Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. SZEPTEMBER 5., SZERDA Heti jogi tanácsok • A katonai szolgálati időről. A katonai szolgálati idővel kapcsolatban intéztek hozzánk többen kérdéseket. Ezekre adunk az alábbiakban választ: Szolgálati időnek számít a fegyveres erők és a fegy­veres testületek, valamint a volt honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgá­latának az ideje, a honvédelmi munkaszol­gálatban töltött idő, a katonai vagy polgári sze­mélynek hadifogságban töltött ideje, ha a volt hadifogoly a hadifogság megszüntetését kö­vető 180 napon belül Magyar- onszág területére visszatért, a deportálásban töltött idő, ha a volt deportált 1947 előtt Magyarország területére visz- szatért és az 1939. évi II. törvényen alapuló leventeszolgálatban külföldön töltött idő, ha a le­ventét akarata ellenére kény­szerítették az ország területé­nek az elhagyására, és szaba­don bocsátásától számított 180 napon belül Magyarország te­rületére visszatért. Szolgálati időként figyelem­be kell venni továbbá a fegy­veres erők és a fegyveres tes­tületek — ideértve a pénzügy- őrséget és a vámőrséget is —, hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a _ szolgálat nem nyugállo­mányba helyezéssel szűnt meg. A közszolgálati alkalmazot­takra vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni a néphadseregnél, a volt hon­védségnél (folyamőrségnél), a rendőrségnél, a pénzügyőrség­nél, a vámőrségnél hivatásos vagy továbbszolgáló állomány­ban 1952. január 1-ét megelő­zően eltöltött időt, ha a szol­gálat 1952 előtt megszűnt. • Milyen esetben számit szolgálati Időnek a kisiparos­ként és a magánkereskedőként eltöltött idő? A kisiparosként 1961. de­cember 31., magánkereskedők­nél pedig 1969. december 31. után eltöltött időnek az a tar­tama számít szolgálati időnek, amelyre a kisiparos nyugdíjjá­rulékot vagy társadalombizto­sítási járulékot fizetett. • Figyelembe vehető-e a külföldön munkában töltött Idő? Szolgálati időként kell fi­gyelembe venni a magyar ál­lampolgár 1945. április 4. és 1967. december 31.- közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha — a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyez­te, — a munkavállalásra állam­közi egyezmény, illetőleg ma­gyar külkereskedelmi szerv által kötött egyezmény végre­hajtásaként került sor, és — az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkavi­szonyban állott. Az 1967. december 31. után fennállott külföldi munkavál­lalás tartamát szolgálati idő­ként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampol­gár a munkavállalásra az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott és az előírt nyugdíjjá- rulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette. Ez vo­natkozik arra a magyar ál­lampolgárra is, aki külföldön — a közép- és felsőfokú okta­tás keretében folytatott tanul­mányokat kivéve — olyan te­vékenységet folytatott, amely­re — államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nerpzetközi szervezet által biz­tosított keretből, — külföldi szervnél — ma­gánkezdeményezésre — pályá­zat elnyerésével vagy meghí­vás alapján ösztöndíjban ré­szesült. , Az előadóművész 1975. jú­nius 30. után fennállott külföl­di munkavállalásának a tarta­mát akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha a — munkavállalásra az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresz- száló szerv közreműködésével került sor, — a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb és — az előíit riytlgdíjjárulékot (társadalombirtösYtási" járulé­kot) megfizette. Szolgálati időként kell to­vábbá figyelembe venni a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy e minőségben eltöltött idejét. • Milyen esetben számit szolgálati Időnek az egyetemi (főiskolai) tanulmányok ideje. A rokkantsági nyugdíjra jo­gosultság szempontjából szá­mít szolgálati időnek a felső­fokú oktatási intézmény nap­pali tagozatán folytatott tanul­mányok ideje, legfeljebb azon­ban a képesítés megszerzésé­hez, az igény elbírálásakor szükséges idő. Érdeklődőknek is és szakembereknek is A közeljövőben megjelenő jogi kiadványok Elméleti és gyakorlati jogá­szok, de a jog iránt csak ér­deklődők is több népszerű ki­adványt vehetnek kezükbe az elkövetkező hónapokban a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó jóvoltából. Napjaink egyik sokat vita­tott kérdése a gazdasági kap­csolatokban a minőségért való felelősség, amely a KGST-or- szágok egymás közti kereske­delmében sem rendeződött még megnyugtatóan. Hontvári Má­tyás hamarosan napvilágot látó kötete Felelősség a minő­ségért a nemzetközi adásvétel körében címmel javaslatokat dolgoz ki a KGST általános szállítási feltételek jelenleg érvényes rendelkezéseinek to­vábbfejlesztésére is. Állam — politikai rendszer — társadalom címmel jelenik meg Antalffy György állam- tudományi témájú műve. A nemzetközi gyermekév adta az ötletet a Lukács Tibor szerkesztésében nemrég meg­jelent kötet összeállításához: Márkája Imre igazságügy­miniszter írt előszót a neves családjogászok tanulmányait tartalmazó kötethez. A közlekedési balesetek okairól felállított elméletek­kel, az ilyen irányú kutatások és a kriminológia összefüggé­seivel foglalkozik a többi kö­zött lrk Ferenc Közúti balese­tek című kötete, amely szep­temberben kerül a könyves­boltokba. Nem kevésbé izgal­mas témát feszeget Szentivá- nyi Iván, a lakossági pénz­ügyi szolgáltatások jogi kérdé­seit elemezve. A hagyományos bankszolgáltatásokon kívül valamennyi jelentős pénzügyi szolgáltatással foglalkozik, s az idevágó jogszabályokat is ismerteti. Állampolgári alapismeretek címmel 600 oldalas jogi ismer­tető készült a Hazafias Nép­front kezdeményezésére: még a nyár végén az olvasókhoz kerül a társadalmi szerveze­tekről, az állampolgárok alap­vető jogairól, a népképvisele­ti szervek választásáról, az ál­lamigazgatás szervezeti felépí­téséről és más fontos tudniva­lókról összeállított könyv. A Legfelsőbb Bíróság ítél­kezései munkájáról ad képet a Büntetőjogi Döntvénytár 550 oldalas kötete. A gazdál­kodó szervezetek szerződéseire vonatkozó jogszabályokat a Kis jogszabálysorozat legújabb darabjaként vehetik kézbe az érdeklődők. A felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán foly­tatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmá­nyi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hó­nap első napjától a végét ma­gában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szol­gálati időnek; beszámít a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet ideje is. Több képesítés megszerzésé­re irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzésé­hez szükséges idő vehető fi­gyelembe. A külföldi felsőfokú oktatá­si intézmény nappali tagoza­tán folytatott tanulmányok idejét a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföl­dön szerzett képesítést honosí­tották, illetőleg a tanulmányok idejét hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították. A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1944 után folytatott tanulmá­nyi időt az említett honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell ven­ni, ha a hallgató magyar ösz­töndíjasként vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nem­zetközi szervezet által biztosí­tott keretből, külföldi szervnél — magánkezdeményezésre — pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült és így végezte ta­nulmányait. f Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A szülők felügyeleti kötelességéről Egy Pest megyei város bel­területén kerékpározó asz- szonynak az Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával ellátott mellékútról elébe vágott egy ugyancsak kerékpározó hat­éves kisfiú. Az összeütközés elkerülése érdekében az asz- szony a bicikliről leugrott, de elesett és combnyaktörést szenvedett. A baleset követ­keztében három hónapig kór­házban kezelték, de féloldalá­ra megbénult. Azóta is állan­dóan fekvő beteg, aki ápolás­ra, gondozásra szorul és álla­potában lényeges javulás nem várható. Ezek után az asz- szony a gyermek szülei el­len kártérítési pert indított. A szülők azzal védekeztek, hogy gyermekük felügyeleté­nek ellátása terén megfelelően jártak el, őket felelősség nem terheli. A városi bíróság a kerese­tet elutasította. Az ítélet in­dokolása szerint nincs bizo­nyítva, hogy az asszonyt a kisfiú magatartása kénysze- rítette a hirtelen leszállásra és szabálytalan közlekedésével a balesetet a gyerek idézte volna elő. De ha így tör­tént is, a szülők akkor sem felelősek, mert felügyeleti kö­telezettségüket felróhatóan nem szegték meg. Ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság jogerőre emelte. A döntés ellen emelt tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A baleset színhelyén tar­tózkodott. s kihallgatott ta­núk vallomása azt bizonyítja, hogy az asszony a szabályta­lanul közlekedő kisfiúval va­ló összeütközést akarta elke­rülni, s ezért szállt le kerék­párjából. Vétkességét egyéb­ként maga a gyermek is el­ismerte. A Polgári Törvény- könyv értelmében akinek be­látási képessége hiányzik vagy Tíz nap rendeletéiből Az elkobzás végrehajtását, valamint a büntető eljárás so­rán lefoglalt dolgok kezelését a 13/1979. (VIII. 10.) IM. szá­mú rendelet szabályozza. (Ma­gyar Közlöny 55. sz.). A kozmetikus iparról, a 4/1979. (VIII. 23.) Kip. M.— Eü. M. rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny 56. számában. A hajózási képesítésekről ugyanitt jelent meg a 17/1979. (VIII. 23.) KPM. rendelkezés A közúti járművek forga­lomba helyezésével és for­galomban tartásával kapcsola­tos egyes díjakról szóló 4/1973. (VII. 6.) KPM—BM számú együttes rendelet módosításá­ról, illetőleg kiegészítéséről a 18/1979. (VIII. 23.) KPM—BM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 58. száma.) Az energiatakarékosság fo­kozásával összefüggő feladatok végrehajtásáról közlemény je­lent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 14. számában. Az egyes építőipari és épí­tőanyag-ipari munkás szak­mákra képesítő vállalati (ága­zati) szakmunkásképzésről a 12/1979. (VIII. 12.) ÉVM szá­mú rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 56. sz.) A külkereskedelmi igazga­tás általános eljárási szabá­lyairól ugyanebben a közlöny­ben jelent meg a 3/1979. (VIÍI. 12.) Kk. M. számú rendelet. A munkabérek kiegészítésé­nek 1979. évi könyvviteli .el­számolásáról 800/11/1979. PM. XII. számú számviteli közle­mény jelent meg a Pénzügyi Közlöny 12. számában. fogyatékos, nem vonható fe­lelősségre. Helyette gondozó­ja felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátásánál az elvárható módon járt el. Ellenkező esetben kártérítés­sel tartozik. — A per adatai szerint — hangzik tovább a határozat — a hatéves gyermek az adott helyzetben megfelelő belátási képességgel nem rendelkezett. Minthogy azonban a törvény a belátási képesség vonatko­zásában határozott életkort nem állapít meg, ezzel kap­csolatban bizonyításkiegészí- tésre van szükség. A gondozói kötelesség vizsgálatánál oe- dig nemcsak azt a kérdést kell eldönteni, hogy a szü­lők a baleset bekövetkezését megakadályozhatták volna-e, hanem azt is mérlegelni kell, hogy a gyermek nevelése, jel­lemének, szokásainak kialakí­tásánál megfelelően jártak-e el. Ennek során egyebek közt tisztázni kell azt is, hogy a kisfiú mióta kerékpározik, is­meri-e a közlekedési szabá­lyokat, rendszeresen részt vesz-e a közúti forgalomban vagy csak néptelen helyen, felügyelet mellett szokott bi­ciklizni. Meg kell állapítani, vajon fizikai és szellemi adott­ságai alkalmassá teszik-e arra, hogy a forgalomban egyedül vegyen részt. Végül azt is meg kell tudni, hogy a bal­eset idején a szülők otthon voltak-e vagy munkában. Csak mindezek tisztázása után lehet a perben megnyugtató döntést hozni, ezért új eljá­rásra van szükség. Kié legyen a gyerek? — Nem tudok tovább élni a feleségemmel. Rendszeresen kimaradozik otthonról, leissza magát, ilyenkor idegen férfiak­kal ismerkedik. Elköltözött tőlünk, nem törődik gyereke­inkkel sem. Kérem a tisztelt bíróságot, hogy a három gye­rekünket nálam helyezze el, és jogosítson fel a szoba­konyha kamrából álló laká­sunk kizárólagos használatára — adta elő válóperi tárgyalá­sán egy férfi. Felesége a házasság felbon­tását nem ellenezte, ám vi- szontkeresetében a lakásra, gyermekeire, a tartásdíjra igényt tartott. Tagadta azokat a súlyos vádakat, amelyeket a férje felhozott ellene. — Már négy éve nem élünk házaséletet. Igaz, hogy néha el szoktam menni egy-két pohár sörre, de nem vagyok alkoho­lista, mint férjem állítja. ö sem veti meg a szeszes italt, és nem az én hanyagságom, életmódom, hanem új nőisme­rőse miatt akar tőlem elválni. A járásbíróság a helyi ta­nácstól kért környezettanul­mányt, amelyből kiderült, hogy a lakásban nagy a piszok és a rendetlenség. Az ítélet a házasságot felbontotta, "a gye­rekeket az anyánál helyezte el. Az apa bérleti jogviszonyát megszüntette, és a lakás 15 napon belüli elhagyására, a gyerekek után pedig tartásdíj fizetésére kötelezte. Az Ítélet indokolása szerint ellene szól, hogy a közös lakást elhagyta, szüleihez költözött, és rend­szeres kapcsolatot tart a nő­vel. A bíróság úgy találta, hogy ebben a környezetben a gye­rekek gondozása és nevelése nincs kellően biztosítva. Ezért a gyámhatóság figyelmét a szükséges intézkedések meg­tételére felhívta. A fellebbezés ' hiányában jogerőre emelkedett ítéletnek a gyermekek elhelyezésére és tartásdíjukra vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Hogy a gyerekek érdeke melyik szülőnél való elhelye­zéséhez fűződik, csak nagyon körültekintő vizsgálat után ál­lapítható meg. Azzal, hogy a bíróság meghallgatta a fele­ket, és beszerezte a környezet­tanulmányt, nem tett eleget a kívánalmaknak. A felek állí­tásában ugyanis sok ellent­mondás van, amit az eljárt bíróság nem tudott feloldani. A környezettanulmány pedig mindkettőjük gondatlanságára utal, mert az otthon és a gye­rekek rendbentartása a szü­lőknek együttes és nem egyi­kük kizárólagos kötelessége. — A legnagyobb gyereket, aki már 17 éves, meg kellett volna hallgatni, hiszen ő so­kat tudhat szülei életvitelé­ről, gyerekeihez való kötő­déséről. Indokolt lett volna pszichológus szakértő kirende­lése is, annak megállapítására, melyik szülő egyénisége al­kalma» a gyerekek nevelésé­re. — Az apa keresetében kér­te a gyerekek nála történő elhelyezését. Ennek a felté­telei nincsenek tisztázva. Sa­ját' előadása szerint is bete­ges. Egészségi állapotát or­vosszakértő véleményével szükséges lett volna tisztázni, vajon