Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

1979. OKTOBER 13., PÉNTEK Művelődési bizottság Budaörsön Kapcsolatokban az erő Brigádok — egy emberként Cél: a beruházások gyorsítása Dunakeszin A tanácsok mellett működő művelődési bizottságok hely­zetét vizsgálta meg a nyár közepén a budai járási párt- bizottság. A felmérés ered­ményeiről beszélgetve mond­ta Rózsa Kálmánná, a járási hivatal művelődési osztályá­nak vezetője: — Járásunkban néhány he­lyen már megtalálták e bi­zottságok helyét, jelentőségük­nek megfelelő szerepet kap­nak, a községek művelődésé­ben. így van ez, például, Bu­daörsön. Megvalósult elképzelések — Mi a motorja a bizottság jó munkájának? — kérdeztük Horváth Gyulánét, a bizottság elnökét. — Hogy valóban jó-e ez a munka, mi a bizottság tagjai, nem ítélhetjük meg, minden­esetre az elmúlt időszakban volt néhány elképzelésünk, és ezeket az elképzeléseket meg is tudtuk valósítani. Mun­kánk alapja: akarunk tenni Budaörs kultúrájáért. — Tevékenységünk nem vá­lasztható el a község oktatá­si, művelődési életének ese­ményeitől, így minden, ami ezen a téren történik, Buda­örsön, kicsit a sajátunk is. Annak számítjuk például va­lamennyi oktatási létesítmé­nyünket: iskolák, óvodák épí­tését, amiből, szerencsére, jócskán jutott az elmúlt idő­ben. — Szavaiból úgy tűnik, az oktatás különösen fontos ré­sze munkájuknak... — Valóban valamennyiünk szívügye a gyerekek sorsa. Négy gyerekem van, így ta­lán érthetőbb, hogy minde­nekelőtt rájuk gondolok. De mindenki így véli, a bizott­ságban: ha meg akarjuk ala­pozni egy község kultúráját, a gyerekeiméi kell kezdenünk. Mostoha feltételek | cséré nem kellett sokat ma- | gyai-ázni. Nyolc — nyolc — Egy bizottság erejét kap­csolatai is mutatják. Hogyan alakult Budaörsön a művelő­dési bizottság és a társszervek viszonya? — Keveset mondok, ha azt mondom: jól. Nincs olyan vezető, legyen bár tanácsi em­berről, vagy a művelődés egyéb területén dolgozóról szó, aki ne segítené a munkánkat. Nem akadt még olyan kéré­sünk, ami, ha reális volt, ne kapott volna támogatást. És ha a bizottság jó munkáját emlegetjük, akkor elsősorban arról a kapcsolatról kell szól­nunk, amit sikerült kialakíta­nunk az elmúlt időszakban Budaörsön a művelődésben dolgozók között. Ügy vélem, ennek köszönhető, hogy ma már a nyolcadik óvodát ad­hatjuk át, hogy nyolc iskolánk van és gimnáziumot is ter­vezhetünk. Közös munka ered­ménye, hogy a közművelődési törvény elképzelései kezdenék valóra válni a községben. M. A. Királytigrisek A Fővárosi Állat- és Nö­vénykert nagyragadozó há­zában ismét láthatók bengáli királytigrisek. A szabad ter­mészetben kizárólag Ázsiában előforduló fényes bundájú sima és rövid szőrű, feketén csíkolt, vörös-barna állatok most barátkoznak környeze­tükkel, láthatóan jól érzik magukat a napsütötte, tágas kifutójukban. Jó étvágyukat napi 6—8 kilogramm elfo­gyasztott hús jelzi. Télen a ház belső ketreceiben a többi nagyragadozó társaságában te­kinthetik meg a tigriseket a látogatók. Gardák a hálóban Az őszi hűvös éjszakák be­álltával megkezdődött a Ba­latonon az év legnagyobb ha­lászati eseménye, a gardafo­gás. Régente látott halnak nevezték a gardát, mert a Tihany-környéki mélyvizek­ben ősszel olyan tömegben verődött .össze, hogy a meg­figyelők a tihanyi hegyről nyomon kísérhették a rajok vonulását. Az utóbbi tíz évben lénye­gesen megváltozott a garda­halászat: csupán néhányszor vonult. be a garda a tihanyi szorosba. A halászok azonban nem várhatnak a bizonytalan zsákmányra, a legvalószínűbb vonulási helyeken vetik meg hálójukat. Az öt balatoni ha­lászbrigád ezekben a napok­ban hat kilométernyi hálóval szűri a Balaton vizét. Az utóbbi napokban a zsákmány növekedése már azt jelzi, hogy telelőre gyülekeznek a gardák. A Szerszámgépipari Művek marógépgy árában az idén négyszázhúszmillió forint ér­tékben gyártanak marógépe­ket — tíz százalékkal többet, mint tavaly. Termelésük egy­re nagyobb részét a legkor­szerűbb NC-, CNC-vezérlésű — mini számítógéppel ellátott A MÁV Dunakeszi Jármű­javítójának kilencvenkét szo­cialista brigádja nap mint nap a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny je­gyében tett felajánlásait vált­ja valóra. S amit vállaltak, az nem is kevés. Hiszen a mint­egy tíz éve vajúdó C csarnok építésének befejezése az egyik alapcél. Ugyanakkor még az idén a 2001-es szakmunkás- képző' intézet tanműhelyét, szociális létesítményeit is sze­retnék beköltözhetővé tenni. Igaz, a 'kétszáz főt befogadó kollégiumot, az éttermet bir­tokba vehették már a diákok. Kissé furcsán hat, hogy a járműjavító szocialista bri­gádjai, műszaki kollektívája vállalásainak tetemes része — megmunkáló központok ké­pezik. A termékek mintegy nyolcvanöt százalékát expor­tálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A ké­pen: szerelik az MS—500 tí­pusú CNC-vezérlésű szerszám- marógépet. beruházásra, új üzemcsarnok, oktatási intézmény építésének befejezésére irányul. De ha számításba vesszük, hogy a létszám és kapacitás hiánya miatt a már példaként emlí­tett 16 ezer 400 négyzetméter alapterületű C csarnokot tíz éve építgeti a 31-es Építőipa. ri Vállalat — érthetők a be­ruházások gyorsítására irá­nyuló pluszvállalások. A műszakiak hatezer óra pluszmunkát vállaltak az építkezéseken. Lényegében a felajánlás teljesítésének a fe­lénél tartanak már: 3 ezer óránál többet dolgoztak pél­dául az oktatási intézmény támfalának elkészítésén. A műszakiak úgynevezett tere­pen való munkája azonban nem okoz fennakadást a jár­műjavító életében. A 250 mű­szaki napna készen beosztot­ta: ki, mikor végez fizikai munkát, s addig helyette ki veszi. át napi feladatát. Mun­kamegosztás, illetve többlet vállalása, Így lehet építkezni, s a zavartalan üzemvitelt biz­tosítani. Bizonyítják a duna- kesziek. Az úgynevezett forgővázja- vító részlegébe a C csarnok­nak már megkezdődött a be­költözés. A csarnok ugyanis ütemekre bontva, műhelyen­ként készül el. Az említett javítórészlegbe megkezdődött már az átköltözés, ez azonban egy pillanatra sem okoz fenn­akadást a termelésbén. Előre legyártották például azokat az úgynevezett forgórészeket, me­lyekre a javítások során szük­ség van. Az üzemi KJSZ-bi- zottság fiataljainak vállalásai is a C csarnok építésének mielőb­bi befejezéséhez kapcsolódnak. Az építőipari munkák mellett — szabad szombaton és vasár­nap vagy munkaidő után — az építkezésnél, a szakipari munkáknál segédkeznek, vagy árkokat ásnak a kábelek lefek­tetéséhez. De tereprendezést is vállaltak. A tmk-sok adják az építke­zéshez szükséges csőszerelő brigádokat. Várhatóan éves szinten 120 ezer órát dolgoz­nak. Ebből 67 ezerre vállalkoz­tak az idén év elején, a többi munkaórát pedig a kongresszu­si és a felszabadulási munka- verseny jegyében ajánlották fel. A jobb munkaszervezés, az ésszerű átcsoportosítások, a szo­cialista brigádok tenni akará­sa — eszköze a vállalások tel­jesítésének. Ugyanakkor taka­rékoskodnak az anyaggal, aa energiával. A drága, importból származó, a kocsik belső borí­tásánál használatos lemez he­lyett hazai alapanyagot, ra­gasztót alkalmaznak. A fűtő­szabályozók elektromos alkat­részeit is hazaival pótolják. As üzemek energiafelhasználását a középfrekvenciájú, RAVA ké­zi gépekre való áttéréssel is csökkentik a takarékosság mellett. A szocialista’brigádok a Ha­zafias Népfront körzeti bizott­ságaival is együttműködnek. Játszóteret építettek, görgős- csúszdát, lengő- és mérleghin­tákat készítettek. Erejükből még arra is futotta, hogy az MHSZ-lőtér rekonstrukcióját anyaggal, munkával, mintegy 800 ezer forint értékben segít­sék. V. E. Számítógép parancsára — A másik fő terület: a felnőttek művelődése, ez munkánk nehezebb része, kü­lönösen, hogy a feltételek még mostohábbak voltak, mint a gyerekeknél. Anyagi esz­közök híján ugyan-a tárgyi feltételeken nem sokat változ­tathattunk, de a tartalomban jelentős az átalakulás. Műve­lődési házunk hosszú kihagyás után ma ritka színvonalas, választékos műsorral szolgál és a könyvtár is magas szin­ten elégítheti ki az olvasói igényeket. — A bizottság hogyan tud­ja átfogni a község művelő­dését? — Ügy alakítottuk ki a bi­zottságot, hogy a művelődés valamennyi területéről legyen képviselőnk. Ezért választot­tunk pedagógusokat, tanács­tagokat, könyvtárost munka­társunknak, de azt mondha­tom, hogy a község művelő­i désének minden vezetője kap­csolódik valamilyen formá­ban a munkánkhoz. — Az anyagi erő hiányát említette. Pénz nélkül, vagy kevés pénzzel, miben rejlik a tanácsi bizottságok ereje? — Ezek a bizottságok, úgy gondolom, elsősorban erkölcsi erőt jelentenek. Olyan szerve­zetek, amelyekbe a tagok szaktudásukat, lelkesedésüket hozzák el és ez a kettő segít­het abban, hogy pénz nélkül is, vagy éppen kevéske pénz­zel is jól gazdálkodhatunk. Emlékszem, amikor az első óvodát terveztük Budaörsön: nem volt arra egy fillér se, még a papírról is kihúzták az elképzelést. Ügy csináltuk meg, saját erőből: magunk agitáltuk a szakembereket a társadalmi munkára, szeren­P. G. műszaki rajzoló volt egy nagyüzemben. Drámáidat írt szabad idejében. dr P. G. néz a papírra, de nem a betűket, Vilit látja. Vilit, ahogy majd lassan, nagyon lassan elindul a színpadon az udvar felé. Igen, gondolja P. G., ez Vili darabja, az övé és nem másé. Mindent neki köszönhet, ha ő nem marad mind­végig a barátja, már régen dili­házban lenne, már törzsvendégnek számítana a kijózanítóban. És egy­általán. P. G. kinyitja az ablakot, kiszedi a papírt a gépből, hozzárakja a többihez. A fürdőszobában sokáig tartja a fejét víz alá. A tükörben borostás, puffadt arc bámul rá. Az utóbbi időben egyre többet ivott. Ennek vége, mondja a tükörnek. Másnap a munkahelyén feltűnést kelt szokatlan vidámsága. Mi van, mi van, szerelmesek vagyunk? — kedélyeskednek, és P. G. csodál­kozva vesz; észre, hogy a szellemes- kedéseken nem fortyan fel. Aznap a vonat sem rázza annyira, mint máskor, amikor Pestről ide- vagy visszautazik. Ebédszünetben kiszalad a postá­ra. A vaskos borítékot annak a színháznak címezte, ahol Vili ját­szik. Neki az egész darabról egy szót sem szólt. Hasra fognak esni, gondolja. Ügy érzi. hogy jól és jót írt és életében először a kétely leg­halványabb nyomát sem fedezi fel magában. Eltelik másfél hónap. Vili dél­előtt fél tizenegykor telefonál az irodába. — Te szemét, te nyava­lyás! Aranyapám! Széttéplek, meg­eszlek, ugye én mondtam, mi mond­tuk, tudtuk, ugye, akkora vagy, mint a ház! te!! Két nap múlva P. G. bemegy a színházba, másfél óra alatt min­dent elintéznek, erőtlenül vitatko­zik a módosításokon, hagyja, hogy meggyőzzék, mindent aláír, amit elé- tesznek. aztán kitámolyog, agya teljesen üres. A nyár valami furcsa kábulat­ban telik el, a város kiürül, P. G. egész szabadságát a strandon tölti, sokat úszik, élvezi a vizet, mint valamikor kissrác korában. Nyitott szemmel merül a víz alá és amikor kiül a partra, zöldarany köd bo­rítja az embereket. XSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSA A színházi laptan augusztus köze­pén nyilatkozik a rendező: Üj szerzőt avatünk ,.. Fiatal szól fia­taloknak ... Bátor kezdeményezés ... Fénykép is van, P. G. arcképe. A cikk után megindulnak a