Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. OKTÓBER 16., KEDD Hasznos Furcsán hangzik, de két­A ségtelenül igaz: szak­mája van valakinek s mégsem megy vele sokra, vagy éppen semmire sem jut, hanem újat kell tanul­nia. Aligha elméleti az eset; a Dunamenti Hőerő­mű Vállalatnál — igaz, nem tömegesen — már dolgoznak olyanok, akik felnőtt ( fejjel tanultak szakmát, egy frisset a ko­rábbi mellé. A magyarázat: az erőművi technika gyors fejlődése, s vele a mun­kaerővel szemben támasz­tott igények változása. Szakembereknek van erre egy speciális kifejezése: kvalifikációs átrendeződés. Ennek az átrendeződésnek úgy vált terepévé az erőmű, hogy annak idején, az építés kezdetén jó néhá- nyan kérték a felvételüket akkor szükséges szakmai képesítéssel, egyebek kö­zött a karbantartáshoz. Múlt az idő, s ami más­fél, egy évtizede elégséges­nek látszott, az alatt meg­ingott a talaj; egyre keve­sebbet ért. Végül választani kellett; vagy friss ismere­tek, vagy betanított mun­ka, s ez tagadhatatlan, sar- zsiban, jövedelemben egy lépcsővel hátrább van. Ami a meglepő: az érintettek nagyobb része ugyan vál­lalta a tanulást, a kisebb részbe tartozók java vi­szont inkább elment, kilé­pett, mintsem hogy tanul­jon, s néhányan beérték a betanított munkával. Ha egyetlen termelőhely kerülne ilyen helyzetbe, akkor tarthatnánk egyedi esetnek azt, ami 'történt. Ráadásul mentség, magya­rázat is akadna, hiszen az erőmű a technikai haladás élvonalába tartozó iparte­rület egysége, a hazai ipar átlagához képest magas fokú automatizáltsággal, irányítástechnikával, s ehhez igazodó üzemeltetési, karbantartási, javítási igé­nyekkel, szükségletekkel. Ami azonban Százhalom­battán történt, illetve fo­lyamatosan történik. az éppen hogy nem egyedi eset, hanem gyakorlatbani kikristályosodása egy olyan változási folyamatnak, ami­től, bármennyire is ké­nyelmes lenne ez, nem tart­hatja távol marját az ipar, sőt, a népgazdaság egyre több más területe sem. 'Teljes exportbevételük több, mint egyharma- da — értékesítési áron számolva — írható az új, egy-két esztendős termé­kek, így a pozdorjalemez, a zsineg javára a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál. Az új termékek bölcsője természetesen az új tech­nika és technológia volt, s ez a bölcső olyannyira tá­gas, hogy belefér a nagy teljesítményű SZTB szö­vőgép, a korszerű kikészítő berendezés, s a lapgyártó­sor. Mindezek ma már folyamatos működtetésé néz átképző tanfolyamok épp­úgy feltételként sorakoz­tak, mint a külföldi gyár­tónál lezajlott betanítás, s az üzemmérnöki oklevél megszerzése. Az érintettek között nem maroknyi volt azok csoportja, akik papír­ral igazolhatták: szakkép­zettek. A változó termelési folyamatok, technológiai körülmények azonban nem papírt követeltek, hanem hozzáértést, tudást, a gyors reagálás készségét. Papír kontra valóság? Nem ennyire éles — ma még — a különbség, mi­vel elavult tudással is úgy ahogy elboldogulnak so­kan, mert hiszen maga a munkahely sem változik! Marad a régi technika, a megszokott technológia, ám — s itt a magyaráza­ta az ismeretek elavultsá­gának — az ezzel és így készült termékeket egyre kevesebbre értékeli a piac; nincs benne újdonság, amit szívesen' megfizetne. Va­lójában az ipari termelés versenyképességének egyik döntő mozzanata nem más, mint a termékben megtes­tesülő tudás értékesítése! Az áru akkor versenyképes, akkor értékesíthető kül- és belföldön egyaránt za­vartalanul, ha tartalma friss ismereteket tükröz, ha ezeket az ismereteket a gyártó képes folyamatosan megújtani. Ami a világ legtermészetesebb dolga olyan cégnél, mint a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat dunakeszi gyára, de szinte természetellenesen hangzik az ipari üzemek túlnyomó része