komolyan megfontolta-e, hogy ezután egyedül gondoz­za gyerekeit, hiszen állami gondozásba vételükre is tett javaslatot. A bírói mérlege­lés során helytelen volt fi­gyelmen kívül hagyni, hogy milyen körülményeket tudna nyújtani a gyerekeinek. Ha esetleg ismét megnősülne, a mostohaanya vállalná-e a két gyerek nevelését. — A gyermektartásdíj megítélésére csak azután ke­rülhet sor, hogy a gyerekek elhelyezésének alapjául, szol­gáló tényállást megnyugtatóan felderítették. Ezért a Legfel­sőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. Alkohol és bűnözés Antiszociális magatartás, pszichés elváltozás A kriminológiai, szociológiai és pszichiátriai kutatások megegyeznek abban, hogy az alkoholnak jelentős szerepe van a bűnözések létrejöttében. Újabban egyre többen vizsgál­ják világszerte, hogy az alko­holistáknál melyek a pszicho­patológiai kép fő jellemvoná­sai és melyek azok a bűncse­lekmények, amelyeket az al­koholisták a leggyakrabban követnek el. Zárt és beszűkült világ Minden kutató elismeri azt a tényt, hogy a krónikus al­koholizmus testi és pszichés elváltozásokat okoz: az anti­szociális magatartás a pszi­chés elváltozások okozója. Egyetértenek abban is, hogy krónikus alkoholizmushoz rendszerint a gyakori és hosz- szan tartó részegségi állapo­I tok, vagy igazi akut alkoholos ' mérgezések vezetnek. Az alkoholista pszichés vi­lága zárt és beszűkült. Gon­dolkodása lassú, beszéde üres és tele van közhelyekkel és ön­dicsérettel. Az alkoholista kép­telen arra, hogy logikusan gondolkozzék, s világosan fe­jezze ki magát. Sok kutató rámutatott arra, hogy az ivás- ról való leszokás képtelensége következtében az akarat foko­zatosan gyengül és az alkoho­lista képtelenné válik határo­zott cselekvések végrehajtásá­ra, bármilyen magatartás ha­tározott véghezvitelére. Az al­koholista fokozatosan elhanya­golja magát, rosszul végzi vagy elhanyagolja kötelezett­ségeit, közömbössé, piszkossá, tapintatlanná, gyanakvóvá, hirtelen haragúvá válik. Így lesz a tisztességes emberből hazug, tolvaj vagy csaló. Ami­kor a morális süllyedés eléri tetőpontját, a végső stádium­ban végérvényesen eltűnik az önbecsülés és az emberi mél­tóság és egyetlen vigasza az a kis tisztelet marad, amelyet ivópartnerei iránta mutatnak. A krónikus alkoholista igyekszik, legalábbis morális süllyedésének első időszaká­ban pozitív érzelmekről szá­mot adni, de folytatva az ivást, fokozatosan eltűnik a morális gátlás, és kellemet­lenné, fenyegetővé válik, kü­lönösen családjával szemben. Féltékenységi téveszme Ennek egyetlen oka az, hogy ők vannak körülötte, lát­ják pusztulását és jelenlétük lelkiismeretfurdalást vált ki benne. Házastársa s gyermekei előtt magabiztosnak és arro­gánsnak mutatkozik, idege­nekkel szemben engedékeny és szervilis. Az alkoholos paranoia leg­gyakrabban féltékenységi tév­eszme formájában nyilvánul meg. Ennek az a magyaráza­ta, hogy míg az alkoholistá­ban növekszik a szexuális ki­elégülés vágya, ugyanakkor csökken a szexuális potencia, s nemritkán nő a feleség un­dora. Ez a leggyakoribb ma­gyarázata az alkoholisták fél­tékenységi paranoiájának. Testi sértés, gyilkosság Több kutató adatai szerint a megrögzött alkoholisták 28—44 százaléka bűnöző és durván számítva a bűnözők kb. 30 százaléka rabja az al­koholnak. A statisztikákból megállapítható, hogy az elkö­vetett bűncselekmények te­kintélyes része a személy el­leni bűntettek közé sorolható. Különösen gyakoriak a testi sértések, de jelentős az em­berölés vagy annak kísérleté? nek a száma. Másik gyakori bűncselekmény a nemi er­kölcs elleni bűntett. II. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents