, s köl­csönzi saját dolgozóinak. Amint azt tapasztalják, hogy ez a könyvállomány megjárta ■az olvasókat, újabb köteteket kapnak helyettük. VI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1979. OKTOBER 1G., KEDD Gondok Pécel ért Hullámvölgy a közművelődésben Egy-egy település rangját, vonzerejét 3, helyi művelődé­si lehetőségek is adják. Mi­lyen sokat jelent, ha egy-egy község vagy város olyan mű­velődési házzal dicsekedhet, amelyik országos hírnévre tett szert, ahová tanulmány- utakat, kirándulásokat szer­veznek. Másutt esetleg egy-egy művész, elismert személyiség jelent húzóerőt, köréje szer­veződik a település kulturális élete. Még szerencsésebb helyzetben vannak azok a helységek, ahol alkotóházak, művésztelepek, táborok léte­sültek, s ahol egységben van- 'nak az előbb felsoroltak. Sajnos Pécelen ilyesmikről nem beszélhetünk, a járás köz- művelődési térképén jóformán fehér folt a község. Igaz, a régi, egykori kúria épülete, a művelődési ház, megfelel a minimális követelményeknek, de élettel megtölteni ugyan­csak nehéz. Hol a közönség? Ezt tanúsítja az új igazgató, Kiss Judit beszámolója is, amelyet nemrégiben terjesztett a tanács végrehajtó bizott­sága elé, s amit szóban csak megerősít. Hogy az általános nehézségnek mi lehet az-oka, egyelőre nincs tisztázva. Joggal gondolhatunk a főváros elszí­vó hatására,' a koríkurrénciá- ra, de az egyáltalán nem biz­tos, hogy a községi rendezvé­nyeken hiányzó közönséget va­lahol a budapesti eseménye­ken találnák meg. Egy bizo­nyos: az érdeklődés nagyon gyér. Alig-alig lehet összehoz­ni egy-egy író—olvasó talál­kozót, még a nagy nevek sem vonzzák az embereket, ma­radt már el. rendezvény azért, mert senki sem jött el. A művelődési ház koráb­ban együttműködési szerződést kötött több intézménnyel is, de ezek többségében egyolda­lúak. A Vegyesipari Szövetke­zetét kivéve, a .többiek álta­lában csaK magyarázkodnak. Csillagvizsgáló Kiskartaion A múlt század utolsó har­madában hazánk volt Európa egyetlen olyan országa, ahol nam működött állami csillag­vizsgáló. Korábban a buda­pesti egyetem kebelén belül művelték aizt a tudományágat is, de a szabadságharc buká­sa után leromboltatták, köveit a Citadella építéséhez hasz­nálták fel, berendezéseit, na­gyítóit pedig ládákba csoma­golva felrakták az egyetem padlására, s a kiegyezés után megfeledkeztek új intézet fel­állításáról. A mulasztást a magáncsillagászok pótolták. E korszakban elsőként Kon­koly Miklós állíttatott fal ob­szervatóriumot ógyallai park­jában, majd a Gctthard-test- vének Hersnyben. Podmanicz- ky Géza földbirtokos, műked­velő csillagász, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja Konkoly Miklós biztatására és tervei alapján létesített ma- gáncsillag vizsgálót kiskartah birtokán. Az 1884-ben elké­szült obszervatóriumban több. később ismertté, nevessé vált csillagász dolgozott, közöttük Kövesligethy Ratio, Vonaszek Antal. Az ég tudományának kultusza jegyében emeltetett műhelyben igen jelentős munka folyt, amelyről egy­részt a korabeli 1 árokban, másrészt a csillagda által k!- qidott füzetekben tudósították az érdeklődőket. Podimaniczlky Géza 1890- ben, körülbelül harmincötezer kötetből álló könyvtárat lé­tesített, Ennek csillagászati és tudománytörténeti anyaga 1923-ban — öt évvel halála után — az egyetemi csillag­vizsgáló, egyéb anyaga pedig Degenfeld-könyvtár néven a budapesti evangélikus egyház tulajdonába ment át. E könyvtár a báró feleségéről kapta nevét, aki szintén csil­lagász volt. A csillagda mű­szereit is az egyetemi csillag­vizsgáló kapta meg 1922-ben — ma ez az MTA csillagvizs­gálója. B. M. A kiskartali csillagda. (A felvétel 1910 előtt készült.) kitérnek, semmi különös kí­vánságuk nincs. Az iskolával 'is mintha lazult volna a kap­csolat: előfordult . például, hogy a számukra szervezett előadásra egyszerűen elfelej­tették átküldeni a diákokat, pedig a díjat is kifizették már. A középfokú iskolák, sem , ka­paszkodnak nagyon a lehető­ségekért. Így aztán érthető, hogy az idén eddig megtar­tott húsz rendezvény közül kilenc ráfizetéses volt. Klabtevékenység A hat művészeti csoport közül négyet a gyermekeknek szerveznek, de együtt sincs száz tagjuk. A műsoros ren­dezvények közül szerencsére éppen a leg fiatalabbaknak tartott előadások, a mesedél­utánok és a bábelőadások g legnépszerűbbek, s ez bizta­tást jelent a jövőre. A közmű­velődési szakemberek abban reménykedhetnek: talán na­gyobb lesz majd az érdeklő­dés, ha felnőnek ezek a gyere­kek, akik már apró korukban hozzászoktak a közös élmé­nyekhez, a művelődési ház légköréhez. Addig is tenni kell azonban valamit, s „a ház fiatal veze­tője igyekszik is. Örvendetes eredmény például, hogy 22 színházlátogatást szerveztek, nyolcszáz résztvevővel. A leg­hamarabb ■kiaknázható lehető­séget talán a klubtevékeny­ség rejti magában. A nem­régiben szervezett nyugdíjas­klub például máris hallat ma­gáról : kirándulást szerveztek Esztergomba, jártak a Parla­mentben, útibeszámolók szí­nesítették programjukat. Ke­vés résztvevővel ugyan, de jól működik a bélyegszakkör, a honismereti kör, a kisállat- tenyésztők és a kertbarátok köre. Több mint százan vettek részt a kismotorvezetők tan­folyamán. Vonzó újdonság az önvédelmi klub. Csak papíron . A pezsgőbb közművelődés megteremtéséhez nem hiány­zik a pénz sem, a mintegy négyszázezer forintnyi éven­kénti költségvetésből például színvonalas műsorok rendezé­sére is telik, még akkor is, ha ezek közül jó néhány veszte­séges. Az viszont már elgon­dolkodtató, hogy a csak né­hány embert vonzó progra­mokra érdemes-e jelentős tiszteletdíjért előadókat ki­hozni. Talán segítséget‘jelenthetne, ha — akárcsak másutt — Pécsien is jobban építenének a községben élő művészekre. Karsai Zsigmond népművész például már az országhatáro­kon túl is ismert, de itt él Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa író is. A megyén kívül is ismerik a Petőfi Sándor fér­fikórust, atnely szintén adhat­na néhány koncertet a község lakóinak. Ahhoz, hogy Pécel kilábal­jon ebből a közművelődési hullámvölgyből, kevés egy-két szakember igyekezete. A gaz­dasági egységeknek, a szövet­kezeteknek is van tennivaló­juk, s az sem lendíti előre a munkát, hogy a különféle, művelődési címszó alatt meg­alakított bizottságok csak a papíron léteznek. Szükség len­ne a művelődési ház társa­dalmi vezetőségére is. S ha mindezek a szervezeti, mű­ködési feltételek megjavulnak, eredményesen folytatódhat a megkezdett munka. « Ács István A szakcsoportok fóliázó tag­jai nemcsak a kártevőkkel küszködnek. Ahhoz, hogy jó legyen a termés, egyéb aka­dályokat is el kell háríta­niuk. A minap végigjártam a községet, hogyan készülődnek a kartali fóliások a hidegre, az őszi fagyokra. Hiszen már augusztus végén is volt egy időszak, amikor a hideg szél alaposan megtépázta a fólia­sátrakat. S hogy a szél könnyen el-, bánt az anyaggal^ annak egy­szerű oka van, újságolta az egyik kertészkedő, Kovács Mihály. A vázra feszített fó­liát megégeti a nyári nap. a hűvös éjszakákon viszont ösz- szehúzódik, s a váz fölött el­vékonyodik. A gazdák pedig foltoznak, ahogy tudnak, hi­szen még mindig van kis paprika, ami meleget kíván. Ha nem akarják, hogy a kora őszi, keresett zöldség tönkre- menjen, most kell kijavítani a megtépázott fóliákat. Ko­vács Mihályék már kicserél­ték az egyik vázon a fóliát, s ezt tervezik a másikon is. Bakos Ferencnét is a fólia­sátorban találtam, szintén ja­vítással foglalatoskodott. Töb­bek nevében kérdezte: vajon nem lehetne olyan szigetelést gyártani a vázakra, amely megvédene a drága fóliát? Vagy lenne ilyen, csak nincs, aki gyártsa? Esetleg az áfé- szeken múlik a dolog? Akárho^van, nagy segítség volna egy ilyen szigetelés a kistermelőknek, akiknek je­lentős szerepe van abban, hogy sokáig friss zöldség van az asztalunkon ősszel, s már korán tavasszal is. Lengyel Imréné A kis cimbalmos Ősöktől örökölt zeneszeretet A kitárt ablakon át zeneszó hallatszik, az ütemek hol gyorsulnak, hol csendesednek, többször szünet, aztán ismét hallani a taktusokat. Kertes családi ház, a Bercsényi utca 39. előtt időzöm Gödöllőn, majd bebocsátást kérek. Egy jól fejlett kisdiák, ép­pen az, akit keresek, jön elém. Balogh Gyula, édesanyja és két kislány testvére társasá­gában foglaltunk helyet a nyitott teraszon. Kellemes idő­ben beszélgettünk, előkerült a gyerek bizonyítványa, ame­lyen olvasom, Vasutasok Szakszervezete Központi Ének-, Zene- és Képzőművészek Is­kolája, Budapest, Rózsa Fe­renc utca 22. Zenét tanulni ide jár a kis Balogh. — Cimbalmos le­szek, nagyon szeretem azt a hangszert — mondja. — Ta­nulmányát 1977-ben kezdte, és most járja a negyedik osz­tályt, mert a múlt évben kettőt végzett sikerrel. A be­jegyzéseket olvasva látja az ember, hogy a cimbalom sza­kos tanulónak szorgalma pél­dás, tanulmányi eredménye je­les. , Édesanyja büszkén muto­gatja az 1978-ban szerzett arany oklevelet és á 79-es arany minősítéseket, amelye­ket az úttörő kulturális szemle városi bemutatóján nyújtott teljesítményéért kapott. — Honnan ez a tehetség, a Galgamácsa Sok gól a kispályákon Lejátszották a Galgamácsai Tsz SE tömegsport bizottsága által szervezett körzeti közsé­gi kispályás labdarúgó-baj­nokság 9. fordulóját. Kiskút SC—Váckisújfalu község 4-6. Vezette: Harsányi P. Gólokban gazdag találkozót láthatott a közönség, csak az volt a baj, hogy a korai söté­tedés a mérkőzés végén már zavarta a játékot, amely egyéb­ként nagyon sportszerű volt. SE Öregfiúk—Állami Gaz­dasági Medlosz 0-4. Vezette: Újvári. Ezen a mérkőzésen is potyogtak a gólok. A vil­lanyfényes találkozó a szoros eredmény ellenére barátságos légkörben zajlott. Említést ér­I demel, hogy az SE öregfiúk lemondott a pályaválasztói jog­ról, de így is sikerült győz­nie. A Vácegresi Tsz Lakatos­üzem ezúttal szabadnapos volt. A bajnokságból már csak egy forduló van hátra, de az SE Öregfiúk, eddig 29 oontot gyűjtött, már megnyerte a tornát. A második hely sorsa azonban csak az utolsó for­dulóban dől el: a Vácegresi Lakatosüzemnek és Váckisúj­falu községnek egyaránt 22 pontja van. A többi csapat már leszakadt, ők nem szól­hatnak bele a dobogós helye­zések sorsába. zene iránti szeretet, kérdezem az édesanyát. — Nálunk, Radicséknál, és a férjem szüleinél is talán évszázadokra visszatekintve a zenetudás, -szeretet öröklő­dött. Hiszen apáink és nagy­apáink is mind zenészek vol­tak, jó és híres bandákban muzsikáltak. Férjem tagja, volt a Rajkózenekarnak, és ma is szívesen muzsikál, ha te­heti, mert a fő foglalkozása más. Idősebb Balogh Gyula Gö­döllőn, a Kőbányai Sörgyár kirendeltségén dolgozik. A kis Gyulának van segítője és ok­tatója, hiszen mindennap, ami­kor a Munkácsy Mihály, ut­cai általános iskolából ahol a hatodik osztályt végzi, haza­felé tart, betér Radies nagy­apjához és egy órát gyakorol. Ez a mindennapi penzum, ezenkívül rendszeresen jár Budapestre, ahol Tarjáni Tóth Ida foglalkozik vele. Az igen szép, modern búto­rokkal berendezett lakásba lépünk, a '3 szoba összkom­fortos otthonba, ahol példás rend fogad. Gyula a cimba­lomhoz ül, és felcsendülnek hallgatók, csárdások, magyar­nóták, mindenből egy kis íze­lítő.. Száttekintve, zenehallga­tás közben különböző hangsze­rekre leszek figyelmes. Van itt a cimbalmon kívül bőgő, gordonka, cselló, hegedű. — Vegyesen használja őket a gyerek, és gyakorol vala­mennyin, toldja meg -a be­szélgetést Baloghné. A rövid látogatáson még sok mindenről szó esik. Egye­bek között az általános isko­lai előmenetelről, ami jó kö­zepes, de lehetne még jobb, ha az orosz nyelv jobban menne. A jövő kis művésze a pin­cébe hív, nézzem meg. A pincehelyiség szobának, illet­ve klubnak van berendezve. A megválogatott barátokkal szabad idejét itt tölti, nincs csavargás, ez szülői követel­mény, de a gyerek nem is hajlik az ilyesmire. Komolyan viselkedik, mi-it ahogyan ko­molyan veszi a zenét és kép­zi magát. Ha ez az ambíció megmarad benne, mar pedig úgv látszik, igen, akkor még sok szépet hallunk a kis Ba­logh Gyuláról. reméljük, mindnyájunk örömére. Csiba József Veinek Oödöliő határában SZAKAD A FÓLIA Készülnek a hidegre a termelők

Next

/
Thumbnails
Contents