számára. pusztán utalva a duná- keszi gyár gyakorla­tára: az új ismeretek itt feltételei annak, hogy egy­általán termelhessenek — a professzionális híradás- technikában hatalmas a verseny a nemzetközi me­zőnyben —, de egyben okai is annak ezek az új isme­retek, hogy itt mindig van friss szabadalom, nagy je­lentőségű újítás a termé­kekbe beépítve. Amit meg­fizet a vevő... Át kell gondolni s újra­értékelni a munkához való jog fogalmát, eddig köve­tett gyakorlatát. Eddig az volt a természetes rendje a dolgoknak, hogy valaki megszerzett egy szakmai képesítést az életpályája elején — akkor persze, ha valóban megszerezte ezt —, s munkaadói is, ő is úgy vélte, ehhez a munkához van joga. Magyarán: egy­szeri befektetésből — tanu­lásból — egy egész életen át megélhetett valaki, s bizonyos területeken nem rosszul, sőt... Hiszen gon­dolatmenetünk nem csupán a fizikai szakmákra érvé­nyes, hanem minden szak­területre, a műszaki tudo­mányokra éppúgy, mint a közgazdaságiakra. Űj foga­lommal kell megbarátkoz­nunk, s ez — szörnyen hangzik ugyan — a hori­zontális mobilitás, azaz a szakmaváltás; társadalmi­lag rendkívül hasznos fo­lyamat. Hasznossága azért rendkívüli, mert alapia — sőt, túlzás nélkül állít­hatjuk, kiindulópontja — a termelési- és a termék- szerkezet változásának, an­nak a korszerűsítésnek, amit hosszú ideje toltunk át újra meg újra holnapi felr adataink közé, de amit most már nem halasztha­tunk. Az egyéni következ­mények látszólag terhesek; tanulni kell. Nem egyszer, néhány esztendeig, hanem egyre inkább az egész életen át. A munka joga éppen v ezért már ma, is, s a jövőben még inkább kötődik egv friss követel­ményhez, kötelezettséghez: a képzés folyamatosságá­hoz, mindenkor annak tu­dásához, amit a változó feladatok diktálnak. Mészáros Ottó Pesff megyei műszaki héf Ä fejlesztés két módszere Hiányzik a háttéripar Folytatódik a Pest megyei műszaki hét rendezvényso­rozata. Már az elmúlt napok során is számos előadásra, tudományos-műszaki tapasz­talatcserére került sor a. me­gye legkülönbözőbb telepü­lésein, s ez a hét sem szű­kölködik majd események­Kádár János fogadta Pablis Silvát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fo­gadta a küldöttség élén ha­zánkban tartózkodó Kottornge Pablis Silvát, a Srí Lanka-i Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen jelen volt Dew Gunasekera, a Srí Lan- ka-i Kommunista Párt köz­ponti Bizottságának titkára és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (A tárgyalásokról kiadott nyilatkozatot a 2. oldalon is­mertetjük.) Tohh tej és, hús Gazdaságok mérlege Ellentmondásosnak tűnő helyzet jellemzi idén Pest me­gye termelőszövetkezeteiben a nagyüzemi szarvasmarha-te­nyésztést. Az előirányzottnál kisebb a tehénállomány a sza­kosított telepeken, ám a múlt évinél mégis 10 százalékkal több tejet és húst állítanak elő — tájékoztattak a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán. Az állomány csökkenésének oka, hogy öt közös gazdaság­ban — többek között a kere- pestarcsai Szilasmenti, a gal- gamácsai összefogás és az Óbuda tsz-ben — beruházási korlátozások miatt — a múlt év végén nem épültek fel a tervezett, korszerű istállók. így idén az előirányzottnál 5700-al kevesebbet, Összesen 49 ezer tehenet tartanak a nagyüzemi telepeken. örvendetes, hogy a meglé­vő állománnyal szakszerűen foglalkoznak, javult a gondo­zói munka minősége, s meg­teremtődtek a tenyésztési munka állategészségügyi fel­tételei. Jelzi ezt, hogy az elő­ző évihez képest mérséklődött a borjúelhullás aránya, kiala­kultak az optimális elletési feltételek. A termelőszövet­kezetek megyei szinten ösz- szesen 11 ezer 282 tonna hí­zómarha értékesítését terve­zik, az idén. Augusztus végéig 5663 tonnát állítottak elő, s ez a kedvező arány azt mu­tatja, reális, megalapozott, teljesíthető tervet készítettek. A tejtermelési ágazat nagy­szerű eredményeket ért el: a megyei nagyüzemi tehené­szetek idén várhatóan 828 ezer hektoliter tejet adnak a népgazdaságnak. Ez a meny- nyiség tíz százalékkal több az elmúlt évinél. A féléves mér­leg. is kedvező, a növekedési ütem tekintetében az orszá­gos tabellán első helyen áll­nak a Pest megyei terrhelő- szövetkezietek. ben. Hétfőn például Buda­örsön, az ipari szerelvények fejlesztési irányaival, az ISG legújabb termékeivel ismer­kedhettek meg az érdeklő­dők, Nagykőrösön pedig a népgazdasági szabályozók rendszerének várható válto­zásairól hangzott el előadás. (Ez utóbbiról mai számunk 3. oldalán olvashatnak tudó­sítást.) Tervezők, gyártók, forgal­mazók és felhasználók mint­egy hetvenfős csoportjának jól sikerült eszmecseréje volt az az előadássorozat, melyre az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mű­velődési házában került sor hétfő délelőtt. A korszerű technológiák, a nagy vegyipari létesítmények, az erőművek egyre nagyobb számban igé­nyelnek üzembiztos gömbcsa­pokat, tolózárakat, különböző szelepeket. A hazai ipari sze­relvénygyártás bázisvállalatá- nál megtartott rendezvényen — melyet a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület helyi csoportja szervezett — először a terve­zők mondták el, .milyen igé­nyeknek kell megfelelnie az igazán korszerű gyártmányok­nak. Ezután a gyártók mutat­ták be új termékeiket. Az ISG kettős fejlesztési koncepció alapján igyekszik lépést tartani az igényekkel. Egyrészt — mint ezt a vállalat főkonstruktőre, Kovács László elmondta — fejlett tőkésorszá­gokból vásárolnak licencekei, másrészt saját műszaki gárdá­juk eredményeit használják fel. Törekvésük a két módszer egyesítése, amikor is a kül­földről vásárolt licenc tovább­fejlesztését már saját erőből oldják meg. Jó példája ennek az Univam visszacsapó szele­pek esete. Ebben az esetben egy bizonyos mérethatárig vá­sárolták meg az NSZK-beli cégtől a gyártás jogát, s az e fölötti méreteket már idehaza fejlesztik ki. Ugyancsak Univam-licenc alapján készülnek azok a pil­langószelepek, melyeknek most indult meg a nullszériagyártá­sa. A nagy sorozatokra való tö­rekvés mellett az ISG eleget tesz egyedi kívánságoknak is. Az elmúlt tíz esztendőben mintegy 200-féle, „mérték után” készült szerelvényt ér­tékesítettek, többek között a Dunamenti Hőerőmű Vállalat megrendelései alapján. Az eredményes törekvések s az ezeknek kijáró elismerés mellett azonban sok kritika éri az ISG-t, részben fejlesz­tési lemaradások, részben pe­dig a határidők be nem tartá­sa miatt, állapították meg a gyár vezetői az előadásokat kö­vető vitában. Az így kialakult képhez azonban hozzátartozik, hogy a szerelvények előállítá­sához szükséges alapanyagok, előgyártmányok beszerzése —- különösen ami a határidőt és a megfelelő minőséget illeti —, rendkívül nehéz, így kénytele­nek önellátásra berendezked­ni. A nagy szakmai érdeklődés­sel kísért előadássorozat üzem- látogatással ért véget. Méz, esiga, nyűi Szerte a világon keresik A fehér akác virágjából szűrt, illatos, halványsárga színű méz, ínyencek asztalára való, különleges csemegének szánt éticsiga, patikaszerül szolgáló, különféle gyógyfü- vek, puha tollak, amelyek a vánkost, dunyhát bélelik, íz­letes nyúl- és gailambhús — a mezőgazdasági termelésben korántsem jelentős volument képviselő termékek. Aprósá­gok, amelyek mégis valutát hoznak, s amelyeket szerte a vi­lágpiacon keresnek és vá­sárolnak. Pest megyében is komoly tradíciói vannak az exportké­pes mellék-, ám egyáltalán nem mellékes termékek össze­gyűjtésén ek, f el vás ári ás á nak és feldolgozásának. Rátkai Mihálytól, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Pest megyei Szö­vetsége főelőadójától hallot­tuk, évről évre jelentős árbe­vétel származik az apróságok értékesítéséből. Az akác-, il­letve a vegyes méz például az egyik legkelendőbb élelmi- szeripari nyersanyagunk, s keresettek az egyéb méhészeti melléktermékeink: a virágpor, Toroid-tekercsek Leütésről Az év végéig tiö ezer orvosi műszerekhez és híradástech­nikai készülékekhez használatos tekercset készítenek a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezet műszerüzemében. Barcza Zsolt felvétele a lépesiméz, a viasz és a méh- pempő is. Pest megye klima­tikus adottságai kedveznek e kellemes, s egyben hasznot hozó tevékenységnek, főkép­pen Ráckeve, Cegléd, Nagy­körös és Nagykáta környékén található sok kaptár. Gyógynövényekből kissé csökkent a felvásárlás, de még számos lelkes — főképpen ta­pasztalt, idős — gyűjtő szedi össze erdők-mezők kincsét; Szob és Vác környékén csip­kebogyót, hársvirágot, mák­gubót, a szikesebb, laposabb alföldi területeken — Cegléd vidékén és a Tápióságban —, pedig kamillát. Az idei eszten­dő első felében 40 ezer forint értékű, szá­rított gyógyfű vet vett át a Herbária a Pest megyei gyűjtőktől. Egyedülálló szakcsoport munkálkodik Gödöllőn, a helybeli fogyasztási szövetke­zet égisze alatt. A környező hat Duna—Tisza közi megyé­ben zsákmányul ejtett apró, ízletes húsú éticsigákat vásá­rolják fel, s készítik elő nyu­gati exportra. A csigaszüret április végén kezdődik és nyár elejéig tart, a dömping pedig májusban, az enyhe klímájú, csöndes esőkkel kísért hó­napban van. Pest megyében ekkor 15 vagonnyit vettek át a különleges csemegéből. A nyúlfelvásárlás volumene meghaladja az előző évit, az első félévben 820 tonnát ad­tak át a kistermfelők a fo­gyasztási szövetkezeteknek. Intenzív, hibrid húsnyúl-faj- tákról van szó, olyanokról, amelyek nagyon keresettek. például Olaszországban, Bel­giumban, Angliában és Fran­ciaországban. K. M. Púja Frigyes Portugáliában Joao De Freitas Cruz por­tugál külügyminiszter meghí­vására háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn Lisszabon­ba érkezett Púja Frigyes ma­gyar külügyminiszter. A lisszaboni repülőtéren a magyar külügyminisztert és kíséretét Joao Freitas Cruz Külügyminiszter és a portugál ’-ül ügy min isztérium több ve­zető beosztású tisztségviselője fogadta. Hétfő délután a külügymi­nisztérium épületében meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Púja Frigyes magyar ás Joao de Freitas Cruz portugál külügyminiszter között. (Púja Frigyes tárgyalásáról szóló közleményt a 2. oldalon is­mertetjük.) KÖZÉLET Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Eizottsága tagjának, az országgy űlés elnökének ve­zetésével parlamenti kül­döttség utazott hétfőn Prágá­ba. A delegáció a Varsói Szer­ződés tagéi lámái parlamenti képviselőinek konzultatív ta­nácskozásán vesz részt. Aczél Gjörgy, a Miniszter- tanács élntkhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadta dr„ Olof Sundt y svéd evangéli­kus érseket, aki a magyaror­szági evangélikus egyház meghívására tartózkodik ha­zánkban. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével hét­főn hazaérkezett Géniből a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának küldöttsége, amely részt vett a III. európai szak- szervezeti konferencián. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottságá­nak 92. ülésén vesz részt. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter Ante Ze- lics közlekedési és postaügyi miniszter meghívására vasár­nap éjjel háromnapos baráti látogatásra Belgrádba utazott Trethon Ferenc munkaügyi miniszter vezetésével kül-, döttség utazott Genfbe, a nemzetközi munkaügyi szer­vezet harmadik európai re­gionális konferenciájára.

Next

/
Thumbnails
Contents