telefo­nok. Olyanokkal beszél meg talál­kozót, akiket évek óta nem látott, azelőtt is mindig P. G. kereste őket. Tisztában van vele. ha ez a darab nincs, talán soha nem találkozik velük, mégis leül közéjük és magá­ban röhög a kölcsönös kompromisz- szumnak ezen a bizarr formáján. Az igazgató behívja, először, mió­ta a cégnél van. Letegezi, konyakkal kínálja, no lám, az ember nem is sejti, milyen értékes emberekkel dolgozik együtt, gratulálunk, persze gondoljuk, nem sokáig maradsz ná­lunk, sajnos, de hát belátjuk, a mi kis vállalatunk, különben is, te miért itt kerestél munkát, távol Pesttől, a lakásodtól? P. G. sem tudja hirtelen. 'SSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSA A próbákat szeptemberben kez­dik. P. G. mindig ott van a szín­házban, az igazgatója korlátlan mozgási szabadságot biztosított szá­mára. Ez ugye a legtermészetesebb, kedélyeskedett. P. G.-nek díszlet- és jelmezterve­ket mutatnak, kikérik véleményét, a büfében Kossuth-díjasokkal kávé­zik, akik határozottan J« mulatnak P. G. ósdi viccein. A premierre csináltat egy öl­tönyt. drága angol szövetből, mint­ha a fogát húznák, ja kérem a rep­rezentáció. Már ptkor bent van a színházban, mindenkinek az útjába keveredik. Remegve áll az előcsarnokban, ro­konok, ismerősök köszöntik, vissza a színfalak mögé. díszletezők taszi- gálják. gong egy. Vili veri hátba biztatóan, de P. G. látja, hogy ba­rátja is halálsápadt a smink alatt, gong kettő, három, elvégeztetett. 7////////////<////////ü .Pislogva áll a tapsban, ügyefo- gyottan hajlong, szeretné, ha ez az egész minél tovább tartana. A banketten hónapok óta először berúgott. Nagyon. A kritikák általában jók. Főleg a nyers, fiatalos hangvételt emelik ki, azt, hogy végre valaki belülről, a fiatalok aspektusából közelíti meg a mai magyar fiatalság igen érde­kes és változatos problémáit. A kulturális főmufti — ahogy Vili nevezte — az ötödik előadásra :öa el, gratulál P. G,-nek, tetszett, mónd- ja és P. G. megkéri, fogadná őt egy nap. Mikor bemegy hozzá, majdnem egy órát beszélgetnek és P. G.-t két hét múlva felveszik a Tv-hez. Társaságban találkozik Katival. Vili már sokat emlegette a lányt, aki évfolyamtársa volt a főiskolán. Hajnalig beszélgetnek és P. G. tud­ja. hogy ezzel a beszélgetéssel va­lami befejeződött és az. ami sze­rinte akkor indult el. amikor az utolsó betűt írta le a darabban, az a valami tulajdonképpen most kez­dődik. dr P. G. természetesen sokkal ter­jengősebben mesél. A sztori napról napra bővül. Az orvosok örülnek ennek, mert közel három hónapig szót sem szólt. Ide, Nagyfára, saját kérésére ke­rült, huszonnyolc évesen, ötször volt elvonón. Pesten már tucatnyi ál­lása volt, kiitta magát belőlük, for­dított ingázóvá vált, mert a fővá­rosban már szégyellte a munkaköny­vét. Sok látogatója van. Egybehang­zóan mondják, P. G. soha egy sort le nem írt. Hasonlóan: nem gyűj­tött bélyeget, nem volt könnyűbú­vár, festő, teniszbajnok, bár mind­egyikről hasonlóan kidolgozott kerek sztorijai vannak. Pótcselekvési fantáziák és a fantá­zia pótcselekvése. — Egyszerű: iszik. Remek feje van. de iszik. — A látogató jóbarát lemondóan legyint. Egyszerű? Andai György ŐSZI CIPŐVÁSÁR MEGÉRKEZTEK A LEGÚJABB ŐSZl ÉS TÉL/ MODELLEK NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCIPŐK, CSIZMÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZENTENDREI CIPŐSZAKUZLETÉBEN: Marx tér 14. NÉHÁNY CIKK AZ ARüVALASZTÉKBÖL: Férfi félcipő 453 Ft Bőr felsőrészű férfi félcipő 486 Ft Száras fiúcipő nyersgumi talppal, 31—34-es méretű 238 Ft 35—38-as méretű 339 Ft Bundabéléses fiú bokacipő, 31—34-es méretű 264 Ft 35—38-as méretű 336 Ft J5zCnjátéh — emlerjátéh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents