Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

1979. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK Konferencia A világnézeti nevelésről Nagy jelentőségű nemzet­közi oktatáspolitikai esemény színhelye lesz hazánk a közel­jövőben. Balatonaligán rende­zik meg október 16—18-a kö­zött a szocialista országok közoktatási minisztereinek 111. konferenciáját, amelyen Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam és ha­zánk képviselteti magát. A kétévenként sorra kerülő tanácskozás központi témája az idén a tanulók marxista— leninista világnézeti nevelése lesz. A hazánkba érkező küldött­ségek itt-tartózkodásuk során iskoláink, oktatási intézmé­nyeink életével ismerkednek. Öt mentési — fűkaszával A ceglédi üzemmérnökség dolgozói Albertirsa—Abony út­vonalon géppel kaszálják az útpadkán a füvet. Naponta 34 ezer négyzetméter útmenti területet hoznak rendbe. Halmágyi Péter felvétele Javuló egészségügyi ellátás As BSMf elnöksége megvissgáSfa, értékeibe Az SZMT elnöksége leg­utóbbi ülésének napirendjén szerepeltek az egészségügyi ellátás fejlesztésének szakszer­vezeti feladatai, valamint a szakszervezeti gazdaságpoliti­kai agitáció és propaganda- munka helyzete és tennivalói. Az egészségügyi ellátásról Götzinger István, az SZMT osztályvezetője tartott beszá­molót. Elmondta, a negyedik, valamint az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt a megye egészségügyi ellátása dinamikusan fejlődött. Bővült a körzeti és üzemorvosi háló­zat, az anya-, a csecsemő-, és gyermekellátás. Felépült a gödöllői, a szentendrei, a száz­halombattai és a monori szak­orvosi rendelőintézet. A kere- pestárcsái kórház átadásával: a váci, ceglédi kórházak és a törökbálinti tüdőgyógyintézet bővítésével összességében egyharmadával — több mint 120Q-zal .nőtt a kórházi ágyak száma. Kevés a kórházi ágy Javult az egészségügyi szer­vezet irányítása és a gyógyító, megelőző munka színvonala. Több mint negyven százalék­kal emelkedett, s 1978-ban már 10 ezer volt az egészség­ügyben dolgozók száma, köz­tük 1314-en orvosok. A fejlődés ellenére az egészségügyi ellátással szem­ben megnövekedett igények és az anyagi lehetőségek nincse­nek összhangban. Még min­dig kevés a kórházi ágy, s a gondot csak súlyosbítja a megyei kórház rekonstrukció­ja. Emiatt 172 ágy esett ki az ellátásból. A hatodik ötéves tervben ezért újabb 320 ággyal bőví­tik a kerespestarcsai kórházat. Ugyanígy a járóbeteg-ellátás javítása érdekében szükség van a szakorvosi rendelőinté­zetek bővítésére, a körzeti or­vosi hálózat fejlesztésére, fel­szereltségének javítására. Az üzemegészségügyi hálózatban nagyobb szerepet kell kapnia a megelőző munkának. Ugyan­akkor az egészségügyi dolgo­zók áldozatos munkájának is több megbecsülést kell sze­rezni. Fehsieges számhalmaz A sürgető tennivalók közül az egyik legfontosabb a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásának hatékonyabb megszervezése. Az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének Pest megyei Bizott­sága fontos feladatának tekin­ti, hogy a megyei egészség- ügyi intézményekben működő alapszervezetek állítsák tevé­kenységük középpontjába a színvonalasabb betegellátást. A szakszervezeti gazdaságpo­litikai és ágitációs propaganda- munka helyzetéről, feladatairól Gölöncsér Dánielné, az SZMT titkára tartott előadást. Mint mondotta, igen nagy feladat hárul a gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósításában a szak- szervezeti propagandamunká­ra. Különösen felgyorsult az éves gazdasági tervek és a kollektív szerződések módosí­PéBdamufafás és megbecsülés ki értelmiség szerepe a társadalomban — Az értelmiség ma társa­dalmunk legdinamikusabban fejlődő rétege, s mind létszá­mát, mind jelentőségét tekint­ve egyre nagyobb szerephez jut életünkben — állapította meg tegnap Simó Tibor, a SZÓT kulturális, ágitációs és propaganda osztályának veze­tője, Gödöllőn, az Agrártudo­mányi Egyetemen tartott elő­adásában. A Szakszervezeti Politilcai Fórumok Pest me­gyében sorozat tegnapi ren­dezvénye a . Szakszervezeti munka az értelmiség körében címet viselte, s ennek megfe­lelően résztvevői elsősorban az Agrártudományi Egyetem, a MÉM Műszaki Intézet, a Kisállattenyésztési Kutatóin­tézet, a városi rendelő, a gyógyszertár szakszervezeti soraiból kerültek ki. Vitaindítójában a SZOT osz­tályvezetője rámutatott: a szocialista értelmiségnek nem csupán az egyetemi vagy fő­iskola;. diploma az ismérve, hanem ugyanígy sajátja kell legyen a széles látókör, az új iránti fogékonyság, a kritikai szemlélet és a vitakászség. A közéleti aktivitás fokozása megkívánja, hogy az értelmi­ségi összetételű alapszerveze­tekben a tisztségviselők, a bi­zalmiak, titkárok is értelmisé­giek legyenek, s ne engedjék — vagy éppen ne hárítsák át ezt mintegy húzódozva a funkciótól — az adminisztra­tív vagy kisegítő dolgozókra. Társadalmunk fejlődése szempontjából rendkívül fon­tos az értelmiség kultúraköz­vetítő szerepe, mely elsősor­ban nem az ismeretek szóbeli terjesztését jelenti, hanem , az életmóddal, a tettekkel is alá­támasztott példamutatásban nyilvánul meg. E feladat betöltéséhez ter­mészetesen az értelmiségnek szüksége van a társadalom erkölcsi és anyagi megbecsü­lésére. Eredményeink ellenére ez a terület nem mentes az ellentmondásoktól, állapították meg a vitaindítót követően *a hozzászólók, akik saját terü­letük egy-egy olyan jelenségét tették szóvá, melynek megol­dásában a szakszervezeteknek is közre, kell működniük. Az aktívaülés Gölöncsér Dánielnénak, az SZMT titká­rának zárszavával ért véget. W. B. tásának vitája, rendszeresen foglalkozik a tagság a mun­kaverseny időszerű kérdései­vel. Még gyakori hiba, hogy az irányító munkában nem érvé­nyesül a tervszerűség, a fo­lyamatosság. A vállalatok ve­zetői a feladatokat gyakran csak az általánosságban ismer­tetik, csoda-e, hogy a konk­rétan nem is ismert terve­kért nem tudnak igazán lelke­sedni. Az is előfordul több helyen, hogy a választott tes­tületek elé terjesztett gazda­sági beszámolók bonyolultak, nehézkesek, tele vannak szám­halmazokkal. így megértésük, felhasználásuk gondot okoz a napi agitációban. Annak ellenére, hogy a tag­ság közel 30 százalékát ré­szesítik oktatásban, s kezd előtérbe kerülni a gazdasági ismeretek terjesztése, még mindig kevés az ilyen jellegű tájékoztató. Ezért javítják az együtt­működést a TIT-tel, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, szervezetekkel és a művelődé­si intézményekkel. Hatéko­nyabban használják fel a Táncsics Könyvkiadó és az ágazati szakszervezetek kiad­ványait. Javuló táppénzes fegyelem Az előadást vita követte, vé­gezetül az elnökség nevében Jámbor Miklós, az SZMT ve­zető titkára összefoglalta a tennivalókat, s hangsúlyozta, hogy az elnökség fontos fel­adatnak tartja a táppénzes fegyelem megszilárdítását, az üzemegészségügy fejlesztését. Kiemelte, hogy igen fontos szerepet kell kapnia az üze­mekben folyó propagandamun­kának. Sz. M. Merre fari Mende ? Ismeri, mint a tenyerét... Amikor benyitottam a men- dei községi tanács elnöki szo­bájába, kissé meglepődtem: magas, barna fiatalember fo­gadott. Pálfalvi László au­gusztus elsején lett tanácsel­nök. Korábban Budapesten, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában dolgozott, főművezetőként. Életkora: 32 év. Mindenekelőtt azt tudako­lom, hogyan is lesz valakiből községi vezető? Pálfalvi László Mendén szü­letett, apja mozgópostás volt, édesanyja háztartásbeli. Elvé­gezte a gépipari technikumot, tagja lett a járási KISZ-bi- zottságnak. 1976 óta tanácstag, két éve a számvizsgáló bi­zottság elnöke. Igen sok tár­sadalmi munkát végzett, nem kímélte a fáradságot, ha a köz ügyeiért- kellett dolgozni. Ilyen előzmények után került e fontos tisztségbe. S vajon mit sikerült tenni a közössé­gért az elmúlt két hónap alatt? Elakadt a mentő Meséli, hogy itt is kevés volt az óvodai férőhely. Az is­kola volt igazgatója javasol­ta, hogy ki kellene bővíteni a 2. számú óvodát, van rá mód. S valóban, egy hét alatt, tár­sadalmi munkában elkészült az új helyiség. Az anyagot a tanács biztosította. Megszün­tettek egy raktárát és egy iro­dát, lebontották a közfalat; aztán jött a festés, mázolás. Az eredmény: az eddigi 25 helyett 50 gyerek járhat ebbe az óvodába, s nem kell együtt lenniük a közép- és nagycso­portosoknak. Ez ugyan apró­ságnak látszik, de ha megkér­deznénk a 25 szülőt, ők nyil­ván azt mondanák: nagyszerű. Először esett meg Mendén, hogy minden jelentkezőt fel tudtak venni az óvodába. Az elnök ismeri a községét, mint a tenyerét. Ismeri la­kóit, tudja, mi a gondjuk-ba- juk. Például: jó évtizede vár­nak már arra, hogy a Dózsa György út szilárd burkolatot kapjon. Mintegy 1200 lakos érdeke, hogy a 2,4 kilométe­res út járható legyen ésős időben is. Mert néha bizony a kenyeret sem tudta bevin­ni a gépkocsi az óvodába és az üzletbe; s néha a mentő is elakadt. Most szeptemberben leterítették kőzúzalékkal az utat, s lelocsolták bitumennel — azóta járható. Ugyancsak régi panaszt orvosoltak Men- de-Szentistvánon is, azzal, hogy földgyaluval elegyenget­ték, rendbehozták az utakat. Talán az is apróságnak lát­szik, hogy kerítést kap a 3. számú óvoda, s egyúttal ját­szóudvart alakítanak ki — természetesen társadalmi munkában. A szülők szíve­sen segítenek. Az óvodához ugyanis túl közel a vasút, nagyon kellett vigyázni, hogy a hetven gyerek közül akár egy is közelébe ne menjen... k propaganda rangja MiJSZ-sktkisták tanácskozása Tizenkilenc megye — köztük Pest megye — és a főváros küldötteinek részvételével Du­nakeszin tartják immár ha­gyományos tanácskozásukat az MHSZ aktivistái. A háromnapos értekezlet, amelynek előterében az agi- tációs és propagandamunka áll, kedden kezdődött és csü­törtökön fejeződik be. E te­rület helyzetéről, szerepéről, legfontosabb feladatairól tar­totta megnyitó előadását Nagy­váradi Sándor őrnagy, az MHSZ OK ágitációs ás propa­gandaosztályának előadója. A hazafias-honvédelmi neve­lőmunka — állapította meg a beszámoló — az elmúlt évekr ben politikai súlyának meg­felelő rangot kapott. Tíz év statisztikája és a propaganda javuló színvonala mutatja a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájának fokozódó elisme­rését. Az MHSZ feladatainak segítésében nagy szerepet kap­nak a megyei lapok, amelyek közül néhány — örömmel vettük, hogy a Pesit megyei Hírlapot is említették —, ed­dig is eredményesen teljesí­tette feladatát. Nagyváradi Sándor a jövö év propagandamunkájából ki­emelte hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója esemé­nyeit. A jubileumot a szövet­ség az egész országot átfogó vetélkedősorozat megrendezé­sével köszönti. Ezután a me­gyék képviselői — az agi'tációs és propaganda főelőadók, va­lamint az első ízben találkozó sajtófelelősök — számoltak be munkájukról. A résztvevők Borsod, Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megye tapasztala­taival ismerkedhettek meg. A tanácskozáson felmerült kér­désekre, javaslatokra Lévai Imre alezredes, osztályvezető válaszolt. A tanácskozás csütörtökön fejeződik be. M. A. A két körzeti orvosi állás közül az egyik betöltetlen volt. Most végre akadt vál­lalkozó. Dr. Fülöp Sándor fő­városi lakásáról jár ki, hogy ellássa a 2. körzet betegeit. Hallom, fiatal ember, nagy a lelkesedése. Remélhetően so­kat lendít a község egészség- ügyi ellátásán. Kél hónap után Nagyjából ennyi történt. Mende fejlesztésében az utób­bi két hónapban. Nem túl sok, de nem is kevés. Értékét az adja, hogy réges-régi gon­dok oldódtak meg. Ezt teszi az ambíció? Az elnök így vá­laszol: — Sokat vagyok kint a köz­ségben, a helyszínen. Nem­csak azért, mert ez jó benyo­mást kelt az emberekben, ha­nem azért is, mert nem szere­tem irodában tölteni az egész napot. Főművezetőként is gyakran voltam lent a mű­helyben. Néha a szabad szom­batom, vasárnapom is rá­megy a munkára. Ügy érzem, bíznak bennem az emberek. Szeretem ezt a munkakört, jó érzés egy-egy utca lakóinak vágyát teljesíteni; amikor azt mondhatjuk: na, valamit előbbre léptünk. S vajon milyen előrelépés várható a jövőben? Mit ter­vez a tanácsi testület, és az elnök? Először is a Főút 9. alatti iskola felújítását. Nap­közit és konyhát alakítanak majd ki. A konyha az 1. szá­mú óvodát is elláthatja majd meleg étellel. A felújításhoz azonban csak akkor kezdhet­nek hozzá, miután elkészül az új nyolctantermes iskola, hogy ne legyen fennakadás a tanításban. Ma a kilenc tanterem négy épületbe van szétszórva, s nem mondhatók ideálisnak a körülmények. Ezért sürgősen, még ez év novemberében hozzákezdenek az új iskola építéséhez, ' s úgy tervezik, hogy 13 millió forintos költ­séggel, a gyömrői Töváll ki­vitelezésében, 1980 augusztu­sára elkészül. Ezután kez­dik a Fő utcai épület átala­kítását. Végül 14 tanterem lesz, éppen elegendő a köz­ség gyerekeinek. Az iskola- építéshez kapcsolódik a sport­pálya felújítása. A pálya fe­lét elveszik, kell a terület az építéshez, ám utána kis sport­kombinátot hoznak létre, ame­lyet az iskolások is használ­hatnak. Az állag harminc Eddig jutunk a beszélge­tésben, amikor benyit egy szőke fiatalaszony. Kiderül, ő a tanácstitkár: Tóthné Óvári Mariann. 1978. július 1-től dolgozik ebben a beosztás­ban. Csupán 25 éves. S mint hallom, a tanácsi dolgozók átlagéletkora alig harminc év. El tudják látni feladatukat, hiszen mindannyian elvégez­ték a munkakörükhöz szüksé­ges iskolát, tanfolyamot; meg­felelő képesítéssel rendelkez­nek. A tanácstitkár azt mondja, nagyon kevés az a pénz, amit fejlesztésre fordíthatnak — évente másfél millió forint —■, de ezt meg lehet kétszerezni. Társadalmi munkával. A múlt évben 2,5 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel Mende lakossá­ga, s az idei félévben 1,2 mil­liónyit. Továbbra is számíta­nak a lakosság segítségére, munkájára. Valószínű, hogy ebben nem is lesz hiány. S az is remél­hető, hogy céltudatos terve­zéssel, kitartó munkával el­érik a kitűzött célokat, s a következő években sokat gya­rapszik majd a község. Ügy látszik, Mende jó irányba tart. Paládi József A kereskedelmi felügyelősé­gek, a helyi tanácsok és a társadalmi ellenőrök bevoná­sával a közelmúltban ország­szerte újabb 2900 vizsgálatot tartottak, ellenőrizték a ven­déglátás üzletpolitikai maga­tartását, a bolti kiskereskede­lemben az új árak alkalmazá­sát — állapították meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium­ban, ahol értékelték az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség jelentését az ismé­telt árellenőrzések tapasztala­tairól. A vendéglátásban tartott több mint 800 ellenőrzésen kevesebb hiányosságot tapasz­taltak, az üzletek mindössze 5 százalékában találtak kalku­lációs hibákat, s a pontos szá­molásra és mérésre irányuló 460 próbavásárlás is kevesebb tévedést tárt fel a korábbiak­nál. Az árakat az üzletek 94 •százalékában az előírásoknak megfelelően tüntették fel. Az üzletek rugalmasan alkalmaz­kodtak az áremelés következ­tében megváltozott igények­hez, a legtöbb helyen kis- adagokat, zónaételeket, gyer­mekmenüket vezettek be. Az étlap szerinti fogyasztás csök­kenését az előfizetéses étkez­tetés és a menürendszer bő­vítésével igyekeztek ellensú­lyozni. A készletek felmérésével és a leltárokkal kapcsolatban az ellenőrzött 800 boltnak mind­össze 10 százalékában találtak kisebb hiányosságokat. Az üz­leteknek viszont csak a 86 százalékában tüntették fel megfelelően az új árakat. Az árak betartását, a számoláso­kat 1300 próbavásárláson el­lenőrizték, a helyzet valami­vel kedvezőtlenebb volt, mint korábban, az áremelést köz­vetlenül követő Időszakban. A vizsgált élelmiszerüzletek 18 százalékában az iparcikk­ellenőrzések 7 százalékában állapítottak meg a fogyasztók, 4 százalékában a boltok kárá­ra téves számolást vagy ár- alkalmazást. A kiskereskedelemben 184, a vendéglátásban 50 esetben indítottak büntető eljárást, ezen belül 105 esetben össze­sen 769 ezer forint pénzbírsá­got róttak ki az előírások el­len vétőkre. Óvda vstgy iskoiei@lc?!ké$zsfő Az iskolába járó cigánygye­rekek mindössze 30 százaléka végzi el 14 éves koráig az ál­talános iskola nyolc osztályát — hangzott el a teendőket is érzékeltető megállapítás a Hazafias Népfront Országos Tanácsa cigánypolitikai albi­zottságának tegnapi ülésén. Ezért a népfront aktíváinak és minden más érdekeltnek el­sősorban azon kell munkál­kodnia, hogy a cigánygyere­kek még idejekorán óvodába kerüljenek, vagy ha erre nincs mód, akkor rendszeresen* részt vegyenek az egyéves iskola- előkészítő foglalkozásokon. A Minisztertanács határoza­ta alapján egyébként az év végéig elkészülnek az állami és . a társadalmi intézkedési tervek, amelyek a cigányta- kosság társadalmi beilleszke­dését kívánják elősegíteni. Az elképzelések egyeztetésében is részt kíván venni a Hazafias Népfront, s e cél jegyében a cigánypolitikai albizottság megbeszélésre hívja a SZOT, a KISZ, az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium kép­viselőit. A gyerekek tanulásá­nak segítésére, a szülők és a környezet szemléletének for­málására Budapesten és ki­lenc városban — tájértekezlet jelleggel — ankét sorozatot ren­dez a népfront A cigányság a felemelkedés útján címmel. . t Rugalmasabb vendéglátás, kisebb hiányosságok

Next

/
Thumbnails
Contents